A Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosítás (KGFB) Kárrendezési Folyamata Lépésről Lépésre

Senki sem szeretné megtapasztalni, hogy autójával közlekedési balesetet szenved, de néha sajnos előfordul. Minden közlekedésben résztvevőnek fontos tudnia, hogy mit tegyen közvetlenül a baleset bekövetkezte után, a gépjármű kárbejelentés előtt. A baleset okozta stressz miatt biztosan nehezebben fogunk tudni tiszta fejjel cselekedni. Ráadásul nagyban meg is könnyíti az ügyintézést, ha ismerjük a kárrendezés folyamatát. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan zajlik a kárfelmérés és a teljes kárrendezési procedúra.

A kgfb, azaz a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a mások gépjárművében okozott károkat téríti meg. Tehát ha balesetet szenvedsz, és te voltál a hibás, a köteleződ fedezi a másik autón keletkezett sérüléseket.

Teendők Közvetlenül Baleset Után: Életvédelem és Első Lépések

A káresemény bekövetkezte után az első és legfontosabb feladat a személyi sérülések felmérése és ellátása. Ha balesetet szenvedünk, elsőként mindenképp arról kell meggyőződnünk, hogy történt-e személyi sérülés. A legfontosabb ebben az esetben is az életvédelem, tehát, ha személyi sérülés történt, akkor azonnal hívjanak orvost, mentőt és ne feledkezzenek meg az elsősegély nyújtásról sem. Súlyosabb sérülés esetén haladéktalanul mentőt kell hívni, de rendőri eljárásra egy kisebb személyi sérülés esetén is szükség van.

Nem szabad elhagyni a baleset helyszínét - legfeljebb csak a segítségkérés idejére. Amennyiben lehetséges, állj meg az autóddal úgy, hogy ne akadályozd a forgalmat, és tedd ki a vészvillogót. Ha mindenki jól van, és te magad is megnyugodtál, nekiláthatsz a szükséges teendőknek.

Érdemes fényképeket készíteni mobiltelefonunkkal a baleseti helyszínről és a járművek elhelyezkedéséről. A fotókat még érdemes azelőtt elkészíteni, hogy a járművekkel félreállnánk. Ha ezeket megtették a baleset után, akkor érdemes rögtön ezután minél több fényképet készíteni a helyszínről, a sérült járművekről. Káresemény alkalmával azért érdemes fotós dokumentációt is készíteni az autók állapotáról, mert így elkerülhető a visszaélés kockázata.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

Mikor szükséges a rendőrségi intézkedés?

Rendőri intézkedésre van szükség akkor is, ha vitás helyzet alakul ki, például nem tudják eldönteni a felek, hogy ki okozta a balesetet. Ilyen esetben fontos, hogy sokkhatás alatt ne kérjünk bocsánatot és ne is írjunk alá semmit! Ez egy vitás helyzetben később ellenünk fordítható.
Minden olyan esetben is rendőrt kell hívni, amikor a másik gépjármű okmányaival probléma van, például nincs az autón érvényes kötelező biztosítás, vagy érvényes műszaki vizsga.
Soha ne menj bele olyan megoldásokba, amelyek nem a valóságot fedik. Például, ha a másik sofőr azt mondja, van egy ugyanilyen autója, amin van biztosítás, és majd arra terheli a kárt. Ez a biztosítási csalás tiszta esete. Amennyiben ebbe belemész, akkor Te is biztosítási csalást követsz el.
Nem érdemes rendőrt hívni, ha a felelős egyértelmű, senki sem sérült meg, és a balesetező sofőrök meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a kiérkező hatóságoknak kötelességük a felmerülő szabálysértés miatt megbüntetni a vétkes felet.

A Baleseti Bejelentő Lap Kitöltése: Kék-Sárga Formanyomtatvány vagy E-Kárbejelentő

Ha nem történt személyi sérülés, vagy a sérülteket már ellátták, biztonságba helyezték, akkor a baleset helyszínén a résztvevőknek ki kell tölteni a kék-sárga baleseti bejelentőt. Baleseti bejelentő nyomtatvány (kék-sárga): A helyszínen ki kell tölteni a bármely ügyfélszolgálatunkon ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben résztvevő feleknek aláírásukkal kell igazolni az adatok valódiságát. Figyeljenek arra, hogy erőteljesen nyomják a golyóstollat írás közben, hogy a másodpéldány is jól látható legyen.

