VW Jetta 2 Sebességváltó Kódjának Megtalálása és Értelmezése
Bár a forgalmi engedély ma már nem akad mindennap a kezünkbe, rengeteg hasznos adatot és információt tartalmaz, amely számos helyzetben jól jöhet. A forgalmi engedély az egyik legfontosabb irat, amellyel egy jármű rendelkezik, hiszen ez igazolja, hogy a jármű műszaki és környezetvédelmi szempontból alkalmas a közúti forgalomban való részvételre. A forgalmi engedély olyan hatósági engedély, amely bizonyítja, hogy a gépjármű jogszerűen vesz részt a közúti forgalomban. Ha megvizsgálja a forgalmi engedélyt, láthatja, hogy számos különböző kód szerepel rajta, amelyek hasznos információkat nyújtanak a jármű tulajdonságairól, beleértve a sebességváltó típusát is.
Sebességváltó Típusának Azonosítása a Forgalmi Engedély Alapján
A forgalmi engedély a legkézenfekvőbb hely a járműve főbb jellemzőinek, köztük a sebességváltó fajtájának megállapítására. A dokumentum első oldalán a jármű legfontosabb adatait találja, mint például a gyártási év vagy a motorkód. A forgalmiban ezen kívül kód nélkül találja meg a jármű gyártási évét a Q mező alatt, és itt láthatja a sebességváltó fajtáját is kódszám alapján.
Az alábbi táblázat részletezi a sebességváltó típusokhoz tartozó kódokat, ahogyan azok a forgalmi engedélyben feltüntetésre kerülhetnek:
| Kód | Sebességváltó Típusa |
|---|---|
| 0 | Mechanikus |
| 1 | Félautomata |
| 2 | Automata |
| 3 | Szekvenciális |
Ez a kód egy gyors és megbízható módja annak, hogy megtudja, milyen típusú sebességváltóval rendelkezik az Ön VW Jetta 2-ese vagy bármely más járműve. A forgalmi engedélyről, illetve annak tartalmi elemeiről, kódjairól a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet intézkedik, azon belül pedig a 17. számú melléklet.
A Járműazonosító Szám (VIN) és Jelentősége
A járműazonosító szám (VIN), más néven alvázszám, egy egyedi azonosító, amely részletes információt nyújthat a járműről, beleértve a sebességváltó típusát is, bár közvetetten. A VIN több helyen is megtalálható egy járművön, attól függően, hogy milyen típusú járműről van szó és melyik gyártótól származik. Az alábbiakban néhány gyakori helyet sorolok fel, ahol az alvázszám egy autón megtalálható:
Fedélzeti komputer hibák: Volkswagen Jetta útmutató
- Műszerfal: A leggyakoribb hely az alvázszám számára a műszerfal bal oldala, a vezető oldalán. Az alvázszám egy kis ablakon keresztül látható a szélvédőn kívülről nézve.
- Ajtókeret vagy ajtóoszlop: A vezetőoldali ajtó belső keretén vagy az ajtóoszlopon található egy címke vagy plakett, amely az alvázszámot tartalmazza.
- Motortér: Néhány jármű esetében az alvázszám a motortérben, egy fémlemezen vagy közvetlenül a karosszériára ütve található.
- Padlólemez: Az utasoldali első ülések előtti padlólemezen, a szőnyeg alatt is található lehet az alvázszám.
A VIN felépítése is szabványosított, és egyes részei kulcsfontosságú információkat hordoznak:
- WMI (világgyártói kód): Az első három karakter jelzi a gyártót és a gyártási régiót. Például az első három karakter jelezheti, hogy ez egy német Volkswagen (VW) modell (W). Más ismert gyártóazonosítók például az Audi esetében a WAU, vagy a BMW esetében a WBA.
- Jármű leírása: A 4-9. számjegyek a jármű leírását tükrözik. Ezeket a számjegyeket a gyártó határozza meg, és a modell, a sorozat, a motortípus és a járműtípus kulcsát jelentik. A gyártónak nem kell az összes karaktert használnia. A nem használt karaktereket ezután egyszerűen számokkal vagy betűkkel helyettesítik, ilyen lehet például a ZZZ (pl. VW vagy Audi esetében).
- Modellév és gyártóüzem: A tizedik számjegy a modellév kódja, a tizenegyedik pedig a gyártóüzem azonosítására használható. Fontos megjegyezni, hogy a modellév nem azonos a gyártás vagy az első forgalomba helyezés évével.
- Egyedi sorozatszám: Az utolsó hat számjegy a jármű egyedi sorozatszámát jelöli, ami minden azonos gyártási évben készült modellnél különböző.
Bár a VIN közvetlenül nem tartalmazza a sebességváltó kódját, a jármű pontos azonosítása révén a gyártói adatbázisokban lekérdezhető az adott járműhöz tartozó sebességváltó típusa és specifikációi.
