Az Aggregált Fogyasztás Jelentése a Közgazdaságtanban
A közgazdaságtanban az aggregált fogyasztás és az aggregált kereslet alapvető fogalmak, amelyek a gazdaság egészének működését írják le. Először részletesebben megvizsgáljuk az aggregált keresletet, hogy jobban megértsük a gazdaságot mozgató erőket. Az aggregált kereslet az összes termék és szolgáltatás összértéke az adott időszakban. Ez a teljes szándékolt termékek és szolgáltatások összértéke az adott időszakban, ami az árszínvonal függvénye.
Az aggregálás a statisztikai adatfeldolgozás egyik központi fogalma. Gyakori, hogy a megfigyelési egységeket nem, vagy nem csak egyedi szinten vizsgáljuk, hanem bizonyos fajta csoportosításuk, összesítésük után újabb, ún. aggregált (összesített) vizsgálati szinten (is). Az aggregálás a statisztika egyik legfontosabb tömörítő eszköze.
Az Aggregált Fogyasztás és Kereslet Összetevői
Az aggregált fogyasztásnak mindig van egy része, amely független a jövedelemtől. Ezt autonóm fogyasztásnak nevezzük, jele Co. A jövedelemtől független fogyasztás feltételezi a negatív megtakarítást, vagy másképpen levonást a megtakarításból. A fogyasztási függvény meredekségét meghatározó tényezőt fogyasztási határhajlandóságnak nevezzük. A fogyasztási határhajlandóság (ĉ) az a szám, amely megmutatja, hogy a jövedelem egységnyi növekményéből a fogyasztó mekkora hányadot szán fogyasztásra. Ha például a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,8, akkor újabb jövedelemegység 80%-át, nyolcad részét kívánják fogyasztási javakra fordítani.
A jövedelem és fogyasztás kapcsolatát függvényszerűen is meghatározhatjuk. A fogyasztási függvény a tervezett jövedelem szintek és a tervezett fogyasztás értékeit rendeli egymáshoz. A függvény nulla jövedelemszint mellett is mutat fogyasztást és a jövedelem növekedésével növekvő fogyasztást jelez. A fogyasztási függvényt olyan koordináta rendszerben ábrázoljuk, amelynek függőleges tengelyén a fogyasztást ábrázoljuk, vízszintes tengelyén a feltételezett különböző makrogazdasági jövedelemszinteket jelöljük. Maga a függvény pozitív meredekségű, iránytangensét a fogyasztási határhajlandóság (ĉ) mutatja, de nem éri el a 45 fokot.
A fogyasztási függvény két összetevőjének, a megtakarítási határhajlandóság és autonóm fogyasztás megismerése után felírhatjuk a fogyasztási függvényt:
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
- C (Y) = Co + ĉ Y
A jövedelemtől függő fogyasztás tehát áll egy autonóm, jövedelemtől független fogyasztási részből, valamint egy a jövedelemtől függő fogyasztásból. A kereslet a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra, és termékmennyiségben határozhatjuk meg.
Az Aggregált Kereslet és Kínálat Kölcsönhatása
Hogyan lépnek kölcsönhatásra az aggregált kínálattal a kibocsátás és az árak meghatározására? Az egyensúly ott alakul ki, ahol az aggregált kínálati (AS) és az aggregált keresleti (AD) görbe metszi egymást. Rövid távon az aggregált keresleten múlik az inflációs folyamat természete és a kormányzat anticiklikus politikájának hatékonysága. Hosszú távon, évtizedes vagy még hosszabb időintervallumban, a gazdasági növekedés és az életszínvonal javulása az aggregált kínálat bővülésével függ össze szorosan.
Az aggregált keresleti görbe lefelé lejt. Rövid távon az aggregált kínálati görbe enyhén emelkedik. Az aggregált kínálat a teljes kibocsátás szintjén álló függőleges egyeneshez hasonlít hosszú távon, változatlansága mellett, és a potenciális kibocsátás szintjén álló függőleges egyeneshez közeledik. A potenciális szintjétől jobbra az AS görbe meredeken felfelé fordul. A rövid távú AS görbe jobbra tolja el az AS görbét. A kínálat azon áruk és szolgáltatás-mennyiség, amelyet az eladók hajlandóak eladni adott áron.
Gazdasági Modellek és Jövedelem-meghatározás
A következő szakaszokban levezetjük az aggregált kereslet legegyszerűbb modelljét, a multiplikátor-modellt. A multiplikátormodellt J. M. Keynes vezette be, s a szándékolt beruházások (ill. a kormányzati kiadások, az adók, a nettó export) változásainak tulajdonítja. Ez az egyszerű multiplikátor esete. Az egyszerű jövedelem-multiplikátor megmutatja, hogy egy exogén változó (pl. beruházás) egységnyi változásának következtében hogyan alakul ki a kibocsátás változását a folyamat végeredményeként.
