Az Autószerelő Szakmai Vizsga Kulcsfontosságú Témái és Megoldásai
A 54 525 02 azonosító számú autószerelő szakképesítés birtokában a szakemberek felkészültek a közúti járművek valamennyi gépészeti és elektronikusan irányított egységére vonatkozó műszaki állapotvizsgálati, hibafeltárási és hibaelhárítási, valamint javítási és beállítási műveletek elvégzésére. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szakmai vizsga kulcsfontosságú témaköreit és azok kidolgozott megoldásait, amelyek elengedhetetlenek a sikeres vizsgához és a hatékony munkavégzéshez.
Az Autószerelő Szakma és a Képzés
Az autószerelő a jármű azonosítása után szemrevételezéssel, illetve műszeres méréssel hibafeltárást, műszaki állapotvizsgálatot végez. Megtervezi a munkafolyamatot és közreműködik az árajánlat készítésénél. Javítás esetén azonosítja és kiválasztja a szükséges alkatrészeket, megtervezi a technológiát, elvégzi a szerelési műveleteket, majd méréssel, próbával ellenőrzi. Az autószerelő a közúti járművön környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági ellenőrző mérést hajt végre, a szükséges javítási és bizonylatolási dokumentációt kiállítja.
A Szakképesítéssel Járó Feladatok és Kompetenciák
A szakképesítéssel rendelkező képes:
- elvégezni a gépjármű időszakos karbantartását, a szervizműveleteket
- gépjárművek részegységeit megvizsgálni, javítani
- kiválasztani a szükséges mérési, vizsgálati módszert
- szemrevételezéssel és diagnosztikai módszerekkel meghatározni a hibák lehetséges okait
- eldönteni, hogy a hiba beállítással vagy alkatrészcserével szüntethető-e meg
- kiválasztani a megfelelő alkatrészt, segédanyagot, célszerszámot
- műszaki vizsgára felkészíteni a gépjárművet
- munkája során használni a rendelkezésre álló dokumentációt, adatbázisokat
- alkalmazni a korszerű számítástechnikai eszközöket, az elektronikusan irányított rendszerek vizsgálatához szükséges rendszertesztereket
- elkészíteni, kitölteni a munkavégzéshez szükséges dokumentumokat
- a munkavégzés biztonsági és környezetvédelmi előírásait betartani
- kezelni a munkafolyamat során keletkezett veszélyes anyagokat, hulladékokat
- kapcsolatot tartani az ügyféllel, az ellenőrző hatóságokkal
- szakmai tudását karbantartani és fejleszteni
- gondoskodni a műszerek folyamatos hitelesítéséről
- rendben tartani a munkaterületet, tisztán tartani a szerszámokat
A Képzés Jellemzői és a Vizsgakövetelmények
A szakképesítés azonosító száma 54 525 02, megnevezése Autószerelő.
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2.
Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440.
A képzés megkezdésének feltételei közé tartozik az érettségi végzettség és az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.
A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a modulzáró vizsgák eredményes letétele.
A Komplex Szakmai Vizsga Vizsgatevékenységei
A komplex szakmai vizsga több részből áll, amelyek az autószerelői munka különböző területeit fedik le:
| Vizsgatevékenység megnevezése | Vizsgafeladat ismertetése | Időtartam | Értékelési súlyarány |
|---|---|---|---|
| Gyakorlati vizsgatevékenység | |||
| Járműkarbantartás | Végezzen el egy gyári előírású, futás kilométerhez kötött revízió műveletsort. Adatbázisból állítsa össze a munka műveleti elemeit. Határozza meg a felhasználandó alkatrészeket, segéd- és üzemanyagokat, vizsgáló eszközöket, műszereket, célszerszámokat. Végezze el a revíziót, dokumentálja a munkavégzést. | 60 perc | 15% |
| Jármű szerkezet javítása | A rendelkezésre bocsátott gépjármű fődarab ellenőrzése, minősítése, szükség szerinti szétszerelése, a hibás alkatrészek cseréje vagy javítása, a javítást követően a fődarab összeszerelése, beállítása majd ismételt minősítése, a javítás dokumentálása. | 120 perc | 30% |
| Jármű diagnosztika | Hibásan működő fődarab, egység, rendszer vagy alkatrész azonosítása, hibamegállapítás méréssel, a hiba kijavítása alkatrészcserével vagy beállítással, működésének ellenőrzése, mérési jegyzőkönyv készítése. | 60 perc | 15% |
| Központi írásbeli vizsgatevékenység | |||
| Autószerelő szakmai ismeretek | Komplex központi írásbeli feladatsor, amelynek tartalma számítási és mérési módszerek, jelenségek, működési elvek, egységek, részegységek, alkatrészek és mindezek kapcsolatai az autó-szerkezettan, az autóvillamosság, autóelektronika és a járműdiagnosztika tárgyköreiből. | 180 perc | 25% |
| Szóbeli vizsgatevékenység | |||
| Autószerelő szakmai ismeretek | A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a „Szakmai követelmények” fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza. | 45 perc (30 perc felkészülés, 15 perc válaszadás) | 15% |
Négyütemű Benzinmotorok Alapjai és Jellemzői
A négyütemű benzinmotorok működésének alapos ismerete kulcsfontosságú az autószerelői vizsgán. Lássuk a legfontosabb jellemzőket.
