A Cukorfogyasztás Mélységei: Egészségügyi Hatásoktól a Globális Piacig

Az édes íz évezredek óta az emberi táplálkozás szerves része, azonban a modern kor mértéktelen cukorfogyasztása komoly kihívások elé állítja az egyéni és a közegészséget. Amikor a cukor ipari előállítása megkezdődött, még kevesen sejtették, hogy ez a folyamat mihez vezet az emberi egészséget illetően. Az utóbbi években azonban olyan kutatási eredmények, orvosi megfigyelések kerültek publikálásra, melyek segítik a tisztánlátást e kérdésben.

A cukor hatásai még a mai napig sem tisztázottak teljes mértékben, de a jelenlegi ismeretek birtokában már biztosan kijelenthető, hogy rendkívül káros. A kutatások sejtetni engedik, hogy a szervezet legfontosabb életfolyamataiban okoz torzulásokat. Sajnos a köztudatban kevéssé ismert a cukor többirányú károsító hatása. Az erről szóló írások többnyire a fogszuvasodással és elhízással foglalkoznak, de ez csak egy része a tényleges következményeknek.

A Cukor Történelme és Fogyasztási Szokásai

Történelmileg visszatekintve valószínű, hogy az ember ízlése nem sokat változott, mert az édes ízt - mint azt sok régészeti lelet is bizonyítja - a korábbi idők embere is kedvelte. Évszázadokig a cukorfogyasztás csak a gazdagok kiváltsága volt, mintegy százötven év alatt tömegcikké vált, mára bárki számára elérhető. A patriarchák korában a méz volt a fő édesítőszer. Nagy Sándor idején megjelent a nádcukor, amelyet a növény szárából nyernek, ezért egyaránt tartalmaz kozmikus és földi energiákat és a ritmikus rendszerre (szív és keringési rendszer, légzőrendszer) hat.

Napóleon uralkodása alatt jelent meg a cukorrépából nyert cukor, melyet a növény gyökeréből vonnak ki, emiatt ez csupán földi energiákat tartalmaz és az idegrendszerre van nem túlzottan pozitív hatással. Az ipari forradalom és a cukorgyártás fejlődése jelentősen megváltoztatta a fogyasztási szokásokat. A 17. századi éves cukorfogyasztása volt annyi egy embernek, mint amennyit ma 1 nap alatt megeszünk tudattalanul, rejtett formában, élelmiszeradalékként.

Érdekes módon a korábbi tanulmányok a cukrot a fűszerek között sorolják fel, jelezve, hogy régen valóban csak csipetnyi mennyiségeket használtak az ételek édesítésére. Az import nádcukrot (nádméz) akkor valóban a fűszerekkel együtt, borsos áron árusították. Az európai kontinensen a cukor orvosságként jelent meg a 10. században, és csak a 14. század folyamán lett a fűszerekkel együtt kezelt élvezeti cikk. A cukornádültetvények több lépcsős kiterjedése és végül a répacukorgyártás megindulása ellenére a cukor luxuscikk maradt a kontinensen csaknem 1900-ig. A 18. század végétől azonban a cukorfogyasztás jelentősen megnőtt Ausztria-Magyarországon (1800: 0,4 kg fő/év a Lajtán túl).

Élelmiszer statisztikák Magyarországon

A "boldog békeidők" korszaka hozta el azt, hogy rangtól és vagyontól függetlenül bárkinek kerülhetett az asztalára édesség. A paraszti cukorfogyasztás új szakasza az első világháború után bontakozott ki. A hazai átlagfogyasztás 1900-1914 között 4 kg-ról 8 kg-ra nőtt, a két világháború között 10 kg körül ingadozott. Ebben már a parasztság is érezhetően részt vett.

Mit Érdemes Tudni a Cukorról?

