Autószerelő szóbeli vizsgatételek és a szakma rejtelmei
Miben vagyok jó? Mi érdekel igazán? Milyen szempontokat vegyek még figyelembe? Ha legalább négyre igennel válaszoltál magadban, akkor nézd át az autós szakmákat is. Hogy miért? Mert rengeteg területe van, ahova más-más adottság szükséges, és az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az autóipar. Az autószerelő szakma továbbra is keresett és nem veszített a lényegéből.
Ez a terület nyitott bárki számára, nemtől és kortól függetlenül. Lányok is tanulhatják ezeket az „autós” szakmákat? A válasz: IGEN! Felnőttként jöttem rá, hogy ez a szakma érdekel. Nem vagyok ehhez már túl öreg? Munka mellett is van lehetőségem „autós” szakmákat tanulni? A válasz: IGEN!
Az autószerelő képzés: Út a szakmához
A műszaki iskolákban autószerelőnek tanítanak. A 9. osztály után már elég bizonyítványt szerezni. Szakképzőiskolát végezhetsz 3 év alatt. A felvételihez szükséges okmányok közé tartozik a személyazonosító okmány másolata, a tanulmányi felvételi kérelem, több fénykép a megállapított méretben, valamint az előírt formájú orvosi igazolás oltási jegyzőkönyvekkel.
Az oroszt és a matematikát feltétlenül mindenki vegye fel; válaszd a fizikát vagy valami mást. Egyes autószerelőnek készülő oktatási intézmények felvételi bizottságai egy-két tantárgyat választhatnak a felvételi vizsgákhoz. A 9. évfolyam után főként ingyenes oktatási formára vesznek fel, de a vizsgák letételekor pontozni kell egy bizonyos oktatási intézményt.
A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre kell menni alkalmassági vizsgálatra, az igazolást beiratkozáskor magunkkal kell vinni. Ez nem ugyanaz, mint az üzemorvosi vizsgálat. Felnőttképzésnél viszont magunknak kell keresni egy foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyet.
A digitális tanulás előnyei az autószerelésben
Plusz egy érv az autószerelő szakmákhoz, hogy a járműtechnikai képzésekhez elérhető az Electude - Maróti digitális tananyag is, amely jelentősen megkönnyíti a szakma elsajátítását. A járműtechnikai elektronikus tananyag több mint 1100 modult, modulonként tananyagot, teszteket és hihetetlenül sok interaktív feladatot tartalmaz.
A járműtechnikai digitális tananyag fejlesztése során figyelembe véve a szak- és felnőttképzés sajátosságait az volt a cél, hogy a bonyolult járműtechnikai összefüggések közérthetővé váljanak. Ennek a célnak az érdekében létrejött egy kifejezetten élmény alapú tanulás. Az online digitális tanfolyam anyagaink dinamikusak, interaktívak, szórakoztatóak és mindenki számára megtapasztalhatóvá teszik a járműtechnikában alkalmazott működési folyamatokat. Ez a nemzetközileg is egységes alapokra helyezett, interaktív, online tananyag előnyei közé tartozik, hogy az elsajátított ismeretekről azonnali visszajelzés kap a felhasználó. A különböző témakörben elkészült tananyagjainkat ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék felfrissíteni és rendszerezni tudásukat. Továbbá azoknak is akik szeretnének új ismereteket elsajátítani különböző témakörökből.
Jelen állás szerint csak iskolarendszerben indulnak az „Autószerelő” szakmák. Tanfolyami képzésben a szakképesítéseket lehet tanulni, például: „Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó”.
01A: A négyütemű benzinmotor jellemzői
A szóbeli vizsgák egyik gyakori tétele a négyütemű benzinmotor működési elvének és jellemzőinek magyarázata. Magyarázza meg és definiálja a négyütemű benzinmotor alábbi jellemzőit:
- Elméleti és valóságos körfolyamat
- Effektív teljesítmény meghatározása
- A négyütemű motor hatásfokai
- A fajlagos fogyasztás és légviszony
- Teljes terhelési jelleggörbe
Az Otto-motor körfolyamata
Az Otto-motor körfolyamata, vagy más néven indikátordiagram a munkavégző közeg nyomásának változása a munkatérben egy munkafolyamaton belül, a munkatér térfogatváltozásának vagy a forgattyústengelyszögelfordulásának függvényében. Tehát a motor működését szemlélteti nyomás- és térfogatváltozások szerint.