A Volkswagen DSG Sebességváltók és Jellemzőik
A Volkswagen, így akár a Jetta modellek esetében is, gyakran találkozhatunk a duplakuplungos sebességváltóval, amely a Volkswagen és a BorgWarner által közösen kifejlesztett speciális robotizált mechanikus sebességváltó. Ezekre a sebességváltókra gyakran hivatkoznak DSG-ként, amely a német „Doppelschaltgetriebe” kifejezés rövidítése, illetve DCT-ként, ami az angol Double Clutch Transmission-t takarja. Nem csak a Volkswagennek van ilyen, több gyártó is alkalmazza a DSG technológiát. Ezek a sebességváltók hasonló elven működnek, de más az elnevezésük.
A DSG váltót automata váltóként használhatjuk, de valójában két összeillesztett manuális sebességváltóból áll, melyhez két kuplung és egy-egy bemenő tengely kapcsolódik. Az egyik bemenő tengely „cső” kialakítású, ebben fut a másik tengely. A tengelykapcsoló lehet száraz, és a motorkerékpárokból ismert olajban futó is.
Az egyik behajtó tengelyhez a páratlan fokozatok kapcsolódnak (1, 3, 5, 7, hátramenet), a másikhoz a párosak (2, 4, 6,). Működés közben az egyik tengelykapcsoló mindig nyitott helyzetben van, a másik mindig zárt helyzetben. A nyitott tengelykapcsoló bemenő tengelyén a vezérlőegység egy előválasztott fokozatot kapcsol, így sebességváltáskor az egyik tengelykapcsoló nyit, a másik zár és az előválasztott fokozatot a záró tengelykapcsoló bekapcsolja a hajtásláncba, ezáltal a fokozatváltás gyors és rángatásmentes. A DSG sebességváltóval szerelt gépjárművek fogyasztása alacsonyabb a hagyományos automata sebességváltós gépjárművekhez képest, mivel a Wandleren keletkező teljesítményvesztést kiküszöböli.
Minden a 2011-es Jetta alufelnijeiről
DSG Hibajelenségek és Diagnosztika
Mint minden komplex mechanikus szerkezet, a DSG váltó is produkálhat hibákat. Egy konkrét eset, amikor előre, illetve hátramenet kapcsolásakor 5-6 másodpercet tétovázott, közben hangos csattanásokkal jelezte, hogy nem szívesen kapcsolná a megfelelő fokozatot. Menet közben általában szépen kapcsolt. A jelenség kísértetiesen hasonlított arra, amikor egy hagyományos mechanikus váltó kuplungja nem emel ki tökéletesen. A gond ott volt az elmélettel, hogy a 6 sebességes DSG váltó olajos kuplungja pont fordítva működik, mint egy hagyományos kuplung. Alaphelyzetben nyitva van és az olajszivattyú által termelt olajnyomás zárja össze.
Javításkor gyakran előfordul, hogy szakemberekkel való konzultáció során eltérő vélemények alakulnak ki. Volt olyan, amikor már javítottam DSG váltót, de ott volt hibakód, be tudtuk lőni, hogy merre induljunk. Most viszont nem volt és mindenki hülyének nézett a kuplungos elméletemmel, ezért itt volt az ideje, hogy bebizonyítsam, hogy igazam van, vagy hogy tényleg hülye vagyok.
Mielőtt nekilódult volna az ember szétborítani a váltót, végezhetett volna egy műszeres alapbeállítást, amiről feltételezte, hogy ártani legalább nem használ, na de a remény hal úszik a legmesszebbre, és reménykedett, hátha megsegít a műszaki emberek mentőangyala és csodát tesz. Természetesen nem így történt. Ilyenkor a váltót le kell venni és szakemberhez vinni. Egy esetben mechanikai sérülést, kopást nem találtunk. A kuplung lamellái nem voltak megégve és sűrített levegős próbán szépen összezárt, majd kioldott. Az egész bonyolult kócerájt természetesen egy vezérlőegység (számítógép, ha így jobban tetszik) irányítja. Ez az egység vezérli a mágnes szelepeket, amik a megfelelő helyre irányítják az olajnyomást, ezáltal kapcsolva a megfelelő fokozatot és nyitja-zárja a kuplungot.
Miután mechanikai hibát nem találtunk, az endorfin szint közeledett a nullához, mert egyre nagyobb esély mutatkozott, hogy rálapátolhat az ember még egy autó árát a Passat-ra. Másnap friss fejjel átbeszélték a lehetőségeket és arra jutottak, hogy a szelepek ultrahangos tisztítása után összerakják a váltót, de megcserélik az egyforma szelepeket, így ha valamelyik hibás, elméletileg más hibát fog produkálni a váltó. Volt még egy lehetőség. A DSG váltóban a fordulatszám jeleket jeladók érzékelik fogaskerékszerű mágneses gyűrűkről. Az ezeken lévő mágneses mezők össze tudnak kuszálódni a rájuk rakódott fémportól, ezért ezeket a gyűrűket kicseréltük, hogy biztosan ne kelljen még egyszer levennünk az egész sebességváltót, mivel a mechatronic-hoz, illetve a vezérlőhöz a váltó felszerelt állapotában is hozzá lehet férni, még ha nehezen is.