A „cukor” elnevezés gyűjtő fogalom, amellyel a kémiában a szénhidrátok csoportjába tartozó különböző vegyületeket foglalják össze. A cukrok vízben oldhatók és kristályosíthatók, kis kivétellel édes ízűek. Legfontosabb képviselőik a szacharóz (nád-, illetve répacukor), a glükóz (szőlőcukor), fruktóz (gyümölcscukor), maltóz (malátacukor), laktóz (tejcukor). Az étkezéshez használt fehér cukor gyakorlatilag szacharózt tartalmaz, így hétköznapi értelemben ezt a vegyületet hívjuk „cukornak”.

Az iparban cukornádból nyerik préseléssel, vagy cukorrépából vizes kioldással. A kapott cukros levet igen sok tisztító - finomító eljárásnak vetik alá, majd besűrítés után kristályosítják. A finomított cukor egy teljesen halott anyag. Mesterségesen előállított, finomított kivonat. Csak kalorikus értéke van. A szervezetbe jutva elrabolja a már birtokolt tápanyagokat. Az elmúlt 150 év alatt a világ cukortermelése 1,5 millió tonnáról 70 millió tonnára, tehát 50-szeresére nőtt, mely nagyban hozzájárult az emberiség egészségének általános romlásához.

Amikor a szénhidrátokról beszélünk, meg kell különböztetni összetett szénhidrátokat (ilyen például a keményítő, vagy a rost), és egyszerű szénhidrátokat (például a fruktóz-gyümölcscukor, vagy a laktóz-tejcukor). Az összetett(ebb) szénhidrátok bontása már egy lassabb, időigényesebb folyamat a szervezet számára. A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása. A legfőbb ok, amiért ártalmunkra van, az, hogy a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré. A cukorrépa cukortartalma: 18%, a finomított cukoré 95%.

A szervezetünk nincs felkészülve ilyen töménységű cukor befogadására, ezért nem is képes maradéktalanul megemészteni, a fölös cukor megerjed. (Erjedés: oldott állapotban lévő nitrogénmentes szerves anyagok, többnyire szénhidrátok felbomlása élesztőgombák, hasadógombák által.)

Cukorbetegség Magyarországon

Ajánlott Cukorbevitel és Címkézés

A cukor fogyasztása elsősorban akkor járhat komoly egészségügyi kockázattal, ha annak mennyisége jóval meghaladja az ajánlott mértéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az az optimális, ha a teljes kalóriabevitelünk csak tizedrészét fedezzük hozzáadott cukorral, de még jobb, ha ennek inkább csak a felét. Ez napi szinten körülbelül 25 grammot jelent, ami nagyjából 6 teáskanál cukornak felel meg.

A címkézés területén a szabályozások segítenek a fogyasztóknak tájékozódni: egy terméken abban az esetben tüntethetik fel, hogy cukormentes, ha cukortartalma nem haladja meg a 0,5 grammot 100 grammonként vagy 100 milliliterenként. A "hozzáadott cukrot nem tartalmaz" felirat abban az esetben alkalmazható, amennyiben az adott élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat, illetve egyéb, az édesítő hatásuk miatt használt összetevőket. Csökkentett cukortartalmúnak akkor tekinthető egy termék, ha energiatartalma ugyanakkora vagy kisebb, mint a hasonló termékeké. Ha pedig az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, úgy a címkén a "természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz" feliratnak kell szerepelnie.

A Túlzott Cukorfogyasztás Egészségügyi Hatásai

A cukorfogyasztás terén könnyű túllépni a maximálisan ajánlott napi bevitelt. Az ennél jóval nagyobb mennyiség fogyasztása hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. Sir Ch. Best, az inzulin egyik felfedezője hívta fel a figyelmet arra, a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol. Az alábbiakban részletezzük a cukor káros hatásait a szervezetre:

1. Anyagcsere- és Hormonális Rendszer

  • A finomított cukor károsítja az anyagcserét és a hormonrendszer normális működését.
  • A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket.
  • Ha túl sokat fogyasztunk belőle, azt az inzulinszintünk is megsínyli, ami akár a libidónkra is negatív hatással lehet.
  • A nagyobb mértékű cukorfogyasztás során az agy- és idegi működéshez nélkülözhetetlen B1-vitamin egy része a cukor lebontására fordítódik, így más funkciók igényeit a vitaminbevitel nem tudja kielégíteni. Hosszabb távon e jelenség az agyi és idegrendszeri folyamatok megváltozását, esetleg zavarát idézheti elő.

