Alkatrész-utánpótlási Kötelezettség és Gépjármű-felelősségbiztosítási Tudnivalók

A fogyasztói termékek és a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatban számos kötelezettség és jog merül fel, melyek a vásárlók és üzembentartók számára egyaránt fontosak. Ez a cikk az alkatrész-utánpótlási kötelezettség aktuális szabályozását, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) alapvető tudnivalóit és kapcsolódó fogalmait mutatja be.

Alkatrész-utánpótlási Kötelezettség Termékek Esetében

A termékek alkatrész-utánpótlási kötelezettsége kapcsán gyakran merülnek fel kérdések. Korábban léteztek konkrét előírások, például az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 27.) MT rendelet. Ezen rendeletek határozták meg a kereskedők kötelezettségeit az alkatrész-ellátás tekintetében.

Jelenlegi helyzet: Napjainkban azonban nincs olyan hatályos előírás, mely alkatrész-utánpótlási kötelezettséget írna elő a kereskedők részére. Ez a változás azt jelenti, hogy a régi szabályozások már nem alkalmazhatók.

A szavatossági szabályok szerint a vásárlástól számított két évig kötelesek foglalkozni egy termék gyártási meghibásodása esetén annak ingyenes javításával, szükség esetén cseréjével. A két év elteltét követően sajnos nem kérhető számon a kereskedőtől az alkatrész utánpótlás, akkor sem, ha nem minőségi kifogás kapcsán lenne erre szükségünk, hanem például az alkatrész elfáradása, elhasználódása miatt (például eltörik a mikrosütő forgótányérja).

Amennyiben Ön a terméket 2014. március 15-ét megelőzően vásárolta, akkor a vásárlásra még a régi Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai vonatkoznak. A régi Ptk. 308/A. § (1) bekezdése szerint ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az eltelt időszakban nem volt felismerhető, úgy még élhet szavatossági igénnyel (így alkatrész utánpótlási igénnyel is) a kereskedő felé, amennyiben a vásárlástól számított három év még nem telt el (azaz legkésőbb 2017. március 14-éig), és bizonyítani tudja (pl. szakértői véleménnyel), hogy a termék meghibásodását nem az elhasználódás, elfáradás okozta, hanem eredendően gyártási hibás volt az alkatrész.

Átfogó áttekintés a műanyag alkatrészgyártásról

Tartós fogyasztási cikknek azok a termékek minősülnek, melyekre a kötelező jótállásról szóló Korm. rendelet vonatkozik, és amelyek rendeltetésszerű használatuk során jellemzően hosszabb ideig szolgálják a fogyasztókat.

A Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) nélkülözhetetlen egy gépjármű közúti forgalomban való részvételéhez. Ha valaki mégis biztosítás nélkül közlekedik, súlyos bírságokkal szembesülhet, és egy esetlegesen okozott kárt saját zsebéből kell kifizetnie. A KGFB megkötésére a törvény kötelez, és nem csak az üzembentartóra nézve kötelező, hanem a biztosítóra is, azaz nem tagadhatja meg a megkötését.

KGFB Megkötése és Díjfizetése

Gépjármű-felelősségbiztosítást 1990. július 1-jétől kötelező szerződéses formában kötni minden gépjárművet üzemeltetőnek az adásvételi szerződésben szereplő birtokba vétel időpontjával. A kötelező biztosítás megkötésétől számított 1 évig érvényes a szerződés, ezért a biztosítóváltást is ehhez az időponthoz igazítva intézhetjük.

A biztosítási díj szerződésben vállalt mértékű és gyakoriságú megfizetése alapvető fontosságú. A fizetés gyakorisága lehet éves, féléves, negyedéves vagy havi. A fizetés módja lehet átutalás, készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), beszedési megbízás (inkasszó) vagy bankkártyás fizetés.

Amennyiben az esedékességhez képest késett egy hetet a díjfizetés, nem történik semmi, az még a türelmi időn belül van. Az évfordulót követően 60 nap áll rendelkezésre, hogy az aktuális évre vonatkozó díjat befizessük. A biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. Ha a 60 napos türelmi időn túl késett a díjfizetés, akkor díj nem fizetéssel szűnik meg a biztosítása. Egyik esetben sem veszíti el a megszerzett bónuszát, ha rendezi a biztosító által elvárt díjat, türelmi időn belül a következő részletet, törlés esetén új biztosítás kötésével évfordulóig egy összegben. Új biztosítását évfordulóig csak az előző biztosítójához kötheti vissza, egyúttal fizetnie kell még a biztosítással nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat is.

