Autóbontás Otthon: Szabályok és Tudnivalók Magyarországon
Sokan nem is sejtik, hogy a saját udvarukon végzett autójavítás komoly jogi következményeket vonhat maga után.
Első ránézésre ártalmatlannak tűnhet, ha valaki hobbiból, szabadidejében bütyköli a járművét, azonban a hatályos jogszabályok értelmében ez a tevékenység szabálysértésnek vagy akár bűncselekménynek is minősülhet.
Az otthoni autójavítás és -bontás nemcsak szakmai kockázatokkal jár, hanem komoly anyagi büntetéseket is maga után vonhat. Ha az udvaron vagy a kertben működésképtelen autó, különféle alkatrészek, olajfoltos elemek, akkumulátorok hevernek, az már elegendő lehet ahhoz, hogy a hatóság „illegális hulladéklerakónak" minősítse a területet.
A jellemzően hétvégi autószerelés az udvarban sokba kerülhet.
A Nébih és környezetvédelmi hatóságok szerint az otthoni autóbütykölés komoly környezetvédelmi kockázatot jelent.
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
A szigorúbb szabályozás idén júliusban lépett hatályba: természetes személyek esetében a bírság felső határa 50 millió forint, míg jogi személyek (azaz cégek és szervezetek) akár 500 millió forintos büntetésre is számíthatnak a kormányrendelet értelmében.
Ha a jogellenesen elhelyezett hulladék nem haladja meg a 100 kilogrammot, 20 ezer forintos helyszíni bírságot lehet kiszabni az elkövetőre.
A probléma forrása az, hogy a nem működő járművek, a javítás során keletkező olajos, vegyszeres anyagok, valamint a leselejtezett alkatrészek jogilag veszélyes hulladéknak számítanak.
Ezek tárolása, javítása, szétszerelése vagy újrahasznosítása kizárólag engedéllyel rendelkező telephelyeken történhet.
A pénzhiány sokszor rákényszeríti őket az otthoni javításra. Sokan félnek a magas javítási költségektől, A 10-20 ezer forint körüli - vagy még drágább - órabérektől.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
Ami nem szavatosság: ezekkel a gondokkal ne reklamálj!
Autóbontókra Vonatkozó Szabályozások
Januártól új szabályok vonatkoznak az autóbontókra, az eddiginél több adminisztrációs és adatszolgáltatási feladatuk lesz.
Az autóbontók adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségei eddig is nagyok voltak a hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységük miatt, de január 1-jétől kötelezettségeik száma a 69/2014. (XII. 30.) Korm. rendelete (Magyar Közlöny 187. száma) alapján tovább nő.
Részletes nyilvántartást kell tartaniuk minden kiszerelt alkatrészről, amely tartalmazza a „donor” jármű bontási igazolás számát (megj.: 2002 óta minden forgalomból véglegesen kivont M1 és N1 kategóriájú járműhöz sorszámozott bontási átvételi igazolás tartozik, melyet a regisztrált autóbontók tudnak kiállítani), valamint - amennyiben meghatározható - az alkatrész életkorát, értékesítéskor pedig az eladás időpontját.
Az idei évtől viszont minden eladott alkatrész esetén rögzíteni kell az igazolás számát. További kérdéseket vet fel, hogy a jogszabály rögzíti, hogy a bontási műveleteket „a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni”.
Továbbra is próbálják csökkenteni a hulladékokból származó veszteségeket, ezért a hasznosított tömegeknek (az újrahasználatra való előkészítésnek és a hasznosításnak együtt) el kell érniük az összes, hulladékká vált jármű tömegének a 95%-át.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
Hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos szabályok
A hulladékká vált gépjárművel, továbbá annak alkatrészeivel kapcsolatos valamennyi kezelési műveletet a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni.
A hulladékká vált gépjárműből kibontott gépjármű alkatrész használt gépjármű alkatrészként akkor hozható forgalomba és más gépjárműbe akkor szerelhető be, ha a bontó újrahasználatra megfelelően előkészítette, és az újrahasználatra előkészített gépjármű alkatrész a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó valamennyi feltételt teljesíti, és újrahasználata közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból veszélyt nem jelent.
A hulladékká vált gépjárműből kibontott gépjármű alkatrész kizárólag minőség-ellenőrzés útján készíthető elő újrahasználatra. A minőség-ellenőrzést szabvány alapján, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell elvégezni.
Ha az újrahasználatra előkészített gépjármű alkatrész a feltételeket teljesíti, azt a bontó a minőség-ellenőrzést követően használt gépjármű alkatrésszé minősíti. A minősítést színjelzéssel kell igazolni. A színjelzéssel a használt gépjármű alkatrész hulladékstátusza megszűnik.
A kereskedelmi forgalomban értékesített, hulladékból előállított használt gépjármű alkatrészről a bontó bizonylatot készít, és azt a használt gépjármű alkatrész értékesítésekor a vevőnek átadja. A bizonylatnak legalább a meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek
A gyártó, a forgalmazó, a bontó a hulladékká vált gépjármű adatszolgáltatásához szükséges adatairól a telephelyén naprakészen nyilvántartást vezet, ha a hulladékká vált gépjárművet a telephelyén átveszi.
- A bontó az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrészről naprakészen nyilvántartást vezet.
- A használt gépjármű alkatrészekre vonatkozó nyilvántartás legalább a következőket tartalmazza:
- a gépjárműről kiállított bontási átvételi igazolás számát, amelyből az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrész származik,
- az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrész közúti közlekedési alkalmasságának, alkalmazásának megfelelőségét, és - amennyiben arra adat rendelkezésre áll - az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrész korát,
- az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrész mennyiségét, valamint
- az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrész eladásának dátumát.
A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és biztosítsa az ellenőrzések során az újrahasználatra előkészített használt gépjármű alkatrészek és a hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét.
Fémkereskedelmi szempontok
A hulladékká vált gépjármű - alkatrészeinek, tartozékainak, felszereléseinek újrahasználata céljából történő - bontása nem számít fémkereskedelmi tevékenységnek.
Nem kell előzetes bejelentést tennie annak, aki hulladékká vált gépjárművet ad le gépjárműbontónak, és a gépjárműbontók a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül vehetik át azt.
Szigorúbbak a szabályok, ha a gépjárműbontó e tevékenységével párhuzamosan, egyben fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő is. Neki meg kell felelnie a Fémtv.
Mivel az önálló gépjárműalkatrész nem körforgásos termék, a belőle keletkező hulladékról birtokosának kell gondoskodnia, ezért nem tartozik a koncesszió hatálya alá, és nem képezi a koncessziós társaság tulajdonát.
Ha a gépjárművet, gépjárműalkatrészt olyan gépjárműbontó veszi át, akinek nincs fémkereskedelmi, koncesszori fémkereskedelmi engedélye, az engedélyeseknek előírt szabályoknak nem kell megfelelnie.
Az akkumulátort az 1. FAJ-kódú, a katalizátort a 32. FAJ-kódú anyagok érzékeny FAJ-kódos fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, ezért csak fémkereskedő, koncesszori fémkereskedő veheti át: előzetes bejelentés, visszaigazolás, illetve írásbeli szerződés és külön igazolás mellett.
Összefoglalva, az autóbontás otthon nem megengedett tevékenység Magyarországon a környezetvédelmi és jogi szabályozások miatt. Javasolt a regisztrált autóbontók szolgáltatásait igénybe venni a hulladékká vált gépjárművek szakszerű kezelése érdekében.