Autó Generátor Bekötési Rajzok és Működésük Részletesen

Az autógenerátor az egyik legfontosabb alkatrész a jármű elektromos rendszerében, biztosítva az akkumulátor töltését és a fogyasztók folyamatos áramellátását. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik és hogyan diagnosztizálhatók a hibái, elengedhetetlen a bekötési rajzok és a rendszer alapvető elveinek ismerete.

A Generátor működésének alapjai

Az autógenerátor működése könnyen érthető. A generátor ékbordás szíjjal van rögzítve, tárcsára helyezve. A szíjtárcsa forgatja és forgatja a generátor rotor tengelyeit, amikor a motor jár. A rotor egy elektromágnes, szénkefékkel és két forgó fém csúszógyűrűvel, amely a tengelyéhez csatlakozik. Kis mennyiségű villamos energiát ad a forgórésznek a forgás eredményeként, és energiát ad át az állórésznek.

A mágnesek a forgórészen lévő állórész generátorában lévő rézhuzal hurkon keresztül futnak. Ennek eredményeként mágneses mezőt hoz létre a tekercsek körül. Ha a mágneses mezőt megzavarják, amikor a rotor forog, az elektromosságot hoz létre. A generátor dióda egyenirányítója váltakozó áramot kap, de használat előtt egyenárammá kell alakítani. A kétirányú áramot az egyenirányító egyirányú egyenárammá alakítja át.

A Töltésszabályozás Fontossága

Mivel a generátor feszültsége nagyban függ a fordulatszámától, viszont a fogyasztókat nagyjából 12V-al kell ellátni, ezért szükséges a töltésszabályozó. Ez a gyakorlatilag "elnyűhetetlen" töltésszabályozó kapcsolás jó szolgálatot tehet az akkumulátor megóvása érdekében. A feszültség szabályozása legegyszerűbben a gerjesztőtekercsben létrehozott mágneses tér szabályozásával biztosítható. A rajzon lévő L1 a generátor gerjesztőtekercse.

Egy tipikus kapcsolás működésbe lépési küszöbét a D2 zener dióda plusz a T1 bázis emitter feszültsége határozza meg (12,8 + 0,6V). A 12,8V a zenereknél nem szabványos feszültség, vagy válogatni kell a 13 V-os példányok közül, esetleg 12V-os zener és egy dióda sorbakapcsolásával is megfelelő eredményt lehet elérni (ebben az esetben a soros diódát fordítva kell bekötni). A generátor 13,4V alatti feszültségeinél a kapcsolás teljesen maximálisra vezérli a generátor gerjesztő tekercsének áramát. 13,4V fölött azonban a T2 visszaszabályozza a gerjesztő áramot, aminek következtében a generátor kapcsain - megfelelő fordulatszám mellett - állandó 13,4V feszültség áll be.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

Generátor Bekötési Rajzok Típusai

A generátor bonyolultabb vezetékrendszerrel rendelkezik, mivel sok különböző alkatrészt köt össze. A vezetékek megkülönböztetése érdekében meg kell ismerkednie a generátor bekötési rajzaival. A kétvezetékes generátorokat általában nem használják a modern járművekben, mivel a három- vagy négyvezetékes generátorokat gyakrabban szerelik be.

Háromvezetékes Generátor Kapcsolási Rajz

Ez a háromvezetékes kapcsolási diagram az áramkör különböző részei közötti kapcsolatokat mutatja be. Az áramkört alkotó három fő vezeték a pozitív akkumulátorkábel, a feszültségérzékelő és a gyújtás bemeneti vezetéke. A motor és a gyújtás bemeneti vezetéke között is van kapcsolat. Míg a feszültségérzékelő vezeték érzékeli, hogy áramot csatlakoztat az egyenirányítóhoz, átadja az energiát a motorról a generátorra. Ezek a sokoldalú generátorok beépített egyenirányítókat tartalmaznak a teljesítményszabályozáshoz. Az egyvezetékes generátorokkal ellentétben ugyanabban az áramkörben képesek áramot szolgáltatni és egyenirányítani. Minden alkatrész szabályozott feszültséget kap, ha háromvezetékes generátort használ.