Zala megyei autószerelő műhely eladó
Az Otto-motor elméleti körfolyamata
Az elméleti körfolyamat szerint a sűrítés és terjeszkedés adiabatikusan történik, azaz, a hengerben lévő gázok úgy sűrítődnek vagy terjeszkednek, hogy ezközben nem történik hőátadás (nem melegítjük, és nem vonunk el hőt tőle). Illetve, a hőközlési (begyújtás) és hőelvonási (hűlés) szakaszokat állandó térfogat mellett mutatja be.
- V 1-2: adiabatikus sűrítés
- 2-3: hőközlés állandó térfogaton
- 3-4: adiabatikus terjeszkedés
- 4-1: hőelvonás állandó térfogaton
Az Otto-motor valóságos körfolyamata
A valóságos munkafolyamat számos tényező miatt eltér az elméleti körfolyamatoktól. Ezek a tényezők a következők:
- Töltet csere veszteségek (áramlási veszteségek be- és kiáramláskor).
- A kompresszió és az expanzió nem adiabatikus valójában, történik hőátadás.
- A kompresszió görbe először laposabb, majd meredekebb a hő leadás, illetve a hő felvétel miatt.
- Az expanzió görbe meredekebb a hő leadás miatt (pl. hengerfalnak).
- Gázveszteségek.
Az eltérések az alábbi okokra vezethetők vissza:
- Friss töltet a hengerbe jutáskor felmelegszik és a nyomása csökken.
- A tüzelőanyag nem tökéletesen ég el.
- Az égés és lehűlés sem állandó térfogaton megy végbe valójában.
- A gáz és a falak között hőcsere van, pl. a kompresszió kezdetén a friss töltet átlag hőmérséklete alacsonyabb, mint fal hőmérséklete, így hőt vesz fel a falaktól.
- A be és a kiáramláskor áramlási veszteségek vannak: a hengerben nem csak tiszta töltet van, hanem az előző munkafolyamatból visszamaradó gáz is.
- A dugattyúgyűrűknél gázveszteség keletkezik.
Motorok hatásfokai és effektív teljesítmény
A motorok hatásfokait legegyszerűbben blokkvázlat alapján lehet szemléltetni.
- Termikus hatásfok: A termikus hatásfok az elméleti teljesítmény és a bevezetett hőteljesítmény viszonya.
- Jósági fok: A jósági fok az indikált teljesítmény és az ideális gép teljesítményének hányadosa. Azt mutatja meg, milyen közel van a valódi körfolyamat az ideális körfolyamathoz.
- Indikált hatásfok: Az indikált hatásfokot az indikált teljesítmény és a tüzelőanyaggal bevitt hőteljesítmény viszonya fejezi ki.
- Mechanikai hatásfok: Az effektív és az indikált teljesítmény viszonya.
- Effektív hatásfok: Az effektív teljesítmény és a tüzelőanyaggal bevitt hőteljesítmény viszonya.
Az effektív teljesítmény (Pe) a motor főtengelyéről ténylegesen levehető teljesítmény, amely már nem foglalja magában a motor mechanikai veszteségeit és a segédberendezések hajtásához szükséges teljesítményt.
Belsőégésű motorok teljes terheléses jelleggörbéi
A belsőégésű motorok teljes terheléses jelleggörbéi az adott fordulatszámokhoz tartozó maximális, azaz, nem leszabályozott paraméterinek változása a fordulatszám függvényében. Ezek a paraméterek a nyomaték (M), fajlagos fogyasztás (be) és effektív teljesítmény (Pe).
- 0-nmin. között: A lendkerék nem tárol elég energiát a közegcsere folyamat fent tartására, rossz keverékképzés és nagy a hőveszteség.
