Fedezze fel Budapest XV. Kerületét: Terek, Épületek és Rejtett Értékek

A XV. kerület - bár Budapest egyik „külső” kerülete - bővelkedik értékekben és látnivalókban. Fekvése miatt kevéssé ismert a nem itt lakók számára, de pont ez adja vonzerejét, különleges varázsát. Annak okán, hogy távolabb esik a nagyváros forgatagától, mindent a maga képére formáló erejétől, sokat meg tudott őrizni az egykori önmagából, jellegzetes kisvárosi jellegéből.

A XV. kerületről általában

Budapest XV. kerületét számos más kerülettel együtt 1950-ben csatolták a fővároshoz. A terület legrégebbi építészeti emléke az 1200-as évekből maradt fenn, így ekkor már biztosan lakott volt a környék. Az írásos emlékek szerint Nyír, majd később Palota nevű települések voltak itt. A kerület a Duna pesti oldalán, a főváros szélén fekszik. Főbb részei Rákospalota, Pestújhely és Újpalota néven ismeretesek. Rákospalota, XV. Budapest 1950 előtt önálló város volt. Pestújhely 1910-ben szakadt el Rákospalotától és vált önálló nagyközséggé. 1950-ben a diktatúra közigazgatási reformjával Pestújhely elvesztette az önállóságát és Rákospalotával ismételten egyesítve Budapest XV. kerületéhez került. Újpalota lakótelep Budapest egyik legnagyobb szocialista kori lakótelepe, közel 45 000 lakóval.

Északkeleten Fót, keleten Csömör, délkeleten a XVI. kerület, délnyugaton a XIV. kerület, nyugaton pedig a IV. kerület határolja. A XV. kerület becsült népessége 2023-ban 75 054 fő, mely a teljes fővárosi lakosság 4,29%-a. Népsűrűsége 2786 fő/km². A 2022-es népszámlálási adatok szerint a kerület lakosságának 12%-a volt 14 évnél fiatalabb és 22% a 65 éven felüliek aránya. A legmagasabb iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők élnek itt a legtöbben. A XV. kerület jól ellátott egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik. Szakrendelésről a kerületben a Dr. Vass László Egészségügyi Intézmény gondoskodik. A kerület közlekedési szempontból is remekül ellátott. 5 villamosvonal és 40-nél is több éjszakai és nappali buszjárat szeli át a kerületet. A XV. kerület változatos ingatlanállománnyal rendelkezik. Nagy kertvárosias területek és lakótelepek egyaránt megtalálhatóak a kerületben. A remek infrastruktúra, a jó közlekedés és a biztonságos környék remek választássá teszik a kerületet családok, fiatalok, idősek és befektetők számára egyaránt.

A XV. kerületben 20-nál is több sportegyesület működik, melyek keretében a helyieknek lehetőségük adódik többek között Atlétika, Harcművészetek, Röplabda vagy ökölvívás gyakorlására is. Szabadtéri időtöltésre remek választást jelentenek a kerület szabadtéri parkjai, mint a Páskom-liget park, a Nemzedékek parkja vagy a Bányász park. A vásárolni vágyók számára remek választás a Pólus Center. Itt mozit és telente jégpályát is találnak az ide látogatók. A kultúra kedvelői sem maradnak a kerületben lehetőségek nélkül.

A Széchenyi tér és látnivalói

Az Újpest felől a vasúti felüljárón keresztül a XV. kerületbe érkező, ha továbbhaladásra nem a forgalmas Illyés Gyula - nemrégen még Szőcs Áron - utcát választja, hanem a Hubay Jenő téren a Polgármesteri Hivatal épületének bal oldalán, a Bácska utcán megy tovább, hamarosan eljuthat a különleges szépségű Széchenyi térre.

Szórólapok fontossága

A tér meghatározó eleme a tér közepén magasodó Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom. A templomkert körül szépen gondozott park található, benne a néhány évvel ezelőtt létrehozott emléksétánnyal, ahol egy-egy emléktábla a kerület jelentős alakjait mutatja be. A templom délnyugati oldalán áll a Batthyány örökmécses, az északkeleti oldalán, az Epres sor mentén pedig a 2012-ben felavatott ’56-os emlékmű. A tér nyugati sarkán, a Bácska utca és a Jókai utca kereszteződésében található a XV. kerületi Rendőrkapitányság, a II. világháború utáni modern építészetet képviselő épülete.

A Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya templom története és építészete

A templom 1896-1900 között épült, a teljes befejezés 1909-ben történt. Peitler Antal József váci megyéspüspök döntése nyomán, 1884-ben függetlenedve a fóti egyházközségtől, Rákospalotán önálló lelkészség alakult. A lelkészség élére Beller Imre lelkész került. A templomépítő Bizottság 1889-ben alakult meg. Beller Imre létrehozta a Beller-alapítványt, melynek célja az új templom építésének anyagi forrásait megteremteni. A templomépítés előkészületi munkái még folytak, amikor 1895-ben Beller Imre meghalt és a plébánia vezetését, valamint ezzel együtt a templom építésének szervezési munkáit Chobot Ferenc vette át, aki 1896 decemberében megtette az első kapavágást az akkor még Liba térnek nevezett területen. A templom terveit Ásványi Balassa Ernő, a MÁV főmérnöke készítette. Az oltárt 1900. június 29-én szentelték fel, a templom teljesen 1909-ben épült fel. A templom neoromán stílusú, klasszikus bazilika elrendezéssel épült fel. Középen a magasabb főhajó, két oldalon az alacsonyabb mellékhajókkal. A templom tornya 70 méter magasra emelkedik.

A Rákospalotai Helytörténeti Emlékfasor

A Rákospalotai Helytörténeti Emlékfasor 2013-ban épült. A XV. kerületi Önkormányzat 2011-ben elhatározta, hogy városrészenként helytörténeti fasort állít azon neves személyiségek, szervezetek, családok részére, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a kerületrész szellemi és környezeti fejlődéséhez. Rákospalota nagyközség egykori képviselő-testülete 1922. november 8-án nyilvánította ki egyhangúlag, hogy a várossá alakulást támogatja. Erre a napra emlékezve került felavatásra 2013. november 8-án a Széchenyi-téri helytörténeti emlékfasor. A 103 darab emléktábla egykori iparosok, köztisztviselők, intézményvezetők, egyházi és közéleti személyiségek, orvosok, művészek emlékét őrzi. A neves személyiségeken kívül, táblák emlékeznek a XVIII. századi céhekre, és más, a kerület életében fontos eseményekre.

Pestújhelyi Emlékfasor

Pestújhely virágkora a II. világháború kitöréséig tartott. A Pestújhelyi Emlékfasor 48 fából áll, melyek mindegyike mellett egy-egy korábban itt élt, vagy ide kötődő polgár emlékét megörökítő tábla lett elhelyezve. Az emléktáblák a hajdan önálló Pestújhely legnagyobb közterének, a Pestújhelyi térnek a szegélyén, a fasor fáinak a tövében lettek elhelyezve. A fasor indító, üdvözlő táblája a Bezsilla Nándor utca sarkán található, majd a község elöljáróinak a táblái következnek. Az egyházi személyiségek a katolikus templomhoz vezető gyalogút mentén kaptak helyet. A tér kiemelt jelentőségű részén, a hajdani Országzászló, később ’48-as emlékmű előtti sarkon kapott helyet a pestújhelyi „alapító atyáknak” nevezett három ember - dr. Bezsilla Nándor, dr. Szücs István és dr. Gerecze Péter -, valamint az 1990-es rendszerváltás első szabadon választott miniszterelnökének, dr. Antall Józsefnek emléktáblája. A Pestújhelyi Emlékfasor a pestújhelyi identitástudat fontos jele és eszköze. 2012-es létrejötte óta érezhetően részévé vált a kerület életének, élni kezdett. Sokan járják körbe, olvasgatják a táblákat, virágot, emlékszalagot helyeznek el. 2013-ban két újabb táblával gazdagodott a fasor: dr. Batthyány-Strattmann László, valamint Kozma Sándor emléktáblájával.

