Az Autólízing Teljeskörű Útmutatója és Kalkulátora – Mindent, Amit Tudnia Kell
Ha autót vásárolnál és nem áll rendelkezésre a teljes vételár, akkor finanszírozási lehetőség után kell nézned. Ez lehet hitel vagy lízing is. Az alábbiakban az autólízinget mutatjuk be részletesebben, valamint megmutatjuk, miben tér el egy hitelkonstrukciótól.
A lízing rendkívül népszerű az autóvásárlók körében, ám főleg az új autóknál találkozhatunk vele, míg a használt járműveknél az ingatlanfedezet nélkül felvehető autóhiteleket és szabad célú személyi kölcsönöket választják sokan. Néhány kattintással kiszámolhatja, hogy mennyi lesz a törlesztőrészlete! A kalkulátor szó továbbra is azt jelenti, hogy neked kell beírni a SAJÁT számaidat és nem azon merengeni, hogy az előre beírt számok rád miért nem igazak. Azok a számok csak azért vannak ott, hogy ne legyenek üresek a sorok. Szó szerint százezrek döbbentek rá arra, hogy az autózás költsége nem csak annyi, hogy tankolok az autóba.
Mi az autólízing és hogyan működik?
Minden, amit tudni kell az autólízingről: A lízing egy olyan finanszírozási konstrukció, amelynél a szerződés alapján a lízingbe adó (bank vagy pénzügyi vállalkozás) a lízingtárgyat (lakás, gépjármű) lízingdíj fizetése ellenében a szerződésben meghatározott időtartamra a lízingbe vevő (ügyfél) használatába adja. Fontos jellemzője a konstrukciónak, hogy a lízingbe vevő NEM szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, azt csak használhatja. A lízingtárgyon csak az összes lízingdíj megfizetését követően szerezhet tulajdonjogot.
Lízingelés során két fél között, a lízingbe adó tulajdonos és a lízingbe vevő ügyfél között jön létre megállapodás eszközhasználatról, ebben az esetben egy autó használatáról. A lízingbe adó tulajdonos általában egy bank, a lízingbe vevő pedig az, akinek az új autóra szüksége van. A lízingbe adó vásárolja meg az autót, de vállalja, hogy használatra átadja a lízingbe vevőnek, aki ezért lízingdíjat fizet általában havonta, ami a kamat értékével növelt vételár egy része. Vagyis a finanszírozó lesz a tulajdonos, a lízingbevevő pedig az üzembentartó. A tulajdonjogot gépjármű finanszírozása esetén a lízingbe adó úgy biztosítja, hogy csak a forgalmi engedélyt adja át az ügyfelének, a törzskönyvet magánál tartja.
A lízingbe vevő úgy használhatja a lízingelt eszközt, mintha az a sajátja lenne - élvezi az előnyeit, és viseli a működtetésének költségeit, valamint a kárveszély átszállásából származó kockázatot, viszont a futamidő alatt nem adhatja el. A szerződés lejártával a lízingbe vevő kifizetheti a vételár fennmaradó részét, ezzel ő lesz az eszköz tulajdonosa, amennyiben erről a felek megállapodtak.
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
Lízing kontra hitel - Fő különbségek
Nem véletlenül, ugyanis a lízing sajátossága, hogy az autó az adásvételt követően a lízingbeadó tulajdonában marad, a lízingbevevő, vagyis az ügyfél a futamidő végéig csak üzembentartóként szerepel a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben.
Ha például autót vásárolunk, és ahhoz autóhitelt veszünk fel, akkor a jármű a vásárlás után a tulajdonunkba kerül, annak vételárát a bank meghitelezi / kifizeti helyettünk, és nekünk a bank felé kell a hitelt törleszteni. Lízing esetén a bank vagy a pénzügyi vállalkozás megvásárolja az autót (az ő tulajdonába kerül), mi használhatjuk, amiért díjat fizetünk, és amikor az összes lízingdíjat megfizettük, az autó a tulajdonunkba kerülhet.