Végül feltették a váltót, feltöltötték olajjal, újra végeztek egy alapbeállítást és csodák-csodája, megszűnt a hibajelenség, szebben vált azóta a DSG váltó, mint új korában. Hogy a mágneses jeladók hibája miatt akadt össze, vagy valamelyik mágnes szelep nem zárt tökéletesen a váltóban lévő fémforgács szennyeződés miatt, reméljük már sosem derül ki.
P173500 - DSG Mechatronika hiba DSG 7 sebességes automata váltó VW Tiguan 2020
Hibakódok és Diagnosztika Általánosságban
Az autók hosszú és minél problémamentesebb működéséhez nagyon fontos a gondosság és odafigyelés. Bár a kíméletes vezetési stílustól kezdve az olajszint rendszeres ellenőrzéséig sok mindenre érdemes odafigyelni, a hibajelzések mellett nem szabad elmenni. Ha valami világít, fontos tudni, mit jelent. Főleg, ha piros! Az autók alapvetően a műszerfalon található hibakódok segítségével tudnak kommunikálni a sofőrrel. És bár néhány lámpa biztos, hogy mindenki számára ismerős, biztos, hogy lesz ismeretlen jelzés is. A technológia fejlődése miatt pedig egyre több rendszer van beépítve a modern autókba. Ezzel párhuzamosan egyre szaporodnak azok a hibajelzések a műszerfalon, amiket ki tud jelezni a jármű. Ez egyfelől nagy segítség, mert információhoz jutunk az autó állapotáról és igényeiről. Másfelől pedig könnyen megijedhetünk egy-egy ismeretlen lámpától, főleg, ha egy hosszabb utazás közepén villannak fel. Ezért fontos tudni, mit takarnak az adott hibajelzések a műszerfalon! Ha képben vagyunk, nem bizonytalanságot fog kiváltani egy-egy ikon. A színkódolás nagy segítséget nyújt az autósnak. A színek ugyanis jelzik, mennyire komoly a helyzet.
- Piros: súlyos probléma, minél előbb igyekezzen orvosolni.
- Sárga: általában fontos, de nem kritikus információ: szervizigényt, lassan aktuális alkatrészcserét stb. jelez.
Az OBD Rendszer és Hibakódjai
Az autók szerelmesei számára ismerősen cseng az OBD olvasó kifejezés, egyeseknek talán még van is otthon. Az OBD az On-Board Diagnostics (magyarul fedélzeti diagnosztika) rövidítése. A modernebb autók ugyanis igyekeznek minél pontosabban felismerni és kategorizálni a működés során fellépő hibákat. Az általában egy betűből és négy számból összeálló OBD-kódok nagy pontossággal leírják, mi a probléma, így az autó szétszerelése nélkül is azonosíthatjuk a gond forrását. A szerelőműhelyekben elengedhetetlen eszközről van szó, amely a profibb hobbiautósok garázsaiban is előfordul.
Nézzük meg kicsit részletesebben az OBD hibakódokat. Ahogy már említettük, a formátum a következő: betű+négy szám. A betű az érintett rendszert jelöli:
- P, mint powertrain (hajtáslánc): Ezek a kódok a motorral, sebességváltóval és a hajtáslánc egyéb elemeivel kapcsolatos problémákra utalnak, így a sebességváltó hibáinak azonosításában kulcsszerepük van.
- B, mint body (karosszéria): A karosszéria elektromos rendszereinek hibáit jelzi.
- C, mint chassis (futómű): A futómű problémáit jelzik.
- U, mint undefined (nem meghatározott): Egyéb, rendszerspecifikus hibákra utalhat.
A fentiekből jól látszik, hogy a hibajelzések a műszerfalon inkább utasítások, például csinálja X-et, álljon meg, ellenőrizze stb. Az OBD2 olvasóval kinyerhető autó hibakódok pedig nagyon pontos diagnosztikai információk, amelyek alapján munkához láthat a szerelő. Természetesen hozzáértő hobbistaként is jó szolgálatot tehet egy OBD2 hibakód olvasó. Egy ideális világban a szerelő csak a műszakiztatás, illetve a rendszeres beavatkozások (olajcsere, fékbetét csere stb.) erejéig kerül közelebbi kapcsolatba az autónkkal. Ez a gyakorlatban legtöbbször nem így van, előbb-utóbb a legtöbb autót el kell vinni műhelybe kisebb-nagyobb javítanivalókkal. Ezen felül az autók nem szeretik a halogatást, ha hibáról van szó.