Opel Corsa: Vélemények, tapasztalatok és tanácsok autószerelőtől
Az Opel Corsa ésszerű döntés, akár új, akár használt autót keresünk. Tudásában a mindenkori kínálat jó átlagát hozza, van amiben jobb, van amiben rosszabb a konkurenseinél. Megbízható konstrukció, ráadásul jó nagy darabszámban gyártották minden generációját. A lényeg, hogy aki kisautót keres, nem nyúl mellé a Corsával.
Az Opel Corsa története
Az Opel Corsa 1982 szeptemberében mutatkozott be, korának igazi vagány kisautója volt. Kezdetben csak benzines motorokkal készült, majd a General Motorshoz tartozó japán Isuzu fejlesztette 1,5 literes dízel is bekerült a választékba. Váltótípusa 1993 januárjában érkezett, a gömbölyű Corsa B, amely akkor újszerű és sportos műanyag kerékjárati íveivel sugárzott fiatalos stílust. Ebből a típusból is készült GSi sportváltozat, de az 1,8 literes szívómotorjával alulmaradt a konkurensekhez képest, így elődeitől eltérően nem hagyott mély nyomot maga után az autós világban.
A Corsa D-t a gyártó közösen fejlesztette a Fiattal, az azonos alapra épülő talján testvérmodell a Grande Punto. és érdekes módon bár több modellfrissítéssel, de mindkettő hosszú életű lett. A Corsában 2009-ben fejlesztették a motorokat, hogy megfeleljen az Euro V normának. Addig és onnantól is hétféle benzinessel (1.0 - 65 LE, 1.2 - 70 és 85 LE, 1.4 - 87 és 100 LE, 1.4 T - 120 LE, 1.6 T - 150 LE) és a Fiat-eredetű 1,3 literes dízel két változatával (CDTi - 75 és 85 LE) készült. Valamint az 1.7 CDTi motorral, amely 2009-ig 125 lóerős, onnantól 130 lóerős volt. És ne feledkezzünk meg az 1.6-os turbómotoros OPC-ről, amely ismét ütőképes darab lett az osztályában és 192 lóerős változatban készült - ebből később gyártottak 210 lóerőset is.
Corsa C és Corsa D összehasonlítása
Van a családban egy remek kis Corsa C. Különlegességét extrém alacsony futásteljesítménye adja, amelyen az ősszel rontottam valamelyest, mivel hónapokra elsődleges autó szerepkörbe került. Így 15 éves létére már 21 000 km-t mutat a számláló.
A Corsa D előnye az ötajtóssága, valamint, hogy hátul nagyobb. Összességében a Corsa D egy kényelmes belterű, jól használható kisautó, némi kompromisszummal első autónak is beválhat.
Érdekes, hogy az emlegetett Corsa C-vel összevetve (és a hibáktól eltekintve) a Corsa D (legalábbis ez a példány) zajosabb volt, vezetés közben kevésbé érezhető, jobban elszigetel az úttól, a C közvetlenebb, jobb vezetni.
Használt Opel Corsa D tapasztalatok
Használt Corsa D-ből is több állt a telepen, így amolyan belenyúlás, hogy egy használtas tesztszempontból szerencsés darabot hoztam el. Olyat, amely bár csak 129 500 km-t futott öt év alatt, mégis nehéznek tűnő élete lehetett. Vagyis pontosabban még ez sem. Olyan jellegzetes állapotba került a kocsi, amelybe kicsit gondatlan vezető juttat egy autót. Az sem titok, hogy a Corsa eddig cégautóként élte az életét, vagyis az állapota annak ellenére alakult ki, hogy a kocsit rendszeresen szervizelték.
A kora és alacsony futásteljesítménye ellenére elég megviselt, amely közelebb érve tűnik fel. Majd minden karosszériaelemen volt karcolás, horpadás, vagy más sérülés, illetve a fényezés javítása miatti színeltérés. A lökhárító összevissza állt, az alsó koptató meggyötört, a ködlámpabetétnél, rácsoknál szép nagy rések. A lökös a sárvédőtől is elállt. Oldalt rányitások, kis horpadások, a tanksapkafedél körül sérülések, és mindenütt karcok csúfították - a kilincsek körül nagyon. Mondjuk ezek java felületi lakk-karc, amely polírozással eltüntethető. Az autó mind a négy felnije sérült volt, hiába könnyűfém. Mindezen sérülés adag annak ellenére látható, hogy szolgálata öt éve során jó másfél milliót költöttek az autó karosszériasérüléseinek a javításaira.