2. Hasnyálmirigy és Cukorbetegség

  • Megterheli a hasnyálmirigyet.
  • Gyakori cukorfogyasztáskor a hasnyálmirigy sejtjei egy idő után elfáradnak, és először csökkent glükóz tolerancia, később pedig cukorbetegség állhat elő.
  • A nagymennyiségben hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek gyorsan megnövelik a vércukor- és inzulinszintet. Ezen élelmiszerekben lévő szénhidrátok egyszerűségük miatt gyorsan felszívódnak a bélcsatornából, és azonnal be is kerülnek a vérkeringésbe.
  • Ez a hirtelen megemelkedett vércukorszint elindítja a szervezet inzulin termelését a hasnyálmirigyben.
  • A cukorbetegség előfordulása világszerte több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben. Bár ennek számos oka van, egyértelmű kapcsolat van a túlzott cukorfogyasztás és a cukorbetegség kockázata között.

3. Szív- és Érrendszer

  • Az ajánlott mennyiséget rendszeresen meghaladó cukorbevitel egyaránt növeli a szívinfarktus és a vérrögképződés (trombózis) kialakulásának veszélyét.
  • A legújabb megfigyelések szerint a cukor - a zsiradékok mellett - nagy szerepet játszik a koszorúér betegségek, a szívtrombózis és az érelmeszesedés kiváltásában.
  • A szívkoszorúér betegeknél növekedik a vér triglicerid szintje, emellett jellemző még a magasabb inzulin és más hormonok szintje is. Több enzim működése rendellenessé válik és a vérlemezkék viselkedése is megváltozik.
  • Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát.
  • A telomerek a kromoszómák végén található molekulák, amelyek a genetikai információ egy részét vagy egészét tartalmazzák és védőkupakként működnek, megakadályozva a kromoszómák károsodását vagy összeolvadását. A túl sok hozzáadott cukor fogyasztása emelheti a vérnyomást és fokozhatja a krónikus gyulladást, mindkettő szívbetegséghez vezet.

Ezt teszi a cukor az artériáiddal

4. Emésztőrendszer és Máj

  • Károsíthatja a beleket, és jócskán megnövelheti a gyomorsav mennyiségét, ami fekélyre hajlamosíthat, valamint gyakran okoz székrekedést, epehólyag-, gyomor- és bélgyulladást is.
  • A májmegnagyobbodás nemcsak a nagymértékű alkohol, hanem a túlzott cukorfogyasztókra is jellemző betegség, akár már gyermekkorban is.
  • A cukros étrend húsz-harminc százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét.
  • A cukor hatására a káros bélbaktériumok száma jelentősen megnövekedik.
  • Az emésztési zavarok hatvan-hetven százaléka megszűnik, amikor az étrendből kivonjuk a cukrot.

5. Csontok és Fogak

  • Nagy mennyiségű cukor fogyasztása kalciumhiányt is előidézhet, ami hosszú távon csontritkulást és fogromlást okozhat.
  • A fehér cukor savasító hatása miatt kálciumhiányt idéz elő. A kálciumhiány csontritkulást, fogromlást és angolkórt okozhat.
  • A fogszuvasodás elterjedése főleg a gyermekek körében.

