VW Golf 2: Típusok, Története és Vásárlási Tanácsok
A Volkswagen Golf sokak kedvence. A világszerte kelendő Golf utódjának tervezésekor nagy volt a tét, mert ez volt a Volkswagen első sikeres modellje a kiöregedett Bogár után, ráadásul kiemelkedő népszerűségével egy új trendet indított el az autóiparban. Bár előtte is lehetett hasonló felépítésű autókat kapni, mégis a Golfról nevezték el az új kategóriát! Mindez inkább csak inspirálta a mérnököket, akik már 1979 óta dolgoztak az utódon, melyet a vadonatúj A2-es platformra építettek fel.
A második nemzedék sajtópremierjének 1983 augusztusában került sor Münchenben. Olvasónk szereti a Volkswagen kompaktjának békebeli, szögletes generációját, amelyet 1991-ig gyártottak. Ha csak az élmény kell, a kultusz annyira nem érdekel, akkor remek megoldás lehet a második generáció, ami lényegében az első Golf kissé felpumpált, ám műszakilag nagyon hasonló megoldásokkal dolgozó, továbbfejlesztett változata.
A Golf II születése és fejlődése
A karosszéria méretét érezhetően megnövelték, 17 centivel hosszabb és 5,5 centivel szélesebb lett. A tengelytáv 7,5 centivel bővült, ami jó hatással volt az utastér tágasságára és a csomagtartó méretére, utóbbi befogadóképessége 25 literrel nőtt. A tengelytáv megnyúlt, a poggyásztér „meghízott”, hogy a jármű lépést tudjon tartani a vevők igényeivel. A forma ennek ellenére látszólag alig változott. Ez tudatos döntés volt a házon belüli dizájnért felelős Herbert Schäfer részéről, aki többek között a Giugiaro-féle vaskos C-oszlopot is átemelte az I-es Golfról, ez azóta a sorozat védjegyévé vált.
Kezdeti motorválaszték
Első változatát 1,3-as, 55 lóerős, 1,6-os, 75 lóerős vagy 1,8-as, 90 lóerős, karburátoros benzines, illetve 1,6-os, 54 lóerős szívó- vagy 70 lóerős turbódízel motorral lehetett rendelni. A benzines erőforrások kínálata az 1,3-ból az 1,8 literesig terjedt, s két 1.6-os dízel egészítette ki a sort - turbó nélkül 54, turbóval 70 lóerős kivitelben. Az 1,1 literes alapmotor kikerült a kínálatból, a leggyakoribb így az 1,3 literes benzines és az 1,6 literes dízelek.
1984 januárjában bővült a választék az elődből ismert 1,8-as, 112 lóerős, 8 szelepes, Bosch K-Jetronic befecskendezős GTI-vel, és a Golfban újdonságot jelentő katalizátorral. A csúcsot 1,8 literes, 112 lóerős aggregátjával továbbra is a GTI jelentette. A Golf-szériában az 1,8 literes üzemanyag-befecskendezéses motor lett az első, melyet katalizátorral szereltek fel, 1984-ben.
Innovációk és kulcsfontosságú modellek
Először a legerősebb polgári változatból, az 1,8-asból dobták piacra az elektronikus befecskendezővel kombinált, tisztább üzemű kivitelt, majd 1985-től a többi benzines és a turbódízel is elérhető lett katalizátorral, utóbbi a keverékképzés változatlan módja miatt csak 60 lóerőt adott le. Az első katalizátoros GTI-nél megtartották a mechanikus K-Jetronicot, ezért a teljesítmény 107 lóerőre csökkent.
A GTI változatok evolúciója
A Volkswagen 1986 márciusában használt a Golfokban először hengerenkénti négyszelepes motort. Mivel a kisérleti alany a GTI volt, a modell GTI 16V néven mutatkozott be - 139 lóerős teljesítménnyel és a 210 km/h-s végsebesség lehetőségével csalogatva a vevőket. A 16 szelepes GTI-re 1986-ig kellett várni, Nagy-Britanniában minden 6. eladott Golfra GTI embléma került. A Volkswagen válasza a 16 szelepes GTI volt, amely 1987-ben a KE-Jetroniccal 129 lóerőt teljesített. Összehasonlításképp, az Opel 1986-tól 1,8-ról 2,0 literesre növelte a Kadett GSi motorját, ezzel a nagy rivális katalizátorral is 115 lóerős maradt. Az Opel sem adta fel, az 1988-as GSi 16V már kereken 150 lóerős volt.
Összkerékhajtás és biztonságtechnika
1986-ban a két zárható differenciálművel ellátott Syncro összkerékhajtás is megjelent az extrák között, ehhez a kivitelhez az 1,8 literes, 90, majd az 1987-es frissítés után 98 lóerős benzines alapáron járt. 1986-ban került a kereskedőkhöz a négykerékhajtással felszerelt Golf syncro, melyet augusztustól blokkolásgátlóval is elláttak. 1987-től az addig csupán az összkerékhajtású verziókhoz kínált ABS a GT, a GTI és a GTI 16V modellekhez is rendelhető extra lett.