Zala megyei autószerelő műhely eladó
Elméleti és Valóságos Körfolyamat
Az Otto‐motor körfolyamata, vagy más néven indikátordiagram a munkavégző közeg nyomásának változása a munkatérben egy munkafolyamaton belül, a munkatér térfogatváltozásának vagy a forgattyústengelyszögelfordulásának függvényében. Tehát a motor működését szemlélteti nyomás‐ és térfogatváltozások szerint.
Az Otto-motor elméleti körfolyamata
Az elméleti körfolyamat szerint a sűrítés és terjeszkedés adiabatikusan történik, azaz, a hengerben lévő gázok úgy sűrítődnek vagy terjeszkednek, hogy eközben nem történik hőátadás. Illetve, a hőközlési (begyújtás) és hőelvonási (hűlés) szakaszokat állandó térfogat mellett mutatja be.
- 1-2 adiabatikus sűrítés
- 2-3 hőközlés állandó térfogaton
- 3-4 adiabatikus terjeszkedés
- 4-1 hőelvonás állandó térfogaton
Az Otto-motor valóságos körfolyamata
A valóságos munkafolyamat számos tényező miatt eltér az elméleti körfolyamatoktól. Ezek a tényezők a következők:
- Töltet csere veszteségek (áramlási veszteségek be- és kiáramláskor)
- A kompresszió és az expanzió nem adiabatikus valójában, történik hőátadás.
- Gázveszteségek
Az eltérések az alábbi okokra vezethetők vissza:
- friss töltet a hengerbejutáskor felmelegszik és a nyomása csökken
- a tüzelőanyag nem tökéletesen ég el
- az égés és lehűlés sem állandó térfogaton megy végbe valójában
- a gáz és a falak között hőcsere van, pl. a kompresszió kezdetén a friss töltet átlag hőmérséklete alacsonyabb, mint fal hőmérséklete, így hőt vesz fel a falaktól
- a be és a kiáramláskor áramlási veszteségek vannak: a hengerben nem csak tiszta töltet van, hanem az előző munkafolyamatból visszamaradó gáz is
- a dugattyúgyűrűknél gázveszteség keletkezik
4 ütemű motor működési animációja
A Négyütemű Motor Hatásfokai
A motorok hatásfokait legegyszerűbben blokkvázlat alapján lehet szemléltetni.
- Termikus hatásfok (ηt): Az elméleti teljesítmény és a bevezetett hőteljesítmény viszonya.
- Jósági fok (ηj): Az indikált teljesítmény és az ideális gép teljesítményének hányadosa. Azt mutatja meg, milyen közel van a valódi körfolyamat az ideális körfolyamathoz.
- Indikált hatásfok (ηi): Az indikált teljesítmény és a tüzelőanyaggal bevitt hő teljesítmény viszonya fejezi ki.
- Mechanikai hatásfok (ηm): Az effektív és az indikált teljesítmény viszonya.
- Effektív hatásfok (ηe): Az effektív teljesítmény és a tüzelőanyaggal bevitt hő teljesítmény viszonya.
Effektív Teljesítmény Meghatározása és a Teljes Terhelési Jelleggörbe
A motor effektív teljesítménye (Pe) a motor főtengelyéről ténylegesen levehető teljesítmény, amely már nem foglalja magában a motor mechanikai veszteségeit és a segédberendezések hajtásához szükséges teljesítményt.