Az autó utastere se vallott gondos gazdáról, pedig már egyszer kitakarították. Az ülések foltosak voltak (ezt utóbb rendbe tették az eladás előtt), a műszerfal teteje megkarcolva, a középső szellőzőrostélyok eltörve, és a kalaptartó egyik zsinórja is hiányzott.
A helykínálata megközelíti az 1-2 generációval korábbi kompakt autókét, ez különösen hátul érzékelhető, illetve a fejtér vonatkozásában. Ugyanis a Corsa D valamennyire követte a Mercedes A-osztály koncepcióját: előre nyújtották a szélvédőt, így hosszabbnak hat belülről az utastér, jobb a térérzet. Kicsit a vezetői helyzet is A-Mercis, nem olyan padlón ülős klasszikus, mint volt akár a Corsa C-ben. Inkább, ha a Mercis példánál jobban tetszik: olaszos - végülis Grande Punto rokon. A kormány meglehetősen meredek szögben áll és közeli a helyzete - persze ez állítható, de ez az adottsága.
Zala megyei autószerelő műhely eladó
A Corsa D már azon járműgeneráció tagja, amelyet tudatosan készítettek fel a EuroNCAP töréstesztjeire. Ennek megfelelő az elért eredmény is, amely szerint a bent ülő felnőttek védelmében ötcsillagos eredményt ért el.
A műszerfaltömb jóval nagyobb, mint az elődjében, vastagok az A-oszlopok (legyen jó az a törésteszt), így belülről nagyobb autónak tűnik. A romló haránt-előre látást az ajtók előtt kis ablakok elhelyezésével kívánták ellensúlyozni. Mindezekkel együtt jól belőhető az üléshelyzet, és kategóriájában kényelmesek az ülések. Igaz ez a hátsókra is, ahol, mint a mi Corsa C Enjoyunkban, itt is állítható a hátsó üléstámla dőlésszöge.
Ebben segít a jó felszereltség is. Kapott előre elektromos ablakokat, ülésfűtést, manuális vezérlésű klímaberendezést, ja és a kormány bőrbevonatú volt. Aminek különösen örültem a hideg napokban, az a nagyon ritka kormányfűtés volt - és bár csak két ívszakaszt fűt, mégis zseniális. A rádiója távvezérelhető a kormányról.
A tesztautónak a motorja, az 1,4 literes benzines szívómotor a maga 100 lóerejével az akkori kínálat középpályása volt (lásd a típustörténetben). Mégis, a mi 1,2 literes, 75 lóerős Corsa C-nkhez képest nem lehetett érezni a teljesítményfölényt. Részben hiába erősebb, ha valamivel nagyobb és nehezebb maga az autó. De volt a motorral is valami. Az alapjárata bizonytalan volt, főleg hidegen. És nem csak egyenetlen, hanem néha leejtette annyira alacsonyra, hogy még a műszerfali fények is elhalványodtak. Ha meg gurult a kocsi üresben lassan, akkor, amíg meg nem állt, nem engedte az alapjáratot 1200/perc érték alá.
A gumik jók voltak, az első féktárcsák is csak épphogy vállasodtak. De a futómű kopogott, a kormány balra húzott, és menet közben kerékcsapágy búgását is azonosítottam. A kuplung elég magasan fogott.
Az 1,4-es szívómotor fogyasztása a teszt alatt magas volt, de mint mondtam a motornak baja volt. Ezt a konkrét autót 2,4 millióért kínálták, így a kínálat drágábbjai közé tartozik. A derékhad 1 és 1,8 millió között kapható, másfél körül a 2010-esek futnak, a sorozatvégi 2013-asok emelkednek 2,5 millió magasságába - mint a tesztautónk. Ennél is drágábbak az OPC csúcsmodellek, ezek ötévesen 3,6 millióig érnek.
Használt Opel Corsa C: Mire figyeljünk?
Ha a használt autók között böngészgetünk, láthatjuk, az Opel Corsa C elég jó értéktartó - de vajon tényleg megéri ezt a pénzt a harmadik generációs széria?
A kisautók kategóriájában immár majdnem 40 éve vezető szerepet tölt be az Opel Corsa, 1982-ben mutatták be a nagyvilágnak. Méretéhez képest tágas, kényelmes utastér jellemzi, emellett fordulékony, biztonságügyileg is teljesen jól teljesít. Olyannyira, hogy a 2002-es Euro NCAP törésteszten 29 pontot és egy határozott négycsillagos eredményt zsebelt be magának. Rendkívül széles motorpaletta jellemezte 58 és 125 lóerő között.
