A 28-as kerékpár felni és a kerékelemek részletes elemzése

Foglalkozzunk most az egyik legfontosabb egységgel, a kerekekkel. Komolyabb kerékpár építésekor talán a legtöbb tanakodásra és gondolkozásra adhat okot. Miért? Hiszen csak egy agyból, sok küllőből és egy abroncsból áll.

A 28 kerékpár felni ideális választás városi, túra- és trekking kerékpárokhoz, ahol a kényelem és a gördülékeny haladás kiemelten fontos. Ez a méret az egyik legelterjedtebb a felnőtt kerékpárok között, különösen azoknál, amelyek hosszabb utakra, vagy napi közlekedésre szolgálnak. A megfelelő 28 kerékpár felni kiválasztása jelentős hatással van a bringa teljesítményére, súlyára és tartósságára.

A kerékabroncsok (felnik) típusai és technológiái

Anyagok és falazat

Apáink-nagyapáink még acél felnis Csepeleken és orosz gépcsodákon rótták az utakat, de mára ez a technológia szinte teljesen kihalt. Gyermekbringákon még elő-elő fordul a használatuk, de itt is már a háttérbe szorul. Előnye nem igazán volt. Nehéz volt, rozsdásodott, teljességgel centrírozhatatlan és szárazon sem fogott rajta semmilyen abroncsfék megfelelő hatásfokkal.

Manapság a legelterjedtebbek az alumíniumból készült darabok.

Elérkeztünk a prémium felnik piacára, ahol anyagukat tekintve előtérbe kerülnek a kompozitok, scandium ötvözetek, a titán és a karbon. Jobbára csak gyári, előre megépített kerékszettekben találkozhatunk velük, de erről majd később.

Lengőkar gömbfej csere: Teljes útmutató

Szimpla falú abroncsok

A legegyszerűbb technológiával készült abroncsok ezek. Felhasználásukat tekintve, padkákat kerülgető városi közlekedésre, sík úton való tekerésre ajánlottak. Hátrányuk, hogy nagyon sérülékenyek, hamar beszerezhetünk egy szép nyolcast, amit egy komoly szakembernek is nehéz lehet orvosolni. Óvakodjunk a névtelen szimpla falú abroncsoktól, mivel anyagfelhasználásuk, falvastagságuk nem elegendő a mindennapi kerékpározáshoz. A prémium kategóriás gyártók is szerelnek szimpla falú abroncsokkal bringákat, de ezek minősége elérheti egy-egy silányabb dupla falú kerekét is.

Dupla falú abroncsok

Már egészen az alsó kategóriákban is tetten érhető a dupla falú felnik használata. Ha pénztárcánk engedi, akkor mindenképpen ilyen kerékpárt vegyünk, mivel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben. A dupla falú kialakítás annyit tesz, hogy azon a falon kívül, ahova a küllők is csatlakoznak, a felni belsejében található egy plusz erősítés, gyakorlatilag még egy fal. Ezeket az abroncsokat használják a már említett beugró szinttől egészen a prémium kategória csúcsáig bezárólag.

Szegecselés, illesztés és felületkezelés

Kezdjük talán azzal, ami a nagyközönségnek is leginkább fontos, mégpedig a szegecselt abroncsok. Két féle létezik belőle, a szimplán és a duplán szegecselt. A szimpla szegecselésnél a küllőanya csatlakozásánál kap a felni egy alu szegecset, ezzel erősítve tovább a felnit. Dupla szegecselésnél pedig, a küllőanya helye és a belső falon lévő lyuk van szegeccsel megerősítve.

Illesztés, ragasztás, hegesztés. Ezek azok a folyamatok, amikkel a felni szalagok két végét rábírják arra, hogy ne váljanak el egymástól.

Csiszolás, CNC-zés. A V-fékes abroncsoknál jó esetben a fékfelületet tovább kezelik. Csiszolják vagy CNC forgácsolják, ezekkel az eljárásokkal a fékerőt még tovább lehet növelni és a rezonancia miatti nyikorgás is minimalizálódik. Az ilyen felniken általában található egy kopásjelző csík, ami egy bemélyedés a fékfelület közepén.

