A közterületen tárolt járművek elszállítása és az ezzel járó jogkövetkezmények Magyarországon

A Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Közterület-felügyeleti Csoportjához naponta érkezik bejelentés közterületen „elhagyott”, illetve „üzemképtelen” gépjárműről, kérve annak sürgős elszállítását. Ennek oka legtöbbször az, hogy ezek a gépjárművek elfoglalják az amúgy is kevés számú parkolóhelyet, „nem mozdulnak” az adott helyről. A személygépkocsival közlekedők száma évről-évre növekszik, így a forgalmi torlódások mellett, problémát jelent a megfelelő mennyiségű parkolóhelyek hiánya, melynek gyakran a zöldfelületek, és parkolásra nem kijelölt egyéb területek, szilárd és nem szilárd burkolatú útfelületek látják a kárát.

Sokan azt gondolják, hogy elegendő lekérdezni a jármű rendszámát a gépjármű-nyilvántartás nyilvános adatai között szereplő műszaki engedély érvényessége alapján, és ha „lejárt a műszakija” a gépjárműnek, akkor gyorsan bejelentik a közterület-felügyeletnek, és a jármű azonnal „vihető” is a közterületről. Ez azonban nem ennyire egyszerű.

Jogszabályi háttér és hatáskör

Magyarországon a gépjárművek elszállítása közterületről bizonyos feltételek teljesülése esetén közigazgatási eljárás keretében történhet. Fontos tisztázni, hogy mikor és milyen szabályok szerint intézkedhet a közterület-felügyelet.

A közterületről gépjármű elszállítását a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet szabályozza. Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról a Budapest főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete rendelkezik.

Mikor intézkedhet a Közterület-felügyelet?

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-a alapján a közterület-felügyelő - az üzembentartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel (rendszámmal) nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el. Ez az értesítés tartalmazza arra a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést, hogy az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A rendőrség bűnüldözési és közrendvédelmi szervei is eljárhatnak a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű rögzítésére és elszállítására, az Rtv. 45. §-ában meghatározott feltételekkel.

Fontos megjegyezni, hogy a törvény rendelkezései nem szólnak az üzemképtelen, vagy lejárt műszaki engedéllyel rendelkező, de hatósági jelzéssel (rendszámmal) ellátott gépjárművekről, amennyiben azok elhelyezése a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot nem veszélyezteti. Ugyanakkor üzemképtelen gépjárműnek tekinthető a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az, amelynek a hatósági jelzése hiányzik, vagy engedélye lejárt.

Az üzemképtelen és elhagyott járművek kezelése

A rendeletek értelmében a gépjármű üzembentartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon, és legfeljebb 10 napig szabad tárolni.

Közterület-használati engedélyt kell beszerezni a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (együtt: üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához. Üzemképtelen gépjárművek tárolására közterület-használati hozzájárulás csak a rendelet 2. mellékletében nem szereplő közterületre, egy gépjárműre egy alkalommal - legfeljebb 30 napra - adható. A közterület-használati hozzájárulást a gépjármű üzemben tartója a tárolás helye szerint illetékes önkormányzattól kérheti. Főútvonalra és tömegközlekedés által járt útvonalra egyáltalán nem, mellékútvonalra csak határozott időre - legfeljebb 90 napra - díj ellenében adható ki.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

A Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (VIII.06.) önkormányzati rendelete alapján a Közterület-felügyelet a közterületekről a forgalomképtelen járműveket - amelyek nem felelnek meg a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek - elszállíttatja. A rendelet 41.§ alapján a város közterületén lejárt műszaki érvényességgel, vagy hatósági jelzéssel - forgalmi rendszámmal - nem rendelkező, engedély nélkül a közterületen tárolt gépjárművek tulajdonosait, üzembentartóit, használóit az autó fellelésétől számított 8 napon belül fel kell szólítani, hogy a közterületről a gépjárművet távolítsák el. Ha a tulajdonos kilétét nem lehet megállapítani, akkor a felszólítást az elhagyott gépjárművön kell elhelyezni. Amennyiben a tulajdonos a gépjárművet a megadott határidő alatt nem távolítja el, akkor annak elszállításáról kell intézkedni.

