Útmutató a kerékpárkülsők világához: Minden, amit a 7 collos és egyéb gumiabroncsokról tudni érdemes

Nem csak a Forma1-ben és a MotoGP-ben létfontosságú a megfelelő gumiválasztás, hanem a kerékpáron is. Mára nemcsak a hegyikerékpárokon, hanem a mintegy tucatnyi országúti kerékpárváltozaton sem éppen mindegy, hogy milyen felhasználásra melyik modellt teszed föl. A kerékpárgumi története John Boyd Dunlop nevéhez fűződik, aki 1888-ban fejlesztette ki a légtömlős kerekű kerékpárt, forradalmasítva ezzel a közlekedést.

A kerékpárgumi típusai: acélperemestől a szingóig

Mára jellemzően a kedvező árú, belépő szintű gumiköpenyek készülnek merev acél peremmel. Ezekre tárolás közben vigyázni kell, mert az acél szálak nem szeretik a hajlítást. Ezzel szemben a „hajtogatós” vagy aramidszálas (kevlár) külsők könnyebbek, könnyebben szállíthatók és tárolhatók. A tubeless (belső nélküli) technológia a gépjárműiparból érkezett; előnye, hogy alacsonyabb nyomáson használható, és felütéses defektet sem lehet vele kapni.

Főleg az országútisok, pályakerékpárosok és cyclocross versenyzők használnak előszeretettel szingót, ami valójában egy futófelülettel rendelkező tömlő, amit a speciális felnire fel kell ragasztani. A szingó előnye, hogy valamivel könnyebb, felüthetetlen, illetve az útfekvést és a komfortot is javítja. Létezik még a tömör kerékpárgumi is, amelynek a defektállóságon kívül gyakorlatilag nincs előnye, felszerelésük macerás, és aránylag hamar elkopnak.

Műszaki paraméterek és választási szempontok

Egy jó gumiköpenynek egyszerre sok szempontnak kell megfelelnie: tömeg, tapadás, gördülési ellenállás, defektállóság, szerelhetőség és kopásállóság. A vásárlók gyakran a súlyadatot nézik, de fontos tudni: ha hobbibringás vagy, ne vegyél ultrakönnyű gumit, mert az elhasználódás következtében hamarabb kaphatsz defektet. A tapadásért nagy mértékben felel a futófelület gumikeveréke és a mintázat. A felső kategóriás külsők adatlapján általában megjelenik a „double/triple compound” jelző, ami a vegyes összetételű gumikeverékre utal.

A TPI (Threads Per Inch) érték a szálak sűrűségét jelenti: ökölszabályként elmondható, hogy 25 TPI alatt vannak az olcsóbb gumik, míg a 65 fölötti érték már kifejezetten jónak számít. A defektvédelem kapcsán az aktív megoldások (defektgátló folyadékok) és a passzív megoldások (futófelület alá vulkanizált rétegek) terjedtek el.

Vám és KRESZ táblák: amit tudni kell

Hogyan igazodjunk el a méretek között?

A kerékpárkülső méretezését sokan bonyolultnak gondolják, pedig valójában egyszerű. Két fő adatot kell nézni: a peremátmérőt és a szélességet. A gyártók gyakran több szabványt (colos, francia, ISO) is feltüntetnek egyetlen gumiköpenyen, ami zavaró lehet.

Az ISO (más néven ETRTO) jelölés a legpontosabb: például az 53-559-es jelölésnél az első szám a szélesség mm-ben, a 3 jegyű szám pedig a peremátmérő mm-ben. Ezt érdemes használni, mivel a colos jelölések (mint a 26x1,75”) gyakran félrevezetőek lehetnek a komplett kerékátmérőre vonatkozó pontatlan definíciók miatt. A felni mérete az első és legfontosabb, amit tudnod kell, a guminak és a belsőnek pedig ehhez kell passzolnia.

Alessio Felnik 17 colos: Tippek és trükkök

Alufelni Vásárlási Útmutató: MAK 19

tags: #7 #zoll #kulso #gumi #információ

• Használt kisbusz tippek
• Gyakori hibák a W210 váltókonzolnál
• Gyakori kérdések a szívó benzin chiptuningról
• Csongrádi Audi alkatrészek
• Tiguan használati útmutató