A kitöltés kötelező és fontos tudnunk, hogy a kitöltés, aláírás nem jelenti a felelősség elismerését. A kék-sárga baleseti bejelentő nem a felelősség elismerésére szolgál, hanem a baleset körülményeinek rögzítésére, ezért azon akár ellentétes kárleírások is közölhetők. Természetesen, ha a felek megegyeznek a felelősség kérdésében, akkor aki elismeri a felelősségét, az a Megjegyzés rovatba írja be, hogy a felelősségét elismeri. Ha egyértelmű, ki volt a baleset felelőse, és ezt el is ismeri az illető, akkor az elismerést írásban kell rögzíteni. Ezt a sárga-kék nyomtatvány megjegyzés rovatában teheted meg.

Éppen ezért fontosak a fényképfelvételek, mert segíthetnek a helyzet utólagos, de egyértelmű tisztázásában. A fényképfelvételek alapján könnyebb lesz megrajzolni a helyszínrajzot is. Ha kitöltötték a kék-sárga baleseti bejelentőt, akkor utána válasszák szét a két példányt és osztozzanak meg rajta.

Elektronikus kárbejelentés: E-kárbejelentő

A papír alapú kárbejelentést kiváltja a MABISZ online kárbejelentési felülete, illetve az E-kárbejelentő nevű, ingyenesen letölthető telefonos applikáció. Az alkalmazás a papír alapú Baleseti bejelentő nyomtatvány digitális megfelelője. Az alkalmazás segítségével is rögzítheted a baleset körülményeit. Segítségével azonnal elküldésre kerül a kitöltött digitális Baleseti bejelentő a káresemény részeseinek és az érintett biztosítóknak. Természetesen nem szükséges a digitális verziót használni, a papíralapú Baleseti bejelentő kitöltése továbbra is választható.

Abban az esetben, ha a károkozónak nincs felelősségbiztosítása vagy a baleset valamelyik résztvevőjének külföldi rendszámú gépkocsija van, csak a papír alapú Baleseti bejelentő tölthető ki.
Az E-kárbejelentő alkalmazás letölthető a Google Chrome böngészőben futó ekar.hu weboldalról, a Google Play vagy App Store áruházakból.
Ha az E-kárbejelentőt szeretnéd használni, kérjük az alkalmazás letöltésekor a Profil menüpontban rögzítsd személyes, gépjármű és felelősségbiztosítási adataidat, mert jelenleg nem biztosítunk QR-kódot ezek tárolására.

A Kárbejelentés: Határidők és Kinek Jelentsük?

A kárrendezési folyamat első és egyik legfontosabb lépése maga a kárbejelentés, amit mind a károsultnak, mind a károkozónak meg kell tennie. A kötelező biztosítás kárbejelentésének határideje különböző a károkozónál és a károsultnál. A baleset bejelentésére a károkozónak 5, míg a kárt elszenvedő félnek 30 napja van - külföldön történő balesetnél ezt a hazaérkezés időpontjától számítjuk. A károsultnak a KGFB törvény szerint 30 napon belül kell bejelentenie kárát a károkozó biztosítójához. Sokan nem tudják, hogy a károkozónak is kötelessége bejelentenie saját biztosítójához az okozott káreseményt. Erre a KGFB törvény 5 napot ad számára.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Kinek jelentsük be a kárt?

