A Magyar Lovaskultúra Művelése és a Lókiképzés Pedagógiai Kérdései
A ló földről való képzése egyidős a lókiképzéssel. Erre vonatkozólag már a görögöknél találunk feljegyzéseket. Ők oszlop körül jártatták lovaikat. A földről történő munka során megkülönböztetjük a kézen történő munkát és a futószárazást.
A már harmadik éve megrendezendő eseményen Szalontai (Sheriff) Zoltánnak adományozom a magyar lovaskultúra tiszteletbeli lovagja címet. Idén november 18-án délután egy órai kezdettel tartom a Magyar Lovaskultúra Ünnepét. Mindenkit szeretettel várok. Belépő: 3.000 forint.
Szombatn délután egy órai kezdettel ünnepeljük a magyar lovaskultúrát a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában. Westernlovas magyar lovaskultúra lovagja? Hogy hogyan lehet ez? Sheriff elmondja! Az adományozási ünnepség részeként előadást tart életútjáról, valamint a western stílus és a magyar lovaskultúra kapcsolatáról.
Persze lóra is ül - megmutatja, hogy napjainkban mivel foglalkozik és hát ehhez bockat is hoz!
Szirtes Bence a magyar lovasszakemberek fiatal generációjánk egyik legígéretesebb tehetsége. Motiváltsága, munkaszeretete, szellemi nyitottsága, a szakmával szemben mutatott alázata példaértékű.
Nehezen hiszem, hogy a válaszok keresése során meg lehetne feledkeznünk elődeink gondolatainak számbavételéről, hiszen a lótenyésztéstől kezdve (ami számunkra a lovakban örökségkénét egyfajta adottság) a hazánkban szokásos tartástechnológiáig, vagy akár a szakszöveg fordulatain keresztül minden, minden elődeink logikáját támasztotta és támasztja alá.
Azt gondolom, hogy a Hátulról - előre nem csak a hazai, de a nemzetközi lovas szakirodalomnak is kiemelkedő alkotása. Kókay a nemzeti álláspontot közvetiti a jelen lovas genráció felé, ami alapfelfogásában a hátulsó lábak tevékenységének vizsgálatával minősíti a ló munkáját, képzésbeli előrehaladottságát.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy szemlélet, egy megközelítés, ami alapvetően nem a ló nyakának mélyrelovaglását célozza, nem nyak mélyrelovaglásával szándékozik az izmok nyújtását elérni. Egy szemlélet, ami alapvetően nem a ló nyakának feligazítását célozza, nem a nyak feligazításával kívánja az egyensúly megteremtését elérni.
A lókiképzés olyan megközelítése, ami nem az okozattal, a nyakkal, hanem az okkal, a hátulsó láb tevékenységével foglalkozik. Mindez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy adott esetben ne lehetne a nykat enyhén mélyre lovagolni az izmok nyújtását támogatandó, vagy ne lehetne adott esetben a feligazítással segíteni a ló egyensúlyi helyzetét, hiszen mindkét technika működik és legnagyobb kortárs lovas mesterek között is található mind a mélyrelovaglásnak, mind a feligazításnak szószólója.
Kókay írása - durva egyszerűsítéssel - három tételt fogalmaz meg. Mozgás közben a ló négy lábának egyenletes terhelését tekinti optimálisnak és természetesnek, azt állítja, hogy ez akkor áll fenn, ha a hátulsó láb előre és hátrafelé egyenlő szögben tér ki a nyugalmi helyzettől.
Papai Attila autószerelő vélemények és tapasztalatok
A helyes munkaütem feltétlen megtartása, az önállóan fenntartott szorgalom csak igen hosszú munka gyümölcseként érhető el. A hátulsó lábak hátra- és előrelendülési szögének egyenlősége a ló részéről képesség és szándék kérdése. Mindkettő kialakítása a lókiképző feladata.
A zárt üléssel a lovas saját súlyának nagy részét combjaira helyezi, köldökét előre tolva ülőcsontjait szinte felelmeli a ló hátáról, hogy a ló hátizmai teljes szabadsággal mozoghassanak.
Este hattól tartom a szokásos Első Csütörtök rendezvényt. Az eseményen a lovakkal végzett "normál munkámat" lehet megtekinteni, Zitát és Zazie-t lovagolom, Fiónával tanítványom, Szabó Emese dolgozik, végül pedig a gyakornoki program résztvevői, Trieber Anna és Mese kapnak edzést tőlem. A látottakat magyarázatokkal látom el.
A ló földről való képzése egyidős a lókiképzéssel. Erre vonatkozólag már a görögöknél találunk feljegyzéseket. Ők oszlop körül jártatták lovaikat. Az első részletes írás a pilárról Pluvinel könyvében van, de a földbe vert oszlop használata annyira természetes, hogy a pusztai népek mindenhol, akár egyástól kultúrálisan függetlenül is használták a lovakkal való munka megkezdéséhez.
De a földről végzett munka nem csak a kiképzés legelső, úgynevezett szoktatási szakaszban segítség a lókiképző számára. A földről végzett munka során kell kialakítani a ló és lovas közötti kommunikáció alapjait, megtanítani a lónak a későbbiekben, a lóháton alkalmazott segítsgeket. Ez azt jelenti, hogy a különböző szár is csizmasegítségeket már a felülés előtt el kell sajátíttattni a lóval. Sőt!