A belsőégésű motorok teljes terheléses jelleggörbéi az adott fordulatszámokhoz tartozó maximális, azaz, nem leszabályozott paraméterinek változása a fordulatszám függvényében. Ezek a paraméterek a nyomaték (M), fajlagos fogyasztás (be) és effektív teljesítmény (Pe).
- 0-nmin. között: A lendkerék nem tárol elég energiát a közegcsere folyamat fenntartására, rossz keverékképzés és nagy a hőveszteség.
- nmin.-nM max (nbe min) között: Javul a keverékképzés, nő a töltési fok, csökken a hőveszteség (csökken a munkafolyamat időtartama).
- nM max. (nbe min) - nPe max között: Csökken a töltési fok, áramlási veszteségek nőnek, romlik a keverékképzés (csökken az idő) és növekszik a mechanikai veszteség.
- nPe max. - nmax között: nPe max.-nál és nagyobb fordulatszámok esetén a veszteség (áramlási, súrlódási) növekmény jelentősebb, mint a fordulatszám növekedés hatása a teljesítményre, ezért elkezd csökkenni a teljesítmény.
A Fajlagos Fogyasztás és Légviszony
A fajlagos fogyasztás a motor által időegység alatt (t) elfogyasztott tüzelőanyag mennyisége (mt) vagy energiatartalma.
A légviszony a benzin/levegő keverési arány, λ (lambdával jelöljük).
A fajlagos fogyasztás a levegő és a tüzelőanyag arányával, azaz a légviszonnyal fordítottan arányos. Hidegindításhoz általában dús keverék szükséges, azaz olyan keverék, ahol a sztöchiometrikus keverési arányhoz (1:14,7) képest nagyobb a tüzelőanyag mennyisége, hiszen a motor alkatrészei hidegek és ezeken lecsapódik a tüzelőanyag egy része. Üzem közben a szegényebb keverék is elegendő az egyenletes és gazdaságos működéshez.
| Légviszony (λ) | Jellemzők |
|---|---|
| λ < 0.7 | Túl dús keverék, nem képes gyulladásra |
| λ < 1 | Dúsabb keverék, nagy teljesítmény, nagy fogyasztás |
| λ = 1 | Sztöchiometrikus keverési arány, tökéletes égés |
| λ > 1 | Szegényebb keverék, kisebb a teljesítmény, kisebb a fogyasztás, gazdaságosabb üzem, és kevesebb károsanyag-kibocsátás |
| λ > 1.25 | Túl szegény keverék, nem képes gyulladásra |
Gépjárművek Elektromos Berendezései
A gépjárművek elektromos rendszereinek ismerete elengedhetetlen a modern autók javításához és karbantartásához.
Energetikai Csoportosítás
Az elektromos berendezéseket energetikailag három csoportba sorolhatjuk: energiatárolók, energiaellátó berendezés és fogyasztók.
Energiatárolók
A gépjárművek villamosenergia-tárolója az akkumulátor. E berendezés járó motor esetén általában fogyasztóként működik, s kémiai energia formájában villamos energiát tárol. Áramforrásként akkor üzemel, ha az energiaellátó nem képes energialeadásra (pl. a motor áll, tehát a generátor villamos energiát nem állít elő) vagy ha szélsőséges terhelési állapot alakul ki (pl. alacsony fordulatszám mellett sok villamos fogyasztót kapcsolunk be).
Energiaellátó Berendezés
Váltakozó áramú generátort alkalmaznak a villamos energia előállítására. E forgógépek a járműmotor által előállított mechanikai energia egy részét alakítják át villamos energiává. Mivel a generátorokat a gépjárműmotor hajtja, tehát annak fordulatszáma változik és az energiaellátó berendezés villamos terhelése sem állandó, ezért feszültségszabályozó egységet kell alkalmaznunk a hálózat feszültségének közel állandó értéken tartására. A szabályzókat újabban beépítik a generátorokba.
Fogyasztók
A jármű különböző pontjain található kis és nagy teljesítményű fogyasztók egymással párhuzamosan kapcsolva működnek, és csatlakoznak a villamos hálózatra.