Ha Ön a vétkes fél: Amennyiben mi okoztuk a balesetet, akkor a saját biztosítónknak kell ezt bejelentenünk.
Ha a másik a vétkes fél: Amennyiben a kár más hibájából az Ön gépjárművén keletkezett, kárigényét közvetlenül bejelentheti az elkövető biztosítójánál. Ebben az esetben a kárrendezés a károkozó autós kötelező biztosítás terhére fog megtörténni.
Ha mindketten hibásak: Ha a rendőr vagy Ön a másik féllel közösen úgy ítéli meg, hogy a baleset körülményei tekintetében mindketten hibáztak, a két biztosítótársaság aszerint téríti meg a keletkező károk összegét, hogy ki és mekkora mértékben felelős a helyzet kialakításáért. Ennek megállapítása jellemzően jogi úton történik.
Ismeretlen vagy biztosítatlan károkozó: Ha olyan kellemetlen helyzetbe kerülünk, hogy a károkozó elhagyja a helyszínt vagy nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nál kell jelentenünk az esetet, ugyanis ilyenkor a Kártalanítási Számlából kifizethetik a károk helyreállítását. Igen, kártérítésre abban az esetben is lehetőség van, hogyha a károkat biztosítatlan - KGFB nélküli - autó okozta. Az okozott kárt ilyenkor a MABISZ Kártalanítási Számla kezelőjénél kell bejelenteni.
Casco biztosítás: Saját gépjárműve javítását - amennyiben rendelkezik vele - Casco biztosítása fedezi a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint. A balesetben vétkes fél casco biztosítás alapján tudja a biztosítóval saját autójában keletkezett kárát megtéríttetni. Erre általában a casco biztosító 2 munkanapos kárbejelentési határidőt szab.

Ne feledjük: érvényes kötelező biztosítás nélkül közlekedni szabálysértés, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy legyen biztosításunk és az aktuális díjat mindig időben rendezzük!

Kárszemle és Kárfelvétel: A Kárszakértő Szerepe

A gépjármű kárbejelentés után a biztosító először elvégzi a fedezet ellenőrzését, azaz megvizsgálja, hogy a károkozónak van-e érvényes (kockázatban álló, illetve díjjal rendezett) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a károkozó járműre. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kárrendezés bejelentését követően biztosítónk első dolga lesz ellenőrizni rendelkezünk-e egyáltalán biztosítási fedezettel, rendszeresen fizetjük-e a biztosítás díját.

Miután megtörtént a kárbejelentés, sor kerül a szemlére, amely során egy kárszakértő megtekinti a járművek sérüléseit, és jegyzőkönyvet készít ezekről. A baleset bejelentésének beérkezését követően a biztosító által megbízott kárszakértő végzi el a kárfelmérést - ő veszi fel a kapcsolatot a baleset károsultjával időpontegyeztetés céljából. A Kárszakértő a kárfelvételi megbízás beérkezésétől számított 1 munkanapon belül felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy a szemle helyét és időpontját egyeztessék. A kárfelvételre az Ön által megadott címen, 3 munkanapon belül kerül sor.

A szemle helyszíne

A kárszemle helyszínét neked kell megszabnod: amennyiben a jármű menetképes és használod is, olyan címet adj meg, ahol munkaidőben rendelkezésre tudsz állni, egyéb esetben pedig azt a helyszínt kell megadnod, ahol a jármű jelenleg tartózkodik, legyen az a lakcímed, vagy akár az autószerelőd műhelye. Ha a baleset után nem a lakcímünkre, hanem egyenesen a szervizbe kell szállítanunk a járművet, akkor a szemle helyszínének a javítóműhely címét adjuk meg, és feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy mi is ott tartózkodjunk a megbeszélt időpontban.

A kárfelvétel menete

A gépjármű kárbejelentést követő kárfelvétel során a kárszakértő az összes sérülést rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv kitöltésével. A szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Ezt követően rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. Eközben elkezdi a jogalap kivizsgálását is, azaz összeveti a sérüléseket a gépjármű kárbejelentésben szereplő körülményekkel. A kárszakértő azt is felméri, hogy a jármű sérülései közül melyek azok, amelyek nem a káreseménnyel kapcsolatban keletkeztek, a kártérítés ugyanis nem vonatkozik a korábban szerzett sérülésekre.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Előfordulhat, hogy a szemle során nem minden sérülés látható. Bizonyos esetekben az Ön gépjárművének olyan sérülései is lehetnek, melyek a kárfelvételkor nem láthatóak, csak az autó megbontását követően derülnek ki. Pótszemlét követően a kárszakértő új, a pótszemlével módosított kárszámítást készít.