A felszólítás átvételétől számított 15 nap után szállíttathatja el a felügyelet a forgalomból kivont vagy érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező autót. Üzemképtelen vagy forgalomból kivont sérülésmentes (nem roncs) gépjármű tárolásához legfeljebb 30 nap időtartamra adható közterület-használati hozzájárulás.

Fontos megkülönböztetni a magánterületet a közterülettől; az, hogy egy terület nincs bekerítve, nem jelenti azt, hogy közterület, lehet például magánszemély ingatlana, társasház úszótelke, bevásárlóközpont területe, vagy parkolója. Az, hogy külsőleg nem esztétikus, idős autóról van szó, esetleg hetek, hónapok óta nem „mozgatta meg” a tulajdonosa, még nem ok az intézkedésre, amennyiben rendszámmal és érvényes műszaki engedéllyel rendelkezik, és állapota nem zárja ki a közlekedésre alkalmasságát, tehát nem üzemképtelen. Ha viszont tiltott helyen várakozik, emiatt van lehetőség szankcióra, például elszállításra.

Az alábbiakban tisztázzuk a fogalmakat:

• Elhagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amelynek járművezetője nem tartózkodik a helyszínen.
• Hátrahagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amely a közút területén, lakott területen kívül legalább 72 órája változatlan helyen áll.
• Azonosíthatatlan jármű: az olyan elhagyott jármű, amely hatósági jelzéssel nem rendelkezik, valamint az olyan elhagyott jármű, amelynek üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítása nem lehetséges.

Az elszállítás folyamata és a felmerülő költségek

Üzemképtelen gépjármű észlelésekor a közterület-felügyelet munkatársai a járművön értesítést, felszólító jelzést helyeznek el, mely tartalmazza a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést, hogy 10 napot követően elszállítással eltávolítható. A figyelmeztetést követően - amennyiben azonosítható - postai úton megtörténik a tulajdonos/üzembentartó kiértesítése és felszólítása járműve eltávolítására. Azokat az autótulajdonosokat, akik az okmányirodában kérik a telefonszámuk rögzítését az országos gépjármű nyilvántartóban, az elszállítás megkezdése előtt telefonon értesítik rövid szöveges üzenet küldésével.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

A szállítás megkezdése előtt az intézkedő közterület-felügyelő részletes képfelvételeket készít a jármű szállítást megelőző állapotáról a későbbi esteleges panaszok hatékony kivizsgálása érdekében. Képfelvételeket aztán a felrakodás után és a lerakodáskor is készít. Ha a gépjárművel rendelkező maga nem gondoskodott sem közterület-használati hozzájárulás beszerzéséről, sem a jármű eltávolításáról közterületről, sem a műszaki engedély megújításáról, a fenti rendelkezések megszegésével tárolt gépjárművet az ő költségére telephelyre szállítják a felszólító jelzés kihelyezésétől számított 10. napot követően.

A jármű elszállításával és tárolásával kapcsolatos költségek a jármű üzembentartóját terhelik. Az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet szabályozza a felmerült költségeket. Összességében 100 ezer forint feletti összegbe is kerülhet, ha valakire lecsap a "lopós autó", ez függ a szabálysértés mértékétől is.

Költségek és Bírságok Összefoglaló

Elszállított járművek átvétele, tárolása és hasznosítása

Az elszállított járművek ezt követően 6 hónapig a telephelyen nyitvatartási időben átvehetők, amennyiben a gépjárművel rendelkező a jármű átvételére való jogosultságát igazolta, és az intézkedés költségét megtérítette, vagy a befizetés tényét számlával igazolta. Ha az elszállítás napjától számított 6 hónap alatt a tulajdonos a gépjárműért nem jelentkezik, akkor azt értékesítik vagy szétbontják.

Az intézkedéssel érintett jármű értékesítése előtt azt át kell vizsgálni. A járműben talált ingóságok tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ingóságokat ki kell pakolni és meghatározott ideig tárolni. Az ingóságok tekintetében a Felügyeletet a felelős őrzés szabályai terhelik, és ezek értékét szakértő becsüsnek kell megállapítania. A jármű értékét is szakértő becsüs állapítja meg.

