A sevillai Real Alcázar: Történelem, építészet és királyi pompás
Túlzás lenne azt állítani, hogy Sevilla mostanában élné fénykorát. A Római Birodalom két császára is innen származott, a mór időkben már 400 ezres nagyvárosként tartották számon, Amerika felfedezése után pedig jó ideig Sevilla birtokolta az összes kereskedelmi jogot, és az ezzel járó hatalmas vagyont. Ezzel szemben ma Andalúzia fővárosa már "csak" egy élhető, csodálatos, nyüzsgő város, ahol minden utcában történelmi épületekbe, izgalmas építészeti megoldásokba, kellemes parkokba és remek éttermekbe botlunk. Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, több mint 700 ezren lakják. A belváros szűk utcáit járva mégis inkább barátságos, kisvárosias hangulatot tapasztalni. A bikaviadalok és a flamenco származási helye. Ahogy Andalúzia többi részén, itt is több száz évig uralkodtak a mórok. Nem csoda, hogy Sevillát csodálatos, történelmi óvárosával, a mór korabeli épületekkel, Spanyolország legnagyobb katedrálisával Európa egyik legszebb városaként tartják számon. A város egy óriási ékszerdoboz, ami igazi ritkaságot rejt.
A Reconquista után, amikor az Ibériai-félsziget királyságainak katolikus uralkodói visszafoglalták a megszállt területeket, a városokban maradó mór iparosok munkái nyomán kialakult a mudejar stílus, amely a román, gótikus, majd reneszánsz épületeken is az iszlám díszítőelemeket használta. Ez a stílus visszaköszön mindenhol Andalúziában. Az iszlám stílus Andalúziában mindenhol megtalálható, hiszen az Ibériai-félszigeten a mórok több száz évig uralkodtak. A sevillai Alcazart pedig a stílus egyik legkiemelkedőbb fennmaradt példájának tartják.
A sevillai Real Alcázar története és jelentősége
A sevillai Alcazar a katedrálissal szemben található, Sevilla egyik legnépszerűbb és legszebb történelmi emléke. A palotakomplexum a legrégebbi, mai is használatban lévő európai királyi palota. Az Alcazar építése a 11. században kezdődött, és egymást követő korszakokra oszlik, az adott korra jellemző építészeti stílusokkal, aszerint, hogy mikor építették, vagy módosították, illetve a későbbiekben hogyan alakították át. Hivatalos neve a sevillai királyi Alcázars, (Alcázares Reales de Sevilla), mivel több, különböző korszakból álló palotakomplexum: a 11-12. században a mór stílus, a 13. században a gótikus, a 14. században a mudejár stílus jellemzi, de a 15-16. századi reneszánsz és 17. századi barokk elemek is megtalálhatók. A több, mint 500 éves újjáépítés alatt számos építészeti stílus hagyta lenyomatát rajta, az iszlám díszítések mellett a későbbi átalakítások során, gótikus és román stílusjegyek jelentek meg az épület különböző részein.
Az Alcazar egyik különlegessége, hogy a mai napig eredeti funkciójában is használatban van. Ha a mindenkori spanyol uralkodó Sevillában tartózkodik, akkor használhatja az Alcazar számára fenntartott részeit. Így igazából több mint ezer éve tölti be ezt a funkciót, a mindenkori uralkodók palotája már a 10. századi mór kormányzó óta, aki először kezdett itt palotaépítésbe. Az eredeti palotát a mór kormányzó építette a középkorban, a 10. században. A 11. század előtt az uralkodó kalifátus hatalmi székhelye Toledo volt, majd ekkor Sevilla lett főváros. A mór korszak legszebb látnivalói a 10 terasz, a megerősített falak (muralla). Mudéjar stílusban I. Péter, kasztíliai király bővíttette ki, majd a későbbi uralkodók is sokszor alakítottak rajta. Az évszázadok alatt folyamatosan bővült az épületegyüttes, ahol különböző stílusok kezdtek el keveredni: a falak megőrizték az iszlám művészet néhány maradványát, hisz a város 712-től az arabok uralma alá került egészen 844-ig, majd a kasztíliai hódítás utáni időszakból mudejár stílusban I. Péter, kasztíliai király is kibővíttette az épületet. A palota 1987 óta az UNESCO világörökség részét képezi, a vele szemben elhelyezkedő sevillai székesegyházzal egyetemben.