Kúpos alufelni csavarok M12

A kerék lelke: a küllők

A küllő mondhatni a kerék lelke. Ezek fogják össze az agyat és az abroncsot.

Anyag és profil

Küllők is többféle anyagból készülnek. Vannak egyszerű acél küllők vagy ezek galvanizált (rozsdamentes bevonat) változata, anyagukban rozsdamentes acélötvözetek, alumíniumötvözetek, karbonból és titánból készültek. Ha új kereket fűzetünk, akkor érdemes rozsdamentes márkás küllőkből csináltatni azt, mert sok későbbi kényelmetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Profil szerint is többféle modell létezik. Vannak a kör keresztmetszetű küllők és a lapított aero küllők. A kör keresztmetszetűek az általánosan használtak, de ezek kialakításában, illetve vastagságában is lehetnek különbségek.

Léteznek úgynevezett húzott küllők, sőt nem csak hogy léteznek, a felső kategóriában ezek az általánosan használtak. Itt a küllők átmérőjével játszanak. Közepén elvékonyítják, de végein marad, az eredeti 2mm. Általánosságban 2 fajtát használnak: 2-1.8-2, 2-1.5-2. Itt mindenek előtt a súly lefaragása volt a cél, a lehető legnagyobb erősség megtartása mellett. Léteznek továbbá "hagyományos" 2mm-esnél vastagabb küllők is.

A kerék központja: az agyak

Elérkeztünk valószínűleg a legnagyobb témakörhöz.

létfontosságú kipufogó elem

Agyanyagok és csapágyazás

Még forgalomban vannak az acél testű agyak, amiknek igazán csak egy előnyük van, hogy valamivel olcsóbbak alumínium társaiknál. Viszont ez a különbség pár száz forintos csupán… Az acél agyakat három részből, préseléssel igazítják egymáshoz, ami végeredményül, egy nem teljesen központos testet képez.

Az alumíniumból készült agyaknál már más a helyzet. Itt egy darabból kovácsolják vagy CNC esztergával esztergálják azokat tökéletesre. Itt a csapágybeállítást könnyű elvégezni.

Ebben a témakörben is elérkeztünk a prémium kategóriához. Itt az anyagokat tekintve nagyon széles a skála. Karbon, titán, alu és ezek jól átgondolt tervezés utáni variációi, házasításai. Ezeket a variációkat végigvenni és leírni, hogy melyik miért jó, egy külön disszertációt is megérdemelne. Itt a különbségek már nem annyira egyértelműek, mint az eddigi témákban. Minden gyártó elkötelezte magát az egyik technológia mellett és annak a tökéletesítésén fáradozik.

A golyós-kónuszos megoldás szinte egyetlen híve és zászlóvivője a Shimano, aki rácáfolt a konkurensek minden ellenérvére. Gyári mountainbike kerekük az XTR még mindig az etalon. A golyós megoldás előnye, hogy a terhelést egyenletesen oszlatja szét a perselyben, és mindig a megfelelő irányba ható ellenerővel tudja azt kompenzálni. Fontos előnye még, hogy javítható. A csapágygolyók és kónuszok cserélhetőek, felújíthatóak.

Az ipari csapágy hívei a nagyobb terhelhetőséget tartják a legfőbb szempontnak a golyós ellen, de a Shimano ebben a szegmensben is egyedülállót alkotott a Saint családba tartozó extrém felhasználásra szánt agyaival. Az ipari csapágy mellett is szólnak azonban érvek.

Érdekességképpen, napjainkban kísérleteznek műanyag csapágyakkal, és az eredmények nagyon biztatóak. Még simábban gördülnek, nagyobb az élettartamuk, gondozás mentesek és könnyebbek a ma használtaknál. Ez lesz talán a jövő?

Tengelytípusok és rögzítések

Tengely+anya (Menetes tengely)

A legrégebbi megoldás, de még mindig használatos. Itt a tengelyre tekerünk rá egy záró anyát, és azzal rögzítjük a vázban. Manapság jobbára a beugró szintű mountainbike-okon, kontrás illetve agyváltós városi bringákon, és extrém felhasználásra szánt kerékpárokon található meg.