- nmin.-nM max (nbe min) között: Javul a keverékképzés, nő a töltési fok, csökken a hőveszteség (csökken a munkafolyamat időtartama).
- nM max. (nbe min) - nPe max között: Csökken a töltési fok, áramlási veszteségek nőnek, romlik a keverékképzés (csökken az idő) és növekszik a mechanikai veszteség.
- nPe max. - nmax között: nPe max.-nál és nagyobb fordulatszámok esetén a veszteség (áramlási, súrlódási) növekmény jelentősebb, mint a fordulatszám növekedés hatása a teljesítményre, ezért elkezd csökkenni a teljesítmény.
Fajlagos fogyasztás és légviszony
A fajlagos fogyasztás a motor által időegység alatt (t) elfogyasztott tüzelőanyag mennyisége (mt) vagy energiatartalma. A légviszony a benzin/levegő keverési arány, λ (lambdával jelöljük). A fajlagos fogyasztás a levegő és a tüzelőanyag arányával, azaz a légviszonnyal fordítottan arányos.
Hidegindításhoz általában dús keverék szükséges, azaz olyan keverék, ahol a sztöchiometrikus keverési arányhoz (1:14,7) képest nagyobb a tüzelőanyag mennyisége, hiszen a motor alkatrészei hidegek és ezeken lecsapódik a tüzelőanyag egy része. Üzem közben a szegényebb keverék is elegendő az egyenletes és gazdaságos működéshez.
| Légviszony (λ) | Jellemző | Működés |
|---|---|---|
| λ < 0.7 | Túl dús keverék | Nem képes gyulladásra |
| λ < 1 | Dúsabb keverék | Nagy teljesítmény, nagy fogyasztás |
| λ = 1 | Sztöchiometrikus keverési arány | Tökéletes égés |
| λ > 1 | Szegényebb keverék | Kisebb a teljesítmény, kisebb a fogyasztás, gazdaságosabb üzem, kevesebb károsanyag-kibocsátás |
| λ > 1.25 | Túl szegény keverék | Nem képes gyulladásra |
01B: Gépjármű elektromos berendezései és hálózat
Csoportosítsa a gépjármű elektromos berendezéseit energetikai szempontból és sorolja fel a hálózat általános jellemzőit!
Az elektromos berendezések csoportosítása
Az elektromos berendezéseket energetikailag három csoportba sorolhatjuk:
- Energiatárolók: A gépjárművek villamosenergia-tárolója az akkumulátor. E berendezés járó motor esetén általában fogyasztóként működik, s kémiai energia formájában villamos energiát tárol. Áramforrásként akkor üzemel, ha az energiaellátó nem képes energialeadásra (pl. a motor áll, tehát a generátor villamos energiát nem állít elő) vagy ha szélsőséges terhelési állapot alakul ki (pl. alacsony fordulat mellett sok villamos fogyasztót kapcsolunk be).
- Energiaellátó berendezés: Váltakozó áramú generátort alkalmaznak a villamos energia előállítására. E forgógépek a járműmotor által előállított mechanikai energia egy részét alakítják át villamos energiává. Mivel a generátorokat a gépjárműmotor hajtja, tehát annak fordulatszáma változik és az energiaellátó berendezés villamos terhelése sem állandó, ezért feszültségszabályozó egységet kell alkalmaznunk a hálózat feszültségének közel állandó értéken tartására. A szabályzókat újabban beépítik a generátorokba.
- Fogyasztók: A jármű különböző pontjain található kis és nagy teljesítményű fogyasztók egymással párhuzamosan kapcsolva működnek, és csatlakoznak a villamos hálózatra.
A gépkocsi villamos hálózata és jellemzői
Egyvezetékes rendszer
Elsősorban vezetéktakarékossági okokból kézenfekvő, hogy a hálózatot úgy alakítsuk ki, hogy az áramforrások (generátor és akkumulátor) egyik polaritású kivezetését - Európában általában a negatívot - a járműtesthez csatlakoztassuk. A másikat - általában a pozitív polaritásút - szigetelt kábellel vezetjük a szintén testhez kapcsolódó fogyasztókhoz. Mivel a fogyasztók áramköre rendszerint annak házán keresztül zárul - úgymond házon keresztül kap testet, a fogyasztónak karosszériához vagy motorhoz fémesen kell csatlakoznia.