Ezzel szemben egy személyi kölcsönnél nincs szükség önerőre, a bank kizárólag az igazolt nettó jövedelem alapján hitelez. Más kérdés, hogy a személyi kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint lehet, ám eddig is csak a CIB Bank megy el, az Erste és az UniCredit Banknál 12 millió forint a felső határ, míg a többi pénzintézet általában 10 millió forintig hitelez. Viszont a felvett hitelösszeg bármire költhető, így akár teljes egészében autóvásárlásra fordítható, ezáltal nem lesz szükség önerőre. Ezért, ha önerő nélkül szeretnél autót vásárolni, akkor a személyi kölcsön lehet a jó megoldás.
Ebből ered az, hogy a lízingcégek a kisebb kockázat miatt általában kedvezőbb kamatokat tudnak kínálni, mintha ugyanezt hitelből vennéd. A forint alapú lízingnél legalább 20 százalékos önerőt írnak elő az adósságfék-szabályok, ez valamivel megengedőbb, mint a hitelek esetében, ahol 25 százalékos a minimális önerő. Az MNB adósságfék-szabályai alapján legfeljebb a jármű értéknek az 50 százalékáig nyújthat finanszírozást euró alapon a lízingcég, vagyis több önerő szükséges a megvásárláshoz.
Ha megvan a pénzed valamire, de meg tudod venni hitelből is, akkor először azt kell megnézni, hogy te mennyit fizetsz a hitelért és mennyiért tudnád az így felszabaduló tőkét kockázatmentesen(!!!) befektetni.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
A lízing fő típusai
Két fő csoportja az operatív lízing és a pénzügyi lízing. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja.
Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, amely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott vagyontárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbe vevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost. A pénzügyi lízing során a vagyontárgy végig a lízingbe vevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbe adó.
Nyílt végű pénzügyi lízing - Az igazi áfakirály!
A nyílt végű pénzügyi lízinget kizárólag egyéni vállalkozók és társas vállalkozások vehetik igénybe, míg a magánszemélyek a zártvégű konstrukciót választhatják. A nyíltvégű pénzügyi lízing sajátossága, hogy a futamidő végén az autó nem kerül a vállalkozás tulajdonába, hanem akkor eldöntheti, hogy megvásárolja maradványértéken azt, vagy lemond róla, és nem szerez tulajdonjogot.
Ráadásul a nyílt végű és az operatív lízing szolgáltatásnak minősül, ezért a céges személyautó lízing- és bérleti díj áfájának minimum 50 százaléka visszaigényelhető (lízing áfa átalány elszámolás). Ezzel szemben útnyilvántartás vezetése mellett a céges utak arányában akár a lízingdíj áfájának 90-100 százaléka is leírható. A vállalkozások választhatnak a kétféle elszámolás közül.
A lízingcég megveszi az általunk kinézett gépjárművet, gyorsan vissza is igényli a teljes áfát. A kezdőrészletet mindjárt első bérleti díjnak veszi, így abból is visszajár az áfa. A futamidő végén lesz egy maradványérték, amin megvesszük az autót. Ez egy kényes téma, hiszen a konstrukció adócsalásra ad lehetőséget. Nagyon fontos, hogy csakis abban az arányban, amilyen arányban a lízingelt eszközt a vállalkozás céljaira használták. Ez gépjármű esetén útnyilvántartás vezetését teszi kötelezővé.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
A pénz rendelkezésre áll a cégben, de a nyíltvégű lízingnél az áfa elszámolható lenne. Tehát az volt a kérdés, hogy fizesse ki zsebből a pénzt a cég vagy inkább vállaljon be évi 10% kamatot, de cserébe leírhassa a lízingdíjra jutó áfa felét? Melyikkel jár jobban a cég 3 vagy 5 éves futamidő mellett? Az áfavisszaigénylés lehetősége már csak a haszon ebben a történetben. Az, hogy mennyi áfát igényelhetsz vissza a futamidő alatt, ki kell számolni. (A havi lízingdíj áfatartalmának a fele lesz a hasznod.) Ezután el tudod dönteni, ér-e annyit az egész, amit keresel rajta az áfával.
