20 éves autók regisztrációja Magyarországon: Minden, amit tudni kell
Kíváncsi, milyen költségekre kell számítania, ha forgalomba helyezne egy gépjárművet? Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a 20 éves autók regisztrációjának folyamatát és költségeit Magyarországon.
FONTOS! A cikkben szereplő adatok tájékoztató jellegűek, nem jelentenek teljes körű tájékoztatást és azért felelősséget nem vállalunk. Részletes tájékoztatásért kérjük, ellenőrizze a vonatkozó jogszabályokat.
Minden Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű után regisztrációs adót kell fizetni. Ide értendő a jármű (személygépkocsi, lakóautó, motorkerékpár) első forgalomba helyezése.
Jó hír, hogy a regisztrációs adó gyakran igen magas összegét számos esetben nem kell megfizetnünk. Mentesek a regisztrációs adó megfizetése alól a tisztán elektromos (5E környezetvédelmi osztály), a plug-in hibrid (5P és 5N), valamint a nulla emissziós (5Z) gépkocsik, valamint egyes elektromos motorkerékpárok.
Az úgynevezett CD betűjelű, jellemzően diplomáciai rendszámmal ellátott járművek esetén szintén mentesülünk az adó megfizetése alól, csakúgy, mint a Z betűjeles rendszámmal rendelkező, többnyire külföldi értékesítésre szánt járművek forgalomba helyezése esetén. Ugyancsak nem kell regadót fizetni, ha OT betűjelű, muzeális jellegű gépjárművet helyeznénk forgalomba, valamint abban az esetben, ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését.
Amennyiben a forgalomba helyezés előtt már befizettük az adót, visszaigényelhetjük az összeget, ha a járművet igazoltan, belföldi forgalomba helyezés nélkül kivitték az országból, illetve ha időközben a jármű a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált. Abban az esetben is visszakapjuk a befizetett regadót, ha a járművet ellopják vagy megsemmisül, valamint ha a közlekedési igazgatási hatóság elutasította a forgalomba helyezési kérelmet. Ha az autó átalakítása miatt került sor az adó befizetésére, az összeg visszaigényelhető, ha az átalakítással a gépjármű jobb környezetvédelmi osztályba került.
A regadó összegét számos tényező befolyásolja: mértéke függ az üzemanyag típusától, a jármű hengerűrtartalmától, környezetvédelmi besorolásától, valamint az első forgalomba helyezés időpontjától.
A regisztrációs adót tulajdonjog megszerzése esetén annak kell megfizetnie, akit a törzskönyvben tulajdonosként feltüntetnek, legyen az természetes személy vagy szervezet. Ha a forgalomba helyezés előtt a járművet importálják, az adó befizetése az importőr feladata. Amennyiben a forgalomba helyezésre a jármű átalakítása miatt kerül sor, a regadót az aktuális tulajdonosnak kell befizetnie.
A forgalomba helyezés lépései
Egy jármű első forgalomba helyezésekor az első és legfontosabb feladat, hogy bemutassuk a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, ahol megvizsgálják a gépjárművet, megállapítják a környezetvédelmi besorolását, és kiállítanak egy műszaki adatlapot, amellyel elindíthatjuk a regisztrációs adóval kapcsolatos eljárást.
Az adóeljárás mindig az adózó kérelmére indul, tehát a mi feladatunk, hogy bejelentsük a regisztrációs adókötelezettségünket a NAV-nál. A vonatkozó adatlapot (Regisztrációs Adó Adatlap) személyesen, papíralapon és elektronikusan is benyújthatjuk, utóbbihoz hozzáférés szükséges a NAV ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) programjához.
Mire figyeljünk a 30 éves Skoda becslésénél?
Amennyiben új gépjárművet vásárolunk, a vételár többnyire tartalmazza a forgalomba helyezés, az első, 4 évig érvényes műszaki vizsga, valamint a regisztrációs adó költségét. Ha olyan használt gépjárművet vásárolunk, amelyet már forgalomba helyeztek Magyarországon, nem szükséges regisztrációs adót fizetnünk: ahogy a neve is utal rá, ezt az adót csak egyszer, a gépjármű hazai regisztrációjakor kell megfizetni.
A külföldi járművek behozatalát sokan honosításnak nevezik, azonban lényeges különbség van a honosítás és az egyedi forgalomba helyezés között - nemcsak teendőkben, költségekben is.
A honosítási eljárás kizárólag akkor alkalmazható, ha a járműnek minden szükséges papírja megvan, és érvényes műszaki vizsgával rendelkezik. A honosítás menete annyiban tér el az egyedi forgalomba helyezéstől, hogy nincs szükség a meglehetősen borsos árú NKH vizsgára, azonban a közlekedési hatóság területileg illetékes kirendeltségén így is meg kell jelenned a honosítási eljárás miatt.
