A Vasúti Átjárók Biztonságos Használata és Működésük

A héten történt súlyos balesetre reagálva úgy érezzük, hogy muszáj felfrissítenünk tudásunkat (és a kedves olvasókét is), amelyek a vasúti átjárókra vonatkoznak, legalábbis a KRESZ-szintjén. Naponta jelennek meg híradások súlyos közúti balesetekről, köztük sajnos a vasúti átjáróban történtekről is. A MÁV idén is folytatja vasútbiztonsági kampányát, és körültekintő közlekedésre kéri a járművezetőket, kerékpárosokat és gyalogosokat. A vasúttársaság igyekszik a lehető legtöbbekhez eljuttatni üzenetét: járművel vagy gyalogosan közlekedve is élet-halál kérdése lehet a KRESZ szabályok betartása! A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!

A Vasúti Átjárókra Vonatkozó Általános KRESZ Szabályok

A biztonságos áthaladás érdekében elengedhetetlen a KRESZ előírásainak pontos ismerete és betartása.

39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
Ráhajtás előtt fontos mérlegelni, hogy az átjáró területén megállni tilos, még forgalmi okból is! Vagyis a túloldalon mindenképpen kell annyi hely, ahova odaférünk. Különösen érdekes ez olyan átjárónál, ahol több vágányt keresztezünk.

A közúton közlekedőktől elvárt, hogy az említett vasúti átjárót - a közutat vasúti sínpárral nem keresztező helyszínen - a KRESZ szerinti vasúti átjáróként közelítse meg és haladjon át rajta (fokozott óvatosság, körültekintés, átlagsebesség, folyamatos áthaladás, forgalmi okból történő megállás tilalma, előzés szabályai stb.).

A Vasúti Átjárók Típusai és Jelzéseik

A vasúti átjárók különböző biztosítási rendszerekkel működhetnek, melyek mindegyike eltérő közlekedési magatartást igényel a járművezetőktől.

Biztosítatlan Vasúti Átjáró

Ez a típusú átjáró a legkevésbé védett, és fokozott figyelmet igényel.

Átjáró biztonsági megoldások

Ezzel találkozhatunk a legritkábban. Kis forgalmú, gyakran nem szilárd burkolatú utakon előforduló átjáró típus.
Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”, amelynek társaságában „Állj elsőbbségadás kötelező” tábla is előfordulhat.

Jelzőőrrel Biztosított Vasúti Átjáró

Ahol emberi felügyelet biztosítja az áthaladást, különösen fontos a jelzések pontos követése.

Előjelző táblája a „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla.
A biztosítást általában egy személy végzi úgy, hogy a közút egyik irányú forgalmi sávjának közepére állványon egy mindkét irányból behajtani tilos táblát helyez el, a másik irányú forgalmat pedig egy jelzőtárcsa segítségével maga állítja le. Éjszaka mindkét oldalon piros fényű jelzőlámpát használ.
A veszély ebben a helyzetben az, hogy az autósok ritkán találkoznak ilyen helyzettel, elbizonytalanodnak, esetleg kikerülik a táblát.
A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró gyakorlatilag nem romolhat el.

Fénysorompóval Biztosított Vasúti Átjáró

A fénysorompók csak vizuális jelzést adnak, mechanikus akadály nélkül.

Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla „Fénysorompó” kiegészítő táblával.
Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet (sorompó, félsorompó) a vasúti pályára hajtás ellen.
Villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel! Jelzőlámpáját a „Vasúti átjáró kezdete” táblával együtt helyezik el, ezért fokozottan fontos a körültekintés, az átjáró mindkét irányból való ellenőrzése!
Fehér villogó jelzésnél is a vasúti átjárón áthaladni csak folyamatosan, megállás nélkül szabad és biztonságos.

Irányfüggetlen fénysorompó

Sorompóval Biztosított Vasúti Átjáró

A sorompók fizikai akadályt is képeznek a vasúti pálya előtt.

Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, amelyhez időnként hangjelző csengőt és kettő piros lámpát is felszerelnek.
Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken van tekerős teljes sorompó.
Ha a két sorompó egymástól aránylag messze van, a mozgó sorompó alá a behajtás, az áthajtás („még átérek”) roppant veszélyes.

Félsorompóval Kiegészített Fénysorompó

Ez a kombinált rendszer a legelterjedtebb, de rejt veszélyeket.

Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, ”Fénysorompó” kiegészítő táblával.
A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó.
Mivel az úttestnek csak az egyik oldalát zárja le, ezért „kikerülhető”. Gyalogosok, kerékpárosok hajlamosabbak a piros ellenére is még átérni. Egy botlás, sínen való elesés, kerékpár elcsúszása végzetes lehet, nem éri meg!

A Jelzések Értelmezése és a Helyes Magatartás

A vasúti átjáróban a jelzések pontos értelmezése létfontosságú a balesetek elkerülése érdekében.

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

5.- Két, felváltva villogó vörös jelzés a vonat közeledtére szólít fel.
7.- A folyamatosan villogó fehér fény nem azt jelenti, hogy nem jön vonat, az csupán ellenőrző jelzésként funkcionál, vagyis azt jelzi, hogy a berendezés helyesen működik, szóval ha vonat érkezik, akkor át fog váltani pirosra.
A piros jelzés után is csak akkor szabad elindulni, ha a sorompó karjai teljesen felmennek, megállnak és csak utána vált vissza fehér fényre! Dupla vágánynál szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy elmegy az egyik vonat, elindul a sorompó felfelé, de érkezik a másik vágányon a vonat, a felfelé mozgó sorompó végállás után azonnal elindul lefelé, de a fényjelző végig pirosat mutat.

