Wing Tsun embléma információk

A Wing Tsun kung-fu egy dél-kínai eredetű harcművészeti stílus, amelynek gyökerei a 17. század végére nyúlnak vissza. Nevének jelentése kantoni nyelven "gyönyörű tavasz". Különlegessége ennek a harcművészetnek, hogy megalkotója egy nő volt, ami ritkaságnak számít a harcművészetek világában. A Wing Tsun kung-fu napjaink egyik leghatékonyabb önvédelmi rendszere, melyet testalkattól, nemtől és kortól függetlenül bárki rövid idő alatt használható szinten elsajátíthat.

A Wing Tsun eredete és legendája

A legenda szerint a Shaolin kolostor és lakóinak elpusztítását négy társával túlélő apáca alapította a mandzsu (Csin) dinasztia elleni felkelők kiképzésére. A Qing dinasztia uralkodása alatt a Shaolin kolostor nemcsak a szerzetesek szent helye volt, hanem a Qing-dinasztia ellen harcoló forradalmárok búvóhelyeként is szolgált. Egy áruló szerzetes miatt a Shaolin kolostort olyan támadás érte, melyben a templomot felégették, lerombolták. Csupán öt mester menekült meg, köztük Ng Mui. A kolostor pusztulása után Ng Mui a Tai Leung hegységben található Fehér Daru Templomban telepedett le, ahol tovább gyakorolta és fejlesztette a harcművészeti tudását.

Egy napon Ng Mui találkozott egy fiatal lánnyal, Yim Wing Tsun-nal, akinek bár már volt vőlegénye, aki elismert harcos volt, mégsem tudta megvédeni szerelmét a helyi rablóvezértől, aki mindent megtett azért, hogy feleségül vegye a törékeny Yim Wing Tsun-t. Ng Mui úgy döntött, hogy megtanítja a fiatal lánynak az általa kifejlesztett harcművészeti, név nélküli stílust, amely a gyorsaságra és hatékonyságra helyezte a hangsúlyt, lehetővé téve a gyengébbek számára is a hatékony önvédelmet. Yim Wing Tsun sikeresen alkalmazta a tanultakat, és a legenda alapján nagyon rövid idő alatt, néhány mozdulattal legyőzte zaklatóját. Később férjhez ment vőlegényéhez, Leung Bok Chau-hoz, akinek megtanította a stílust. Férje felesége tiszteletére Wing Tsun Kuen-nek (Wing Tsun ökle) nevezett el az addig név nélküli stílust.

A Wing Tsun fejlődése és terjedése

A Wing Tsun stílus generációról generációra öröklődött, mesterről tanítványra szállva. A stílus mély titokban maradt, csupán a bőven értelmezett családon belül adták tovább az arra érdemesnek tartott embereknek, mígnem az 1950-es években egy Hongkongban addig ismeretlen mester nyilvánosan tanítani nem kezdte.

A 20. században a stílus jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen Yip Man nagymester munkásságának köszönhetően. Yip Man 1967-ben Hongkongban megalapította a Ving Tsun Athletic Association-t, amely hozzájárult a stílus népszerűsítéséhez és elterjedéséhez. Yip Man nagymester korai tanítványai pár év alatt nagy hírnevet szereztek a stílusnak, és az ő tanítványa volt a később filmjeiben már inkább a saját stílusát mutató Bruce Lee is. Bruce Lee világhírűvé válása hozzájárult a Wing Tsun nemzetközi ismertségéhez és népszerűségéhez. A stílust még ekkor is kizárólag kínai férfiak tanulhatták.

Silver Wing 600 Karbantartás

Technikai jellemzők és filozófia

A Wing Tsun technikai repertoárja különleges, mivel az emberi anatómiát figyelembe véve az erő helyett a gyorsaságra és a logikus gondolkodásra épít. Az új rendszernek egyrészt egyszerűnek kellett lennie, hiszen nem lehetett a hagyományos Shaolin kiképzés kb. Ennek megfelelően az új - ekkor még névtelen - rendszer, felismerve az erő és gyorsaság viszonylagos voltát, az ellenfél erejét és gyorsaságát próbálja visszafordítani a támadóra, hozzáadva a saját meglévő erejét és gyorsaságát. A rendszer tartalmazza a kantoni pillangókések és a hosszúbot technikáit is, amelyeket a későbbi mesterek integráltak a stílusba.