Ezt követően kell kezdeményezned a regisztrációs adóval kapcsolatos eljárást a NAV-nál, amelyet az eredetiségvizsgálat követ. Az átírást bármelyik kormányablakban kezdeményezheted, amihez érdemes időpontot kérni Ügyfélkapun vagy a DÁP applikációján keresztül.
Az egyszerűsített honosítási folyamat kétségkívül nagy segítség azoknak, akik külföldi járművet hoznának be, vagy Magyarországon vásárolnának még forgalomba nem helyezett, külföldről származó járművet.
20 éves autók: Teljesítményvesztés és orvoslása
Ilyen esetben honosítás helyett egyedi forgalomba helyezésre kerül sor, amely magasabb költségekkel jár, mint a honosítás, azonban jellemzően bármilyen nagyobb gond nélkül lezárul.
Az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga) egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni.
Ha az eredetvizsgát megszerezted, foglalhatod az időpontot az okmányirodába. Az 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény - Itv.) 24.
Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.
Ha az okmányirodában kifizetted, amit ki kell, ott helyben rögtön kinyomtatják és odaadják a nevedre szóló forgalmi engedélyt, a törzskönyvet pedig a bejelentett lakcímedre postázzák majd. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.
OT rendszám és muzeális minősítés
Külföldről behozott veterán autóknál csak OT rendszámmal oldható meg a forgalomba helyezés, amelynek előfeltétele a sikeres eredménnyel záruló muzeális minősítés. A rendszámokkal kapcsolatban már elmondtuk, hogy az OT tábla a speciális esetek közé tartozik, továbbá nincs kék csillagos, úgynevezett Euroband változata, csak a régebbi formátumhoz igazodó H betűs és magyar zászlós.
Kezdjük picit száraz, de szükséges jogi iránymutatással. Az 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 14. pontja szerint muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendeletben foglaltak az irányadók.
Az említett KÖHÉM rendelet az évjáratokkal kapcsolatban is rendelkezik, konkrétan a VI/A fejezet, ezen belül pedig a 19/A. § /2/ bekezdés g) pontja szerint a muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a táblázatunkban látható kategóriák egyikébe sorolandó.
Ahhoz, hogy 30 évnél régebbi járművet forgalomba helyezhessünk, OT rendszámra van szükség, amelynek megszerzése nem a hagyományos okmányirodai procedúra, hanem kissé bonyolultabb eljárás. Az adott autót, motorkerékpárt a muzeális minősítő bizottság (MMB) szemlézi, előre egyeztetett helyszínen és időpontban, a KÖHÉM 5/1990. (IV. 12.) rendelet 19/A § (12) bekezdésében meghatározott jogkörében, a gazdasági és közlekedési miniszter, továbbá a belügyminiszter jóváhagyásával kiadott szabályzatban foglaltak szerint.
A minősítésre jelentkezésnek kötelező feltételei vannak, többek között ilyen a műszaki dokumentáció biztosítása, a járműhöz tartozó eredeti, számozott fődarabok megléte, a forgalmi engedély, vagy ennek hiányában olyan egyéb okmány - adásvételi szerződés, vásárlási számla, vámokmány -, melyen a jármű alvázszáma, mint azonosító fel van tüntetve, illetve szükségesek még a tulajdonjogot vagy a jármű származását igazoló okmányok is.
A vizsgálatot négyfős bizottság végzi rögzített irányelvek alapján, a tagokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Autóklub, a MAVAMSZ és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum delegálja. A határozathozatal képesség feltétele minimum három fő jelenléte, szavazategyenlőség esetén pedig a múzeum munkatársának szava a döntő.
A tulajdonos és a jármű adatait, illetve magát a vizsgálat kérelmezését az 1. számú, a tulajdonos által aláírt melléklet tartalmazza, a minősítés tételes eredményei a 2. számú jegyzőkönyvekben kerülnek rögzítésre (2a: személy- és teherautó, 2b: motorkerékpár), míg a vizsgálat eredményét a 4. számú melléklet foglalja össze. Ezek a dokumentumok a MAVAMSZ honlapjáról letölthetők.
Muzeális jellegű minősítést csak akkor kaphat a jármű, ha az eredetiséget, a műszaki és esztétikai állapotot meghatározó oszlopok együttes átlageredménye eléri, vagy meghaladja a 75 pontot. Az adatokat a Magyar Autóklub dolgozza fel, és a jármű az alábbi táblázatban látható hétféle kategória egyikébe kerül besorolásra.