Szükséges Dokumentumok a Kárrendezéshez

A kárrendezés dokumentumai az alábbi listát tartalmazza azon dokumentumok listáját, melyekre a biztosító társaságoknak a kár rendezéséhez szükségük van. Kérjük, hogy ezeket a dokumentumokat minél előbb adja át kárszakértőnknek, hiszen ezzel lerövidítheti a kárrendezés idejét!

Alapvető dokumentumok

Baleseti bejelentő (kék-sárga) eredeti példánya vagy rendőrségtől kapott eredeti iratok (Amennyiben ezek eredeti példányát kárbejelentéskor az illetékes biztosítónál már leadta, kérjük ezek másolatát szíveskedjék kárszakértőnknek a kárfelvételkor átadni.)
Kitöltött gépjármű-kárbejelentő (Minden esetben ki kell tölteni, a baleseti bejelentő nem helyettesíti.)
Forgalmi engedély másolata
Vezető jogosítványának fénymásolata (annak, aki a balesetkor a gépjárművet vezette). Ha a szemle során nem tudod bemutatni a vezetői engedélyt, akkor annak adatairól (név, nyilvántartási száma, érvényessége és kategória) nyilatkozni kell.
Gépjármű törzskönyvének fénymásolata vagy banki meghatalmazás (Hitelezett gépjármű esetén a hitelező cég meghatalmazása, mely a kárösszeg felvételére is jogosít, valamint a hitelező cég aláírási címpéldányának másolata. Néhány finanszírozó csak a kárfelvétel után, a kárfelvételi jegyzőkönyv bemutatására adja ezt ki).

Cégek esetén szükséges dokumentumok

Aláírási címpéldány másolat
ÁFA nyilatkozat
Bankszámlaszám
Meghatalmazás kárügyintézésére a kárügyben eljáró személy részére.

További dokumentumok (gyakori esetekben)

Javítási számla és kalkuláció vagy egyezségi nyilatkozat
Rendőrségi határozat (amennyiben rendőrségi intézkedés történt).

A szemle során a kárszakértők tájékoztatást adnak arról, hogy milyen esetleges további dokumentumok szükségesek még a kár rendezéséhez. Abban az esetben, ha a fenti iratok nem állnak rendelkezésre a kárfelvételkor, az a kárrendezés elhúzódásához vezethet. Kérjük, hogy arcképes igazolványt (pl. jogosítvány, személyi igazolvány), valamint egyéb hivatalos okmányt (pl. adókártya, lakcímkártya, TAJ kártya stb.) ne küldj be hozzánk másolva vagy fotózva! Elegendő, ha a kárrendezéshez szükséges dokumentumok adatait megadod.

Kárszámítás és Kártérítési Módok

A kárszakértő kárfelmérése és kalkulációja után a biztosítótársaság ellenőrzi, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Fontos tudnunk, hogy a kártérítés meghatározásakor csak azokat az autó sérüléseket veszi figyelembe a biztosító, amelyek a kárfelvételi jegyzőkönyvön rögzítésre kerültek. A szakértő és a kárrendező a sérülések kárfelvételi jegyzőkönyvben történő rögzítése után számításokat is végez. Kárszámítás, káranyag összeállítása: A Kárszakértők a szemlét követő 48 órán belül elkészíti a kárszámítást és megküldi azt a kárfelvétel fotóival és jegyzőkönyvével együtt az illetékes biztosítótársaság számára. A jegyzőkönyv alapján a biztosító kalkulációt készít arról, hogy szerintük a jármű javítása mennyibe fog kerülni. Megvizsgálják, hogy a javítási költségek ismeretében a javítás gazdaságos lehet-e. Ha a gépjármű javítható a kárrendezés menetének következő fázisában meg is kezdődhet gépkocsink tulajdonképpeni javítása.

Kártípusok

A kötelező biztosítás kártérítése alapvetően dologi és nem dologi károkra vonatkozhat.