Fúrt tengely+gyorszár

Ezt a technológiát a láncváltás keltette életre. Kezdetben, míg nem léteztek láncváltók, a kerékpárversenyzőknek egy hegyi verseny alkalmával, a hegyre felérve le kellett szállni a kerékpárról, és megfordítani a kereket, hogy nagyobb áttétellel tudjanak immár lefelé haladni. Akkoriban ezt szárnyas anyákkal oldották meg, de használatuk nehézkes és lassú volt, hidegben az anya befagyhatott. Ekkor lépett színre egy olasz versenyző és feltaláló, a kerékpározás talán legnagyobb úttörője Tullio Campagnolo és 1930. február 8-án szabadalmaztatta a gyorszáras agyat, ezzel forradalmasítva a kerékpározást. Az első láncváltó is az imént említett Campagnolo Úr nevéhez fűződik. Az első váltó szerves részét képezte a gyorszáras technológia. Érdekességképpen, a működése egy rudazat segítségével történt. Az egyik rúd kioldotta a kereket, a másik rúddal a váltó átdobta a láncot egy másik fogaskerékre, így a laza kerék miatt a speciális papucsban olyan helyzetet vehetett fel a tengely, hogy a lánc megfeszüljön. Amint ez megtörtént, a rudazattal újra zárták a gyorszárat. Profi versenyzőknek ez a művelet körülbelül 5 másodpercet vett igénybe. (További érdekesség, hogy az önközpontosító dugóhúzó is Campagnolo nevéhez fűződik.)

A gyorszáras tengelyű agyakkal, egészen a belépő szintű alumíniumvázas bringáktól kezdve találkozhatunk. Előnye, hogy szerszám nélkül kivehetőek a kerekek és egy gumileszedő szerszám segítségével akár az út szélén javíthatjuk defektes guminkat. A gyorszár anyaga lehet acél, legtöbbször alumínium, és természetesen itt is megjelenik a titán és a karbon. A zárókaroknál két félét különböztetünk meg.

Üreges tengely+átütőtengely

Az extrém kihívásokat kedvelő kerékpárosok növekvő száma és az egyre keményebb felhasználás hívta életre a motorozásból már régebben is ismert átütő tengelyes megoldást. Itt egy 15-20mm átmérőjű átütő tengely halad át az agyon, hatalmas merevséget kölcsönözve annak. Így a hosszú rugóutas teleszkópok kevésbé nyeklenek-nyaklanak, az irányítás sokkal pontosabb, az extra merevség miatt egy rosszul sikerült ugrás után, nem kell félni az esetleges tengelytöréstől. Az utóbbi években ez a technológia leszivárgott a kevésbé extrém régiókba is, azzal a különbséggel, hogy kisebb átmérőjű átütőtengelyeket használnak.

Hátsó agyak és fogaskerék-felfogatás

Kialakításukat és funkciójukat tekintve is több féle hátsó agy létezik.

Kontrafékes hátsó agy

A hagyományosnak aposztrofált és mindenki által ismert a kontrafékes hátsó agy. Itt ugye egy fékmechanika van beleépítve az agyba, amit a pedál hátra felé tekerésével tudunk működésbe hozni.

Agyváltós hátsó agyak

Léteznek agyváltós hátsó agyak, ahol a spektrum ismét nagyon széles, három sebességestől egészen tizenhat sebességesig találunk ilyeneket és ezek lehetnek kontrafékkel rendelkezők, tárcsafékkel vagy dobfékkel kompatibilisek. Róluk egyelőre ennyit, egy külön cikkben foglalkozunk majd az agyváltókkal.

Fogaskerék-felfogatás

Ami számunkra érdekes lehet, az a fogaskeréksor (racsni vagy fogaskoszorú) felfogatása.