Mi leginkább a Twinport-szívócsatornás benzines Corsákat ajánljuk, a típust a csomagtartó ajtaján jelöli egy felirat, a motorkódból pedig az első P karakterből ismerhetjük fel. Figyeld ezeket a jelöléseket, amikor a használt autók között nézelődsz. A Z14XEP motorkód például az 1.4-es Twinportot jelöli. Üzemanyag takarékosság szempontjából a háromhengeres benzines, azon belül is leginkább az Eco5 kivitel viszi a prímet.
Ha dízeles Opel Corsát szeretnél, akkor a modellfrissítés után kínálatba kerülő négyhengereset javasoljuk, melynek motorja a Fiattól ered. Nagyon jó fejlesztés volt az Opel részéről a 70 lóerős 1.3 literes CDTI - ahhoz képest, hogy dízelautóról van szó, nem drága a szervizeltetése sem.
A netes fórumokon kutakodva Te magad is láthatod, hogy a C Corsáknál nem igen akadnak súlyos típushibák. Ám mint minden kocsival, úgy ezekkel is lehet azért baj. Előre láthatatlan például a vezérműlánc megnyúlása. Láttunk már olyat, hogy 40 000 kilométer után már gond volt vele, a korai benzines 1.0 és 1.2 modellek kapcsán pedig visszahívás is volt. Vezérműlánc megnyúlás esetén hangossá válik a kocsi, próbakör során is észlelhető. A vezérlés javítás - ha gyári Opel alkatrészekkel végzik - akár a 150 000 forintot is elérheti munkadíjjal együtt.
Ha csak a láncot cserélik, csak részben oldja meg a problémát, ugyanis hiába új a lánc, ha a kopott láncfeszítők, -kerekek és -vezetők maradnak benne.
Az 1.2-es és 1.4-es motoroknál gondot jelentett a vezérműtengelyek rögzítő csavarjainak meglazulása, ami miatt a kipufogó felőli vezérműtengely el is tört bizonyos modellekben - külön szervizakciót hirdettek rá.
A kinézett Corsa átnézésekor pillants rá az olajbetöltő nyílás zárósapkájára; amennyiben cappuccino színű lerakódást látsz, ne gondolj egyből hengerfejtömítés problémára!
Használt Corsáknál ajánlott ránézni a hűtőfolyadék fogyásra, nem árt fagyálló nyomokat keresni. Szaglássz bele a motortérbe is, nincs-e édeskés fagyálló szag, mivel elő szokott fordulni a C családnál, hogy eltörik a vízszivattyú tetején található vízcső. A korai változatokban ilyenkor a teljes vízpumpa készletet kellett cserélni, de szerencsére az újabb modellekben már elég csak a fémcsövet magát kicserélni, és utántölteni a hűtőfolyadékot. Ezt megúszhatjuk max. 15 000 forintból.
Kormánykopogást is tapasztalhatsz a tesztkör közben, de ez egy felújító készlettel könnyen orvosolható. Egy szerviz kb. 40 000 forintért szereli ki, majd be a kormányművet, és cseréli ki a perselyeket, végül állítja be a futóművet.
Az 1.0 és 1.2 literes benzines Corsákban többször találkoztunk már az olajnyomásgomba meghibásodásával. Ez mintegy 5000 forintért javítható.
A C Corsa kapcsán érdemes lehet kitérni a váltókra: lehetőség szerint kézi váltós modellt válassz, noha az automata Easytronic váltóval sem szokott túl nagy gond lenni. Viszont, ha egyszer mégis beüt a krach, a kocsi piaci értékéhez viszonyítva igencsak drága lesz a javíttatás költsége. Az elektronikus vezérlés cseréje még hagyján, ám a léptetőmotorok meghibásodása során akár félmilliós kiadásra is számíthatsz, és ebben még nincs benne a munkadíj. Utángyártott alkatrészeket nem kapsz az automata váltóhoz, így kénytelen leszel gyári alkatrészekre költeni.
A korai C Corsa modellekben elég gyakori még a váltórudazat idő előtti kopása. Ez a kézi sebességváltó csuklórendszerének cseréjével gyógyítható. Tesztvezetésnél próbáld ki, hogy sebességbe rakva kotyog-e fél centinél többet a váltókar, ha igen, akkor kb. 40-50 000 forintos javítási költséggel számolhatsz.