Az áru- és pénzpiac összekapcsolása lehetővé teszi, hogy összekapcsoljuk az árszínvonal és az összkereslet különböző értékeit. Az árszínvonal változása hat az LM-függvényre, aminek hatására megváltozik az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító reáljövedelem és a kamatláb nagysága is. Az összkeresletet befolyásolja a háztartási és vállalati szektor áru- és pénzpiaci kereslete is, ezért több egyensúlyi feltétel teljesülését is tükrözi. Az összkeresleti függvény összekapcsolja a reáltényezők egyensúlyát az árszínvonal alakulásával. Adott pénzmennyiség mellett a reáljövedelem egyensúlyi nagyságát az IS-LM metszéspontja határozza meg.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Induljunk ki az áru- és pénzpiac egyensúlyi helyzetéből! Tegyük fel, hogy megnövekszik az árszínvonal. Ennek következtében csökken a reálpénzmennyiség, túlkereslet alakul ki a pénzpiacon. A pénzpiaci egyensúly egy magasabb kamatlábnál áll helyre, ami viszont csökkenti a beruházási keresletet, ezért csökken az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelem nagysága. A pénz- és árupiac kölcsönhatására a két piac együttes egyensúlya magasabb kamatláb és alacsonyabb jövedelem mellett alakul ki.
A Gazdasági Teljesítmény Mérése
A gazdaságban előállított termékek és szolgáltatások összkibocsátásának a legátfogóbb mércéje a bruttó hazai termék (GDP). A bruttó hazai termék (GDP) a gazdaságban adott évben előállított összes végső termék és szolgáltatás pénzben kifejezett értéke. Ez a teljes kibocsátás korrigált nagysága, vagyis a GDP-t rögzített árakon számolják. A GDP-deflátor az általános árszínvonal mérésére szolgál. A nettó nemzeti termék (NNP) a bruttó nemzeti termék (GNP) amortizáció értékével kisebb lesz.
A megtakarítás a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbsége. A magánmegtakarítás (PS) az egyéni és a vállalati megtakarítások összegét jelenti. A beruházás a lakóépületekbe, üzemekbe és berendezésekbe való beruházás. A nettó beruházás a bruttó beruházás és az értékcsökkenés különbsége.
A gazdasági növekedés és az életszínvonal javulása az aggregált kínálat bővülésével függ össze szorosan. A befektetések növelése a folyó fogyasztás időleges feláldozását kívánja meg. Ennek hatására a kibocsátás nem változik, és a potenciális kibocsátási szinten álló függőleges egyeneshez közelít.
Makrogazdasági Célok és Kihívások
A makrogazdasági célok között szerepel a magas foglalkoztatás, alacsony munkanélküliséggel. A teljes foglalkoztatás célkitűzéseinek az alacsony munkanélküliség felel meg. A munkanélküliség nagy probléma, hiszen parlagon maradnak értékes erőforrások. A munkanélküliség a foglalkoztatás szintjének egyik legfontosabb mutatója. A munkanélküliek azok a személyek, akik rendelkeznek munkahellyel, de aktívan keresnek munkát, ill. visszahívják őket előző munkahelyükre. A munkanélküliek aránya mutatja az aktív népességen belül.
Egy másik fontos célkitűzés a stabil vagy enyhén emelkedő árszínvonal. Infláció: az általános árszínvonal emelkedése. Defláció: az árak csökkenése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az inflációs ráta negatív. A rövid távú Phillips-görbe azt mutatja, hogy az infláció gyorsul, miközben csökken a munkanélküliségi ráta. Az egyensúlyi munkanélküliségi ráta stabil; az inflációban sem gyorsuló, sem lassuló irányzat nem tapasztalható.
Gazdaságpolitikai Eszközök
A kormányzati beavatkozás kulcsfontosságú lehet. A költségvetési politika a kormányzati kiadások és adóztatás célszerű kialakítását jelenti. Ez befolyásolja a közösségi és a magánfogyasztás arányát. A monetáris politika a pénzkínálat szabályozása. Ez utóbbi a központi bank irányítása alá tartozik. Rövid távon az aggregált keresleten múlik az inflációs folyamat természete és a kormányzat anticiklikus politikájának hatékonysága.
A Közgazdaságtan Elméleti Alapjai
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.
A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. A kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők.
tags: #aggregált #fogyasztás #jelentése #közgazdaságtan