Vélemények Nagy Attila autószerelő műhelyéről
A földről végzett munka tulajdonképpen a teljes kiképzést végig kell, hogy kísérje. A mozgáskultúra, a ló ügyesebbé és ügyesebbé tétele szinte megkerülhetetlenné teszi azt, hogy a képzés minden szakaszában az újabb és újabb feladatokat először lovas súlya nélkül, földről végzett munka során próbálja végrehajtani a ló.
A kézen történő munka alapfelszerelése a kapicán. Kezdetben lehet ugyan kötőféket használni, de a koponya precíz oldalirányú hajlításához nem lehet megkerülni a kapicán használatát. A ló koponyáját ugyanis csak előről lehet precízen oldalra hajlítani, a kötőfék áll alatti csatlakozása erre nem alkamas, az a koponyát pont az ellenkező irányban hajlítja.
A hajlítás hatására, a lókiképző szándéka szerint hol tágabb, hol szűkebb keretet vesz fel a ló, amit a változatlan hosszúságú kikötőszár szintén nem enged meg. Ezért a kikötőszárak használata inkább ellenjavallt, mint ajánlatos. Alkalmazásuk minden esetre nagyon nagy szakértelmet kíván.
A kikötőszárakat a magam részéről a ló lehetőségeinek korlátozására, balesetvédelmi okokból tudom javasolni. Például egy erős egyéniségű ló kiképzésének kezdetén, amikor felmerülhet, hogy a lovas nyomására a ló visszanyom, akár visszatámad. Az biztos, hogy a ló nyakának ilyen, vagy olyan formába való rögzítése kifejezetten káros a ló számára.
A futószár nem kell, hogy különösebben hosszú legyen. A futószárazó munkát ugyanis olyan közelről kell végezni, hogy a lovas fenntarthassa befolyását a ló fölött. A lovaglás során mindenki számára evidens, hogy ha elfogyott a lovas befolyása a ló fölött, akkor rövidebb szárat fog. Ugyan ez az elv a futószárazás során is. Ha kevés a befolyás, akkor rövidíteni kell a szárat.
A magam részéről általában nem használok ostort a futószárazáshoz, csak pálcát. A pálca a lovas kezhosszának, illetve testméretének megnövelésére való. Az a ló, amelyik megértette a pálcasegítseket és arra enged, annak elegendő optikai segítséget adni, elegendő messziről a pálcával oda mutatni, ahol segítséget szeretnénk a lónak adni. Az ilyen lónál fölösleges az ostor haszálata.
A lovaglás során az elsődleges segítség az ülés. Azért, mert a többi segítsggel ellentétben azt nem lehet abbahagyni. Ehhez hasonlóan a földről végzett munka során a testbeszéd az elsődleges segítség. A testtel történő kommunikációt leegyszerűsítve úgy lehet megfogalmazni, hogy a segítségadás során lehet a ló felé lépni, illetve távolodni tőle.
A segítségadás során lehet a ló válla elé és mögé helyezkedni. Míg az előző lassítja a lovat, az utóbbi általában előrehajtólag hat. A segítségadás során nem mindegy, hogy a kiképző válla milyen irányban áll, mert a kiképző vállainak előre, vagy hátra fordításával erősíteni tudja az előzőekben leírt segítségeket.
A ló az erőhatásra erővel válaszol, izmait megfeszíti, merevebbé válik. A ló és kiképző közötti helyes kapcsolat a szár súlyának megfelelő. A kiképző öklének határozott mozdulatával hullámmozgást indít a száron.
A hátra és lefelé mutató pálcasegítség a lovas felé eső, azaz belső csizma segítségét jelzi, az csípőt kifelé vezeti. A hátra és felfelé álló pálcasegítség a külső csizma segítségét jelenti, az a csípőt befelé vezeti.
Ám, ha a kiképző a külső oldalt is “birtokolja”, a vállakat és a csípőt maga felé is tudja vezetni, akkor lovának teljes képzést tud adni földről. Olyan, mintha lovát lovaglás közben a két csizmája és a szárak között tudná tartani. Ilyenkor a legbonyolultabb feladatok és átmenetek végrehajtásárais képes, mind futószáron, mind vezetőszáron, mind a kézen végzett munka során.
Vasárnap beszállásoltak a lovarda vendégszobájába és attól kezdve péntek délutánig csutkáig nyomtuk az elméleti és gyakorlati képzés gázpedálját. Lehel elméleti vizsgát is tett, ezzel hivatalosan is tagja lett közösségünknek.
Minden sporttevékenység - a kezdőtől a legmagasabb professzionális szintig - az izmok nyújtásával kezdődik és fejeződik be. Ez a lókiképzésénél is így van. Az izmok nyújtása a kiképzés kezdetétől megkerülhetetlen része a napi munkának. Ez az egyik jellemzője a szakszerűségnek.
Az izmok nyújtása a lókiképzésben a ló hajlításával történik. Természetesen a fiatal ló hajlítása a kiképzés kezdetén mozgás közben szinte lehetetlen: a ló sem nem elég ügyes, sem nem elég hajlékony, de legfőképp nem érti a kiképző elvárását.
Mielőtt azonban a kérdés kifejtéséhez kezdenék, pontosítani szeretném a hosszhajlítás kifejezést. A szaknyelv ugyanis kétfajta értelemben használja a hajlítás, illetve a hosszhajlítás kifejezést és ez akár zavaró is lehet.
Összefoglalva a vállat be, vállat ki, farat be, farat ki és az oldal...
tags: #attila #kengyel #autoszerelo #vélemények