Az Opel Corsa F (2019-)
A PSA Corsája most olyan, amilyennek egy Opel kisautónak lennie kellett volna már korábban is. Könnyű, egyszerű, otthonos és általánosan szép. A PSA alapokra állítólag csupán két év alatt húzták föl a Corsát, amivel mondjuk nem vállalt túl nagy kockázatot. A vélhetően régóta készülő 208-as Peugeot karosszériáját kellett csupán átfaragniuk és rajzolniuk rá egy opeles dizájnt.
Ez nagyon is jól sikerült, letisztult, csinos formákkal vetették papírra és egy kis franciás stílust is vittek bele azzal, hogy a tető más színű is lehet. Igen, az Adamnál már volt ilyen, de míg az életstílus-autónak született, addig a Corsa mezei ötajtós kisautónak. Alig hosszabb 4 méternél, alacsonyabb lett elődjénél és arányai is merőben mások. Csak öt ajtóval készül, de amíg ilyen kis vagány, nem is hiányoljuk a macerásabban használható háromajtós karosszériát.
Napokig elvoltam a csinos kis karosszéria nézegetésével, mire feltűnt egy turpisság; csak a sofőrajtó kilincse kapott a kulcs nélküli nyitás-záráshoz érzékelőt, ha hátul nincs is, a legtöbb ilyen autó azért az első két ajtóra kap belőle.
A kinézetét jelentősen meghatározzák a fényszórók, amik alapvetően halogének, de lehetnek ledesek és még az Opel IntelliLUX, kitagargatós technikával dolgozó lámpái is.
Dizájn tekintetében igazi varázslat, ami odabent ér minket, már amennyiben már láttuk egy Peugeot 208 utasterét testközelből. A francia kisautó extravaganciájának nyoma sincs a Corsában, helyette a más Opel modellekből megszokott és ismert formavilággal és kapcsolókkal találkozunk. Olyan téren ezzel egy kósza probléma sincs, hogy a márkához hűnek tartották meg a modellt. Nem mondanám konzervatívnak, egyszerűen otthonos, kellemes és szép a beltér.
A formavilág mellé túl rossz anyagokat sem használtak, ami kéz alá esik, azt nem rossz megérinteni, és itt nagyjából ennyi az elvárás és az, hogy össze legyen rakva, és a Corsa össze van. Legalábbis ez a tesztautó feltűnően csöndes és masszív, egyetlen nyekkenés sem jött a burkolatok felől, ami az egyszerű futómű, a nagy kerekek és a hazai úthálózat koktélját tekintve szinte csoda.
Ergonómiailag is ismerős lesz annak, aki már ült Opelben. A volán a körülményekhez képest nagy, mögötte az ég felé merednek a bajuszkapcsolók, ezt máig nem tudom, honnan vették, pláne, hogy miért ragaszkodnak hozzá az Opelnél.
Helyet foglalni is egész kellemes élmény, az üléspozíció elég baráti, 2,8 centivel ülünk lejjebb, mint a korábbi Corsában, és ez nagyon jól áll neki, már ha nem vagyunk hívei a mai crossover divatnak.
Alaposan felszerelhető egy Corsa, tesztautónkba bőrülések jutottak, a sofőr számára elektromos mozgatással és kezdetleges masszírozással is. A műszeregység lehet digitális, monitorból nekünk csak a multimédia jutott, aminek legfontosabb jellemzője, hogy a klímát nem róla kell állítani és képes Apple CarPlay, Android Auto szolgáltatásokra is.
A fedélzeti szórakoztató rendszer érdekes pontja a hifi, aminek a hangszínét bármerre állítottam, mindig tompa maradt, és ez a Peugeot 208 Focal hifijére is pontosan igaz, ugyanúgy szól a két autó hangrendszere.
A zajkomfort kimondottan jó, nincs jelentős susogás a tükrök felől, vagy a kerekektől, annak ellenére, hogy utóbbiak 17 colos felniket jelentenek.
A Corsa könnyű, alig nyom 1,1 tonnát ebben a felszereltségben, ezzel együtt merev, ami remek minőségérzetet eredményez vezetés közben. 17 colosak a kerekei, de így sem kényelmetlen. A merevség, a könnyedség és az elektronikus rásegítésű, de közvetlen kormányzás elég jó vezethetőséget eredményez.