A harcművészet mélyebb értelme

A harcművészeti ágaknak általában filozófiai, vallási hátterük van és a technikák csiszolása művészi szintre juttatja el a gyakorlót. Fontos az emberi élet tisztelete, és a béke fenntartása. A harci művészetek, ezen belül a kung-fu, elsősorban nem az erőszakot hangsúlyozzák; a cél a saját testi és lelki egyensúly megteremtése. Megtanít a keleti gondolkodást jellemző higgadtságra, valamint a harc mellett az élet problémáinak megoldására. Egy igazi kung-fus ember nem hajszol érmeket, versenyeredményeket: magával versenyez és nem másokkal. Az a célja, hogy saját magához képest mindig jobb legyen és nem az, hogy mindig keressen magánál gyengébbeket, akiket aztán legyőzhet.

Wing Tsun a mindennapi életben

Mivel a stílus soha nem fajult versenysporttá, továbbra is megőrizte azon technikáit, melyeket egy szabályozott küzdelemben (ringben) soha nem lehetne használni. Ezen technikák egy utcai küzdelemben, ahol se bíró, se orvos, se senki más nem állítja le a küzdelmet és a második helyezett nem ezüstérmet kap, hanem örül, ha valaha is felgyógyul, életmentőek lehetnek. A Wing Tsun küzdő - szükség esetén! A küzdősportokkal kapcsolatban beszélhetünk súlycsoportokról, szabályokról, bíróról és fair küzdelemről. Amikor viszont az utcán harcra kerül a sor, akkor a "második helyezett" nem ezüstérmet fog kapni, hanem esetleg kórházba kerül. Ezért tartják úgy a harcművészek, hogy egy valós harc során nincs igazi győztes. Nem azért tanulják meg a technikákat, hogy bizonygassák a tudásukat: csak akkor alkalmazzák a tanultakat, ha tényleg szükség van rá. Egy utcai támadás során nem lehet időt kérni, nem lehet bedobni a törölközőt, és nem feltétlenül egy hasonló súlyú támadóval kerülünk szembe. Ilyen esetekre is késznek kell lenni, ehhez viszont a szabályokat magunk mögött kell hagyni.

Keleti gondolkodásmódok a Wing Tsunban

A Wing Tsun stílusban három alapvető keleti gondolkodásmód jelenik meg: a Buddhizmus, a Konfucianizmus és a Taoizmus. A Buddhisták azt tanítják, hogy semmi sem állandó, csak a változás, és a változáshoz alkalmazkodnunk kell; keményen kell dolgozni önmagunk fejlesztéséért, különben nem juthatunk el végső célunkhoz. A Konfucianizmus a tiszteletre, a fegyelemre, az egyenességre, és a családon belüli hierarchiára tanít meg. A Taoizmus pedig a harcművészetekben fellelhető tanításokat a hétköznapi életre vetíti ki: felkínálja a lehetőséget, hogy tisztábban lássuk és értsük meg környezetünket, és a kezünkbe adja a kulcsot a világunk megértéséhez.

A Wing Tsunnak, a legtöbb Kung Fu stílushoz hasonlóan, része a hagyományos kínai egészségmegőrzés is. Nem csak harcolni tanulunk, hanem odafigyelünk az egészséges életmódra is. Mivel a Kung Fu ("kemény munka") gyakorlásához sok energiára van szükség, ezért hasznunkra válik, ha minden tréning elején feldúsítjuk az energiánkat. Ezt segíti a Siu-Nim-Tau ("kis gondolat") formagyakorlat, amelyet minden foglalkozás elején végrehajtunk. Itt a chi-t ("energia", "életerő") gyűjtjük össze, és közben teljesen eltereljük gondolatainkat a külvilágtól: nem gondolunk a munkára, feladatokra és a mindennapi gondokra. Természetesen nem csak a Kung Fu gyakorlásához van szükség energiára, hanem ahhoz is, hogy megálljuk a helyünket és sikeresek legyünk a mindennapi életben. Véleményem szerint a legtöbb embernek szüksége lenne manapság arra, hogy egy picit elszakadjon a feszültségekkel teli hétköznapoktól, és megtalálja a saját lelki nyugalmát és belső harmóniáját.