Külső Elektromechanikus Feszültségszabályozó

A külső elektromechanikus feszültségszabályozók esetén a feszültségérzékelő kábelét motoros szabályozók tekerik az elektromágnesbe. Ez mágneses mezőt hoz létre a mágnes körül, és a vastömböt a maga irányába húzza. Az ilyen áramkörökben három elektromágneses kapcsoló található - egy kioldó relé, egy szabályozó és egy áramszabályozó. Az átalakító és a meglévő szabályozókapcsoló a generátor gerjesztő áramkörének vezérlésével szabályozza a kimeneti feszültséget, míg a leválasztó relé az akkumulátort a generátorhoz köti. A nem hatékony relémechanizmus miatt azonban az elektromechanikus áramköröket ma ritkán alkalmazzák az autókban, bár ezek kritikusak az AC szabályozó áramkörök szempontjából.

PCM Által Vezérelt Kapcsolási Rajz

Az a generátor, amely belső modulokat használ a gerjesztő áramkör szabályozására, hajtáslánc-vezérlő modul feszültségszabályozó áramköreként ismert. A PCM (Powertrain Control Module) a testvezérlő modul (BCM) adatainak elemzésével és a rendszer töltési követelményeinek elemzésével kezeli az áram áramlását. A modulok akkor aktiválódnak, ha a feszültség a megfelelő szint alá esik, ami idővel megváltoztatja a tekercsen átfolyó áramot. Ennek eredményeként megváltoztatja a rendszer kimenetét a követelményeknek megfelelően. A PCR vezérlésű generátorok egyszerűek, de hihetetlenül hatékonyak a szükséges feszültség előállításában.

Kábelezési Jelölések és Értelmezésük

Ha nyugat-európai autókat veszünk alapul, akkor rögtön egy szabványba botlunk. Pár évtizede az autók villamosságánál minden egyes alkatrészt elneveztek, tehát egy olajnyomás érzékelő gomba mindig azonos kóddal fog szerepelni, egy csatlakozó dugasz is saját néven fut. Ez így elég egyértelműnek tűnik, de pár helyen lehetnek kavarodások. Ilyen például az X jelölésű rendszámtábla világítás, amit nem illik keverni az X-kontakt relével.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

A pontos diagnosztikához vagy javításhoz elengedhetetlen az autó adatai: típusa, az évjárata és a motor lökettérfogata számít, pluszként rájöhet egy kivitel is, mondjuk hogy kabrió-e. Fontos lehet az autó gyártási ideje is, mivel például a VW Golf esetében júliusban volt egy nagy váltás a legtöbb kivitelben, amikor a biztosítéktábla megújult, kisebb, de sokkal több csatlakozót kapott, komplexebb és bővíthetőbb lett. Ehhez viszont szinte minden más kábelt, azok színezését, valamint a kapcsolókat és a jeladókat is megváltoztatták. Legegyszerűbb, ha ránézünk a műszerfalra: ha a vészvillogó kapcsolója a műszerfalon van a rádió mellett, akkor (gyárilag) a régi köteges verziót birtokolja, az "újnál" már a bajuszkapcsolón van. A biztosítéktáblán is látszik a különbség szemből, a tábla két oldalsó felfogató füle a réginél fent van a felső relésornál és a tábla így "lóg".