Vagyis a példa kedvéért a 6%-os kamat igazából csak 3,6% erejéig terheli a céget, ha figyelembe veszem az adókedvezményt is. Az áfa részleges visszaigénylésének lehetősége, a kamatokra járó adókedvezmény azt eredményezi, hogy a jelenlegi adótörvények mellett érdemesebb nyíltvégű lízingben megvenni a gépjárművet, mint készpénzért. Egy konzervatív, 3 éves futamidő, 11%-os kamat, 50% önerő, 30% maradványérték esetében egy 4,5 milliós autónál a költségek levonása után (kamat, egyebek) mintegy 300 ezer forintot nyerünk, ehhez még hozzá kell adni a megmaradt tőkénkre járó kamatot is, amit nem kellett autóba fektetnünk azonnal. Durván olyan 10% a lízing előnye.
A NAV szokott harapni a túl pofátlan nyíltvégű lízingekre, mert szerinte nem reális piaci ár, ha te egy autót ötévesen gombokért veszel meg a végén. Szintén fontos figyelembe venni, hogy tényleg annyiért kell-e autót venni, amennyiért akarsz. Ne mondd, hogy igen, nagyon drága az autó, de nem számít, mert úgyis céges költség. Inkább adózzál és vidd haza azt a pénzt, mintsem felesleges és feleslegesen drága dolgokra költsed a saját cégedben.
Zárt végű pénzügyi lízing
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingelt eszköz automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül az utolsó lízingdíj megfizetésével. Ez a konstrukció a magánszemélyek számára elérhető lízingtípus.
Operatív lízing (tartós bérlet)
Az operatív lízingnél vagy másik népszerű nevén tartós bérletnél a tulajdonos a tulajdonában lévő vagyontárgyat, például autót, a vevőnek egy meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A cégek általában így szoktak autóflottát üzemeltetni. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között.
A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül, például az autó szervizelését vagy csereautó biztosítását, ha a lízingelt autó elromlik. Az előre meghatározott futamidő végén a vagyontárgy visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja vagy továbbértékesítheti. Gyakran ez utóbbi történik, hogy a céges autót a lízing lejárta után maradványértéken eladják a használójának.
A lízing költségei és feltételei
A lízing törlesztése hasonló a hiteléhez. A rendszeresen (havonta) fizetendő lízingdíj tőkerészből (az eszköz vételárának havonta történő megfizetése) és kamatrészből (a lízingbe adó költségeit és nyeresége) áll. A kamat függ természetesen a finanszírozó banktól, de számos egyéb tényező befolyásolhatja még a költséget. A hitelbírálati vagy kezelési díj a finanszírozott összeg meghatározott százaléka, ami a piacon általában 1-3 százalék között mozog. A jogszabály szerint a finanszírozóknak nemcsak a lízingkonstrukció kamatát kell rögzíteniük, hanem az ügyfeleket terhelő egyéb költségeket és szolgáltatási díjakat, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét is. Teherbíró képességünk ellenőrzésekor érdemes figyelembe venni a havi törlesztő részletet és a szerződéskötéskor esetleg fizetendő egyszeri költségeket.
Önerő és futamidő
Beszéltem lízingcéggel, ők két éves futamidőnél 33% önrészt engedtek, három vagy öt éves futamidőnél 50%-ot. Úgyhogy érdemes jól lealkudni az autó vételárát, majd rendesen körbejárni a piacot és keresni egy vonzó finanszírozást. Ma éppen egy euroleasing-es 5,5%-os ajánlat volt a kezemben, ami igen gáláns ajánlat 3,6%-os forint alapkamat mellett. És nem voltak szívbajosak az önerővel és a maradványértékkel sem. Ugye azért érezzük, hogy ez kamu alacsony kamat, mert inkább vegyük meg vételár-kedvezménnyel és piaci kamattal ugyanazt az autót, lehet, hogy így jobban járunk.
A futamidő magánszemélyek esetében 12-84 hónap között lehet, ennél hosszabb időre nem lízingelnek. A lízingcég megszabhatja azt is használt autó vásárlása esetén, hogy legfeljebb mennyi idős lehet az autó a lízingszerződés lejáratakor. 10 évesnél idősebb autót például lehet, hogy csak rövidebb futamidejű lízinggel tudsz megvásárolni.