Silver Wing 600 alkatrész útmutató

Rövid áttekintés a keleti gondolkodásmódokról:

• Buddhizmus: Az ókori Indiában jött létre. A legenda szerint Guatama Sziddhátra, azaz a Buddha (Megvilágított), alapította ezt a vallást, aki i. e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet egyenlő a szenvedéssel, melynek okai az élet utáni vágy, az érzékiség és a tudatlanság. Ezektől tartózkodni kell, az életösztönt ki kell kapcsolni, aszkézist kell gyakorolni, és meditálni kell, hogy eljuthassunk a Nirvánába, ami a teljes megsemmisülés, a létvágy nélküliség, a nemlétezés. Buddha szerint, minden létező dolog ideiglenesen összeállt részecskékből áll. Ezeknek a részecskéknek a mozgását a Dharma, azaz a Világtörvény szabja meg. Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsősorban erkölcsfilozófiai rendszer. Öt alapszabálya van, amelyek a Nirvána felé vezetnek: tilos bármilyen élőlényt elpusztítani, más tulajdonát elvenni, más asszonyát elvenni, hazudni és lerészegedni.
• Taoizmus: A kínai mitológia kozmológiája az isteneket is alárendelte az egyetemes összhang világában munkálkodó, két metafizikai princípiumának (Jin és Jang). E két elv, elem működésének fő mozgatója a személytelen Örök Törvény (Tao). A Taoizmus önálló vallásként az i.e. hatodik században született meg, mestere a legendás bölcs, Lao-ce volt, aki e tanokat a Tao Te King című műben foglalta össze. A gondolatrendszer középpontjában a Tao, a Világtörvény áll, ami minden létező ős oka. Az ember feladata, hogy szemlélődő módon törekedjen a Tao befogadására, megértésére. Ez eredendő passzivitást követel, Lao-ce szerint a helyes cselekvés, a "nem cselekvés".
• Konfucianizmus: A hagyomány szerint Konfucius i.e. 550 és 480 között élt. Konfucius tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések kérdése áll. Fő elve szerint ne tegyél olyat, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled. A helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság győzelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke. A Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom. Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az előbbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes tettei a mértékadóak. Az emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása. Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság, változatlanság elve.

A Wing Tsun edzésrendszere és fokozatai

A klub tagja lehet bárki, aki az egyesület szabályait, az általános, valamint a kung-fura, azon belül a WingTsun kung-fura jellemző viselkedési normákat elfogadja és az első -ingyenes- próbaedzés után a tandíjat befizeti. Nem lehet a klub tagja olyan ember, akinél fennáll a veszélye, hogy az itt tanultakat nem elfogadható célokra használja fel (verőember, pénzbehajtó, stb). Az edzéseket bárki, akit érdekel, megtekintheti. Az első edzés mindenkinek ingyenes, mondhatni próbaedzés. A tanuló két hónap után léphet be az egyesületbe (az edzéseket addig is látogathatja és a havi tandíjat is fizetnie kell), amennyiben ezt ő és az instruktor is jónak látja.

Az edzések két fő részből állnak:

1. Az első részben formagyakorlatot és bázistechnikákat gyakorlunk. A formagyakorlat rendszerbe gyűjti az adott fokozathoz tanulandó mozdulatokat, de emellett bemelegítésre is szolgál. A bázisgyakorlatok a tanult technikák csiszolására szükségesek. Ezek a mozdulatok az edzés első 30 percét teszik ki.
2. A második részben (45-50 perc) páros harci és önvédelmi gyakorlás folyik.

Különórán az oktató csak egy tanítvánnyal foglalkozik, javítja mozdulatait. Így a tanuló gyorsabban halad a tananyag elsajátításában. Kiscsoportos edzésen a tanult mozdulatokat védőfelszerelésekkel úgymond szabadon gyakoroljuk. Sok a földharc, szabadharc, zsákolás, pontütőzés.

A WingTsun kung-fuban 12 tanulófokozat van, melyekért vizsgázni a félévente esedékes területi szemináriumokon, illetve a nyári edzőtáborokban lehet. Az elért fokozatról a tanulók diplomát kapnak. Mesterfokozatból szintén 12 van. Az első négy mesterfokozatot elérőket technikusoknak, az 5.-8. fokozat közöttieket gyakorlóknak nevezik. A 10. már nagymesteri fokozat, a 11.-et a visszavonuló nagymester kapja. Az EEWTO-ban mesterfokozatra személyesen Leung Ting nagymester előtt kell vizsgázni.