Az újabb gépkocsikon az üzem- és közlekedésbiztonság szempontjából elsődleges villamos berendezéseket (pl. ABS vezérlését) kettő, sőt többvezetékesként alakítják ki. Ilyenkor mindkét polaritást szigetelten vezetik, s a járműtest lehet a biztonsági áthidaló.
A villamos hálózat feszültségei
Az üzemi feszültség: 6, 12 vagy 24 V a villamos hálózat névleges feszültsége. A jármű valóságos üzemében, haladás közben a rendszer ennél nagyobb feszültséggel működik, ezt nevezzük üzemifeszültségnek. A kettő közötti különbség magyarázata, hogy a 12 V névleges feszültségű akkumulátort üzem (menet) közben kb. 14 V feszültséggel kell tölteni. Ezt a feszültséget a generátor állítja elő és szolgáltatja az akkumulátornak, így a teljes hálózatnak is. Ezért az üzemi feszültségek: 7, 14 vagy 28 V a korábbi sorrendnek megfelelően.
Csatlakozók, kapcsolók, relék kialakításai
A közúti járművek vezetékhálózatát alapvetően kétféle követelményrendszernek megfelelő vezetékből építik fel. Miután a rendszer nagy része törpefeszültségről üzemel, és néhány jeladó jelvezetékét kivéve nem igényel árnyékolt összekapcsolást, a legtöbb vezető árnyékolás nélküli, kisfeszültségű, műanyag szigetelésű sodrott vörösréz kábel. A gyújtóberendezés szekunderköri elemeit árnyékolt vagy árnyékolatlan nagyfeszültségű, ún. gyújtókábelek kötik össze.
Kapcsolók és jelfogók: Az áramkörök nyitását és zárását külön e célra kifejlesztett kapcsolóelemek végzik. E szerkezetek nyitott helyzetükben igen nagy - gyakorlatilag végtelen - ellenállásúak, zárt állapotukban közel nulla ellenállásként kell viselkedjenek.
A hálózat túlterhelés- és zárlatvédelmét ellátó rendszerelemek
Túláram elleni védelem - biztosítók: A villamos hálózat áramvezetői a túláramtól a megengedett üzemi hőmérséklet fölé melegszenek, s ekkor fennáll a kör sérülésének veszélye, meggyulladhat a vezeték szigetelőanyaga, s attól az egész jármű is. Az üzemhibákból vagy téves csatlakoztatásból létrejövő tartós túláram elkerülése érdekében a hálózat áramköreinek jelentős hányadát olvadóbiztosítékkal látják el.
Hibakeresési módszerek
A hibakeresés gyorsasága és biztonsága szempontjából fontos, hogy a szerelő rendelkezzen a járműről megfelelő dokumentációval, kábelezési tervvel, kapcsolási vagy összekapcsolási vázlattal, valamint az alkatrészek legfontosabb mérhető jellemzőivel. A hálózathibák behatárolásához elengedhetetlenül fontos egy megfelelő méréshatárú mérőműszer (multiméter), amellyel legalább feszültség, áramerősség és ellenállás mérhető.
02A: A négyütemű benzinmotor főegységei és segédberendezései
Magyarázza el a négyütemű benzinmotor négy főegységének és járulékos segédberendezéseinek feladatát, igénybevételét, szerkezeti változatait!
Motorház
A motorház funkcionálisan négy főszerkezeti részre osztható:
- Hengerfej
- Hengertömb
- Forgattyúház
- Olajteknő
Léghűtéses motorok esetében ezen szerkezeti elemek mindegyike külön darabból készül. A vízhűtéses motoroknál a hengertömböt és a forgattyúházat legtöbbször egy darabból készítik. A hengertömböt felülről a hengerfej, alulról pedig az olajteknő zárja le.