Kapcsolási Rajzok Értelmezése

  1. A felső szürke sáv a biztosítéktábla, a benne lévő számozott vagy betűvel jelzett vonalak a táblán belüli réz vezetők és csatlakozásaik.
  2. A "J" kódú reléket és az "S" biztosítékokat is ide rakják, amik a táblába vannak bedugva.
  3. Minden vonal egy vezetéket vagy vezető szálat jelöl, ha szaggatott a vonal, esetleg szaggatott négyzetbe van rajzolva a vezeték, akkor az árnyékolást jelent.
  4. A biztosítéktábla sávjának alján a vezetők kivezetésénél vannak a csatlakozók. Például a G1/12 jelenti a G1 csatlakozót és annak a 12-ik lábát. Ha nincs vonal tovább lefelé, akkor az egy előkészítés valamilyen funkcióra.
  5. A vezeték színét és a vastagságát a vonalon jelzik, például a G1/12 alatt a 0,5mm2-es keresztmetszetű vékony vezeték színe piros/fekete. Egy 2,5-ös vezeték már jó vastag, a 4-es az izzításé.
  6. A nagyobb részegységeket, mint kapcsolók, modulok, gombák stb. szürke négyzetekben jelölik, mint itt a "C" jelű generátort. A körülötte levő betűk és számok a kivezetéseket jelölik, amik az alkatrészen is láthatók általában. Itt a "W" a fordulatszámjel, a "D+" a gerjesztés visszajelző lámpája.
  7. Fontos: ne higgy feltétlenül az ábráknak! Ezek az autók 20-30 évesek alsó hangon, már csak a rókamanguszták nem piszkálták őket, a vezetékek cserélődhettek időközben.

Generátor Gerjesztés és Töltésjelző Lámpa

A generátor gerjesztés visszajelző szála, ami a műszeregységbe megy és pirosan világít, ha nincs töltés, nem csak egy lámpa. Másik félrevezető dolog lehet a működési elv ismeretének hiánya. Erre a szálra nem lehet csak úgy rátenni az akkuról egy pluszt, hogy legyen gerjesztésed, mert a generátorban a diódahídban szépen kicsapod a pár milliAmperre méretezett diódát. Itt a gerjesztés folyamata röviden annyiról szól, hogy a műszeregység a lámpának gyújtásról ad 12V-ot, amikor a motor még áll.

Elindítjuk a motort, de alapjáraton a nagyobb teljesítményű 90A-es generátor ekkor még nem tölt. Még egy kicsi fordulat kell neki a gázra pöccintve, hogy a generátor tudjon gerjeszteni, ekkor a "D+" szálon is megjelenik az a pár mA áramú 12V. Mivel a gyújtás oldalról is 12V van és a generátor felől is a "D+"-on, ezért nincs potenciálkülönbség a kis piros LED két lábán, emiatt a LED már nem világít, van rendes töltésünk. Ha parázslik az még nem jelent bajt. Teljesen normális dolog, hogy járó motornál a töltőfeszültség 13 V fölött van (egészen 14.4 V-ig).

Elrontottam a generátort? Mi lehet a hiba?

Kulcsfontosságú Csatlakozások és Relék

A kapcsolási rajzokon a "D" jelzésű részegység például a kapcsoló mechanika rajza lehet. Innen le tudjuk olvasni, hogy a 30-as szál az akku plusz, az örök pozitív áram. Ezt a szálat a téglalapon belül végigvezeti egyfajta elosztóként. A kapcsoló része az átlós vonalakkal van jelezve, az átlós vonalak egy közös "sínre" vannak felfűzve a közepükön ezzel jelezve, hogy az összes együtt mozog. Az ábrán a 30-as lábhoz mindig hozzáér fent, alatta az "X" lábnál viszont már három érintkező van, amiből csak a középső láb van az "X"-re kötve. Ez annyit jelent, hogy a slusszkulcs alapállásban nem fogja átadni az áramot "X"-nek, de 3-as állásban sem.

Az "X" az X-kontakt relé, más néven a tehermentesítő relé, a biztosítéktáblában a 18-as számú általában. Ez a relé arra jó, hogy indítózás alatt elvegye az áramot a többi fogyasztótól, hogy az önindítóhoz jusson a lehető legtöbb Amper. Innen már könnyen kivehető az 50-es szál értelme, ami csak 3-as, azaz indítózási állapotban vezeti át az akku pluszt az önindító behúzótekercse felé. A "P" és az "SU" lényegtelen, a 15-ös viszont a gyújtás szál, ami 2-es és 3-as állásban is él. A 3-as állásban kell is működnie, nem lehet az X-kontaktra bízni, mert vagy az adagoló elzáró szelepét vagy a benzinesek motorvezérlőjét és egyéb dolgokat kell éltetnie.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Továbbá, az 54, 15 és D+ jelzések úgy néz ki, ugyanazt a pontot jelentik, mégpedig a gerjesztés számára a segéddiódahídról a kimenetet. A DF, M, 67 jelzések pedig a gerjesztőáram vezetésére szolgáló csatlakozásokat. D-, B- pontok mind az akku testet jelentik. A váltóáramú generátor külső gerjesztése nem engedhető meg, különben nincs biztosítva a váltóáramú generátor megfelelő gerjesztése.