A Magyar WingTsun kung-fu Egyesület és a Kelet-Európai Szövetség

A Magyar WingTsun kung-fu Egyesület tagjai - az érvényes egyesületi tagkönyv birtokában - jogosultak résztvenni az egyesület által szervezett szemináriumokon, nagymesteri szemináriumokon, nyári táborokon és egyéb rendezvényeken. A tagsági könyv bizonyos, a nagyközönség számára is nyitott rendezvényeken ingyenes, illetve kedvezményes belépésre jogosíthat. Bármely fokozatra vizsgázni csak érvényes tagsági könyvvel lehet. A Kelet-Európai Wing Tsun Szövetség sokféle lehetőséget kínál a tanulásra, gyakorlásra, fejlődésre. Ezek mellett a Szövetség az alábbi rendezvényeket szervezi meg minden évben.

1986-os Gold Wing műszerfal restaurálása

Rendezvények és szemináriumok

• A rendezvényeket (a Si-Jo szeminárium kivételével) Si-Fu Máday Norbert, Kelet-Európa főinstruktora, 9. nagymester fokozatú Wing Tsun mester vezeti a legmagasabb fokozatú asszisztensek segítségével. A szemináriumokon lehetőség van vizsgázni és kérdéseket feltenni a szeminárium vezetőjéhez.
• Területi szemináriumok: A tanítványnak lehetősége van lakóhelyéhez közel tanulni közvetlenül Si-Fu Máday Norberttől, Kelet-Európa főinstruktorától. A főbb városokban tavasszal és ősszel kerülnek megrendezésre.
• Gyermekszeminárium: Tavasszal és ősszel kerül megrendezésre Kecskeméten ez a speciálisan a gyermekek (14 éves korig) igényeihez szabott szeminárium, melyet Si-Hing Széll Gábor vezet.
• Leung Ting Nagymester szemináriuma: Leung Ting Nagymester évente, általában ősszel hazánkba érkezik, hogy oktassa a tanítványokat.
• Téli tábor - Orfű: 2016 óta ismét megrendezésre kerül a téli tábor Pécs mellett Orfűn.
• Nyári tábor: A 6 napos nyári tábor évek óta a Wing Tsun tanítványok kedvence.
• Kecskeméti edzőtábor (Instruktorképző): A 6 napos kecskeméti edzőtábor a hivatalos instruktorképző szeminárium, ahol évek óta részt vehetnek "fehér pólós" tanítványok is. A Wing Tsun harcművészet harmadik formagyakorlata szerepel ennek a rendezvénynek az oktatási anyagában. Ez páratlan lehetőség a mesterforma elsajátítására.
• Fabábú szeminárium: A fabábú a haladó Wing Tsun gyakorló legfontosabb műszere. Segítségével növelheti hatékonyságát, pontosságát, gyorsaságát.
• Wing Tsun hosszúrúd szeminárium: A Wing Tsun hosszúrúd a Wing Tsun rendszer nagyon magas szintjét képviseli.

Bruce Lee és a Wing Tsun öröksége

1940. november 26. éjjeli órái a kínai horoszkóp szerint a Sárkány Évében a Sárkány óráinak számítanak. Ekkor szülte meg Grace Li negyedik gyermekét, a Kicsi Sárkányt San Francisco kínai negyedében. 3 éves volt, amikor apja, Li Hoi Shuen, a kantoni színész turnéja véget ért az Államokban, így hazatérhettek Hongkongba. Jómódú családban nevelkedett és édesapjának köszönhetően 8 éves koráig számos filmben játszott el zsivány, csavargó, tolvaj szerepeket, mely kihatással voltak jellemének alakulására. Már ilyen fiatalon, első nagysikerű filmje után népszerű lett, és az emberek mindenütt felismerték. A diáktársai egyik fele tisztelte őt, a másik folyton meg akart vele küzdeni.

Kínában az utca kölykei bandákba tömörültek és gyakran utcai verekedésekben dőltek el ezek a gangok közti területi harcok. Egyik alkalommal azonban egy kung-fus kis híján kiütötte őt, és ez a vereség egy életre szóló döntést eredményezett. Elhatározta, hogy kung-fut akar tanulni. Egy jóbarátja segítségével megismerte Si-Jo Yip Man-t, aki a Wing Tsun harci rendszer nagymestere volt. A nagymester rögtön a tanítványává fogadta és Lee látva a stílus egyszerűségében rejlő hatékonyságát, hatalmas fanatizmussal kezdett edzeni. Heti hatszor edzett Yip Man nagymesternél, és az edzéseken kívül tükör előtt csiszolgatta a technikákat. Reggeli közben szabad kezével az asztal lábát ütögette, fél lábon állva öltözködött, hogy fejlessze egyensúlyérzékét. A tanult technikákat mindig ki is próbálta a gyakorlatban, később azonban egyre jobban kezdett kiszakadni az utcai bandájából.