HM CRE SIX Comp. tuning: Malossi 206ccm alkatrészek

Fedezetlenségi Díj

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén az üzemben tartónak a biztosítással nem fedezett napokra fedezetlenségi díjat kell megfizetnie. A díj mértékét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) határozza meg, azonban a biztosító szedi be. A díj a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Számlára kerül. A felelősségbiztosítás elévülési időszaka öt év; ha volt is követelése bármelyik biztosítónak, vélhetően az már elévült.

Bonus-Malus Rendszer

A KGFB biztosítás megkötésekor a biztosító egy minősítési rendszerbe sorolja az üzembentartót, amely jelentősen befolyásolja a biztosítás árát. Ez a bonus-malus rendszer. A rendszer jutalmazza, ha az elmúlt évben nem okoztunk kárt (bonus), és megvonja a korábban elért kedvezményt, illetve pótdíjat állapít meg, ha volt káresemény az elmúlt évben (malus). A bonus-malus besorolás az autó üzemeltetőjéhez, azaz az üzembentartóhoz kötődik, nem az autóhoz. A balesetek és károkozások számától függően a bonus-malus rendszer szerint a gépjármű üzembentartók 14 kategóriába sorolhatóak.

  • Bónusz: Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét, vagy a biztosítási szerződés hosszabb időn át történő fenntartását honorálja. A kedvezmény megvalósulhat a díj egy részének visszafizetésével vagy a következő évi díj csökkentésével.
  • Malus: Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a megfigyelési időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz.

Fontos tudni, hogy magánszemély egyéni vállalkozóra nem örökítheti a megszerzett bónuszát. Javasolt üzembentartóként mint természetes személy szerepelni, így tovább viheti megszerzett bónuszát. Ha bónusz besorolással kapcsolatos probléma merül fel biztosítóváltáskor, javasolt átnézni a korábbi kötvényeket, és az utolsó bónuszos kötvényekkel felkeresni a biztosítót vagy a MABISZ-t segítségért.

A KGFB Szerződés Szüneteltetése és Felmondása

A kötelező biztosítás díjfizetését szüneteltethetjük, legfeljebb hat hónapig, például akkor, ha autónkat ideiglenesen kivonják a forgalomból. Ezt jeleznünk kell a biztosítónak az erről szóló irat bemutatásával.

A KGFB felmondására az évforduló előtt leghamarabb 60, legkésőbb 30 nappal van lehetőség. Fontos ügyelni, hogy a felmondási szándékot legalább 30 nappal a felmondás előtt biztosan tudassa a biztosítóval. Évente egyszer lehetősége van felmondani a KGFB szerződést, ha úgy látja, talált olyat, amely olcsóbb, vagy más kedvező feltételeket kínál. Ezért évente egyszer feltétlenül érdemes használni egy KGFB kalkulátort.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzembentartó változása esetén, illetve szüneteltetés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén is, ha a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be. Ebben az esetben biztosítója vagy alkusza részére továbbítsa az adásvételi szerződés másolatát és kérje a szerződés lezárását érdekmúlás miatt. A biztosítási díjat az eladás napjáig kell fizetnie.

Casco Biztosítás

A KGFB-vel ellentétben a Casco biztosítás nem kötelező, megkötése az üzembentartó döntése. A Casco akkor segít, ha az autó valamilyen karambol, elemi kár vagy hasonló eseményben megsérül. Ez egy vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú károkra (pl. lopás-, törés-, totálkár) nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével.

Határon Átnyúló Fedezet és Zöldkártya

Ha vakáció vagy üzleti út miatt átlépi a határt, a KGFB akkor sem hagyja védtelenül. A gépjármű üzembentartása során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében az Információs Központ (amelyet a Nemzeti Iroda működtet) adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében jött létre.