Mikor kötelező megállni a vasúti átjáró előtt?

(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
1. bármely irányból vasúti jármű közeledik,
2. a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
3. a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
4. a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
5. fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
6. vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,
7. a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
8. ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.
6.- Amennyiben nincs semmilyen jelzés, a berendezés NEM működik! A fénysorompó hibáját, ill. üzemen kívüli állapotát jelzi, ha egyik lámpája sem világít. Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik - nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény -, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. A vasúti átjáró területére csak a jármű megállása után (minden autó külön-külön), fokozott körültekintés után szabad ráhajtani!
Ha a teljes vagy félsorompó karjai eltérő állásban vannak, csak megállás után, fokozott óvatossággal szabad a meghibásodott sorompó alatt álhajtani.

Látási Viszonyok és Időbecslés

A biztonságos áthaladás megítélésében kulcsszerepe van a látási viszonyoknak és a helyes időbecslésnek.

A vasúti jármű közeledésének észleléséhez a vasúti pálya megfelelő távolságban való beláthatósága szükséges. A „megfelelő távolságra” nincs méterben előírt érték, annak megítélését a járművezetőnek kell mérlegelnie. Ennek megítélése különösen rossz látási viszonyok között, vagy sötétben nehéz, különösen ismeretlen helyen, amikor a vasúti pálya vonalvezetését sem ismerjük.
A közeledő vasúti jármű felismerését segítheti, ha tudjuk, hogy elöl három fehér fényű fényszórója van, amelyek egy képzeletbeli, közel egyenlő oldalú, alapjára helyezett háromszög csúcsain helyezkednek el.
Az áthaladási idő függ egyrészt saját járművünk méretétől, gyorsulásától (más egy kompakt családi kocsinál, más egy rakott pótkocsis teherautónál), másrészt az átjáró útburkolatának minőségétől is. Egy átlagos személygépkocsival álló helyből történő egy vágányú vasúti átjárón való áthajtáshoz, - aminek időszükséglete kb.5-7 mp.
A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát.

Irányfüggetlen fénysorompó

A Vasúti Átjárók Kitáblázása és a Rendeleti Háttér

A jelzőtáblák kihelyezését és a vasúti átjárók jelzését szigorú rendeletek szabályozzák, melyek ismerete a közlekedők és az üzemeltetők számára egyaránt fontos.

A vasúti átjárók kitáblázásáról az alábbiakat olvashatjuk [83/2004. (VI. 5.) GKM rendelet]:

9.9.2. A vasúti átjáró előtt a megfelelő veszélyt jelző táblát el kell helyezni.
9.9.3. Kötelező a jelzőtáblák megismétlése a vasúti átjárót jelző és előjelző táblák esetében a 9.9.3. és a 9.9.4. pontok szerint.

A Sínpár Nélküli Átjárók Kérdése

Különleges és vitatott esetet jelentenek azok a vasúti átjárók, ahol a sínpár már nem található meg.

Háromsávos vasúti átjáró tábla magyarázata

Mely rendelet rendelkezik arról, hogy amennyiben állagban vasúti átjáróként jelzett vasúti átjáróban a közutat vasúti sínpár nem keresztezi, úgy a közútkezelő nem köteles az átjáróhoz szükséges előjelző táblákat kihelyezni?

A tárgyi helyszínen vasúti sínpár nem keresztezi a közutat, ezért az átjáróhoz szükséges előjelző táblákat nem szükséges kihelyezni. A fényjelző készülék a korábbi vasúti vágány tulajdonosának a tulajdonát képezni, a kezelése és az üzemeltetése is a tulajdonos illetékessége.

Véleményem szerint összeférhetetlenségnek tekinthető, hogy a közúton közlekedőktől a MÁV Zrt. válasza szerint elvárt, hogy az említett vasúti átjárót - a közutat vasúti sínpárral nem keresztező helyszínen - a KRESZ szerinti vasúti átjáróként közelítse meg és haladjon át rajta, miközben korlátozott látási viszonyok esetén a 83/2004. (VI. 5.) GKM rendelet (9.9.2., 9.9.3., 9.9.4. és 9.9.6. pontok) releváns előírásai nem érvényesülnek. Véleményem szerint előfordulhat, hogy az ilyen helyszínek miatt a közlekedők elvesztették a "tiszteletet" a vasúti átjárók felé, hiszen a komolytalan átjárók akár megszokottá is válhatnak. Azonban ha a közlekedőktől elvárt, hogy egy ilyen besorolású, sínnel nem rendelkező átjárót a KRESZ szerint vasúti átjáróként közelítsenek meg, akkor fordítottan is elvárható, hogy a megfelelő kitáblázás időben figyelmeztesse a közlekedőket a vasúti átjáróra.

Statisztikai Adatok és A Balesetek Okai

A baleseti statisztikák rávilágítanak az emberi mulasztás súlyos következményeire és a KRESZ szabályok betartásának fontosságára.

A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A tavaly regisztrált 86 esetből 17 volt halálos kimenetelű, míg 15 járt súlyos sérülésekkel, emellett sokan szenvedtek könnyű sérüléseket is, az anyagi kár pedig meghaladta az egymilliárd forintot. A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza. Az elmúlt 15 évben vasúti átjáróban nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset, azokat minden esetben a közúton közlekedő figyelmetlensége vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta.

A vasúti átjárókban történt balesetek száma és következményei (2021)