Ballonos gumi tömlős vs tömlő nélküli
Gumicsere alkalmával felmerülhet a kérdés, hogy tömlős, vagy tömlő nélküli motorgumit szereltessünk-e a gépünkre.
Mindenekelőtt itt érdemes leszögeznünk, hogy ha csak lehet, mindig alkalmazkodjunk a gyártó által kiadott használati utasításhoz, és ne nagyon térjünk el tőle.
Nem csak a Forma1-ben és a MotoGP-ben létfontosságú a megfelelő gumiválasztás hanem a kerékpáron is. És mára nemcsak a hegyikerékpárokon, hanem a mintegy tucatnyi országúti kerékpárváltozaton sem éppen mindegy, hogy milyen felhasználásra melyik modellt teszed föl.
A kerékpárgumi feladata a tapadás biztosítása, a gördülési ellenállás csökkentése és a kényelmes, hatékony kerékpározás lehetővé tétele különböző terepviszonyokon.
A kerékpárgumi feladata a tapadás biztosítása, a gördülési ellenállás csökkentése és a kényelmes, hatékony kerékpározás lehetővé tétele különböző terepviszonyokon. A kerékpárgumik méretezése kapcsán igencsak következetlen jelölésekkel találkozhatunk, ami megnehezítheti a választást.
Melyik Bontrager országúti gumit válaszd?
A felni a kerék azon része, amelyre a külső és a belső gumi kerül.
Az ETRTO az Európai Abroncs- és Keréktárcsagyártók Technikai Szövetségének szabványa, amely a gumik méretezésének egységesítésére jött létre a méretezés körüli káosz megszüntetése érdekében.
Az angolszász országokban még mindig használják a hagyományos mértékegységeket, mint például a col-t. A helyzet tovább bonyolódik a francia méretezéssel, amelyet a kerékpárok világában használnak. A francia méretezés három elemből áll, például: 650X23B.
Ez a rész felelős a tapadásért, a gördülési ellenállásért és a kényelemért a kerékpározás során.
A tubeless és a belsővel szerelt kerékpárgumiknak is vannak előnyei és hátrányai, így a választás attól függ, hogy milyen környezetben és stílusban szeretnéd használni biciklidet.
Astra F katalizátor állapotának vizsgálata
A tubeless gumiköpeny típus a gépjárműiparból érkezett, ahol az autókon, motorokon már régóta belső nélküli rendszereket használnak. A tubeless külsőben tehát nincs szükség tömlőre, ellenben speciális felnire és szelepre igen. Az abroncs külső peremén például nem lehetnek küllőfuratok, ahol elszökhet a levegő, és a szelep is speciális kivitelű.
A tubeless rendszer előnye, hogy alacsonyabb nyomással lehet használni, ami terepen igazán előnyös, de napjainkban már országúton is terjed.
Felütni nem igazán lehet, mivel az ilyen jellegű defektek általában a tömlőt érintik, ami ugyebár nincs benne.
Az egyszerűség kedvéért nevezzük gyűjtőnéven „tubeless ready”-nek, mivel ahány gyártó, annyiféleképpen hívja az belső nélküli használatra egyszerűen átalakítható köpenytípust.
Általában defektgátló „tejjel” kell feltölteni őket, ami a köpeny apró pórusait eltömíti, így az tubeless felnivel párosítva belső nélkül (is) használható.
Alkatrészek Hyundai kompresszor javításhoz
Előnye az általában kisebb tömeg, hátránya a folyadék miatti macerásabb használat, bár versenyre a tubeless gumikat is általában feltöltik.
Alacsonyabb gördülési ellenállás: Mivel nincs belső, nincs belső súrlódás sem, így alacsonyabb gördülési ellenállást érhetünk el.
Összességében a tubeless gumi azoknak lehet ideális választás, akik hajlandóak befektetni a kezdeti költségbe, és nagyobb defektvédelmet és alacsonyabb gördülési ellenállást keresnek.
Tömeg: hát igen, a legtöbb vásárló amikor új gumit kell venni, rögtön a súlyadatot nézi.
Érthető, mivel majdnem minden bringatípusnál érdemes minél könnyebbet felrakni, de vannak bizonyos tulajdonságok, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Kétféleképpen lehet egy gumi könnyű: ha High-tech anyagokat, eljárásokat használnak, ezért drága lesz.
Ha csökkentik a felhasznált gumi mennyiségét, vagy/és vékonyítják a futófelületet, csökken a defektállóság, és az elhasználódás a gyorsabb.
Tehát ha hobbibringás vagy, ne vegyél ultrakönnyű gumit: ugyan a kereked könnyebben gyorsítható lesz, de 1-2000 km alatt el fog kopni, és az elhasználódás következtében egyre több defektet fogsz kapni.
Ha viszont versenyzel vagy könnyű bringát szeretnél építeni, akkor egy kommersz tömlő tömegében akár egy külsőt is fogsz kapni, ugyanis egy országútra való Continental Grand Prix Supersonic köpeny mindössze 150 grammot nyom, de a montis Schwalbe Furious Fred sem több mint ennek duplája, ráadásul 2.0”-os szélességben!
Egy könnyű rendszerrel szerelt kerék gyorsítása kevesebb energiát igényel, jobban fékezhető, kanyarodáskor könnyebben bedönthető, és persze a komplett gép tömegét is pozitívan befolyásolja.
A tömlő felfújt állapotában nekifeszül a köpenynek, így ad neki megfelelő tartást.
Tömlő vásárlásakor ugyancsak sok lehetőség közül választhatunk. Nagyon sok méretű, szelepű, anyagú és súlyú belsőgumi készül.
