Motorolaj Specifikációk: A Suzuki Vitara (1992) és a Modern Motorok Különbségei

A megfelelő motorolaj kiválasztása kulcsfontosságú a járművek hosszú élettartamának és optimális teljesítményének biztosításához. Míg a régebbi modellek, mint az 1992-es Suzuki Vitara, eltérő kenőanyag-igényekkel rendelkeznek, a modern motorok, mint a Suzuki Boosterjet egységei, különösen érzékenyek a specifikus olajtípusokra és a karbantartás pontosságára.

Korábban pusztán a viszkozitási értékek alapján is könnyű volt eldönteni, hogy milyen olaj megfelelő a 2010-es évek előtt gyártott autókhoz. Azonban az autóipar fejlődése, a szigorodó környezetvédelmi normák és az új motortechnológiák radikálisan megváltoztatták a motorolajokkal szemben támasztott követelményeket.

A Motorolajok Viszkozitása és az SAE Szabvány

A motorolajok legismertebb azonosítószáma a hideg és meleg oldali viszkozitásukat, vagyis folyékonyságukat jelző mérőszámpár, amit évtizedek óta az amerikai autóipari mérnökök szövetsége, az SAE mérési módszere szerint határoznak meg a gyártók. Az olajos flakonokon szereplő értékek (pl. SAE 10W40) közül az első szám a fagypont alatti kenőképesség határát mutatja egy sajátos számítási mód szerint.

A kiindulópont mindig -35 Celsius-fok, ezt kell összeadni a W (Winter, azaz tél) előtt szereplő számmal, hogy megtudjuk, hogy fagypont alatt legfeljebb milyen hőmérsékleten képes ellátni funkcióját az olaj. A W után található szám az olaj 100 Celsius-fokon mért áramlási tulajdonságát írja le. Itt a magasabb érték előnyösebb áramlási képességet jelöl. Ez az összefüggés másként megfogalmazva azt jelenti, hogy egy régebbi típusú autóhoz megfelelő 10W40-es olaj legfeljebb -25 fokon használható. Egy 20W50-es jelölésű olaj nem megfelelő -15 fok alatt, mert hideg időben hamarabb elérheti a dermedéspontját, amikortól nem szivattyúzható megfelelően, így nem áramlik megfelelően a motorban.

Fontos, hogy mindig a gyártó által előírt viszkozitású olajat használjuk. Valójában azonban a sűrűbben folyó olaj a nem ehhez méretezett motorban nem fog mindig időben eljutni a kenési pontokra, így ezeken a helyeken a motorindítás után néhány századmásodperccel lassabban épül fel a megfelelő olajnyomás. A csapágyak kopása felgyorsul, vagyis nagyobb kár keletkezik. Mindig érdemes betartani az autógyártók kezelési útmutatóban szereplő motorolaj-előírásait, mert a motor teljes élettartama alatt a helyes SAE-érték szerinti olaj a legmegfelelőbb, utána viszont fel kell újítani a motort.

Renault Express 1.9D hátsó lámpa javítás

Különösen igaz ez az 1992-es Suzuki Vitara esetében is, ahol a motor konstrukciójához igazodó, jellemzően vastagabb olajra van szükség. A korszerű motorok nem lesznek tartósak a régebbi, vastagabb olajokkal, a régebbi motorok pedig a korszerűbb, vékonyabbakkal, mert ez utóbbi átszivárog a hengerfal és a régebbi motorok dugattyúinak nagyobb (jellemzően 0,05 milliméteres) illesztési hézagai közt, így a motor egyszerűen elégeti az olajat.

A Modern Motorok és Olajok Fokozott Elvárásai

Az Euro 5 és az Euro 6 környezetvédelmi normát teljesítő, tehát az utóbbi 15 évben gyártott autók motorjai minden korábbinál összetettebbek. Érzékenyebbek a karbantartásokra, a használat módjára, illetve a motorolaj típusára és minőségére, ráadásul az autók is sokat drágultak. Nem hosszabb élettartamot vagy olcsóbb javítási lehetőségeket vár el az Európai Unió az autógyártóktól, hanem azt, hogy a belső égésű motorok 2035-re tervezett betiltásáig egyre tisztábban működő benzines és dízelautókat fejlesszenek ki.