Szinte repül a Corsa kanyarról kanyarra, dobálhatjuk, nem jön ki a sodrából, se megcsúszás, se billenés, csak éles kanyarvételek, ilyennek kell lennie egy egyszerű kisautónak. Szinte ordít valami sportosabb motorért, de tudom, itt nem ez a lényeg, csak úgy megkívánja az ember a kormánya mögött.
Amiket kapott, azok sem rosszak, a helyzetet tekintve. A 100 lóerős turbós kivitellel ismerkedtünk első körben, hatfokozatú kézi váltóval és ehhez a súlyhoz a 205 Nm nyomatékával együtt igazán harmonikus szerkezet.
A háromhengeres 1,2-es hangja harsány, de a skála jobbik végére tenném, ahol már annyira karakteres, hogy egyenesen szívesen hallgatja az ember a darálását. Ehhez mondjuk az is kell, hogy ne kókadjon, kitartson az ereje, és a PSA 1,2-ese ilyen, 6000 környékéig forgatható és addig lineárisan erősödik is. A kézi váltó elég jól pakolható, feszesen jár a kulisszában és hatfokozatú, országúton 5 liter környékén tartható a fogyasztás.
Opel Corsa C a használtpiacon
Kamaszkorában is praktikus választás a hazai használtautó-kínálatban az Opel Corsa harmadik generációja. Odafigyelést igényel és vannak kevésbé előnyös részletei, de észszerű ráfordítással fenntartható, és még az utcaképből sem lóg ki.
Ha definiálni kellene napjaink átlagos magyarországi személyautóját, jó eséllyel cikkünk alanya is célkeresztbe kerülne. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben Opelből futott a legtöbb az országban, az átlagos életkoruk 15,6 év. Ebben persze a céges flották vadonatúj Insigniái és a márka hazai ismertségét megalapozó F Astrák is bőven benne vannak, de a mezőnyben félúton felbukkan például ez a 2004-es Opel Corsa-C-t is.
Ne feledjük, hogy a saját zsebből autót keresők között sokan vannak, akik 500 ezer forint alatti kiadással próbálják megoldani a közlekedést, náluk a márkapreferenciákat elnézve valószínű, hogy feltűnik a horizonton a népszerű Corsa-család harmadik generációja, amit Európában 2000-től 2006-ig gyártottak, 2003-ban egy ráncfelvarrást beiktatva. Nem véletlen, hogy felkerült az idei használtpiaci adásvételek száma alapján összeállított 10 legnépszerűbb magyarországi autó listájára.
Megjelenésekor már nem az Opel kínálatának legkisebb modellje volt, azt a helyet átvette a nálunk Suzuki Wagon R+ néven ismertebb Agila, a Corsa inkább egy univerzálisabban használható, a motorok, a felszereltség és az ajtók száma terén szabadabban konfigurálható, de alapvetően még mindig elsősorban városi használatra szánt kisautó maradt a „B szegmensben”.
Ezt tükrözi a motorválaszték is: a benzinesek között 1,0 literes háromhengeres (58 LE, a facelift utáni Twinport változat esetén 60 LE), 1,2 literes négyhengeres (75-80 LE), kétféle 1,4 literes (90 LE) és a GSi sportváltozatba szánt 1,8 literes (125 LE) Ecotec-motorok találhatók, a dízelek terén az Isuzutól származó 1,7 literes DI és DTI (64 LE és 74 LE), a szintén Isuzu-gyártmány 1,7 literes CDTI (99 LE) és a FIAT-tól érkező 1,3-as CDTI (69 LE) is megtalálható a palettán.
Az állományban az 1,2-es benzines a leggyakoribb, az ezreshez hasonlóan a Corsa-B-ből örökölte az utód, de az Isuzu dízelekből is lehet találni a piacon, ezek hosszabb utakra ajánlottak és az alacsony fogyasztás miatt igen vonzóak, a személyautók mellett a Corsa Van változatában és a Combo kisteherautóban is bizonyítanak.
Mire figyeljünk a használt Corsa C vásárlásakor?
Használtautók esetében nem lehet elégszer elmondani, hogy elsősorban nem korra és futásteljesítményre kell hajtani, hanem jó állapotú autót érdemes keresni. Ez a Corsa-C esetében sincs másként, és a benzinesek esetében nagyon igaz, hogy a használat jellege és a karbantartások elvégzése alaposan befolyásolja az autó (további) élettartamát.
tags: #autoszerelő #corsa #opel #vélemények