A futamidő hossza azért is fontos, mert egy autó fedezeti értékét (vagyis azt, hogy az autó aktuális piaci értéke milyen arányban fedezi a bankkal szembeni tartozást) nehéz előre megbecsülni. Általában a hosszabb (5-6 éven túli) futamidő második felében az autó piaci értéke már nem nyújt kellő fedezetet a tartozásra. Ilyen esetben, ha valamilyen váratlan okból a futamidő alatt fel kell mondani a szerződést, az autó eladásából nem lehet kiegyenlíteni a még fennálló tartozást, és amellett, hogy autó nélkül maradunk, még utólagos befizetést is teljesítenünk kell.
CASCO és egyéb biztosítások
A lízing esetében azonban tudnod kell, hogy a lízingcégek elvárják, hogy CASCO-t köss az autóra, hiszen tulajdonosként óvniuk kell a finanszírozás mögött álló fedezetet. Ennek díja azonban nagyon sok mindentől függ, ezért a megadott THM értékek ezt a költséget szinte sohasem tartalmazzák. Ha lízinggel vásárolsz autót, motort, a finanszírozó általában előírja, hogy casco biztosítást kell kötnöd rá. Ha bármi történik a járművel, balesetben megsérül vagy ellopják, ezzel szeretné biztosítani a lízingbe adó, hogy mindenképpen megtérüljön a kár. Ha nem akarsz cascót kötni, azt is megengedik egyes lízingcégek, de ebben az esetben általában magas kamatfelárat kell fizetned.
A finanszírozónál többnyire köthetünk a finanszírozási konstrukció mellé hitelfedezeti életbiztosítást, melynek lényege, hogy a lízingbe vevő halála esetén a biztosító fizeti meg a hátralévő tőkét és egyéb költségeket, így a kedvezményezett, örökös tehermentesen kapja meg a járművet vagy az ingatlant. Egyre több finanszírozó igyekszik az ügyfelek esetlegesen beálló törlesztési nehézségein segíteni azzal, hogy javasolják számukra a különböző kockázatok biztosítását. Így például köthető biztosítás átmeneti munkanélküliség, betegség bekövetkeztére. Az NN-Bank360 csoportos személybiztosítással mindkét többféle kockázat ellen is bebiztosíthatjuk magunkat hitel és lízing esetében is.
Deviza alapú lízing
A lízingcégek finanszírozhatnak autóvásárlás deviza alapon is, általában euróban. Az eurós lízing kamata alacsonyabb lehet, ebben az esetben viszont számolnod kell az árfolyamkockázattal is. Az MNB adósságfék-szabályai alapján legfeljebb a jármű értéknek az 50 százalékáig nyújthat finanszírozást euró alapon a lízingcég, vagyis több önerő szükséges a megvásárláshoz.
Hitelképesség vizsgálata és igazolása
A lízingnél is ugyanúgy megvizsgálják a pénzügyi cégek a hitelképességet, mint a hiteleknél. Minden lízingcég a saját szabályzata alapján végzi el a hitelképesség vizsgálatát. A hiteligényléshez minden esetben szükség van igazolt jövedelemre. A minimum jövedelemre vonatkozó feltételek lízingcégenként eltérnek. A pénzügyi vállalkozások csak akkor fogadják be az igénylést, ha elsődleges jövedelmet igazolsz, a kiegészítő jövedelem önmagában nem elegendő. Ha olyan bevételed van, amit nem tudsz igazolni, azt nem fogják figyelembe venni a hitelbírálatnál. Az elfogadható jövedelmek listáját a pénzügyi cégek saját belső szabályzata határozza meg.
A bírálatnál három szempontot vizsgálnak:
- Milyen típusú jövedelemről van szó? Honnan származik? (pl. nettó munkabér, vállalkozói jövedelem, nyugdíj stb.)
- Elsődleges vagy másodlagos (kiegészítő) jövedelemről van-e szó?
- Hány százalékban számítja be a lízingcég az adott jövedelmet?