Mivel minden hirdetésben kötelező feltüntetni az autók szén-dioxid-kibocsátását, illetve a nemzetközi menetciklus (WLTP) szerint mért üzemanyag-fogyasztási átlagát, ezek a számok mostanra közismertté váltak, a zöldítés árnyoldalai viszont lassan derülnek ki. Szabó Ádám István szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mára részben marketingeszköz lett. Fontos üzenetet hordoz, hogy az autógyártók kénytelenek grammonként, sőt tizedgrammonként elszámolni az eladott autók éves kibocsátási átlagával az Európai Unió felé.

Közvetlen Befecskendezés és LSPI Problémák

Szintén a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szolgál a közvetlen benzinbefecskendezés bevezetése. Ez a megoldás a szívócső helyett közvetlenül az égéstérbe juttatja az elporlasztott üzemanyagot, vagyis nem a szívócsőben lévő fojtószelep nyitott vagy zárt állása határozza meg, hogy mennyi benzin jut a hengerbe, hanem a benzin adagolása. A szakértők szerint ezzel újabb problémát állított elő az autóipar, amivel a Suzuki Boosterjet-motorok gazdáinak egy része mellett szinte mindenki találkozhat, aki az utóbbi 15 év benzines autói közül választott.

A közvetlen befecskendezéses motorok égésterében kis üzemanyagfelhő jön létre a befecskendezett benzinből, amit a felfelé mozgó dugattyú a gyújtógyertya felé mozgat, majd amikor az szikrát ad, beindul az égési folyamat. Az ilyen, úgynevezett szegény keverékkel működő motorok fogyasztása és ezzel szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb lesz, mint a szívócső-befecskendezéses konstrukcióké. Ugyanakkor a korszerű motorokban mindig korom és nitrogén-oxid keletkezik az égési folyamat melléktermékeként, amivel kezdeni kell valamit.

Útmutató a Ford Mondeo (1992) beszereléséhez

Az újfajta működési mód a motorolajokkal szemben is fokozott követelményeket támaszt. Az olaj alapvető funkciója továbbra is az, hogy kenje, hűtse, tisztítsa és védje a korrózióval szemben a motor egyes részeit, ezeken felül tömítő funkciója is van, például a dugattyúk és a hengerek fala közt. Csakhogy a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok sajátosságai miatt az ezekhez fejlesztett motorolajoktól elvárható az is, hogy ellenálljanak a szívószelepek hátán keletkező hőnek. Ellenkező esetben az ide visszavezetett kartergázban található motorolajból és elégetetlen üzemanyagból álló pára egy része ráég a szelepekre, ebből koksz keletkezik. A hengerbe kerülő kis mennyiségű olaj pedig az ott található korommal lerakódást képez, ami nem kívánatos öngyulladást, más néven kopogásos égést okozhat. Ez utóbbi a Suzukik torpanásának valószínűsíthető oka.

Tóth-Nagy Csaba az LSPI (Low-Speed Pre-Igniton) jelenségre is felhívta a figyelmet. Az autóiparnak egyre több fejtörést okozó jelenség elnevezése arra a működési anomáliára utal, amikor a motorban valamiért alacsony fordulaton nagy terhelés mellett nem a gyújtógyertya szikrája gyújtja be a benzin-levegő-keveréket, hanem öngyulladás. Ez az öngyulladás az előtt következik be, hogy a dugattyú elérné a felső holtpontját. A problémát sok esetben izzó koksz vagy koromdarabok okozzák, amik az égéstérben lévő motorolaj- és üzemanyag-maradványból származhatnak. Amikor túl korán kezd el égni a benzin-levegő-keverék az égéstérben, akkor az éppen felfelé mozgó dugattyút ellentétes irányú erőhatás éri. Az ilyenkor felszabaduló kinetikus energia megüti a dugattyút, és akár háromszorosan túlterheli a csapágyait. A Suzuki Boosterjethez hasonlóan korszerű konstrukciók számítógépe érzékeli a rendellenességet, és rövid időre elveszi a gyújtást, hogy megvédje a motort a károsodástól. Amit tehát József és a hozzá hasonló Boosterjet-tulajdonosok torpanásként tapasztalnak menet közben, az a motor védelmi funkciója lehet, de mint a szakértők hozzátették, ezt a feltételezést további beható vizsgálatokkal lehetne igazolni. Ezek a motorok jó okkal védekeznek az öngyulladás ellen a tisztításukról látott felvételek alapján, az pedig elgondolkodtató, hogy az előírt motorolaj használata ellenére is kialakulnak a lerakódások.

