23000 Benzinmotor Műszaki Adatai és a Magyar Robogók Története
A GE-PW 46 benzines vízszivattyú egy bárhol és bármikor bevethető segítőtárs, amellyel gyorsan és nagy mennyiségben szivattyúzhat fel vizet. Ha megbízható, elektromos hálózattól független, háztartási vízzel történő ellátáshoz keres megoldást, akkor ezt a szivattyút Önnek találták ki! A készülék nem használható ivóvíz szivattyúzására. A 4,6 kW teljesítményű négyütemű benzin motor elegendő nyomatékot biztosít ahhoz, hogy óránként akár 23 000 liter vizet is fel tudjon szivattyúzni max. 26 méter mélységből.
A nyomó- és a szívócső csatlakozók külső menetesek (59,6 mm / 2”). Az acélcső keretnek köszönhetően a GE-PW 46 egy rendkívül stabil és biztonságosan használható készülék. A szivattyút 4,2 liter űrtartalmú üzemanyagtartállyal tervezték, amely lehetővé teszi, hogy huzamosabb ideig használhassa a készüléket. A szivattyút kényelmesen feltöltheti vízzel a vízbetöltő csavaron keresztül. A munka befejeztével pillanatok alatt leengedheti a vizet a készülékből. A fogantyú segítségével a szivattyú mozgatása rendkívül egyszerű.
A szivattyút 4,2 liter űrtartalmú üzemanyagtartállyal tervezték, amely lehetővé teszi, hogy huzamosabb ideig használhassa a készüléket. A szivattyút kényelmesen feltöltheti vízzel a vízbetöltő csavaron keresztül. A munka befejeztével pillanatok alatt leengedheti a vizet a készülékből.
Műszaki adatok:
- Hengerűrtartalom: 208 cm³
- Teljesítmény: 4.6 kW
- Max. fordulatszám: 3600 min^-1
- Üzemanyagtartály űrtartalma: 3.6 L
- Max. szállítási mennyiség: 23000 L/h
- Max. emelési magasság / - nyomás: 26 m / 2.6 bar
- Max. szívómagasság: 6.5 m
- Szívócső csatlakozó: 59,6 mm - 2" (menet)
- Nyomócső csatlakozó: 59,6 mm - 2" (menet)
Logisztikai adatok:
Toyota Auris hibrid részletes adatok
- Hosszúság: 510 mm
- Szélesség: 422 mm
- Magasság: 430 mm
- Egyedi csomagolás bruttó súlya: 24.6 kg
- Termék súlya: 22 kg
A 4,6 kW teljesítményű négyütemű benzin motor elegendő nyomatékot biztosít ahhoz, hogy óránként akár 23 000 liter vizet is fel tudjon szivattyúzni max. 26 méter mélységből.
A hazai árualap bővítését, valamint a lakosság kisméretű motoros járművel való ellátását szolgálja a Finomszerelvénygyárban tervezett 48 cm3-es moped is. Mindkét járműhöz a 48 cm3-es blokkot a Vadásztölténygyár gyártja. 1960-ra kb. A fenti gyártmányok mellett .. a 175 cm3-es hengerűrtartalom motoros bevezetése nálunk is indokolt. Ez a motorméret a legalkalmasabb a motorkerékpárok mellett az utazó robogók hajtására is. Ez súlyban és fogyasztásban a kismotorok csoportjába tartozik és két személy szállításához megfelelő teljesítményt ad. .. Az utazó robogóból 1960-ra a Csepel Nagytömegárugyárban kb.
Mint az az államszocializmus története során oly’ gyakran megtörtént, a tervek nem egészen így valósultak meg. A Finomszerelvénygyár Bervája, a Csepel Kerékpárgyár Pannija és a Csepel Nagytömegárugyárban tervezett, s végül a Motorkerékpárgyárban megvalósított Tünde egyike sem tudott hosszú távú, tündöklő karriert befutni.
A Magyar Robogók Története
Az 1940-es évek második felében a Vespák, Puchok és társaik gyorsan meghódították a nyugat-európai fiatalok szívét. A tervutasításos gazdaság azonban nehezebben mozdult meg. Végül az 1950-es évek végén elkészült az első hazai moped, a Berva, majd a Csepeli Vas- és Fémművek két részlege is próbálkozott robogókkal. Az 1950-es évek elejének nyersanyag- és üzemanyaghiányos időszakában többen próbálkoztak kismotor-építéssel, ám e házi próbálkozások gyorsan eltűntek a süllyesztőben.
A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1957 végén kelt előterjesztése „A közúti kisjárművek 1958-60. évi fejlesztési tervéről” pontosan rávilágított az akkori helyzetre: „a közúti motoros kisjárművek a nagyobb kényelmet biztosító kisautók és robogók irányába fejlődnek. Nyugati államokban a motorkerékpár ma már főképpen sportcélokat szolgál. …A [Csepeli] Kerékpárgyár a meglévő kapacitásán belül az évi 200,000 db kerékpár gyártása mellett a fejlődés irányának megfelelően korszerűbb jármű gyártását kezdi el; a törpe robogókét. Ha ezek iránti érdeklődés nő, a kerékpár termelés arányosan csökkenthető.
Magyarország szupergyors történelme
A Berva
Az Eger Felnémeti városrészében székelő Finomszerelvénygyár 1951-ben haditechnikai termékek gyártásával kezdte működését. 1953-tól kezdve azonban civil termékek, pl. Urbach László, a Mátra motorkerékpárok egykori gyártója, aki a Dongó segédmotort is kifejlesztette, éveken át nyaggatta a Kohó- és Gépipari Minisztériumot moped ügyben. A Berva-moped egycsöves központi vázzal készült, felfüggesztett motorblokkal. Az első kerék rugózását rövid-lengőkarral oldották meg, csavarrugókkal, külön csillapítás nélkül. A hátsó lengővilla rugós teleszkópokra támaszkodott, lengéscsillapítás itt sem volt. A komplett jármű súlya kb. Eleinte a moped 5200 forintba került.