Amennyiben a jármű közúti forgalomba helyezésének engedélyezése is megtörténik, akkor a minősítés érvényességi ideje 5 év, egyébként pedig 10 év.
Az OT rendszámot kapott gépjármű használata gyakorlati korlátozást nem jelent, jogszabályi behatárolás tehát nincs, pontosabban nagyon általánosan fogalmaz az erre vonatkozó 1991. évi LXXXII. törvény 18. §-ának 14. pontja, miszerint “használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik”.
A muzeális jármű használata lelkiismeretességet követel! A gépjármű sofőrjének rendelkezni kell önkontrollal. Szélsőséges esetet említve nyilvánvalóan nem hajtunk rá az autópályára egy olyan járművel, amelynek a maximális sebessége kirívóan alacsony, fékrendszere, vagy akár korhű gumi típusa átlagon aluli sebességet tesz lehetővé a jelen korabeli autókhoz képest, még akkor is, ha egyébként a forgalmi engedélyében, illetve törvényben nincs korlátozás feltüntetve.
OT rendszám megszerzése nem a hagyományos okmányirodai procedúra, hanem lényegesen összetettebb eljárás. A vizsgálatot négy fős bizottság végzi, akiket a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), a Magyar Autó Klub, a Magyar Nosztalgia- és Hobbijármű Regiszter (MAVAMSZ) és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum delegál.
A muzeális minősítés önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a jármű részt vehessen a forgalomban, ehhez OT rendszámot kell igényelni, és műszaki vizsgára is vinni kell az autót, ahol az MMB által adott és a jegyzőkönyvben rögzített felmentések alapján vizsgálnak a biztosok. Ez nagyon fontos, hiszen az öreg autókon, motorkerékpárokon számos olyan dolog van, amelyek nem igazodnak a kor aktuális elvárásaihoz, így normál esetben nem mennének át a vizsgán.
A muzeális minősítés során a bizottság többféle felmentést adhat, a legáltalánosabb részletek (pl. Vegyünk példának egy 1964-ban gyártott Ford Mustang típusú gépjárművet, melynek fékerő mennyisége, a világításának ereje és szórása, a lengéscsillapítók mért értéke, és akár a korhű gumiabroncsok minősége sem felelne meg a jelenlegi műszaki szabályozásoknak, tehát az autó közúti használatra nem lenne engedélyezve.
Első teendőnk időpontot kérni a Magyar Autóklubnál. Legyenek meg a minősítés alapfeltételei, valamint az előre kitöltött 1. számú melléklet, melyeket az MAVAMSZ honlapjáról lehet letölteni a jelentkezéshez. A gépjármű legyen tiszta, esztétikus, nem fontos, hogy szalon állapotú legyen, de a látszólag elhanyagolt járművek biztosan nem kapnak minősítést.
A műszaki vizsga csak 5 évente esedékes, és a felmentések miatt olyan paramétereket vesznek figyelembe, amelyek gyártáskor voltak érvényben, egyéb esetben a műszaki vizsga érvényessége a gépjármű korától függ.
Sok esetben segíthet az úgynevezett előminősítés, ha a jármű már elmúlt 20, de még nincs 30 éves, és a tulajdonos szeretné megőrizni a későbbi felújításhoz. Ilyenkor kérelemre az MMB kiállíthat egy igazolást, hogy a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX.23.) kormányrendelet figyelembevételével a jármű restaurálás nélkül vagy restaurálással várhatóan muzeálisnak fog minősülni.
Minősített, OT rendszámmal ellátott autóknál nincs teljesítményadó, luxusadó és cégautó adó, továbbá kedvezményes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás köthető.
Lehetőség van speciális helyzetek legalizálására, például, nem gátolhatja a forgalomba helyezést, ha nincsenek meg az eredeti okmányok, ám ennek természetesen szigorú feltételei vannak.
A tulajdonos vállalja, hogy a tárolást előírásszerűen, nem közterületen parkoltatva oldja meg, és így az ideiglenes forgalomból kivonás féléves intervalluma helyett 10 évre szól, és a 30.
AUTÓREGISZTRÁCIÓ SOROZAT - RÉGI RENDSZÁMTÁBLÁK#RÉGI JÁRMŰVEK
Muzeális járművek kategóriái:
| Kategória | Gyártási év |
|---|---|
| A | 1905. év előtt |
| B | 1905-1919 |
| C | 1919-1931 |
| D | 1931-1946 |
| E | 1946-1961 |
| F | 1961-1971 |
| G | 1971-től (legalább 30 évvel a minősítés éve előtt) |
Példa egy magyar OT rendszámra
Sokaknak egy muzeális minősítésű veterán autó pénzügyi befektetés, a gépjármű nincs használva. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
tags: #20 #eves #auto #regisztráció