A palotakomplexum részletei
Paloták és termek
Az Alcazar leghíresebb része, és a palota szíve az 1360-as években épült mudejar stílusú Palació Del Rey Pedro I De Castilla, amely gyakran látható a palotáról készült fotókon. Különösen a Nagyköveti terem lenyűgöző, amely tükrös aranykupolás mennyezettel rendelkezik. Ötvözve a különböző kultúrák építészeti jegyeit vesz le a lábunkról az a márvány oszlopsor, mely végigvezet a legtöbb termen, kézzel faragott egyedi fa mennyezeti díszekkel, mintegy kupola tárul a szemünk elé, ha figyelmesen sétálunk. Csipkés boltívek járnak táncot a csobogók felett, és a fény játéka világítja meg, majd sötétíti el a teret, különleges hangulatot biztosítva a palotának. A csempeminták védjegyévé váltak a palotának, a 15. században készült csempék díszítik a falakat.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
A reneszánsz Alcazarban látható a Kereskedőház (Casa de La Contratación), ahonnan a spanyol birodalmat két évszázadon keresztül irányították - 1717 után Cadíz lett a fő kereskedelmi, és haditengerészeti kikötő -. Második útja után itt fogadta Kolumbuszt Izabella királyné, és itt tervezték meg a Magellán expedíciót is.
Az első emeleti Királyi Apartmanok (The Cuarto Real Alto) az uralkodó király rezidenciája, amely esküvői fogadásokról is nevezetes. Mivel a földszinti termeknél kevésbé hajlamosak a nedvességre és a hidegre, a téli szezonban is ezeket a szobákat használták. A látogatók megtekinthetik I. Péter kasztíliai király lakrészét, mely a korabeli berendezéseket és a királyi pompát mutatja be. A Bourbon uralkodók a 19. században szintén erős nyomot hagytak az Alcázarban: az épület felső emeletén óriási tereket alakítottak ki, ahol a régi szobákat felújították, és 19. századi dekorációkkal, faliszőnyegekkel, kristálylámpákkal és órákkal gazdagították a palotát. Figyelemre méltó a korszakból fennmaradt festménygyűjtemény is - olvasható a Real Alcázar weboldalán.
A mesebeli kertek
A kertek, szökőkutak, tágas termek és kerengők hangulata tényleg egy mesevilágot idézne, ha nem lenne még jóval a főszezon vége után is turistahordákkal tele. A mór korszakban a palota gyümölcsöskertjeiként szolgáltak, illatos gyógynövényeket termesztettek. Az esztétikai érték mellett a királyi udvart látták el élelemmel. A geometrikus kialakítású kertek, hűsítő csatornák számos művészt inspiráltak, és helyszínéül szolgált a Trónok harca című világhírű sorozatnak, például a Crossing Courtyard alsó szintje alatt található a Maria Padilla fürdői. A kertrész azt gondolom mindent visz. Hatalmas területen labirintusszerű bokorsűrű kacskaringózik, néhol kitárulkozva mutatja meg egy-egy csempemintás pad kíséretében a körülölelő szökőkútakat.