1987 Volkswagen Golf CL Syncro - Walkaround
1987-es frissítés
Tovább terjedt a katalizátor használata, s az egész Golf-sorozat frissítésen esett át. Megváltozott a belső felszereltség, módosult a hűtőrács, a gumicsíkok külleme. 1987-ben eltűnt az első háromszög ablak, a tükrök előrébb kerültek, a hűtőrácson ritkább csíkozás, elöl-hátul nagyobb embléma, odabent pedig új kormány, ülések, kapcsolók és kibővített felszereltség igyekeztek még népszerűbbé tenni a kompakt Volkswagent, amely 1988-ban már a 10 milliomodik példányánál járt.
Különleges kiadások és ritkaságok
Rallye Golf és Golf Limited G60
1988-ban bemutatkozott a Rallye Golf G60, amely spirális kompresszora segítségével 160 lóerő teljesítményt ért el. 1989 nagy dobása a raliautó homológ utcai változataként 5071 darabos szériában piacra dobott Golf Rallye volt, amelybe csaknem minden tudást belezsúfoltak. A szélesített 3 ajtós karosszériát szögletes fényszórókkal és egyedi, színrefújt lökhárítókkal tették könnyen felismerhetővé, sportfutóművel, blokkolásgátlóval, elektromosan állítható Recaro ülésekkel és minden elérhető extrával felszerelték. Forgalomba került a GTI G60-as modell is, a Rallye Golfhoz hasonlóan 160 lóerős kivitelben. A G60-as különlegessége a kompresszor volt, gyári kiegészítő volt a BBS könnyűfém felnigarnitúra.
Gyors szélvédőcsere Golf Cabrio
Ez az autó azonban csak az előjátéka volt a 70 példányban, 1989-től gyártott verziónak: a Golf Limited G60 típust ugyanis syncro-meghajtással és hengerenként négy szeleppel látták el, így 210 lóerőt kovácsoltak az addigi 160-ból. Wolfsburgban már nem bízták a szerencsére a vetélkedést, 1989-ben 71 példányt készítettek a kompresszoros G60 Limited modellből 210 lóerős teljesítménnyel, majd miután az Opel nem izmosította tovább a GSi-t, megelégedtek az 1990-től rendelhető 8 szelepes GTI G60 160 lóerejével.
Golf Country
Ugyancsak 1989-ben állt elő a Volkswagen a Golf Countryval, amely négykerékhajtása, megemelt teste, gazdag extrafelszereltsége miatt főleg a vidéki terephasználatot kedvelte. A mai trenddel ellentétben nem csak látszat volt a Country terepjárós felépítése, az összkerékhajtású Syncro változat 245 kg-mal volt nehezebb a fronthajtású 1,8-asnál. Ez volt a koncepciónak szánt, végül a nagy érdeklődés miatt 1990-től a Steyr-Daimler-Puch grazi üzemében sorozatban gyártott Country motorja is. Ausztriába félkész Syncro Golfok érkeztek, azokat egy csővázas keretre erősítették, ezzel együtt 120 mm-rel megemelték, a motort azonban mélyebben építették be, emiatt praktikusan 63 mm-rel nőtt a hasmagasság. A Country elöl, hátul és alul is terepjárók karosszériájáról ismerős védőelemeket, ködlámpákat, külső pótkereket és matricákat kapott.
Környezetbarát és kísérleti modellek
Az 1989-es esztendő két speciális egyedről vált nevezetesé: megszületett az elektromos hajtású Golf City Stromer és a dízel-elektromos üzemű Golf Hybrid. Az 1989-es Öko-Golf 1 60 lóerős turbódízel motorját start-stop rendszer egészítette ki. A 2-es és az 5-ös fokozatok között használva, a gázról lelépve a Schwung Nutz Automatic rendszer 1,5 másodperc után leállította a motort. A 4,0 l/100 km-es átlagfogyasztású kivitelt az ADAC és a rendőrség is tesztelte. A dízel típusok közbenső levegőhűtővel és oxidációs katalizátorral gazdagodtak, így magasabb teljesítményt értek el, ugyanakkor kevesebb káros anyagot juttattak a szabadba.
A Golf II gyártása és öröksége
A Golf a 80-as évek végére Európa egyik legnépszerűbb autójává vált. A berlini fal leomlásának évében még egy utolsó frissítést kapott a széria, a leglátványosabb újdonság a bizonyos kivitelek esetében használt, részben színrefújt, nagyméretű lökhárító volt. 9 év alatt több mint 30 különböző speciális szériával és különkiadással jelentkeztek a németek.