6. Idegrendszer és Mentális Teljesítmény

  • Károsíthatja az idegsejteket.
  • Ráadásul a finomított cukor fokozott idegességet, hiperaktivitást és agresszivitást válthat ki.
  • Ha nappal fogyasztunk nagyobb mennyiséget, akkor a koncentrálóképességünk szenvedi meg, hiszen a hozzáadott cukor akadályozza az agysejtjeink közötti kommunikációt.
  • A sok édesség hangulatingadozásokkal jár együtt: először alaposan felpörget, utána pedig hirtelen kifejezetten levertek lehetünk. Látványosan csökkenhet a fizikai és szellemi teljesítőképességünk.
  • A nagyobb mértékű cukorfogyasztás során az agy- és idegi működéshez nélkülözhetetlen B1-vitamin egy része a cukor lebontására fordítódik, így hosszabb távon e jelenség az agyi és idegrendszeri folyamatok megváltozását, esetleg zavarát idézheti elő.
  • Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren.

7. Elhízás és Egyéb Kockázatok

  • Az ajánlott mennyiséget rendszeresen meghaladó cukorbevitel növeli az elhízás kialakulásának veszélyét.
  • Nem elhanyagolható természetesen a cukor „üres” kalóriatartalma sem, mely feleslegesen égeti a szervezetet és elhízáshoz vezet.
  • A szénhidrát, ha nem tud elégni, zsírszövetté alakul és lerakódik. Gyermekek esetén az elhízás még súlyosabb következményekkel járhat, hiszen esetükben újabb zsírsejtek is képződnek, míg a felnőtteknél csak a már meglévők nagyobbodnak. Ezért az elhízott gyermek nagy valószínűséggel kövér marad felnőtt korában is.
  • A túlzott cukorfogyasztás hosszútávon elhízáshoz vezet. Azonban ritkábban esik szó a folyadék formájában bevitt cukorról. Az elhízás aránya világszerte növekszik, amihez igen nagy mértékben járulnak hozzá az édesített italok, üdítők, szörpök.
  • Az ember függővé vált az édes íztől, szinte rabja lett ízlelő bimbóinak.
  • Emellett nyomelem- és vitaminhiány jöhet létre, valamint számolhatunk a belső elválasztású mirigyrendszer zavaraival is.
  • A cukorfogyasztás növeli a vér húgysavtartalmát, ami elősegíti a köszvény kialakulását.
  • Szerepet játszhat egyes rosszindulatú daganatok megjelenésében. A vizsgálatok összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között.
  • A cukor lassítja a védőfunkciót ellátó fehérvérsejtek mozgását, így az immunrendszert is kimutathatóan gyengíti.

Globális és Hazai Cukorpiaci Helyzet

A cukorfogyasztás mértéke szinte elrettentő méreteket öltött az utóbbi években Európa szerte. Az alábbi táblázat bemutatja az egy főre jutó éves cukorfogyasztást néhány országban:

Ország Éves cukorfogyasztás (kg/fő) Napi cukorfogyasztás (dkg/fő)
Anglia 50 14
USA 54 15
Mexikó 60 -
Magyarország 40 10

Ez azt jelenti, hogy naponta egy ember Angliában 14, az USA-ban 15, Magyarországon pedig 10 dkg fehér cukrot fogyaszt el. A lakosság fogyasztása természetesen nem egyenletes, a fiatalok valószínűleg sokkal több cukrot vesznek magukhoz, mint az idősebbek.

Csokoládé és kávé: jót vagy rosszat tesz?

A világon több mint 100 ország foglalkozik cukortermeléssel. Általában elmondható, hogy a megtermelt cukor egyharmada kerül nemzetközi kereskedelembe. A cukor árvolatilitását a kínálat ingadozása nagymértékben befolyásolja, mert a cukorgyártás összköltségén belül magas a fix költség aránya. A globális cukortermelés és -fogyasztás évi 170 millió tonna, a zárókészlet pedig évi 70 millió tonna körül alakul. Globális szinten az egy főre jutó évi cukorfogyasztás 22 kg-ot tesz ki.