A kert egy részén több méter magasból vízesés omlik alá egy zöld színű tóba, mely magaslaton helyezkedik el a kert fölött. Az uralkodói kaspók minden sarkon megbélyegzik a reneszánsz építményt. A külső részén is vannak épületrészek, melyek emeleten tornyosulnak az égigérő pálmafák fölé, impozáns látványt biztosítva azoknak, akik pár lépcsőfokon felverekedik magukat. Néhol a bokorból kikandikál egy-egy vöröses tetejű templomszerű épület is (V. Károly kerti háza/pavilonja), érzékeltetve a nem kicsi távolságokat. A kertben elterülő tó mellett egy habarcsos “festmény fal” terül el, melyben freskók kaptak helyet, a keresztény kultúrát és vallást erősítve. Csodálatos ahogy ezek a szent képek, a méregzöld színű tó és díszes kaspók megbújva a pálmák alatt összeölelkeznek a krémszínű épülettel a fényben. A különleges palotát körülvevő óriási kertet a 19. század végéig teljesen felújították, ahol a narancs-és citromfák, szökőkutak csak tovább fokozzák a mesevilág élményét. Itt minden apró padnak, fának saját története és stílusa van. A nap nagyon forró Sevillában, valószínűleg emiatt is alakítottak ki a kertrészen egy kávézót, ahol hűsölhet az ember egy fácán kísértében, aki elég beszédes. :)
Látogatási információk és tippek
Az Alcazar nem csak lenyűgöző, de hatalmas területű is, és legalább 2-3 órát érdemes rászánni a palota és a kertek bejárására. Csempés falakat, bonyolult díszítésű stukkós szalonokat, medencés udvarokat, és pompás kerteket láthatunk. Olyan élményeket tartogat a hely, hogy aki járt Granada Alhambra-jában annak sem lesz unalmas sőt olykor azt érzi, összehasonlíthatatlan a kettő egymással.
Vezetett túra keretében másfél óra alatt lehet a filmsorozat ikonikus helyszíneit bejárni, és megismerni a palota történetét. Bejutni könnyebb volt, mint az Alhambraba, nincsenek kígyózó sorok, máshol engednek be, mint ahol a jegyet veszed. Érdemes online beszerezni, mert akkor csak egy QR kódot csippantanak le és már bent is vagy. A jegy hasonló árban mozog, mint Granada-nál, 15 EUR/fő. A táskát hasonlóan, mint a reptéri ellenőrzésen átvilágítják, hisz olyan UNESCO világörökségről beszélünk amiben nem tehetünk kárt. Mobilalkalmazásos térkép segíti a tájékozódást, de a kordonokat is úgy helyezték el, hogy nehéz lenne eltévedni.
Alcázar de Sevilla, Spanyolország: Utazás a királyi történelemben | Sevilla | Látnivalók Spanyolországban
Más spanyolországi Alcázarok
Az Alcázar de Segovia
A Madridtól alig egyórányira fekvő Segovia városa nemcsak római vízvezetékéről és gótikus katedrálisáról híres: legikonikusabb látnivalója, az Alcázar de Segovia a spanyol középkor egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb erődítménye. Az impozáns sziklaszirtre épült várkastély formája miatt gyakran emlegetik „a hajó orra” vagy „Disney-kastély” néven - nem véletlenül: egyes feltételezések szerint a Walt Disney-féle Hamupipőke kastélyát is ez a palota ihlette. Az Alcázar nemcsak építészeti remekmű, hanem királyi rezidencia, katonai erőd, börtön és akadémia is volt a történelem folyamán. Az Alcázar de Segovia eredete a római korig nyúlik vissza: már a rómaiak is katonai állomáshelyet létesítettek ezen a stratégiailag kiemelkedő sziklaszirt peremén. A mai épület alapjai azonban az arab uralom idején, a 12. században keletkeztek, amikor a mór „al-qasr” - azaz erőd - formájában épült meg az első vár. A reconquista után a kasztíliai királyok kezdték bővíteni és átalakítani, különösen a 13. századtól, amikor IX. Alfonz és később II. János uralkodása alatt. A 15-16. században az Alcázar Kasztília egyik legkedveltebb királyi rezidenciájává vált. Itt házasodott össze Izabella királynő és Aragóniai Ferdinánd, akik később egyesítették Spanyolországot. Az épület szerepet játszott a spanyol királyság szimbolikus megerősödésében is. A későbbi évszázadokban börtönként, majd 1764-től a Királyi Tüzérségi Akadémia központjaként működött egészen 1862-ig, amikor egy hatalmas tűzvész súlyosan megrongálta.