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás alapján, az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett elfogadják a biztosítás igazolásaként a jármű magyar, uniós formátumú (kék alapon 12 csillagos embléma, alatta H jel) forgalmi rendszámát. A zöldkártya rendszernek 47 ország a részese, de tagjai folyamatosan változnak. Ma már nincs szükség fizikailag a zöldkártya bemutatására a határon, jogilag nem kötelező, mivel a zöldkártya rendszert leváltotta a rendszámegyezmény, mely alapján önmagában a rendszám igazolja a biztosítás meglétét. Ugyanakkor nem minden zöldkártya rendszerhez csatlakozott ország tagja a rendszámegyezménynek, ezért az igazoló dokumentumot célszerű magunkkal vinni egy külföldi út során.

Kárrendezés és Felelősségbiztosítási Alapelvek

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a kárbejelentés kulcsfontosságú lépés. A biztosított vagy a szerződésben meghatározott bejelentésre jogosult személy értesítése a biztosító felé a biztosítási esemény bekövetkezéséről. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása vagy késedelmes bejelentése azt eredményezheti, hogy a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A károsultat jogszabály vagy szerződés alapján kárenyhítési kötelezettség terheli; a biztosító utasítása, ennek hiányában az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kárt enyhíteni. A kármegelőzés olyan magatartás, amely a károk vagy biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására, megelőzésére irányul.

A kármegosztás a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Például, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni.

A káron szerzés tilalma azt jelenti, hogy a károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozásból. Például, ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káron szerzés tilos, jogszabályba ütközik. A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az ún. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene.

Kártalanítási Számla

A Kártalanítási Számla a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Garanciaalap, amely a biztosítással nem rendelkező gépjármű üzembentartók által okozott károk megtérítésére szolgál. Ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti.

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének, vagyis a MABISZ-nak). A károkozó (biztosított) köteles a káreseményt 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

Fontos Biztosítási Fogalmak

Az alábbiakban a biztosítási szektorban gyakran előforduló alapvető fogalmak magyarázata található:

  • Ajánlat: A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet igénylő szerződő.
  • Alkusz (bróker): Független biztosításközvetítő, aki az ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el.
  • All risks: "Minden kockázatra" kiterjedő biztosítás, amely nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza.
  • Avultatás: A vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése.
  • Általános felelősségbiztosítás: A biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében terhelő azon kártérítési kötelezettségeket vállalja át a biztosító, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni.
  • Általános szerződési feltételek (ÁSZF): Az adott termék biztosítási fedezetére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza (például szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés, biztosítási események, biztosító szolgáltatása, kizárások, mentesülések stb.).
  • Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
  • Biztosítási díj: A biztosító kockázatviselésének ellenértéke, összegét és esedékességét a biztosítási szerződés rögzíti.
  • Biztosítási esemény: A szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét.
  • Biztosítási érdek: Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a biztosítási esemény elkerülésében valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti.
  • Biztosítási időszak: A biztosítási szerződésben meghatározott időszak, amely általában egy év, de ettől eltérő is lehet.
  • Biztosítási titok: Minden olyan, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
  • Biztosított: A biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét, vagyonát védi a biztosítás.
  • Biztosító: Biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet.
  • Casco: Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú károkra (pl.: lopás-, törés-, totálkár) nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével.
  • Érdekmúlás: Jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben, amely a biztosítási érdek megszűnésekor következik be.
  • Értékcsökkenés: A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értéket csökkentő tényező.
  • Évforduló: A biztosítási szerződés szempontjából a biztosítási időszak fordulópontja.
  • Felelősségbiztosítás: A biztosított által a mások vagyonában vagy testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet.
  • Felmondás: A határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalú jognyilatkozatával felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére.
  • Fokozott veszéllyel járó tevékenység: Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A gépjárművek üzemeltetése tipikusan ide tartozik.
  • Kedvezményezett: Az életbiztosítási összeg átvételére jogosult, a biztosítási szerződésben megnevezett személy.
  • Kizárás: A biztosítási esemény meghatározásának módszere, ahol egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből.
  • Kötvény: Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, amely alkalmas a szerződés fennállásának bizonyítására.
  • Zöldkártya: Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik.

tags: #alkatresz #biztositasi #kotelezettseg #szamitogepre #információk