Egyszer Yip Man nagymester azt javasolta neki, hogy ne járjon egy darabig hozzá, gondolkodjon el inkább a lágyságról, ami számos kínai harcművészet alapja. Lee hiába töprengett, nem jutott előbbre a kérdésben, így aztán apja dzsunkájával kievezett a tengerre. Ekkor ismert rá, hogy a víz lágyságában hatalmas erő rejlik. Áthatol a réseken, felveszi az edény alakját, kikerüli az akadályokat, mégsem sérül meg, sőt a legkeményebb sziklát is elsöpri, ha az útjába kerül. Mestere megpróbálta megtanítani Lee-nek a lazítás és elkülönülés fontosságát. "Őrizd magad azáltal, hogy követed a dolgok természetes folyását és semmivel nem szegülsz szembe! A természettel soha ne szállj szembe." Agresszív természete és elszántsága miatt azonban tanulótársai szemében egyre elviselhetetlenebb lett, míg végül egy szigorú kínai hagyomány miatt távoznia kellett az iskolából, mivel édesanyja európai származású volt.

Az út Jeet Kune Do-hoz és a hírnév

1958-ban Bruce Lee visszatért szülőföldjére, az Egyesült Államokba. Seattle-ben telepedett le, beiratkozott az Edison gimnáziumba és egy vendéglőben felszolgálóként dolgozott. Mivel kapcsolata majdnem teljesen megszakadt mesterével, más harci művészeteket, küzdősportokat is elkezdett tanulmányozni. Csak a hatékony, alkalmazható elemekre koncentrált, és ezekből kidolgozta saját harci rendszerét. Később a stílus neve Jeet Kune Do lett, jelentése a Feltartóztató Ököl Útja. Eközben leérettségizett és beiratkozott a seattle-i egyetem filozófiai szakára. A pénzt azonban már nem konyhai munkából kereste, sokkal inkább neki való dolgot talált: harcművészetet kezdett oktatni egy parkban diáktársainak. Később saját iskolát nyithatott egy barátjával, Jun Fan Gung-Fu Intézet néven. Nem hirdették magukat, de az edzések magas színvonalának híre gyorsan terjedt, így egyre több tanítványuk lett. A kung-fu mesterei közt azonban az iskola nem aratott osztatlan sikert, hiszen ott a kung-fut mindig is titokban kezelték, tilos volt bárkit beavatni, aki nem kínai. Bruce Lee így számtalan kihívást kapott, aminek a tétje az volt, hogy ha veszít, be kell fejeznie tanításait.

Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Linda Emeryvel, egy svéd származású amerikai lánnyal, akit később feleségül vett. Linda egy csendes, félénk lány volt, így tökéletes nyugalmával képes volt kiegyensúlyozni Lee erőszakos jellemét. Mindig mellette állt, és segítette edzéseiben. San Franciscóba visszaköltözve bemutató körutakat kezdtek szervezni. Itt mutatta be először a legendás, 1 inches, visszarántás nélküli, hihetetlen erejű ütését és a rendkívüli erő- és reflexgyakorlatait. Ezekről a bemutatókról gyakran videó is készült, így innen egyenes út vezetett Hollywoodba. Felismerték tehetségét és hamarosan hatalmas népszerűségnek örvendhetett. Ezek a filmek mindenki számára ismertté tették Bruce Lee-t, aki azonban egyre nehezebben viselte a sztárélet kötelezettségeit, hiszen kevés ideje maradt harcművészeti rendszerének csiszolására.

Egészségügyi problémák és tragikus halál

Egy 1970-ben bekövetkezett hátsérülése miatt 3 hónapig ágyban kellett feküdnie, amit nagyon nehezen viselt. Bruce azonban feltalálta magát, több száz féle harcművészeti stílust tanulmányozott és elolvasta Spinoza, Krishnamurti és Konfucius összes művét és ezekből átvette mindazt saját harci rendszerébe, filozófiájába, amivel egyetértett. Leírta gondolatait, ábrákat rajzolt és felmerült benne a gondolat, hogy Jeet Kune Do címmel kiadja könyv formájában. A feszültség Bruce körül azonban egyre csak nőtt. Megromlott a kapcsolata a sajtóval, korábbi barátaival is gyakran összezördült: sikerének köszönhetően egyre több ellensége lett.