A forgattyúház konstrukciós jellemzői
A forgattyúház feladata, hogy átvegye a forgattyús mechanizmusra ható tehetetlenségi- és gázerőket, valamit továbbítsa azokat. Az öntvényben kialakított olajcsatornákon a kenési helyekre vezeti a kenőanyagot, továbbá összefogja a motor üzemeltetéséhez szükséges segédberendezéseket. Míg a kisebb mechanikai terhelésű benzinüzemű Otto-motoroknál elterjedten alkalmaznak ötvözött alumínium öntvényeket, addig a nagyobb terhelésű dízelmotorok esetében a motorházakat általában öntöttvasból készítik.
Hengertömb
A hengertömbök esetében fontos követelmény a hengerfuratok kopásállósága. Elterjedt módszer a hengerperselyek alkalmazása. Ennek lényege, hogy a hengerekben kialakított furatokba kopásálló anyagból készített hengerperselyeket illesztenek. Ez az eljárás leegyszerűsíti a motorok javíthatóságát, hiszen a károsodott futófelület esetén a javítás könnyen megoldható a hengerperselyek cseréjével. A hengerek konstrukciójában fontos követelmény, hogy minden egyes hengert külön-külön körülvevő hűtővízteret kell kiképezni. A hőelvezetést biztosító hűtőfolyadékot általában oldalirányból vezetik a hengereket körülvevő hűtővíztérbe, ahonnan a felmelegedett hűtővíz a hengerfej irányába áramlik tovább.
Hengerfej
A hengereket felülről a hengerfej zárja le. A hengertömbhöz hasonlóan a hengerfej is a terheléstől függően alumínium-ötvözetből (Otto-motor) vagy öntöttvasból készülhet. A sűrítőtérbe torkollik a gyújtógyertya nyílása, valamit a szívó- és kipufogó-csatorna. A hengerfej öntvénye igen bonyolult, vékonyfalú, igényes konstrukció, mivel helyet kell biztosítani a szívó és kipufogó-csatornáknak, a hűtést szolgáló víztereknek, illetve olajcsatornáknak. A hengertömb és a hengerfej között megfelelő tömítést kell alkalmazni.
A hengerfej tartalmazza a szívó- és kipufogó-csatornákat, a szelepeket (szeleprugóval, rugótányérral, esetleg szelepforgató berendezéssel), szelepvezetőket, szelepülékeket, furatokat, vezérműtengelyt, Otto-motor esetében a gyújtógyertyát, dízelmotor esetében a befecskendező fúvókát, közvetett égésterű motorok esetében az előkamrát, vagy örvénykamrát.
Forgattyús mechanizmus
A forgattyús mechanizmus feladata, hogy a hengerben az alsó- és felső holtpont között változó irányú és sebességű mozgást végző dugattyúra ható gázerőt lehetőleg egyenletes szögsebességgel forgatónyomatékká alakítsa át. Az alternáló mozgás forgómozgássá történő átalakítása a dugattyú, a hajtórúd, és a forgattyú feladata.
A forgattyúk egy közös tengelyen, a forgattyús tengelyen vannak kialakítva, amely a forgatónyomatékot vezeti tovább a tengelykapcsoló, ill. a sebességváltó felé. Mivel a tengelyen ébredő nyomaték, illetve a tengely szögsebessége egyenlőtlen, szükség van lendkerékre.
Forgattyús tengely
A dugattyúk mozgása váltakozó irányú, egyenes vonalú mozgását a forgattyús tengely alakítja át forgómozgássá. A forgattyús tengelyen az egyes dugattyú-hajtórúd csoporthoz kapcsolt forgattyúkat egymáshoz képest olyan „elékelési szöggel” elforgatva alakítják ki.
További segédberendezések
A motor működéséhez elengedhetetlenek a járulékos segédberendezések, mint a motorvezérlés, a keverékképző rendszer (pl. befecskendező rendszer, szívórendszer), a gyújtórendszer, a hűtőrendszer és a kenőrendszer. A diagnosztika az egyik legösszetettebb ismeret együttest magába foglaló - azt integráló - tantárgy. A szakképzésben „csak” egy tantárgy, az autójavításban azonban ma már kiindulópont!
tags: #autoszerelo #szobeli #vizsgatetelek