• Menetes agy+racsni: Az egyszerűbb és régebbi darabok ilyenek. Az agytest jobb oldalán egy menet található, amire a racsnit egyszerűen kézzel fel kell tekerni, és már kész is. Ezeknél a szabadonfutót maga a racsni tartalmazza. A racsni leszereléséhez speciális szerszámra van szükség.
• Kazettás agy+fogaskoszorú: Ez a korszerűbb és professzionálisabb megoldás. Itt az agy tartalmaz egy úgynevezett kazettatestet, ami magába foglalja a szabadonfutó mechanikát. Erre kell ráhúzni a fogaskoszorút és egy záróanyával rögzíteni azt. Csakhogy ne legyen olyan egyszerű dolgunk, a kazettatesteknél is figyelnünk kell a kompatibilitásra, mivel több halott (már nem használt) technológia és kölönböző szabványok is nehezíthetik dolgunkat. Ezek közül egyet említenénk, mivel ezzel még elvétve találkozni. A Shimano UG fogaskoszorúk esetén az utolsó lánckerék tölti be a záróanya szerepét. Ha ilyen kerékpárunk van, érdemes az agy cseréjén elgondolkodni, mivel beszerzése nehézkes és így válogatásra lehetőségünk nem nagyon akad. A két még ma is forgalomban lévő szabvány a Shimano/Sram és a Campagnolo.

Tárcsafék

Hódít a tárcsafék, sőt egyre lejjebb csúszik a kategóriákban ugyanúgy, mint annak idején a Canti vagy a V-fék. A tárcsafék felszereléséhez két dolognak kell megfelelni bringánknak. A vázon illetve a villán kell lenni felfogatási pontnak a féktest rögzítéséhez, és természetesen az agyon is magának a tárcsának az elhelyezéséhez.

Gyári kerékszettek

Gyári kerekeknek hívjuk azokat a kerék szetteket, amiket gyárilag összeszerelt állapotban tudunk megvásárolni, nem kell külön az agy, felni és küllők beszerzésével foglalkoznunk, azokat szakemberrel megfűzettetnünk. Rengeteg előnnyel szolgálhatnak ezek nekünk. A legfőbb, hogy a gyáraknak nem kell ragaszkodni semmilyen szabványhoz, így a fejlesztés alatt a mérnökök teljesen elengedhetik a képzeletüket és kompromisszumok nélkül dolgozhatnak.

Felni szélesség és gumi kompatibilitás

A kerékabroncs (felni) gyártástechnológia folyamatosan fejlődik, a gumikínálat az egyre nagyobb szélesség, azaz ballonosság felé mutat. Ez egyaránt igaz MTB, országúti vagy a manapság futótűzként terjedő gravel és eMTB szegmensre. Régebben, ha ballonos gumit akartál, óhatatlanul kompromisszumot kellett kötni, mert a könnyű kerekek rendre keskeny felnikkel érkeztek.

Belső és külső felniszélesség

Valójában nem így kellene meghatározni az aránypárt, hanem a felni belső szélességét figyelembe véve. Sajnos sok gyártó a külső felni szélességet adja meg, holott a belső a felniszélesség a mérvadó a gumi megtámasztása szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy az alu felnik pereme 2-3 mm vastag, tehát a 25 mm külső szélességű felni valójában csak 19-21 mm széles belül, és ezzel az adattal kellene számolni az aránypároknál. Karbon felninél 4-5 mm-es peremekről beszélhetünk, így egy jellemzően 40 mm külső szélességű felni, 30-32 mm-es belső felniszélességet rejt.

Szélességarány és hatása

Ökölszabályként elmondható, hogy minél jobban közelít a szélességarány az 1:1-hez, a relatíve függőleges oldalfalnak köszönhetően stabilabb lesz az irányítás, a másik irányban viszont némileg nő a rugalmasság, így azonos guminyomás esetén a kényelem is. Amíg országúti kerékpárokon kívánatos a függőleges oldalfal okozta plusz stabilitás, terepen inkább a gumi tapadását érdemes fokozni: részben a megfelelő futófelület-mintázattal, részben a gumiszélesség további növelésével. Mindazonáltal, ha hosszú távokat mész országúton, akkor megint a kényelem lesz a prioritás az abszolút kanyarstabilitás felett.