A Viszkozitás Csökkentése és a Hibrid Rendszerek

Tóth-Nagy Csaba szerint kétféle tendencia érvényesül az utóbbi évek motorfejlesztéseiben. Az egyik, hogy a gyártók a motor belső súrlódásának csökkentése érdekében erőltetik a korszerű, kisebb ellenállású, ezért kisebb energiával szivattyúzható SAE 0W16, illetve 0W20 viszkozitású motorolajok használatát. Ezzel is csökkenteni tudják a szén-dioxid-kibocsátást. A másik megközelítés szerint viszont olyan motorokat fejlesztenek, amik eleve megkövetelik a kis ellenállású kenőanyagokat.

A korszerű, hígabban folyó motorolajra azért is van szükség, hogy a szűkebb illesztési hézagokkal és keskenyebb olajjáratokkal tervezett, kisebb belső súrlódású motorokban az olaj a lehető legrövidebb idő alatt eljusson oda, ahol kenésre van szükség. Ebből a szempontból a korszerű autók motorját ácsorgás közben leállító, majd elinduláskor újraindító start-stop rendszer, illetve a hibridek működési sajátossága is fontos tényező. A részben elektromos hajtású autók belső égésű motorja több tucatszor ki-be kapcsol menet közben, így dolgozik össze az elektromos rásegítéssel. Ezeket a hatásokat csak akkor viseli el hosszú távon a motor, ha minden újraindításkor néhány századmásodperc alatt eléri a megfelelő olajnyomást.

Vicky megmutatja, mennyire fontos a motorolaj cseréje.

Suzuki Boosterjet Problémák és Olajkoksz-Lerakódások

A Vitarán kívül a Swift Sportban, illetve az S-Cross-ban is megtalálható Boosterjet-motorok egy részével valami nincs rendben. Egyes példányok 2500/perc fordulatszámon megtorpannak, és csak ezután gyorsul tovább az autó, ráadásul több példányban is jelentős olajkoksz-lerakódások keletkeznek a használat során.

Peugeot 306 1.6 8V motor vezérlése

Miután nemrég részletesen olvashattak a Telexen a problémáról, újabb érintett jelentkezett, akinek S-Crossza mindössze pár ezer kilométer után kezdett torpanni. József január végén vette át az autóját egy vidéki márkakereskedésben. Elmondása szerint az első 2-3 ezer kilométert óvatosan tette meg vele, és a motort sem pörgette 2000/perc fordulatszám fölé, így kezdetben egyszer sem tapasztalta a jelenséget. Amikor viszont később magasabb fordulatszámon is kipróbálta a Suzukit, először enyhe, majd néhány ezer kilométerrel később erősebb rántást érzékelt gyorsítás közben. Olvasónk azt is észrevette, hogy a pillanatnyi rántás után átmenetileg gyengébb az autó, majd a motort 4000 fordulat/perc környékéig pörgetve szinte kilő. Mások viszont azt írták, hogy bár Boosterjet-motoros Suzukijukban már több mint százezer kilométer van, eddig semmilyen rendellenesség nem jelentkezett.

József az eddigi táv felét autópályán, a maradékot viszont városban tette meg. Nem tartja magát visszafogott vezetőnek, de mint elmondta, akkor sem szűnt meg a bosszantó jelenség, amikor autópályán Horvátországba utazott, így tartósan magasabb fordulatszámon pörgött a motor. Miután lehajtott a pályáról és ismét alacsonyabb fordulatszámon kezdett sebességet váltani, visszatért a hiba. A Suzuki vásárlásának helyszínén, egy vidéki márkakereskedésben azt mondták neki, hogy nem hallottak a K14D motorkódú, lágyhibrid Boosterjet-motorok lehetséges hibájáról. A szerviz szerint ez csak a 2020-ig gyártott K14C kódú Boosterjeteknél fordul elő. A korábbi levelezésünk alapján egyelőre maga a gyártó sem tudja biztosan, hogy pontosan mi idézi elő a problémát, és mivel lehet végleg megszüntetni, illetve megelőzni.

A Suzuki közvetlen befecskendezéses motorjának szívócsatornáiban, a szívószelepek hátán, valamint a dugattyúk tetején éppúgy olajkoksz-lerakódás alakulhat ki, mint a többi autómárka hasonló felépítésű benzinmotorjaiban. Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy a lerakódások miatt kezdenek rendellenesen működni a Suzukik, mert ezek rontják az áramlási viszonyokat a szívórendszerben, és öngyulladásos égést okozhatnak a motorban. A dióhéjszórásos módszerrel megtisztított motorok közt is akad olyan, ami továbbra is torpan, tehát ez sem teljesen biztos megoldás, igaz, fontos, hogy a motorban ne legyenek ilyen lerakódások. Egy független szerviz vezetője, Radványi József is részletesen foglalkozott a problémával egy videójában, miután több boosterjetes Suzuki motorját megtisztította a kokszlerakódástól.

