Az árverési biztosíték könyvelése és adózási tudnivalói

Mi az árverési biztosíték és miért fontos?

Az árverési biztosíték, más néven ajánlati biztosíték, számos közbeszerzési eljárásnak és pályázatnak elengedhetetlen része. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, például bánatpénz vagy előleg. A licitálás feltételeként az árverési tétel kikiáltási ára alapján (jellemzően 5-25%) meghatározott összegről van szó, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. §-a úgy rendelkezik, hogy a szerződéseket és egyéb jogügyleteket soha nem elnevezésük, hanem mindig valódi tartalmuk alapján kell elbírálni. Ez a szabály az árverési biztosíték esetében is irányadó.

Az árverési biztosíték megfizetése és kezelése

Az árverési biztosíték megfizetése szigorú szabályokhoz kötött. Általánosságban elmondható, hogy az árverési biztosítékot kizárólag átutalással lehet megfizetni. Az átutalás határidejét az árverési hirdetményben rögzítik, eddig az időpontig kell teljesíteni az átutalást a megjelölt bankszámlaszámra. Fontos, hogy az átutalási közlemény rovatban fel kell tüntetni a biztosíték befizetési azonosítót (BBA), amely kizárólag bejelentkezés után, az adott árverés adatlapján generálható. Minden egyes árverési tételre külön kell jelentkezni és az árverési előleget (ajánlati biztosítékot) befizetni, mivel minden árverésen való részvételhez egyedi biztosíték befizetési azonosító szükséges.

Például a BKV Zrt. árverési felhívásaiban közli a vagyontárgy adatait, kikiáltási árát és licitlépcsőjét. Azon vagyontárgyaknál, amelyeknél az árverési felhívás úgy rendelkezik, a vevőnek az árverési felhívásban meghatározott összegű árverési biztosítékot kell átutalással megfizetnie, magyar forintban. Az árverési azonosító aktiválásáról az MNV Zrt. az árverési biztosíték MNV Zrt. által megadott bankszámlán történő jóváírását követő munkanapon, de legkésőbb az árverés licitálási szakaszának megkezdéséig dönt; az MNV Zrt. döntéséről a rendszer tájékoztató jelleggel elektronikus levelet küld az árverező számára.

Az árverési biztosíték könyvelési és ÁFA-kezelése

Általános szabályok

Az árverési biztosíték könyvelése és adózása, különösen az ÁFA tekintetében, speciális szabályok szerint történik. Az eszközöket elkülönített főkönyvi számlán kell szerepeltetni. Fontos tudni, hogy az ajánlati biztosíték annak befizetésével nem tekinthető az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek, így arról Áfa tv. szerinti számlát nem kell kiállítani a befizetéskor.

Seat Inca javítás

Ez azt jelenti, hogy a befizetéskor még nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, és nem igényelhető vissza áfa. Egy 2023. októberi ingatlan árverés kapcsán felmerült kérdésre adott válasz is megerősíti: "Az előlegszámlát az árverési biztosíték megfizetésekor kellett (volna) kiállítani, és nem a szerződés aláírásának napjával." Ez a pont kiemeli, hogy amennyiben a biztosíték már a befizetéskor előlegnek minősül a felek szándéka alapján, akkor már ekkor számlát kell kiállítani. Azonban az Áfa tv. szabályai szerint az ajánlati biztosíték csak és kizárólag a pályázati nyertes vonatkozásában válik előleggé, mégpedig azzal a nappal, amikor a döntés megszületik. Ettől az időponttól kezdve már biztosan tudható, hogy a nyertes fél által befizetett ajánlati biztosíték a pályázat tárgya ellenértékének részét fogja képezni.

Nyertes ajánlattevő esetén

A döntés napjával az ajánlati biztosíték összege a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között előlegként jóváíródik. Ezzel a nappal az Áfa tv. szerinti bizonylatot ki kell állítani, és - amennyiben a pályázat tárgya nem tartozik adómentes körbe - az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján a döntés napjával adófizetési kötelezettség keletkezik (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá). A nyertes pályázat esetén a pályázatot megnyert fél által átadott ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azaz az ellenérték részét képezi.

Az ingatlanvásárlással kapcsolatos könyvelésnél, amennyiben a társaság célja saját célra történő használat, a megvásárolt ingatlant a beruházási számlán kell kimutatni, még akkor is, ha a birtokbaadás késik vagy az ingatlan sorsa még nem dőlt el véglegesen. Ha az MNV Zrt. nem élt az Áfa tv. 88. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott választási jogával és a lakóingatlannak minősülő ingatlanok esetében az adómentességet választotta, akkor ezen ingatlanok értékesítése során adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Egyéb, nem lakóingatlannak minősülő ingatlanok esetében az árverésen a licitálás bruttó áron történik, az ÁFA megfizetése pedig a vevő áfa-alanyiságától függ.

Nem nyertes ajánlattevő esetén

Az árverési biztosítékot a nem nyertes árverező részére az árverés napján vagy az adásvételi szerződés létrejöttétől, de legkésőbb az árverés lezárását követő ajánlati kötöttség megszűnésétől számított 15 napon belül visszafizeti az árvereztető. Ebben az esetben, mivel az ügylet nem jött létre, az árverési biztosíték nem minősül előlegnek, így ÁFA-fizetési kötelezettség sem keletkezik, és természetesen ÁFA-számlát sem kell kiállítani.

Az árverési biztosíték elvesztése és következményei

Amennyiben a nyertes árverező a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett előleget, azaz az árverési biztosítékot elveszíti.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 91. § (7) bekezdése értelmében, ha az elektronikus ingatlanárverés nyertese a vételárat határidőben nem fizeti meg, a befizetett előleget elveszíti. Továbbá, ha az ingatlant az újabb árverésen alacsonyabb áron adják el, mint amennyi a fizetést elmulasztó árverési vevő ajánlata volt, a fizetést elmulasztó árverési vevő vételár-különbözet címén köteles saját ajánlata és az alacsonyabb összegű vételár közötti különbözetet megfizetni. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. A fizetést elmulasztó vevőt az állami adó- és vámhatóság (NAV) határozattal kötelezi a vételár-különbözet megfizetésére.

Az MNV Zrt. elállása esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő az ingóságot a vételár megfizetését követő 30 napon belül nem szállítja el, meghiúsulási kötbért köteles fizetni.

Táblázat: Árverési biztosíték kezelése eltérő kimenetel esetén

Vonatkozó jogszabályok

Az árverési eljárásokat és az árverési biztosítékra vonatkozó szabályokat több jogszabály is részletezi:

• A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
• Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
• Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Avt.) - különösen a 89-91. §-ok az elektronikus árverésekről
• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) - különösen az 59. § az előlegekről és a 142. § a fordított adózásról
• A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)

Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetve ajánlattétel díjmentes, kivéve ha a törvény eltérően rendelkezik. Az azonos összegű ajánlatok esetén a korábban megtett ajánlat az érvényes, és az árverési ajánlat nem vonható vissza. Az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik, ha az üzemzavar az árverés lezárását megelőző 4 órás időtartamon belül történt, vagy ha az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik.

Szivargyújtó biztosíték csere Octavia

tags: #arveresi #biztositek #konyvelese #információk

• Így csendesítsd le a Suzuki Ignis motorját
• 1995-ös Daewoo Nexia kipufogó útmutató
• Autószerviz áttekintés Hajdú-Bihar
• Átfogó útmutató a Lada ajtózár gumikhoz
• Pollenszűrő csere útmutató Peugeot 806-hoz