A II-es Golfból összesen 6,3 millió példány hagyta el a két németországi, a belgiumi, a jugoszláviai, az amerikai, a mexikói és a dél-afrikai gyárat, ami azt jelenti, hogy a világ csaknem minden pontján forgalmazták. A Golf 1983-tól gyártott második szériájából 6,3 millió példányt adtak el világszerte. Persze a keleti blokkban csak korlátozottan volt elérhető, igaz, Magyarországon a Merkurnál is meg lehetett kapni, és még a Porsche Hungaria kínálatában is szerepelt, sőt, a rendszerváltás után rendőrautóként is az utcakép része volt. Ennek emlékét többek között a Kisváros című krimisorozat őrzi, itt a Hollósi Frigyes által megformált Járai Béla civil rendőautójaként is látható volt nyomozói BIT rendszámmal.
Minden a VW Golf 1.4 16V vezérműszíj cseréjéről
VW Golf II vásárlási útmutató: mire figyeljünk?
A VW Golf II típus összesen huszonötféle motorral volt elérhető, számos, az alapváltozattól eltérő különleges kiadás is készült. Manapság a mezítlábas példányok ára is felfelé tendál, persze ez erősen állapotfüggő, hiszen az egy-kétszázezer forint értékű elhasznált autók még szintén jelen vannak a piacon. A második generáció még csak most kezdi kinőni értékvesztése csúcsát. Ezekből ugyanis - bár egyre kevesebben - de még köztünk járnak a katasztrofális állapotú, lelakott példányok, ráadásul árulják is őket, ezek pedig a jobb állapotú kettesek árát is a földön tartják.
Előre szólunk viszont, hogy az olcsó autót keresőknek meg se forduljon a fejében ilyet venni. Összességében elmondható: ha olcsóbban megkapod, mint egy jó állapotú hármast, akkor komoly problémák vannak az autóval.
Az 1.6-os motor értékelése
Érdemes-e 1.6-os motorral venni? Az 1,6 literes, benzines kettes Golf a hajtáslánc alapján nem tartozik a különleges példányok körébe, bár az egyhármasnál egy fokkal talán izgalmasabb. Egy ilyen autó megvásárlása esetén előny lehet a kivételesen megkímélt állapot, a rendezett előélet vagy az igazolt alacsony kilométerfutás, mert így van esély rá, hogy később emelkedjen az értéke.
Az 1.3-as, 51 lóerős motorral szerelt, 4 gangos váltóval rendelkező modellek 110 felett már bőgtek, viszont visszakapcsolás nélkül is rugalmasan lehetett velük haladni és előzni. A váltó amúgy jól működött.
Előnyök és hátrányok
A második szériás, benzines Golf előnye lehet még, hogy az életben tartásához még olcsón elérhetőek az alkatrészek. Élmény terén egy korai, fapados példány nagyon hasonló az elődjéhez, így főleg a frissítés utáni, magasan extrázott autóknál ütközik ki, hogy kifinomultabb, modernebb gép. Nem kényeztetett el extrákkal - semmi elektromos ablakemelő vagy központizár stb. Hiába golyóálló a technika, itt is komoly probléma a rozsda, és ha nem tartották karban, akkor bizony a motor is csak komolyabb pénzinjekció után lesz megbízható. Gyakori hibaként jelentkezhetett az automata szivató, amelyet minden évben zöldkártya után újra kellett állíttatni, különben alapjáraton lefulladt.
Jelenlegi piaci árak
A láthatóan rozsdás, gondozatlan, okkal műszaki nélküli példányok ugyan már 200 ezer forint alatt elkezdődnek, de a valóban használható Golf II-esek 400 ezer forint felett kezdenek megjelenni. Valóban szépnek tűnő, megmentésre érdemes autókat 550 ezer forinttól hirdetnek, 1 és 1,5 millió között pedig azokból böngészhetünk, amikre már tényleg nem kell költeni a kiemelkedő állapothoz.
GTI-t is találni jelenleg 1,5 millió forint környékén, korrektnek tűnő állapotban, ám a kínálat teteje itt a megőrzött, valóban újszerű állapotú, mindösszesen néhány tízezer kilométert futott autók, muzeális minősítéssel: ezekért akár 3,5 millió forintot is elkérhetnek.
Golf II piaci árkategóriák
| Állapot | Hozzávetőleges Ár (Ft) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Katasztrofális, elhasznált, műszaki nélküli | 200 000 alatt | Olcsó autót keresőknek nem ajánlott |
| Valóban használható | 400 000 felett | Alapvetően működőképes állapot |
| Szép, megmentésre érdemes | 550 000-től | Felújításra szorulhat, de jó alap |
| Kiemelkedő állapotú, kevés ráfordítást igényel | 1 000 000 - 1 500 000 | Megkímélt, gondozott példányok |
| GTI, korrekt állapotban | 1 500 000 körül | Sportos változatok |
| GTI, újszerű, muzeális minősítésű | Akár 3 500 000 | Gyűjtői darabok, alacsony futásteljesítménnyel |