Hibadiagnosztika és Karbantartás

A beható diagnosztikát, ill. feszültségszabályozó javításokat szakműhelyben kell elvégeztetni. A pontos diagnosztikát, ill. - különös tekintettel az egyenirányítókra - szakműhellyel kell elvégeztetni. A generátor karbantartást nem igényel a normális üzem során.

Generátor ellenőrzési lépések (például műszerrel)

  1. Először is, a generátorról leveszed az összes vezetéket.
  2. Ezután a műszert nyitófeszültség mérésre állítod (dióda jel). A műszer plusz kivezetését hozzányomod a generátor házához, a műszer minusz kivezetését pedig az M6-os csavarhoz (ez biztosan a B+). Ekkor a műszer kb. 1200-at kell, hogy mutasson. Ha nem annyi, akkor hibás a fődiódahíd.
  3. Ezután a plusz kivezetést továbbra is a testre nyomod, a minusz kivezetéssel végigmész a generátor többi érintkezőjén. Ahol szintén kb. 1200-at mérsz, az a segéddiódahíd kimenete (elvileg az M5-ös csavar ez, meg esetleg még valamelyik érintkező, de nem muszáj, hogy bármelyik az legyen).
  4. Ezután átkapcsolod a műszert ellenállás mérésére, és a fennmaradó érintkezők között ellenállást mérsz. Ha nem találsz két olyan érintkezőt, vagy egyik és a test között, ahol kb. 5-10ohm az ellenállás, akkor valamelyik kefe vagy elkopott vagy beszorult, vagy akár a gerjesztőtekercs is leéghetett.

Egyéb fontos ellenőrzések:

  • Ellenőrizzük a feszültséget a "+B" és "R" kapcsok között. A két kapocs között a feszültség nem lehet nagyobb 0.4V-nál.
  • A laza kötések és a hibás testcsatlakozások befolyásolhatják a generátor működését.
  • Ha a töltésjelző lámpa a motor elindulása után kialszik, de nincs töltés, akkor gyanakodhatunk dióda hibára, különösen, ha a B+ kábel elégett. Ha a B+ pontra menő kábel az közvetlenül az akkura van kötve, és elégett, akkor ott jelentős áram folyt, szinte biztos, hogy a generátorban zárlat keletkezett, és az akku elégette a vezetéket. A diódák kicserélése könnyű, de a beállítását csak próbapadon lehet elvégezni.
  • Az ilyen töltésjelzéseknél, amik a csillagpontról működnek, a relé névleges feszültsége mindig a fele a generátor névleges feszültségének. Azaz 12 V-os generátorhoz 6 V-os, 24 V-os generátorhoz 12 V-os relé jár. A csillagponti feszültség ugyanis a névleges fele körül van, ha rendben van a töltés.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb ellenőrzési értékeket:

Ellenőrzési pont Minimális érték Maximális érték Megjegyzés
Töltőfeszültség (+B és test között) 13.0 V 14.4 V Járó motornál, normális üzemben
Feszültségkülönbség (+B és R között) - 0.4 V Nem lehet nagyobb ennél az értéknél
Fődiódahíd ellenőrzés (dióda állásban) Kb. 1200 Kb. 1200 Műszer (multiméter) kijelzése generátor háza és B+ között
Gerjesztőtekercs ellenállása 5 Ohm 10 Ohm Érintkezők között vagy érintkező és test között

tags: #auto #generator #bekotesi #rajz