A rendőrség az Rtv. 45. §-a (1) bekezdésében meghatározott feltételek esetén határozattal dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről. A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) ingó árverésre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. Az árverést megelőzően a Felügyelet köteles a járművet zárszakértővel felnyittatni. A felnyitás lehet a zár szakszerű feloldása, vagy ha ez nem lehetséges, a szélvédők betörése.

Az árverést maga a Felügyelet is lefolytathatja, ami a jármű tárolási helyén, a Pók utcai telephelyen kerül sor. Az árverés szabályaira az ingóárverés szabályai vonatkoznak. Amennyiben a Felügyelet az árverés mellett döntött, mint hasznosítási forma, abban az esetben az első sikertelen árverés után második árverést köteles tartani. Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverésen el nem adott jármű értékesítés céljából a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezet részére is átadható.

További hasznosítási mód a jármű elbontása, azaz regisztrált bontó hulladékkezelő részére átadása. A rendszámmal nem rendelkező, engedély nélkül tárolt járművek esetében hasonló az eljárás, mint az általános szállítás során. Mivel ezek a járművek javarészt hulladéknak minősülnek, kezelésüket és tárolásukat csak speciális előírások meglétével lehet végezni.

A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez - szerződés alapján - felelősségbiztosítással, illetve bankkártyás fizetési lehetőséggel rendelkező közreműködőt vehet igénybe.

Jogorvoslat és bírságok

Ha az üzemképtelen gépjármű tulajdonosa, üzembentartója nem kér közterület-használati engedélyt, vagy a kérelmet elutasítják, vagy az engedély lejárt, ennek ellenére nem távolítja el a járművet a közterületről, a közterület használata jogellenes lesz. Ilyen esetben a rendelet 33. §-a alapján a közterületet használó köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni.

E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat jogosult a közterületet birtokba venni, s az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetni. Emellett közigazgatási bírság kiszabására is sor kerül, mely természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 millió forintig terjedhet. A gyakorlatban az „eredeti állapot helyreállítása” azt jelenti, hogy a jogellenes közterület-használatot megállapító és bírságot kiszabó határozatban kerül sor a gépjármű elszállításának elrendelésére, melynek végrehajtására az eljáró hatóság megkeresi a Közterület-felügyeleti Csoportot.

De azért is legalább 33 ezer forintos bírság jár, ha valaki a zebrán, vagy annak 15 méteres környezetében parkolja le a kocsiját - itt szabálysértési feljelentéssel már 52 ezerre bírságolnak.

Fontos tudnivalók a közigazgatási bírsággal kapcsolatban:

• Befizetés: A közigazgatási bírság átutalással is megfizethető. A befizetés akkor tekintendő teljesítettnek, amikor az a jogosult számára jóváírásra kerül.
• Halasztó hatály: A végrehajtási eljárás megindításáig benyújtott beadvány halasztó hatállyal bír.
• Jogorvoslat: A határozat átvételétől számított 8 napig illetékmentesen lehet bizonyítási indítvánnyal vagy kimentéssel élni. Fellebbezéssel a határozat véglegessé válásáig lehet élni (8+15 naptári nap).
• Fizetési könnyítés: Fizetési könnyítés iránti kérelem a fizetési határidő lejártáig nyújtható be (8+15+30=53 naptári nap).
• Tulajdonjog változás: A jármű eladását igazoló adás-vételi szerződés az eljárás bármely szakaszában benyújtható.
• Képviselet: A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyfél jogosult eljárni, vagy helyette törvényes képviselője, meghatalmazottja is eljárhat.
• Meghatalmazás: A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
• Illetékmentesség: A határozat átvételétől számított 8 napon belül előterjesztett beadvány illetékmentes, ahogy a részlet és halasztási kérelem is.
• Végrehajtás: A bírság összege behajtásra kerül az állami adóhatóság útján.
• Öröklés: Alapvetően a kiszabott bírság nem öröklődik.
• Büntetőpontok: A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (büntetőpont) kiszabásával, de bizonyos esetekben ez változhat.
• Lakcím: A hatóság a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos iratokat az ügyfélnek a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett lakcímére postázza.