1973 tavaszán egy edzés során rosszul lett és kórházba kellett szállítani. Teste görcsbe rándult és erős izomzata miatt alig tudták lefogni. Több óra elteltével tért csak magához, amikor javasolták az orvosok, hogy vizsgáltassa ki magát. Ezek a vizsgálatok azonban semmi rendellenességet nem mutattak ki, de felírtak neki egy Dilatin nevű gyógyszert, amelyet általában epilepsziás betegeknek adnak. 1973. június 20-án A halál játéka című film kapcsán elment Betty Ting Peihez, egy tajvani színésznőhöz, hogy szerepet ajánljon neki. Betty üdítővel kínálta, és a beszélgetés során többször erős fejfájásra panaszkodott Bruce. Kapott egy fájdalomcsillapítót és ledőlt pihenni. Egy óra múlva Betty többször is próbálta felébreszteni, de mindhiába. Orvost hívott és elszállították az Elisabeth kórházba, ahol az orvosok egy órán át próbálták kihozni a kómából, sikertelenül. A hírt mindenki mély megdöbbenéssel fogadta. Hihetetlennek tartották, hogy egy olyan fizikai adottságokkal és életerővel rendelkező férfi, mint Bruce Lee, 32 évesen, befejezetlenül hagyva életművét, elhagyja az élők sorát. Halálával kapcsolatban pletykák, feltételezések kezdtek terjedni. Sokak szerint ellenségei ölték meg, hiszen halála előtt több fenyegető levelet is kapott. A rendőrség nyomozást rendelt el és a boncolás során kimutatták, hogy a halál oka a fejfájásra kapott fájdalomcsillapítóra való gyógyszerallergia lehetett.

Sokszor képzelem még mindig az edzőteremben edzés közben, hogy belép az ajtón és kapjuk az instrukciókat. Hiába.

Budapest, 2023.

2010-ben, 7 évesen csatlakoztam az akkor induló Kung Fu gyerekcsoporthoz Kispesten. Szerettem volna Édesapámmal együtt edzeni, aki akkor már Hubert Si-Hinghez járt, ezért átmentem hozzá. A Si-hing szeretettel fogadott a XVIII. Sokat mondogatta a Wing Tsun jelszavát nekem, Hit, Becsület Erő. Nagyon felnéztem én is rá, sokat tanultam tőle, mint például a kitartást. Ahogy az új, saját edzőterme kialakításán megszállottan dolgozott, jó szemmel és szaktudással, tudatosan építette fel az álmát. Lelkesedése is határtalan volt. Akkor is, amikor bemutatókat tartott. Történt olyan is, hogy a XVII. kerületi bemutatóra csak 1 érdeklődő érkezett. De ő annak az egy embernek is másfél órás bemutatót tartott, végig mesélve, magyarázva a Wing Tsun történetét. Megbecsülte azt az egy embert is, aki eljött. Sosem volt olyan, hogy félig csinált volna valamit. Természetesen az embert meggyőzte a bemutató. Mesélhetnék a humoráról is, egy esetben hosszabb ideig tőle független okokból nem tudott edzést tartani. Egy új tanítvány a Messenger csoportban megkérdezte: ÖN kicsoda? Már Kisgyerekként is nagyon felnéztem rá, az autók iránti rajongását is rám ragasztotta. Sokszor vitt el egy-egy új autóval lóerő próbára az autópályára, szüleim féltő tekintete kísért minket mindig. Minden vizsgámon ott állt mellettem, mint az utolsón is, a 3. Ahogy mindig mondta: az én tanítványaim csak úgy és akkor mennek vizsgára, ha tudásukhoz kétség nem fér hozzá. A mestervizsga után közös kép készült rólunk, ahol ő lábujjhegyre állt, hogy kompenzáljuk a magasságkülönbséget, mivel én 2 méter magas vagyok. Azt mondta viccesen,” ha elmondod valakinek, hogy lábujjhegyen állok a képen, megnézheted majd magad”.

tags: #Wing #Tsun #embléma #információk

• Suzuki SV 650 pótalkatrészek
• Klímakompresszor csere Accordban: árak
• Opel Astra javítási tippek
• Autósiskola választás Erdőkertesen
• KRESZ szabályok lovasoknak