Brazíliában a cukornád mintegy fele az etanoltermelést szolgálja. A mindenkori cukor- és etanolár dönti el, hogy adott évben a cukornádtermelés hány százaléka szolgálja az etanol- és cukorgyártást. A cukorrépából előállított cukor tehát a világtermelés 14%-át adja, 2026-ra ennek aránya 13%-ra csökken. Az előrejelzések szerint 2030-ig a cukor világpiaci ára tonnánként 350-360 € között alakul, az uniós cukorár pedig 400 € körül ingadozik, vagyis a felár 40-50 € között változik az EU-ban.

Cukoradó és Iparági Válaszok

A kormányok új törekvése az egészségtelennek vélt élelmiszerek megadóztatása. A chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadót azért vezették be 2011-ben Magyarországon, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin. Az adó bizonyos mértékben el is érte a célját, a gyártók 40%-a változtatott a receptúrán, az érintett termékek forgalma 25%-kal, átlagára 29%-kal emelkedett.

A Nestlé a közelmúltban jelentette be, hogy 2020-ig 18 ezer tonnával kevesebb cukrot használ fel Európában. A döntés eredményeként termékeik cukortartalma három év alatt átlagosan 5%-kal fog csökkenni. Kijelentették, hogy amíg Európában három gyermekből egy túlsúlyos, még többet kell tenniük azért, hogy kiegyensúlyozottabb összetételű termékeket forgalmazzanak és felhívják a figyelmet az aktív életmódra. A cég akár 40%-kal is tudja csökkenteni az általuk gyártott édességek cukortartalmát, miközben azok megszokott íze megmarad.

A WHO viszont arra mutatott rá, hogy az italgyártók mindent megtesznek az új adók elkerülése érdekében, ugyanazt a jól finanszírozott ijesztő taktikát vetik be, mint a dohányipar. A világszervezet válaszlépéseket sürget, mivel az elhízással összefüggő egészségügyi kockázatok jelentősek. A táplálkozástudományi kutatások, publikációk sokszor ipari érdekeltségtől is függnek. Ennek tudatában érthető, hogy a cukorral csak érintőlegesen foglalkoznak, hiszen ha széles körben kitudódna a valóságos hatás, az nagy veszteségekkel járna a cukorgyártók, az élelmiszeripar, de leginkább a gyógyszeripar berkeiben.

A Magyar Cukorrépa Termelés és Ipar

Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A rendszerváltás környékén 12 cukorgyár működött hazánkban, most mindössze egy, az osztrák Agrana csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme.

A vállalat cukorrépából az elmúlt évtizedben évente 110-140 ezer tonna cukrot gyártott, ezenfelül egyes években további 30-60 ezer tonna cukrot gyártott a cég nyers nádcukor finomításával. Az éves termőterület ebben az időszakban 11-17 ezer hektár között ingadozott, ami a hazai cukorrépa vetésterület 80-90%-át tette ki. A hazai cukorrépa-termesztésnek - véleménye szerint - vannak növekedési tartalékai, hiszen 2008 előtt 50-60 ezer hektáron termesztettek cukorrépát.

A kaposvári cukorgyár 7 500 tonnás napi feldolgozási kapacitása Közép-Európában átlagosnak mondható. A cukorrépa-termelők számára a jövedelmezőségi szint elérése a legnagyobb kihívás. Napjainkra már csak a megfelelő szakmai színvonalon gazdálkodó, korszerű gépekkel rendelkező termelők maradnak meg, akik a legújabb fajtákat, a legmodernebb technológiát használják.

Jelenleg hektáronként megközelítőleg 150 ezer Ft termeléshez kötött támogatást élveznek a termelők a magas vámvédelem (98 €/tonna, vagyis a világpiaci ár egyharmada) mellett. A vámvédelem várhatóan továbbra is fennmarad, de a támogatás sorsa kérdéses.

tags: #1fore #juto #csoki #fogyasztas #információk