A gumigyártók megadják, hogy az adott méret milyen (belső vagy külső) szélességű felnire szerelhető fel biztonságosan. És nemcsak az 1:2 irányban lehet túlzásba esni, hanem a másik végleten is: amikor a gumi keskenyebb, mint a felni, a peremen való illeszkedés biztonságtalanná válhat, mivel nem lesz elég oldalirányú erő, ami a gumit a felni peremhez szorítja.

Például egy 25 mm külső szélességgel rendelkező felnire különösebb nehézség vagy hátulütő nélkül 25-50 mm széles gumi szerelhető fel. Aszfalton tekerve az ideálisnak mondható tartomány 1:1 felőli végét érdemes megcélozni. Részben a már említett kanyarstabilitás miatt, másrészt sima útfelületen nincs szükség különösen széles külsőre. A harmadik tényező az aerodinamika, amely akkor a legkedvezőbb, ha a felni külső szélessége és a gumi szélesség azonos (1:1). Ott szükség van a lehető legballonosabb gumira és a plusz kényelemre, és kis mértékű imbolygás nem akkora gond, hiszen laza útfelületen úgysem lesz tökéletes az irányítás. A két véglet között van számos felhasználás: a gravel/cross stílustól az általános kerékpáros közlekedésen át a túrázásig. Ezeknél jól jön a komfort, de nem kell az óriás gumiszélesség, és az aerodinamikán vagy gördülési ellenálláson sem kell sokat „agyalni”. Az MTB-hez hasonlóan itt is több értelme van a 1:2 arány felé orientálódni. Ma már mindamellett gyártó kínál a korábbinál szélesebb felniket, így simán meg lehet célozni az arany középutat.

Érdemes megemlíteni, hogy a felniszélesség változtatása némileg módosítja a gumiszélességet. Ugyanaz a gumi a keskeny felnin keskenyebb lesz, mint a szélesen, amely engedi a gumit szó szoros értelemben „kibontakozni”. Jellemzően 1-2, maximum 3 mm-es növekedésről lehet beszélni. Emellett terepgumiknál a felniszélesség némileg befolyásolja a mintázat hatékonyságát is.

"Insert" használata és modern ajánlások

A kérdéshez tartozik még a mostanában egyre elterjedtebb „insert” használata, ami eleinte az Enduro, FR, DH szakágak sajátossága volt, manapság könnyített verzióban egyre több (pl. És persze mindez a külső gumi lefordulásának veszélye nélkül. Ezek a zárt cellás „szivacshurkák” a szerelhetőség miatt eleve szélesebb felnit feltételeznek.

Amikor MTB használatra választasz kereket, manapság badarság lenne 25 mm külső szélesség (20 mm belső) alá menni, és igazán ballonos külsőkhöz a 35-40 mm sem túlzás. Országúton 19-28 külsőben érdemes gondolkodni: az előző érték időfutamhoz, triatlonhoz passzol, az utóbbi általános használatra modern tárcsafékes kényelemorientált „koskormányosokhoz”. A gravel kerékszettek a kettő határvonalán, azaz 23-30 mm között mozognak. Teljesítmény-centrikusoknak az előbbi, túrázóknak az utóbbi javasolt.

Régen az alacsony keréktömeg sokak számára elsődleges szempont volt, szerencsére ma ez kevésbé jellemző. Szerencsére a modern karbonkompozit kerekek mindkét tényezőben kiválóan teljesítenek, ráadásul szélesebbre is alakíthatók.

Felni-gumi párosítás ajánlások

Az alábbi három táblázatban (országút/vegyes/MTB) megtalálod a felhasználás szempontjából ideális felni-gumi párosítást.

tags: #28 #kupos #felni #kerekpar

• Megane I ablakmosó karbantartása
• Az E-osztály fejtámlák biztonsági funkciói
• Szerviz üzemmód beállítása Lexus GS 450h
• Megbízható megoldás Clio és Thalia ajtózárakhoz
• FMX 650 Funmoto