A prémium kategóriában jelent meg az a lehetőség, hogy tömlő nélkül is használhatjuk kerékpárunkat.
A rendszer működése megegyezik az autóknál használatossal. Ehhez természetesen szükség van erre alkalmas kerékre és köpenyre egyaránt.
A köpenygyártók több néven is hívják ezt a technológiát, de a legelterjedtebb az UST (Universal Standard for Tubeless) megnevezés.
Előnye, hogy rendkívül jól tartja a nyomást, jobb futásteljesítményre képes, ellenállóbb a defekttel szemben és könnyebb.
Létezik még egy köztes megoldás a tömlős és tömlő nélküli rendszerek között.
Egynéhány gyártó rendelkezik olyan gumikkal, amiket elméletileg tömlős rendszerhez gyártanak, de szerkezetüknek tömörsége és peremkialakítása miatt alkalmas, egy kis átalakítással tömlő nélküli használatra is.
Defektvédelem: Nyilvánvaló, hogy a már említett 150 grammos külsőben nem kell keresgélni a defektvédelmi megoldásokat, hiszen tervezéskor egyáltalán nem ez lebegett a mérnökök szeme előtt.
A 220 gramm körüli országúti gumikban általában valamilyen alap defektvédelmet találsz, sőt az edzésre optimalizált kivitelekben akár egészen komoly technológia megbújhat.
A szúrásos defektek ellen több megoldás is létezik. Az „aktív védelem” a defektgátló folyadékokat vagy a gyárilag ezzel ellátott belsőt jelenti, míg a „passzív védelem” kategóriájába soroljuk a futófelület alá vulkanizált vagy a szövetszerkezetbe integrált megoldásokat.
A defektgátló folyadékok - bennfentes nevükön „szmötyik” - a következő elven működnek: a folyadékot beletöltöd a tömlőbe (vagy ezzel ellátott belsőt veszel), és amikor a szúrt lyukon keresztül a levegővel együtt az nagy sebességgel kiáramlik, akkor a benne lévő rostok megszilárdulnak, ezzel a nyílást tömítik.
A ballonosabb hegyikerékpár gumirendszernél 1-2 tüskét talán észre sem veszel, mivel a nyomásvesztés lassabb.
A „szmötyi” használatának fő hátránya, hogy jelentős súlytöbbletet eredményez, például a Slime gyárilag „szmötyis” tömlő már-már egy kommersz belső súlyában van!
Mivel folyadékról van szó, ezért hosszabb állás után lefolyik a talajhoz legközelebbi pontra, ami az elindulás után kicsit furcsán hat, de pár másodperc után ismét elterül a belső felületén.
Átmeneti megoldásnak beválhat a külső gumi belső oldalára ragasztható defektgátló szalag. Ez fizikai védelmet nyújt, 1-2 mm-rel megnöveli azt a távolságot amit egy tüskének a belsőig meg kell tenni.
Sokan kedvelik, mi nem annyira, mivel nem nyújt olyan szintű védelmet, mint a „szmötyi”, és nem olyan „instant get” mint a gumiba integrált megoldás.
A külsőbe integrált defektvédelem az egyik legjobb, bár nem a legolcsóbb megoldás. Nehéz egyértelmű leírást adni róla, mert ahány gyártó, annyiféle elnevezéssel és technikával oldja meg ezt a kérdéskört.
A neves gyártók palettáján 3-5 -féle defektvédelmi rendszer is előfordul, ezeket a konkurensekével nehéz összehasonlítani. Többféle megoldást ismerünk.
Például gumi TPI (azaz colonként számlált szál) értéke minél nagyobb, annál nehezebben tudja átszúrni a tüske a köpeny szövetszerkezetét, lévén magas a szövet/gumi arány.
Szintén bevett technikai módszer a futófelület alá vulkanizált kevlár, Vectran, stb. réteg is, ami ugyan rendkívül vékony de ellenálló, mindazonáltal inkább a vágásos mint a szúrt defektek ellen véd.
A legmagasabb szintet (és persze a legnagyobb tömeget) a defektgátló szalagok futófelület alá integrálása jelenti. Ez a réteg extrém esetben akár 5 mm vastag is lehet, ami már méretével is kizárja, hogy egy tüske átmenjen rajta.
És persze a szalag alapanyaga is olyan, hogy gátolja az áthatolást. Egy minőségi védelemmel ellátott gumiköpeny nem lesz olcsó mulatság, de akár terepen, akár országúton gondmentes bringázást nyújt, és nem feltétlenül lesz „kőnehéz” tőle a rendszer.
Míg országúton inkább a szúrásos defektek jelentik a legnagyobb veszélyt, a montis modelleknél ehhez hozzájön még a felütés védelem. Persze mindezt szakága, terepe válogatja: egy maraton versenyzőnek a szúrásos defekt a mumus, míg egy enduro bringás számára a felütéses fajta jelent nagyobb veszélyt. Ez utóbbi ellen egyre hatékonyabb technológiák léteznek.
A kezdetekkor az oldalfal vastagságának növelésében látták a megoldást. Minél merevebb, erősebb az oldalfal, annál nehezebb becsípni és kiszakítani a belsőt vagy akár a külsőt. Viszont ezzel csökken a komfort, és a kerék legrosszabb részén növekszik a tömeg. Mára itt is a high-tech szövetek vették át az uralmat, amelyek rendkívül ellenállóak, mégis könnyűek.
Ha már említettük a szövetsűrűséget, akkor ejtsünk pár szót róla! A TPI (Threads Per Inch) vagy EPI (Ends Per Inch) a szálak sűrűségét jelentik colonként.