Egy főre jutó élelmiszerfogyasztás Magyarországon: Statisztikák és trendek

A magyarok táplálkozási szokásai az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon mentek keresztül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján átfogó képet kaphatunk az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás alakulásáról, melyek rávilágítanak a trendekre és a lehetséges okokra.

A KSH múlt hét végén megjelent, az élelmiszermérlegről és a tápanyagfogyasztásról szóló tanulmányából kiderül, hogy 2013-ban az ajánlott kalóriabevitel 113 százalékát, 12 233 kilojule-t (vagyis közel háromezer kalóriát) fogyasztottak el a magyarok. Az ajánlott mennyiség - közepes igénybevételnek kitett felnőttet tekintve - 10 866 kilojule (mintegy 2600 kalória) volna: az értékhez fokozatosan közelít a magyar fogyasztás, ám ez csak részben köszönhető az egészségtudatos táplálkozás térnyerésének.

Valójában folyamatosan esik vissza az élelmiszer-fogyasztás, ám a statisztikailag kimutatott csökkenésben szerepet kaphatott a feketegazdaság térnyerése is. Tavalyelőtt egy magyarra átlagosan 615 kiló élelmiszer jutott a termelési mennyiségből kiinduló statisztika szerint, amely figyelembe veszi a kivitt és a behozott árukat és a készletváltozást is, de nem számol a turizmussal: az idelátogató vendégek ebből a szempontból belföldi fogyasztóknak számítanak, míg a külföldön nyaraló magyarok étkezése nem szerepel a statisztikában (kivétel, ha csak az itthon vásárolt konzerveket fogyasztották el).

Az így számolt élelmiszer-fogyasztás folyamatosan csökken: az ezredfordulón még évente több mint 700 kiló jutott egy magyarra, a 2013-as mennyiség ennél 12,4 százalékkal kevesebb.

Magyarország felpezsdítése 200 éven át

Húsfogyasztás

A legnagyobb mértékben a húsok fogyasztása esett vissza, több mint 20 százalékkal: az ezredfordulón még évi 70 kiló hús jutott minden magyarra, míg 2013-ban már csak 55,5. A marhahúsfogyasztás 2005 óta 30 százalékkal esett, már csak 2,2 kilónál jár.

Ládák az élelmiszeriparban

A legnagyobb vesztes a baromfiágazat: az egy főre jutó fogyasztás az ezredfordulós 33,7 kilóról esett vissza a 2013-ban regisztrált 24,8 kilóra. Ez már alig haladja meg az eladott sertéshús mennyiségét (2013-ban fejenként 24 kiló). A visszaesés ráadásul a termelés szintjén ennél akár nagyobb is lehetett: a KSH meg is jegyzi például, hogy 2013-ban a sertéshústermelés 6 százalékos visszaesését az import kompenzálta, a baromfisoknál pedig a szintén közel 6 százalékos csökkenést kísérte az eddig kis jelentőségű behozatal 20 százalékos növekedése.

A termelés mennyiségének kiesését persze magyarázhatja a feketegazdaság térnyerése is, amire utalhat, hogy a hústermelésen belül a vágóhidak kibocsátása 2013-ban 2,7 százalékkal esett vissza csupán, míg a házi vágásoké egyharmadával zuhant. Egyedül a halfogyasztás növekedett az utóbbi közel másfél évtizedben jelentősen - az ezredfordulóhoz képest 23 százalékos a növekedés, de ez sem jelent sokat: három kilóról 3,7 kilóra nőtt ugyanis csupán a fogyasztás.

Húsfogyasztás változása Magyarországon

Tejfogyasztás és tojásfogyasztás

A KSH negatív jelenségként értékeli, hogy a hazai tejfogyasztás tekintetében az egy főre jutó mennyiség jelentősen, egy év alatt 5,6 százalékkal csökkent 2013-ban (148 kiló/főre), amiben szerepet játszhatott a termelés mérséklődése is. A tojásfogyasztás is tovább mérséklődött (a jelenség 2004 óta tart), ám az ütem is lassabb: 2013-ban mindössze 1 darabbal csökkent 2012-höz viszonyítva, és 214 darab. Ez a szint a 2008-2012-es évek átlagához képest 8,8 százalékkal alacsonyabb. Tíz évvel korábban még 70 darabbal több tojás fogyott egy főre vetítve.

Tápanyagbevitel

A magyarok ugyanis még mindig túl sok zsírt és fehérjét visznek be: az ajánlott mennyiség (szintén az átlag felnőttnek) napi 80 gramm fehérje és 85 gramm zsír volna - ehhez képest előbbiből 92, zsírból viszont 129 gramm fogyott 2013-ban (átlagosan és naponta). Igaz, az értékek sokkal jobbak, mint az ezredfordulón, miközben egyre nagyobb szerepet kapnak a növényi zsírok is: ezeknek a fogyasztása az ezredforduló óta 9 százalékkal emelkedett, míg az állati eredetű zsíroké 36 százalékkal csökkent 2013-ig. A táplálékbevitel leginkább szénhidrátból volt gyenge: az ajánlott 370 helyett 351 gramm.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Az alacsony kalóriatartalmú zöldség- és gyümölcsfélék 2013-ban a tápanyagfogyasztás 15 százalékát adták (mennyiségben ugyanakkor ezek teszik ki a fogyasztás több mint 30 százalékát). Az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás 186,5 kiló volt - ez 7,1 százalékkal nagyobb az egy évvel azelőttinél, ám 3 százalékkal marad el az előző öt év átlagától, és 14,3 százalékkal kevesebb az ezredfordulón regisztráltnál. A KSH szerint a fogyasztás a termelés és az árak függvényében ingadozik a területen, amire példa az is, hogy a zöldségfélék fejenkénti 101 kilós fogyasztása szinten maradt, ám a gyümölcsöké jelentősen - 11 kilóval -, 86 kilóra emelkedett.

Zöldség és gyümölcsfogyasztás alakulása

Jövedelmi különbségek

A legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete jelentősen eltér egymástól. A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint, míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt.

2013-ban az élelmiszerre, a szeszes italra és a dohányárura, továbbá a közlekedésre fordított kiadások volumene az alsó jövedelmi ötödben nőtt, míg a legfelső jövedelmi ötödben csökkent az előző évhez képest. Ezzel szemben a magasabb jövedelműek egészségügyi és oktatási kiadásai reálértéken nőttek, míg a legalsó ötödbe tartozóké e főcsoportokban csökkentek.