A gyártás kezdetén nem volt kürt felszerelve, kerékpárcsengő helyettesítette. Nem hiányzott viszont a gazdag szerszámkészlet. Kétféle piros, kék és zöld színek mellett háromféle kalapácslakk-fényezéssel (zöld, kék, szürke) készült, a csíkozás pedig aranyszínű (piros), piros (borsózöld és ezüst-kalapácslakk), vagy fehér (ezüst és kék kalapácslakk, illetve kék) volt.
1958-ban változtattak a nyergen, a lámpakapcsolón, a szerszámdoboz fedelén, megjelent az elektromos kürt és a sebességmérő. 1959-ben a benzincsapon változtattak, 1960-ban pedig a kormánytoknál erősítették a vázat, nagyobb szerszámdoboz és nagyobb fékkulcsok kerültek a mopedre. 1961-ben javítottak a gyújtómágnesen, változott az első villa, keskenyedett az oldalborítás, lemezvázas nyereggel és egyenes kormánnyal szerelték a mopedet.
A Berva végzetét nem az időnként jelentkező műszaki problémák okozták. A KGST határozata értelmében Magyarországon 1962-re be kellett szűntetni a robogógyártást. 1958-1962.
Motor: VT50 jelzésű, egyhengeres, kétütemű, léghűtéses. Könnyűfém ötvözetből öntött henger, centrifugálöntésű persellyel. Furat 38mm, löket 43mm, lökettérfogat 48,8 ccm. Legnagyobb teljesítmény 1,5 Le/5400/min. Sűrítés 6,5. Egyfúvókás, tűszabályzós porlasztó. Gyújtás lendkerékmágnessel. Primer- és szekunderhajtás lánccal.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Felépítmény: Egycsöves, központi váz, sajtoltlemez elemekkel. Elsőkerék felfüggesztés rövid lengőkarral, csavarrugóval, 48mm-es rugóúttal.
Méretek, tömegek: Hosszúság 1770mm, tengelytáv 1130mm, magasság 1050mm, szélesség 577mm, nyeregmagasság 800mm (állítható).
A Panni
A székesfehérvári Vadásztölténygyárban készülő 49 cm3-es, VT50 jelzésű motor a Berva mopeden kívül törperobogóba is került. A Panni kettős, hajlított csővázzal készült, az első kerék gumirugókon nyugvó rövid lengőkarral rugózott, a hátsó lengővilla nyitott csavarrugókra támaszkodott. Az esztétikusan kialakított burkolat és a kisméretű kerekek a robogóktól elvárható kényelmet és motorozhatóságot nyújtották. 1962 elején a Panni gyártását is leállították. Kb. 15-20,000 Panni készülhetett, ebből kb.
Motor: VT50R jelzésű, egyhengeres, kétütemű, léghűtéses. Könnyűfém ötvözetből öntött henger, centrifugálöntésű persellyel. Furat 38mm, löket 43mm, lökettérfogat 48,8 ccm. Legnagyobb teljesítmény 1,5 Le/5400/min. Sűrítés 6,5. Egyfúvókás, tűszabályzós porlasztó. Gyújtás lendkerékmágnessel. Primer- és szekunderhajtás lánccal.
Felépítmény: Egycsöves, központi váz, sajtoltlemez elemekkel. Elsőkerék felfüggesztés rövid lengőkarral, csavarrugóval, 48mm-es rugóúttal.
A Tünde
Szintén 1957-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium már egy „utazó robogó” bevezetését tervezte. Ezt követően, 1958-ban összeolvadt a Nagytömegárugyár és a Motorkerékpárgyár. A 175 cm3-es motor korábban, mint a Danuvia 125 lehetséges utódának hajtóműve szerepelt. A motor tehát készen állt, ám a kibővített motorkerékpárgyári szerkesztő-gárdának alaposan fel lett adva a lecke a rövid határidővel. A kollektíva mindent beleadott. Bogáti Péter, Sági László, Török Gábor fektették le az alapkoncepciót. A motort Török Gábor és Bakonyi Antal, a futóművet Szente Gyula és Bogáti Péter konstruálták. 1958. augusztusára elkészült a Tünde névre keresztelt robogó működő prototípusa.
A sorozatgyártás végül 1960-ban megindult, ám az első évben atervezett 2700 helyett csupán 1012 Tünde készült: „a robogó gyártása során erős késedelmet okoztak egyes nyersanyagok és kereskedelmi áruk késői beérkezései. Igen nagy problémát jelentett az, hogy a szerszámok és készülékek jelentős része még ebben az időszakban is javítgatásra és módosításra szorult.” - írták a Motorkerékpárgyár 1960. Sajnos a Tünde két évet sem élt. Hivatalos megfogalmazás szerint a belkereskedelem nem biztosított rá megrendelést.
A Tünde jellemzői: a kétütemű, 8-9 lóerős motor a burkolt kétkerekűeknél szokásos, ventilátoros kényszerhűtést kapott, a lengő-rugózó, kúp-tányérkerekes hajtóműegység féloldalas hátsó himbaként is szolgált. Az első felfüggesztés félhosszú-lengőkaros Earles-villa volt.
Források: Dr. Kováts Miklós: Magyar motorkerékpárok. Ocskay Zoltán: Csepeli motorkerékpárok.
tags: #23000 #benzinmotor #műszaki #adatok