Gyakori feltételek és jövedelemigazolás
A leggyakoribb feltételek:
- minimum életkor (általában 18 év),
- a maximum életkor tekintetében a lízingnél megengedőbbek lehetnek a finanszírozó cégek, mint egy hitelnél, sokszor nincs is ilyen szabály. A magas életkorból fakadó kockázatot esetleg életbiztosítás megkötésével fedezhetik.
- állandó lakhely igazolása,
- megfelelő munkaviszony,
- elvárt nettó jövedelem,
- megfelelő elérhetőség,
- azonosító okmány megléte,
- bankszámla,
- van-e aktív vagy passzív lejárt tartozása az ügyfélnek a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR lista lekérdezés).
A jövedelemigazolás nem lehet régebbi 30 napnál, és nem fogadható el a három hónapnál frissebb munkahelyről.
Mi számít másodlagos jövedelemnek? Ide számít minden olyan bevétel, amit nem munkával keresel, mint például: gyes, gyed, családi pótlék, szociális járandóságok, ösztöndíj, ingatlan kiadásból származó jövedelem. Önállóan ezeket a bevételeket nem fogadja el a lízingcég, de ha a jövedelemigazolásod mellé az ezeket hitelesen igazoló dokumentumokkal együtt leadod, azzal javítod az esélyeidet a kölcsönhöz. Az is intézményenként változik, mit fogadnak el másodlagos jövedelemnek.
A jövedelemigazolást a munkáltató állítja ki. Általában a pénzügyi cégek ragaszkodnak ahhoz, hogy az általuk javasolt formátumban vagy formanyomtatványon állítsa ki a munkáltató. Ezeket a lízingcég honlapjáról letöltheted, de egy fiókban, az autókereskedőnél is beszerezheted. Külföldi munkaviszony esetén a lízingcég weboldaláról általában letölthető az angol vagy német nyelvű verzió is. Munkáltatói jövedelemigazolás az alábbi adatokat tartalmazza: munkavállaló adatai, munkáltató adatai, munkaviszony típusa (határozott vagy határozatlan idejű), munkaviszony kezdete, nettó jövedelem, bruttó jövedelem, levonások (például tartásdíj, tartozások stb.), nyilatkozat, hogy: munkavállaló utáni közterhek megfizetésre kerültek, a munkavállaló nem áll felmondás alatt, a munkáltató cég nem áll felszámolás alatt. A munkáltatói igazolás csak az adott munkáltatónál történő munkaviszonyból származó jövedelmet tartalmazza, egyéb jövedelmet és bevételt nem, ezeket külön kell igazolni. 2020-tól lehetőség nyílt arra, hogy online felhatalmazást adjunk a lízingcégnek, vele a NAV-tól megkaphatja a jövedelemkimutatásunkat.
Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM)
A lízingcég csak akkora törlesztőrészletet engedélyezhet, amelyet problémamentesen tudsz fizetni. Ehhez a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) használják, amely alapján az MNB szabályozása szerint:
| Havi nettó jövedelem | Maximális törlesztőrészlet aránya |
|---|---|
| 600 000 Ft alatt | a jövedelem 50%-a |
| 600 000 Ft felett | a jövedelem 60%-a |
Mi történik, ha gond adódik?
Nem csak a lízinggel, hanem a hitelfinanszírozással megvásárolt autók esetében is rémálomszerű forgatókönyv, ha ellopják a kocsit, esetleg totálkárosra törik a jármű. A lízingnél rosszabb a helyzet, ugyanis mindkét esetben azonnal, egyösszegben rendezni kell a tartozást, hiszen a fedezet eltűnt a finanszírozás mögül. Ha a másik fél volt a hibás, akkor segíthet a kötelező felelősségbiztosítás, ám nagy valószínűséggel ez nem lesz elég arra, hogy nullán legyél. Ha pedig te voltál a hibás vagy ellopták az autót, akkor a kötelező biztosítás nem térít, hacsak nincs CASCO-d.