A Gépkocsi Villamos Hálózatának Jellemzői
A hálózat általános jellemzői a következők:
- Egyvezetékes rendszer: Elsősorban vezetéktakarékossági okokból kézenfekvő, hogy a hálózatot úgy alakítsák ki, hogy az áramforrások (generátor és akkumulátor) egyik polaritású kivezetését - Európában általában a negatívot - a járműtesthez csatlakoztassák. A másikat - általában a pozitív polaritásút - szigetelt kábellel vezetik a szintén testhez kapcsolódó fogyasztókhoz. Mivel a fogyasztók áramköre rendszerint annak házán keresztül zárul - úgymond házon keresztül kap testet, a fogyasztónak karosszériához vagy motorhoz fémesen kell csatlakoznia. Az újabb gépkocsikon az üzem-és közlekedésbiztonság szempontjából elsődleges villamos berendezéseket (pl. ABS vezérlését) kettő, sőt többvezetékesként alakítják ki. Ilyenkor mindkét polaritást szigetelten vezetik, s a járműtest lehet a biztonsági áthidaló.
- Kisfeszültségű hálózat: Az üzemi feszültség: 6, 12 vagy 24 V a villamos hálózat névleges feszültsége.
- Szélsőséges üzemi körülmények: A járművek elektromos rendszerei extrém hőmérsékleti, vibrációs és nedvességi viszonyoknak vannak kitéve.
- Környezetállósági követelmények: Rázásállóság, sósköd-állóság, klímaállósági kulcsszám.
A Villamos Hálózat Feszültségei
A jármű valóságos üzemében, haladás közben a rendszer a névlegesnél nagyobb feszültséggel működik, ezt nevezzük üzemifeszültségnek. A kettő közötti különbség magyarázata, hogy a 12 V névleges feszültségű akkumulátort üzem (menet) közben kb. 14 V feszültséggel kell tölteni. Ezt a feszültséget a generátor állítja elő és szolgáltatja az akkumulátornak, így a teljes hálózatnak is. Ezért az üzemi feszültségek: 7, 14 vagy 28 V a korábbi sorrendnek megfelelően.
Csatlakozók, Kapcsolók, Relék és Védelmek
A közúti járművek vezetékhálózatát alapvetően kétféle követelményrendszernek megfelelő vezetékből építik fel. Miután a rendszer nagy része törpefeszültségről üzemel, és néhány jeladó jelvezetékét kivéve nem igényel árnyékolt összekapcsolást, a legtöbb vezető árnyékolás nélküli, kisfeszültségű, műanyag szigetelésű sodrott vörösréz kábel. A gyújtóberendezés szekunderköri elemeit árnyékolt vagy árnyékolatlan nagyfeszültségű, ún. gyújtókábelek kötik össze.
Kapcsolók és jelfogók: Az áramkörök nyitását és zárását külön e célra kifejlesztett kapcsolóelemek végzik. E szerkezetek nyitott helyzetükben igen nagy - gyakorlatilag végtelen- ellenállásúak, zárt állapotukban közel nulla ellenállásként kell viselkedjenek.
Túláram elleni védelem - biztosítók: A villamos hálózat áramvezetői a túláramtól a megengedett üzemi hőmérséklet fölé melegszenek, s ekkor fennáll a kör sérülésének veszélye, meggyulladhat a vezeték szigetelőanyaga, s attól az egész jármű is. Az üzemhibákból vagy téves csatlakoztatásból létrejövő tartós túláram elkerülése érdekében a hálózat áramköreinek jelentős hányadát olvadóbiztosítékkal látják el.
Hibakeresési Módszerek
A hibakeresés gyorsasága és biztonsága szempontjából fontos, hogy a szerelő rendelkezzen a járműről megfelelő dokumentációval, kábelezési tervvel, kapcsolási vagy összekapcsolási vázlattal, valamint az alkatrészek legfontosabb mérhető jellemzőivel. A hálózathibák behatárolásához elengedhetetlenül fontos egy megfelelő méréshatárú mérőműszer (multiméter), amellyel legalább feszültség, áramerősség és ellenállás mérhető.
4 ütemű motor működési animációja
Négyütemű Benzinmotor Szerkezeti Elemei és Működésük
A négyütemű benzinmotorok felépítésének és alkatrészeinek ismerete alapvető fontosságú minden autószerelő számára.