Az intézkedéssel szabályozott eseten kívül a rendőrhatóság nem szállíthatja el a járművet. Ha az üzemeltető az intézkedéstől számított 24 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a rendőrség a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállíthatja. Ha az üzemeltető az elszállítást követő öt napon belül nem kéri az intézkedés megszüntetését, a rendőrség haladéktalanul gondoskodik a jármű üzemeltetőjének megállapításáról.

Statisztikák és kirívó esetek a kerületekben

Tavalyhoz képest jóval több autót szállítottak el a budapesti kerületekben - derült ki az önkormányzatok válaszaiból. A szabálytalan parkolás miatt elvitt kocsikért általában jelentkeznek a tulajdonosok, viszont az elhagyott roncsautókat szinte senki sem váltja ki az elszállítást követően.

Példák kerületi adatokra (2022-2023)

• II. kerület: 2022-ben 180 észlelés/bejelentés, ebből 71 elszállítás; 2023-ban október 3-ig 232 észlelés/bejelentés, ebből 53 elszállítás. (Többségük lejárt műszakival).
• III. kerület (Óbuda): 2022-ben 167 teljes értékű járműszállítás; 2023-ban augusztus végéig 125 eset.
• IV. kerület: 2022-ben 212 db, 2023-ban 239 db járműelszállítás.
• VII. kerület (Erzsébetváros): 2022-ben 37 db autó, 2023-ban október elejéig 55 db gépjármű.
• VIII. kerület: 2022-ben 78 db gépjármű, 2023-ban október elejéig 147 db gépjármű.
• X. kerület (Kőbánya): 2022-ben 261 felderített járműből 53 elszállítás.
• XIII. kerület: 2022-ben 53 db jármű, 2023-ban október 4-ig 54 db jármű.
• XV. kerület: 2022-ben 60 db gépjármű, 2023-ban október 5-ig 37 db gépjármű.
• XXI. kerület (Csepel): 2022-ben 44 gépjármű, idén október 6-áig 39 darab.

A közterület-felügyelők általános napi feladatai közé tartozik a közterületen hatósági jelzés nélkül tárolt gépjárművek észlelése. A kerületi parkolóhelyek hiánya miatt a Kispesti Rendészeti Központ fokozottan ellenőrzi a közterületeken tárolt lejárt műszaki érvényességű, illetve hatósági jelzés nélküli gépjárműveket. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek kb. 30-40%-ában a tulajdonos/üzembentartó a figyelmeztetésre reagál, és gondoskodik a jármű elszállításáról vagy a műszaki érvényesség meghosszabbításáról, ill. közterület-foglalási engedély igényléséről. Az önkormányzat szerint az elszállított gépjárművek 10-15 %-a kerül kiváltásra a tulajdonosok által.

Kirívó esetekkel is találkoztak: például a józsefvárosi önkormányzattól megtudtuk, előfordult, hogy drogot terjesztettek a roncsautókból, de rothadó húst is találtak egyben. Kirívó esetnek számít az is, amikor más társszerveket is be kell vonni az ügymenet során.

Vámjogi szempontok az elkobzásnál

A vámhatóság által a vámszabályt megsértő személytől eltérő tulajdonos vagyontárgyára irányuló elkobzás során nem a szállítmányozó személyi körülményeit, hanem az átalakított gépjármű elkobzása objektív feltételeit kell vizsgálni és értékelni.

A Kúria hangsúlyozza, hogy a Vámmentességi rendelet 107. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a szabványos tartályban lévő üzemanyag behozatala nem vámköteles. Amennyiben a vámhatóság olyan tehergépjárműre felszerelt póttartályt talál, amelyben lévő üzemanyag nem a gépjármű üzemeltetését szolgálja, mivel az nem volt összeköttetésben a gépjármű üzemanyag-ellátó rendszerével, a póttartály felszerelése olyan átalakításnak minősül, amely a járművet alkalmassá tette arra, hogy bárki a Vámtv. 84. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegésére használja. Ilyen esetben az eszközt vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés elkövetéséhez használták.

tags: #auto #elszallitas #buntetes #jogszabalyok

• Az optimális motorvédelemről Mondeo esetén
• Megoldások E39 olajszint érzékelő hibákra
• A főtengely felújításának lépései
• Időtlen űrszimuláció elemzés
• Motorháztető bowden cseréje E36 modellekhez