Kárrendezés
Amikor megsérül az autó, eltérő gyakorlatot követnek a finanszírozók. Vannak, amelyek egy meghatározott értékhatárig nem kérnek hozzájárulást a kártérítés felvételéhez, és a károsultnak sem kell bejelentenie az esetet a finanszírozónak. Ezt a kötelezettséget a finanszírozási szerződés tartalmazza. Ha viszont a gépkocsiban keletkezett kár meghaladja ezt az értékhatárt, a biztosított üzembentartónak engedményező nyilatkozatot kell bemutatnia a biztosítónál, amelyben a lízingcég felhatalmazza, hogy a kártérítést felvegye. Egyes pénzintézetek közvetlenül a biztosítónak, mások az ügyfélnek adják ki ezt a nyilatkozatot. Az is megtörténhet, hogy a lízingcég a szerviz után ellenőrizni kívánja, megfelelően, szakszerűen történt-e meg az autó javítása. A kárrendezési eljárás értelemszerűen legszigorúbb esete, amikor a finanszírozott gépkocsi totálkáros lesz. Ebben az esetben az engedményező nyilatkozatnak nincs szerepe, mert a kártérítést a finanszírozó kapja meg, és ő számol el utólag a károsulttal.
Törlesztési nehézségek és következmények
Számtalan adódhat olyan élethelyzet, amelyek miatt problémás vagy nem kivitelezhető, hogy időben törleszd az aktuális havi törlesztőrészletet. Bármikor jöhet egy nem várt betegség, amely miatt hosszabb időre kiesel a munkából, vagy még súlyosabb helyzetben akár munka nélkül is maradhatsz, de egy baleset, súlyos sérülés is keresztülhúzhatja a számításaidat. Mit lehet ilyenkor tenni? Ha úgy látod, hogy gond lesz a törlesztéssel, a lehető leghamarabb értesítsd a lízingcéget. Ha időben szólsz a problémáról, akkor könnyebben fogtok tudni közös nevezőre jutni a törlesztéssel kapcsolatban. Ha nem tudjuk törleszteni a havi részletet, kérhetjük a szerződés módosításával a futamidő meghosszabbítását, így részleteink csökkennek. A lízingmegállapodásban általában lehetőséget adnak előtörlesztésre is, amelyért külön díjat kell fizetni.
A végső esetben, ha nem fizetsz, a lízingbe adó visszaveszi a lízingelt tárgyat, autót. Sajnos egy gépjármű értéke az éves során csökken, így az is előfordulhat, hogy idővel a jármű kevesebbet ér, mint hátralékos tartozásunk. Ebben az esetben azonnal és egy összegben meg kell fizetnünk a különbözetet. Különösen nagy lehet a baj használt gépjárműveknél, ahol a finanszírozás költségei általában magasabbak, mint az újak esetében. Az alacsonyabb érték miatt ugyanis nagyobb a finanszírozó kockázata. Ha nem tudunk fizetni és a finanszírozó a szerződést felbontja, adataink bekerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR, régebbi nevén BAR). A tartozást pedig - késedelmi költségekkel növelve - előbb-utóbb mindenképp rendezni kell.
Autólízing ajánlatok összehasonlítása
A lízingnél is választhat az ügyfél, melyik finanszírozóval köt szerződése. A gépjárműlízing-szerződést - hasonlóan az áruhitelekhez - sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedőknél, például autószalonokban köthetjük meg. Ezek a forgalmazók a finanszírozó lízingcégek ügynökei, vagy esetleg a lízingcég képviselője szerződik velünk a helyszínen. Egy kereskedőnél rendszerint több lízingcég - köztük általában a jármű gyártócégének csoportjához tartozó saját finanszírozó - terméke is elérhető.
A gépjárművek lízingjénél olykor nehézkes az ajánlatok összevetése. Kérdezzünk az értékesítőtől, ha nem világosak a feltételek! Érdemes előzetesen több kereskedő ajánlatát is beszerezni - például internetes honlapjaikon -, vagy a több finanszírozó konstrukcióját összegyűjtő közvetítő (ügynök) segítségét kérni, összehasonlító oldalakon kalkulációt végezni. Amikor a forgalmazó vagy a kereskedő által ajánlott lízingkonstrukcióval találkozol, akkor gyakori, hogy a kedvező ajánlat meghatározott típusra és felszereltségre vonatkozik csak.