Motorház
A motorház funkcionálisan négy főszerkezeti részre osztható:
- hengerfej
- hengerblokk
- forgattyúház
- olajteknő
Léghűtéses motorok esetében ezen szerkezeti elemek mindegyike külön darabból készül. A vízhűtéses motoroknál a hengertömböt és a forgattyúházat legtöbbször egy darabból készítik. A hengertömböt felülről a hengerfej, alulról pedig az olajteknő zárja le.
A Forgattyúház Konstrukciós Jellemzői
A forgattyúház feladata, hogy átvegye a forgattyús mechanizmusra ható tehetetlenségi- és gázerőket, valamit továbbítsa azokat. Az öntvényben kialakított olajcsatornákon a kenési helyekre vezeti a kenőanyagot, továbbá összefogja a motor üzemeltetéséhez szükséges segédberendezéseket. Míg a kisebb mechanikai terhelésű benzinüzemű Otto-motoroknál elterjedten alkalmaznak ötvözött alumínium öntvényeket, addig a nagyobb terhelésű Dieselmotorok esetében a motorházakat általában öntöttvasból készítik.
A hengertömbök esetében fontos követelmény a hengerfuratok kopásállósága. Elterjedt módszer a hengerperselyek alkalmazása. Ennek lényege, hogy a hengerekben kialakított furatokba kopásálló anyagból készített hengerperselyeket illesztenek. Ez az eljárás leegyszerűsíti a motorok javíthatóságát, hiszen a károsodott futófelület esetén a javítás könnyen megoldható a hengerperselyek cseréjével. A hengerek konstrukciójában fontos követelmény, hogy minden egyes hengert külön-külön körülvevő hűtővízteret kell kiképezni. A hőelvezetést biztosító hűtőfolyadékot általában oldalirányból vezetik a hengereket körülvevő hűtővíztérbe, ahonnan a felmelegedett hűtővíz a hengerfej irányába áramlik tovább.
Hengerfej
A hengereket felülről a hengerfej zárja le. A hengertömbhöz hasonlóan a hengerfej is a terheléstől függően alumínium-ötvözetből (Otto-motor) vagy öntöttvasból készülhet. A sűrítőtérbe torkollik a gyújtógyertya nyílása, valamint a szívó- és kipufogó-csatorna. A hengerfej öntvénye igen bonyolult, vékonyfalú, igényes konstrukció, mivel helyet kell biztosítani a szívó és kipufogó-csatornáknak, a hűtést szolgáló víztereknek, illetve olajcsatornáknak. A hengertömb és a hengerfej között megfelelő tömítést kell alkalmazni.
A hengerfej tartalmazza a szívó- és kipufogó-csatornákat, a szelepeket (szeleprugóval, rugótányérral, esetleg szelepforgató berendezéssel), szelepvezetőket, szelepüléseket, furatokat, vezérműtengelyt, Otto-motor esetében a gyújtógyertyát, Diesel-motor esetében a befecskendező fúvókát, közvetett égésterű motorok esetében az előkamrát, vagy örvénykamrát.
Forgattyús Mechanizmus
A forgattyús mechanizmus feladata, hogy a hengerben az alsó- és felső holtpont között változó irányú és sebességű mozgást végző dugattyúra ható gázerőt lehetőleg egyenletes szögsebességgel forgatónyomatékká alakítsa át. Az alternáló mozgás forgómozgássá történő átalakítása a dugattyú, a hajtórúd, és a forgattyú feladata.
A forgattyúk egy közös tengelyen, a forgattyús tengelyen vannak kialakítva, amely a forgatónyomatékot vezeti tovább a tengelykapcsoló, ill. a sebességváltó felé. Mivel a tengelyen ébredő nyomaték, illetve a tengely szögsebessége egyenlőtlen, szükség van lendkerékre.
Forgattyús Tengely
A dugattyúk mozgása váltakozó irányú, egyenes vonalú mozgását a forgattyús tengely alakítja át forgómozgássá. A forgattyús tengelyen az egyes dugattyú-hajtórúd csoporthoz kapcsolt forgattyúkat egymáshoz képest olyan „elékelési szöggel” elforgatva alakítják ki, hogy lehetőleg azonos gyújtásszög-értékek jöjjenek létre.