Építészeti jellegzetességek és belső terek
Az Alcázar de Segovia építészeti megjelenése egyedülálló a spanyolországi erődítmények között, sőt, egész Európában is ritka az ilyen harmonikus ötvözete a középkori hadászati célnak és a királyi reprezentációs funkciónak. Az erőd hajóorrra emlékeztető formája, amely a két folyó - az Eresma és a Clamores - találkozásánál kiemelkedő sziklaszirtre épült, már önmagában meghatározza az épület különleges sziluettjét. Az Alcázar fő homlokzata a 15. századi gótikus stílus jegyeit viseli magán: kerek tornyai, lőrései, kőből faragott pártázatai és a várfalakat lezáró kúp alakú tetők a spanyol gótika egyik leglátványosabb példájává teszik az épületet. Az épületet uraló Torre de Juan II (II. János-torony) jellegzetes kék tetejével a segoviai panoráma meghatározó eleme.
Az Alcázar belső terei a Mudejár stílus remekei: az iszlám díszítőművészet hatásait magán viselő faragott famennyezetek, geometrikus mintázatok, arabeszkek és színes kerámiacsempék mind a kultúrák találkozását tükrözik. Az Alcázar egyedi stílusát a katonai és uralkodói funkciók párhuzamos jelenléte adja: míg külső megjelenése erőt és védelmet sugall, belső kialakítása elegáns, részletgazdag és a királyi udvar kényelmét szolgálja. Az ilyen kettős építészeti szimbolika nemcsak művészeti értéket jelent, hanem különleges történelmi jelentőséggel is bír, hiszen jól tükrözi azt a korszakot, amikor Spanyolország erősödő királysága még állandó védekezésre és reprezentációra is kényszerült.
A kastély látogatói számos termet járhatnak be, amelyek történelmi berendezésekkel, festményekkel és fegyverekkel idézik fel a régi időket. A Trónterem az Alcázar egyik legpompásabb helyisége, amely a katolikus uralkodók, I. Izabella és II. Ferdinánd uralmát idézi. A vörös-arany falikárpitok, aranyozott trónszékek és a fejük fölé emelt baldachin királyi méltóságot sugallnak. A mennyezet rendkívül gazdagon díszített Mudejár faragás, amely csillagszerű mintázatával Andalúzia mór hagyományait követi. Az egész terem úgy van berendezve, ahogy egy 15. századi királyi rezidencia. A Heroldok termében a kasztíliai királyok festett portréi sorakoznak, uralkodási sorrendben a terem két hosszanti falán. A mennyezet itt is faragott, és a gótikus dekoráció a hatalom reprezentációját szolgálja. A látogatók megismerhetik az uralkodói dinasztiák címereit, jelképeit, valamint a különböző korokhoz tartozó zászlókat is.
Ez a terem valódi középkori fegyverkiállítás, ahol különféle korszakok páncéljai, sisakjai, kardjai és számszeríjai láthatók. A vitrinekben elhelyezett tárgyak részletes ismertetőkkel mutatják be a hadászat fejlődését a reconquista idejétől kezdve. A legérdekesebb darabok közé tartoznak a királyi testőrség díszes vértjei és az ostromeszközök kisebb modelljei. Az Alcázar kápolnája kicsi, de rendkívül hangulatos helyiség, ahol egykor az uralkodók és kíséretük tartották imáikat. A gótikus oltár és a faragott kóruspadok jól mutatják a 15. századi egyházi belsőépítészet jellemzőit. A templomtér díszítése visszafogottabb, mint a palota többi részéé, de éppen ez a letisztultság ad neki áhítatos jelleget. A palota lakóterei a 16-18. századi udvari életet idézik meg, eredeti és rekonstruált bútorzattal. A hálószobákban baldachinos ágyak, díszes szőnyegek és festmények utalnak az uralkodók életmódjára. Az ablakokból csodás kilátás nyílik Segoviára és a környező hegyekre, ami különösen naplementekor hat lenyűgözően.