Dologi kár: Számít a gépjármű sérülése, de például az utasok vagy a vétlen sofőr használati tárgyainak sérülése és megsemmisülése is. Ha a balesetben ruha, cipő, szemüveg, táska, vagy bármilyen más tárgy sérült, fontos, hogy ezt az érintettek feltüntessék a kárbejelentő lapon, vagy hely hiányában egy mellékleten, és a tárgyak pótlásához kapcsolódó számlákat eltegyék. A megsérült tárgyakat érdemes megőrizni és lefotózni, ugyanis a káreljárás során ezeknek a károknak a bizonyítása is szükséges lehet. Szintén a dologi károk közé tartozik, ha a baleset során károsodott egy villanyoszlop, kerítés, vagy bármilyen más, közterületi elem - ezekért a károkozó ugyanúgy anyagi felelősséggel tartozik, amelyet a biztosító szintén átvállal.
Nem dologi kár: A személyi sérüléssel vagy halálesettel kapcsolatos károkat értjük, amely megnyilvánulhat egészségkárosodásban, átmeneti vagy végleges munkaképtelenségben, vagy a legrosszabb esetben a sérült halálában is. Amennyiben személyi sérülés történik, természetesen minden esetben értesítenünk kell a rendőrséget, és a kárbejelentő lapon is jeleznünk kell, hogy személyi sérülés történt. Ebben az esetben a rendőrségi eljárás során állapítják meg a károk mennyiségét és mértékét, így ekkor kerül sor az úgynevezett „nem dologi károk” megállapítására is - ilyenkor kerülhet elő például a személyi sérülés miatt felmerülő jövedelemkiesés, vagy akár az elszenvedett egészségromlás miatt követelt sérelemdíj kérdése is.

Értékcsökkenés

A vagyontárgy egyedi jellemzőitől függ, hogy a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező fennáll-e. Forgalmiérték csökkenés fogalma: A gépjárművekben keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után a szakszerűen elvégzett javítóipari munkák ellenére esetlegesen visszamaradó, értékrontó tényezők összességéből adódó forgalmiérték veszteség. A károsult igénnyel élhet a károkozóval - és ez által annak felelősségbiztosítójával- szemben a gépjármű forgalmiérték csökkenésének megtérítésére vonatkozóan. Az értékcsökkenési igény megalapozottsága szakértői módszerekkel és kárelőzményvizsgálattal ellenőrizhető. Amennyiben az értékcsökkenés térítésének feltételei fennállnak, abban az esetben annak mértékének megállapítása az alábbi szempontok szerint történhet. A javítás költségének és a gépjármű káridőponti forgalmiértékének hányadosaként meghatározásra kerül a relatív javítási költség. A részletes javítási költség ismeretében, meghatározásra kerül a javításra fordított élőmunka aránya, amely a munkadíj és anyagfelhasználás hányadosa. Az értékcsökkenés mértékének alapja mind a számlával igazolt, mind a számla nélküli kárrendezés esetében a javítási költség és a káridőponti forgalmi érték, amelyek megállapítása az Eurotax, D.A.T. vagy Audatex szakértői kalkulációs program segítségével, illetve számlás kárrendezés esetén a javítási számla figyelembevételével történik.

Kártérítési módok

Amennyiben a jármű gazdaságosan javítható, vagyis nem totálkáros, Ön a következő két lehetőség közül választhat a kárkifizetést illetően:

Egyezségi kárrendezés: A biztosító saját számítása alapján határozza meg a nettó javítási költséget, amelyet kártérítésként felajánl. Kárszakértő a kárfelvételt követően kalkulációt készít a várható javítási összegről. Ha úgy látjuk, hogy a kárszakértő által meghatározott és a biztosítótársaság által elfogadott összegből rendezni tudjuk az autó javítását, válasszuk ezt a kifizetési módot. Az ajánlatban meghatározott összeget a biztosító minden egyéb számla vagy bizonylat nélkül megtéríti az Ön részére. Kárkifizetés kizárólag rendezett jogalap esetén történhet.
Számlás kárrendezés: A biztosító az autószerelőtől kapott számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget, amelyben figyelembe vesz minden, a kárrendezés és kárfelvétel során készült dokumentumot. Ebben az esetben a Kárszakértők által készített - és Önnek átadott - kárfelvételi jegyzőkönyvet vagy kalkulációt szíveskedjék átadni az Ön által választott javítóműhely számára, majd a javítóműhely által készített számlát kérjük, juttassa el a Biztosítóhoz. A benyújtott számlák számfejtése (ellenőrzése) két-három munkanapot vesz igénybe. Ebből az összegből a biztosító levonhatja az avulás mértékét, valamint a munkadíj-különbözetet, így elképzelhető, hogy nem kapod vissza a számla teljes összegét.

Természetesen előfordulhat, hogy valamilyen okból nem tartjuk megfelelőnek a biztosító által felajánlott kártérítési összeget. Ha nem értesz egyet a kártérítés felajánlott összegével, érdemes több szerviztől is ajánlatot kérni, hogy kiszámold, jobban járhatsz-e a számlás kárrendezéssel. A tulajdonosok főleg magasabb károk esetén döntenek a javítási számla alapján történő kártérítés mellett, azonban számos esetben az egyezségi megállapodás is előnyös lehet: mielőtt döntenénk, kérjünk ajánlatot több szerviztől is, és ez alapján gondoljuk át, hogy melyik megoldással járunk jobban.

Totálkár: Amikor a Javítás Nem Gazdaságos

Amikor az derül ki a kárszakértő kalkulációjából, hogy a gépjármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett gazdasági totálkárrendezésre kerül sor (az autó totálkáros). Ez az eset a gazdasági totálkár és ebben az esetben a kártérítési összeg alapja a káridőponti érték és a maradványérték (roncsérték) különbözete.

A gazdasági totálkár feltételei akkor állnak fenn, ha a káresemény következtében a károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja. Ha gépjárművet a kárrendezés menetének korábbi fázisában valóban totálkárosnak minősítik, úgy totálkárrendezésre kerülhet sor.

A Biztosító gazdasági vagy műszaki totálkár esetén segít a roncs értékesítésében, úgynevezett roncsbörze keretében, amely során a roncsért legmagasabb összeget felajánló vállalkozás elérhetőségeit megküldi Károsult részére. Gazdasági totálkár esetén is számíthatunk a biztosító segítségére, azonban meg kell fontolnunk, hogy megjavíttatjuk-e az autót vagy inkább eladjuk a roncsot - a biztosítók általában vállalják az értékesítést is, ha úgy döntünk, hogy ezt nem mi intéznénk. Kérjük, hogy a roncs értékesítése előtt szíveskedjen az érintett biztosító társasággal egyeztetni.

Kifizetés és Határidők

A kártérítési összeget csak a tulajdonosnak vagy az általa szabályosan meghatalmazott személynek, javítónak fizetik ki. Magát a kártérítési összeget a biztosító csak nekünk, mint a gépjármű jogos tulajdonosának fizetheti ki, esetleg közvetlenül a javítást végző cégnek, személynek, illetve meghatalmazás birtokában bármely általunk megjelölt egyénnek. Ez csakis akkor történhet meg, ha a biztosítási díj rendszeresen és időben érkezett a pénzintézet felé.

A biztosítókat szigorú határidők kötik mind a kárrendezés, mind a kártérítés kifizetése kapcsán: a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül kártérítési javaslatot kell tennie a biztosítónak, kétes esetekben ugyanezen határidőn belül reagálnia kell a kárigényben foglalt követelésekre. Kollégáink a kárrendezéshez nélkülözhetetlen iratok beérkezését követő 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül, a kártérítési igényben szereplő egyes jogcímekkel összefüggésben kártérítési javaslatot tesznek Önnek, illetve amennyiben ez nem lehetséges annak indokáról tájékoztatást adnak. A biztosítási esemény bekövetkezéséből eredő igények a követelés esedékességétől számítottan általánosságban 5 év alatt évülnek el.

tags: #auto #biztositas #karrendezes #folyamata