API Szabványok és az Ecstar Motorolaj

A legutóbbi, 14 ezer kilométer után elvégzett karbantartáson a Suzuki által előírt Ecstar 0W20 típusú olajat töltötték József autójának motorjába. Ez az olaj a Suzukihoz tartozó kenőanyagmárka magyar honlapja szerint az American Petroleum Institute által kiadott API SN szabványt teljesíti. Ez a szabvány 2011-ben jelent meg, vagyis öt évvel a Suzuki Boosterjet-motorok bemutatása előtt. A gyártó Telexnek adott válaszai szerint a tulajdonosok dönthetik el, hogy milyen olajat kérnek az autójukba, de a hivatalos márkaszervizek az Ecstar olajokat részesítik előnyben. A közlésből kiderül az is, hogy a Boosterjet-motorokhoz akár a még korábbi, API SL szabványt teljesítő olaj is használható, noha ez a szabvány több mint húsz éve jelent meg.

Az Ecstar Motorolajok Részletesebben

A Suzuki elkötelezett a hatékony megoldások mellett, melynek köszönhetően az 1980-as években kenőanyagok gyártásába kezdett. Az Ecstarnak fontos a tudatosság! Nemcsak a hatékonyság, hanem a környezetkímélő minőség és a társadalmi felelősségvállalás tekintetében is. Széleskörű termékpalettánk fejlesztésekor ismereteinket és tapasztalatainkat bolygónk javára fordítjuk. Hiszünk benne, hogy gyermekeink jövője érdekében az egyetlen ésszerű választás, ha megteremtjük a csúcstechnológia, a hatékonyság és a környezettudatosság egyensúlyát.

Az ECSTAR környezetbarát olaj, így fejlesztésénél szem előtt tartottuk, hogy Földünk szépségét a következő generációk számára is megőrizzük. Egyedi összetétele révén, nemcsak a Suzuki motorok teljesítményéről gondoskodik, hanem a legszigorúbb üzemanyag-fogyasztási szabványoknak is megfelel. A nagy teljesítményű szintetikus alapolaj-adalékok keveréke a normál motorolajok fölé emeli az ECSTAR-t, a súrlódási paraméterek, a motortisztítás és a hőstabilitás tekintetében is. Így az ECSTAR védi a motort, és figyelemreméltó üzemanyag-hatékonyságot biztosít. Az ECSTAR olaj a legjobb teljesítményt hozza ki a járművedből.

Olajcsere Intervallumok és a Motorolaj Funkciói

A motorolaj minősége idővel romlik, még akkor is, ha nem teszel meg nagy távolságokat a járművel. Az autógyártók biztonságos, időben és kilométerben egyaránt meghatározott csereintervallumokat adnak meg, ezért elég, ha ezek lejárta előtt kicserélik az autók motorolaját. A Boosterjet motoroknál például a csereintervallum: 20 000 km vagy 1 év (amelyik előbb bekövetkezik). Az ajánlás a jármű típusától, a használat körülményeitől, a helyi sajátosságoktól, stb. függően változhat. Javasoljuk, hogy az itt feltüntetett intervallumok szerint cseréld az olajat (amelyik előbb bekövetkezik).

Az intervallum átlépése után viszont felgyorsulhat a motorkopás, mert az olaj drámai gyorsasággal veszíti el korábbi kenő-, védő- és tisztítóképességét. Nem képes több szennyeződést összegyűjteni, a motort védő adalékai az élettartama végére elhasználódnak, kémiai szerkezete szétesik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki extrém körülmények közt használja az autóját, például hidegindítás után sokszor csak 2-3 kilométert tesz meg, esetleg versenypályán hajtja az autót, az jobban jár, ha az autó gépkönyvében leírtaknál gyakrabban, kevesebb kilométer után végezteti el a karbantartást.

A motor belsejében lévő alkatrészek közül sok végez forgó, illetve váltott/váltakozó irányú mozgást. Az olaj alapvető funkciója továbbra is az, hogy kenje, hűtse, tisztítsa és védje a korrózióval szemben a motor egyes részeit, ezeken felül tömítő funkciója is van, például a dugattyúk és a hengerek fala közt. A motorolaj gondoskodik ezen alkatrészek kenéséről, és ezáltal az optimális teljesítmény eléréséről. Az olaj hűti a motort, valamint tisztítja és védi annak belső szerkezetét.