Kilátótorony és látogatási tippek
A 16. században épült II. János tornya 152 lépcsőfokon keresztül vezet fel a város egyik legszebb panorámájához. A torony egykor védelmi célokat szolgált, ma viszont főként turisztikai attrakció: a tetejéről belátható Segovia óvárosa, a katedrális, a római vízvezeték és a környező hegyvidék. A torony feljárata keskeny és meredek, de a kilátás kárpótol minden erőfeszítésért. A nyitvatartási idő szezononként változik: télen általában 10 és 18 óra között tart nyitva, míg tavasszal és ősszel 19 óráig, nyáron pedig akár 20 óráig is látogatható. A felnőtt belépőjegy ára körülbelül 9-10 euró, míg a diákok, nyugdíjasok és nagycsaládosok kedvezményes tarifával válthatnak jegyet. A kastélyban elérhetőek vezetett túrák is, főként spanyol és angol nyelven, ezek előre foglalhatók. A gyerekek számára a recepción játékos feladatlapokat is kínálnak, amelyek segítenek számukra szórakoztató módon megismerni a kastély történetét és titkait. A legjobb idő az Alcázar megtekintésére a kora délelőtti vagy késő délutáni órák, amikor kevesebb a látogató, és a fények is kedvezőbbek a fényképezéshez. Kényelmes cipő viselése ajánlott, különösen, ha a tornyot is meg akarod mászni. A kastély egy része akadálymentes, de a torony és néhány lépcsős rész sajnos nem az. Az Alcázar meglátogatása önmagában is különleges élmény, de érdemes a város többi látványosságára is időt szánni. A katedrális, amely mindössze néhány percnyi sétára található az Alcázartól, Spanyolország egyik utolsóként épült gótikus temploma, lenyűgöző belső térrel és gyönyörű kerengővel. A város szűk utcácskái, macskaköves terei, árnyas tapasbárok és kézművesüzletei mindenkit elvarázsolnak. Az Alcázar nemcsak történelemkedvelő felnőtteknek, hanem gyerekeknek is izgalmas célpont. A múzeum kínál gyerekeknek szánt interaktív kiadványokat, pecsétgyűjtő játékokat, sőt alkalmanként tematikus napokat is rendeznek (pl. középkori öltözékben dolgozó animátorokkal). Segovia könnyen megközelíthető Madridból, ami csak körülbelül 90 kilométerre fekszik. A leggyorsabb opció a gyorsvasút (AVE vagy AVANT), amely alig 30 perc alatt elér Segoviába. Autóval érkezők számára több parkoló is rendelkezésre áll a város szélén, ahonnan gyalog vagy shuttle-buszokkal lehet bejutni.
Az Alcázar de los Reyes Cristianos, Córdoba
A Mezquita mellett a másik fontos építészeti emlék a katolikus királyok palotája, az Alcázar de Los Reyes Cristianos. Córdoba a Guadalquivir folyó mellett fontos katonai támaszpont volt már a római időkben is, a mórok idején a kalifa palotájának részeként, majd a terület visszahódítása után 1236-ban III. Ferdinánd rezidenciája lett. 1482-ben ide települtek a katolikus seregek és innen tervezték meg az utolsó inváziót Granada ellen, hogy végleg visszahódítsák a kereszténység számára a félszigetet. A katolikus királyok (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) palotája lett átmenetileg, a XV. században. Egyébként ők voltak azok, akik végleg kiszorították a mórokat az ibériai félszigetről, a zsidókat pedig kiűzték innen. Házasságkötésükkel egyesült a két legnagyobb ibériai királyság, megalapítva ezzel az egységes Spanyolországot. Granada visszahódítása és Kolumbusz útjára bocsátása után a királyi család visszavonult és átadta a palotát a híres spanyol Inkvizíció Bíróságának, akik egészen 1812-ig használták az épületet. Később börtönné alakították, majd 1931-ben katonaság kezére került, egészen 1952-ig, amikor a felügyeleti jogot Córdoba önkormányzata szerezte meg. Egyébként szegény Kolumbusz éveket várt Córdobában, hogy megkapja az úthoz szükséges támogatást, de míg a királyok a mórok kiűzésével foglalkoztak, nem tudtak vele foglalkozni. Nyitvatartási idő és egyéb információk a honlapon: Alcázar de los Reyes Cristianos.