Vallási épületek a Régi Fóti úton

A Régi Fóti úton, az egykori temetővel szemben, az evangélikus templom és a zsinagóga közötti, a várostól kapott telekre épült fel Rákospalota gyönyörű, téglaburkolatú, tagolt tömegű, neoromán jellegű református imaháza. A három, egy sorban, egymás mellett álló templom (evangélikus templom, református imaház és a zsinagóga) külön-külön is figyelemre méltó, de így együttesen különleges építészeti együttest alkotnak. A telken az imaház mellett még két korabeli, ugyancsak védendő kisméretű épület áll. A telket határoló kerítés, mely az evangélikus temploméhoz hasonlóan városképet formáló, szintén védendő. A Rákospalotai zsidó hitközség 1902-ben nyerte el önállóságát. A palotai zsidó közösség köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. A hitközség az építés költségeinek összegyűjtésére egy imakönyvet adott ki. A II. világháború után a zsidó közösség fogyásával a zsinagóga is elnéptelenedett. Az épületet 1964-től az Országos Széchenyi Könyvtár raktárként használja.

Autók a Szegedi úton

A Liwa malom - egy történelmi vízi malom

Rákospalota egyik legrégebbi, ma is álló épülete 1770-ben épült. A korábban leégett malmot 1896-ban a község Liwa József molnárnak adta bérbe, aki azt 1903-ban megvásárolta, majd az épületet és az üzemeltetést is modernizálta. Mivel a malom működtetése nem volt kifizetődő, Liwa strandfürdőt létesített és üzemeltetett itt, egy külön medencében pontyokat tenyésztett, nyáron pedig a télen vágott és elvermelt jeget árulta. A Liwa-család 1952-ig működtette a malmot, amely 1995-ben egy gyújtogatásban leégett. A korábbi lakóház és a kis gazdasági épület megsemmisült, a malom pedig erősen megrongálódott, és az állaga tovább romlott. Budapest egyik utolsó, a pesti oldal egyetlen fennmaradt vízi malma 2014 óta a XV. kerületi önkormányzat tulajdona, ma műemléki védelem alatt áll.

Közterületi műalkotások a XV. kerületben

A kerületben számos köztéri műalkotás található, amelyek hozzájárulnak a kerület arculatához és történelmi emlékhelyeihez. Az alábbi táblázatban néhány kiemelkedő alkotás látható:

Természeti értékek: A Szilas-patak és környéke

A Szilas-patak és környéke a XV. kerületnek egy nem idevalósi számára kevéssé ismert, gyönyörű kirándulóhelye, amit mindenkinek érdemes felkeresnie. A pataknak a Rákospalotai határút és az M3 autópálya közötti szakasza nagyrészt megőrizte természetes medrét és mindkét partján végig lehet sétálni vagy kerékpározni. A Szilas-patak a Rákospalota határútnál lép be a XV. kerületbe. Jobb partja mentén, a pataktól kissé távolabb mezőgazdasági területek, megművelt földek terülnek el. Bal partján az Újpalotai kiserdő fekszik, benne szánkózódombbal, és a nemrégiben létesült játszótérrel és erdei tornapályával.

A MÁV-lakótelep története

A MÁV-lakótelep a Rákos út - Wesselényi utca - Vasutastelep utca és a Széchenyi út által határolt területen fekszik. Az egykori épületei közül a Rákos út - Kazán utca - Alkotmány utca és a Széchenyi út közötti területen álló egykori lakóépületeket lebontották. Helyükön ma már sokemeletes panelépületek állnak. További részek tűntek el az M3-as autópálya városi szakaszának építésekor, mely ma a telepet két részre osztja, hatalmas sebet ejtve rajta. A terület hajdanán szőlőtermő vidék volt, azonban az 1880-as és 90-es években tomboló filoxéra járvány a szőlőt kipusztította, így ezen a területen a szőlőtermesztés megszűnt. Ezután vásárolta meg a területet a MÁV és 1907 és 1909 között felépült a telep első ütemeként 30 darab földszintes, meglehetősen korszerűtlen, komfort nélküli lakóépület a Rákos út - Szent Korona útja - Ozmán utca és a Széchenyi út közötti területen. Később korszerűbb, magasabb komfortfokozatú többszintes épületek épültek. Bizonyos épületekben lévő lakásokhoz konyhakertek és állattartó épületek is tartoztak. Ezeknek a gazdasági épületeknek a maradványai helyenként még megvannak, de sajnos igencsak lehangoló állapotban.

MS Autószerviz szolgáltatásai

tags: #15 #kerület #tér #disztárcsa #információk

• Klímakompresszor karbantartása Fiat Puntoban
• Fiat Dobló 1. generáció: áttekintés
• tudnivalók a Renault központi zár problémáiról
• Elektromos autók Magyarországon
• A csapágyhibák felismerése