Villanyradiátorok havi fogyasztása: Részletes útmutató és tévhitek eloszlatása
Az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk, hogy a gázfűtés kiváltása fontos, nem csak a magas ár, de a kényelmesebb és egyenletesebb működés miatt is. Ha pedig napelemmel is rendelkezünk, akkor még környezetkímélőbb is a használata. Az otthonaink egyre több elektromos eszközzel vannak felszerelve, de sokan még mindig csak sejtik, mennyi áramot is használnak valójában. Az áramfogyasztás ismerete nemcsak a villanyszámla miatt fontos, hanem a villamos hálózat megfelelő méretezéséhez és biztonságos üzemeltetéséhez is elengedhetetlen.
Az elektromos fűtés alapjai és a fogyasztás mérése
Az elektromos áramfogyasztás mértékegysége a kilowattóra (kWh), ami azt mutatja meg, hogy egy eszköz egy óra alatt mennyi energiát használ fel. Egy 1KW teljesítményű elektromos radiátor egy óra alatt 1KWh fogyasztással bír. Ez azt jelenti, hogy egy óra folyamatos használat alatt ennyi a fogyasztása. Például, ha egy 2000 W-os (2 kW) hősugárzó naponta 3 órán át működik, az napi 6 kWh fogyasztást jelent. Fontos megérteni, hogy egy nagy teljesítményű eszköz nem feltétlenül fogyaszt sokat, ha csak rövid ideig használjuk. Például a vízforraló nagy teljesítményű, de csak pár percig működik.
A legegyszerűbb módja egy fogyasztásmérő (energia monitor) használata, amit a konnektorba kell dugni. A pontos fogyasztási adatok ismerete segít optimalizálni az otthoni energiahasználatot, csökkenteni a költségeket és növelni a biztonságot. Ha bizonytalan vagy a hálózat terhelhetőségével kapcsolatban, érdemes szakemberrel konzultálni.
Milyen tényezők befolyásolják a villanyradiátor fogyasztását?
Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen, hogy mennyit fogyaszt egy villanyradiátor. Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! A panel fogyasztása nem is az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől.
A helyiség és az épület adottságai
- Épület hőszigetelési tulajdonságai: Sokan úgy gondolják, hogy elég a becsléshez a lakás nagysága. Egy igazán gazdaságosan csak akkor működtethető az elektromos fűtés, ha az épület jól hőszigetelt. Egy új építésű ingatlan, vagy egy alapos felújításon (szigetelés és nyílászáró csere) átesett épület esetében ez magától érthető, ugyanakkor ha régi épületről van szó, akkor sajnos a fűtési gondjainkat a napelem táblák felszerelése önmagában biztosan nem fogja megoldani.
- Kültérrel érintkező falak száma: Az sem mindegy, hogy az adott helyiségben hány fal érintkezik közvetlenül a környezettel. Legtöbbször erről hajlamosak elfeledkezni a „szakértők” és egyszerűen valamilyen légm3-enkénti teljesítménnyel szorozgatnak. Pedig nem a „m3” hűl egy adott helyiségen belül, hanem azokon a falakon keresztül távozik a hő, amelyek a külső környezettel érintkeznek, azaz a felület számít elsősorban. Például egy 2 vagy 3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítmény igénye 20-30%-al is nagyobb lehet az egyhez képest.
- Szomszédok hatása: Társasházban egyik legjobban befolyásoló tényező lehet, hogy mennyire van „körbefűtve” az adott lakás. Egy szélső (sarok) elhelyezkedésű lakás norvég paneles fogyasztása drasztikusan nagyobb lehet, mint a tömbön belüli, védett lakásé.
- Belmagasság: A hőveszteség számításakor a helyiség térfogata is releváns.
Termosztát és vezérlés
Az adott fűtőpanel fogyasztása egyébként nagymértékben függ a termosztát pontosságától, azaz az a jó, ha a hiszterézis minél kisebb, minél pontosabban tartja a beállított hőfok környékén a szobahőmérsékletet. A hőérzetünk, komfortérzetünk is ilyenkor a jó! Felejtsük el a régi szlogent is, hogy "egy percből 20 másodpercet működik", hiszen nem egy korszerűtlen időkapcsoló van beépítve, hanem - szerencsére - termosztát. Magyarul: egy átlagos érzékenységű elektromos fűtőtest például 22 C fokra állításnál 21,5 fok alatt kapcsol be és 22,5 fok elérése után kapcsol ki.
Ami a lényeg: az adott panelbe épített vezérlés (termosztát) tudása és az, hogy egyáltalán használjuk-e ezt a tudást. Ha egy olcsó termosztátos és egy nagyobb tudású termosztáttal szerelt elektromos panelt üzemeltetünk ugyanolyan körülmények között és fix hőfokra állítva, bizony akkor nagyon hasonló mennyiségű kW-t fognak kérni. Ha viszont a drágább, programozható termosztátos fűtőpanelt be is állítjuk életritmusunknak megfelelően, azaz nem fűt feleslegesen, amikor nem vagyunk otthon vagy épp szellőztetünk, meglepő 15-20%-os megtakarítás is elérhető.
Noirot fűtőpanel üzemeltetése wifi okos termosztáttal
Hány fokra állítva?
Az már köztudatban van, hogy 1 C fok változtatás a termosztáton nagyjából 5-6% fogyasztásváltozást okoz, azaz ha 20 fok helyett 25 C fokon szeretünk élni, máris 25-30% a többletünk. Ezek a normál, 21-22 C fokos belső hőmérséklet tartására vonatkoznak, hiszen ha emeljük a termosztáton beállított hőfokot, fokonként kb. 5-6% a fogyasztásnövekedés.
2000 Wattos villanyradiátor fogyasztása különböző körülmények között
Mennyit fogyaszt 2000 Watt? Egyik leggyakoribb kereső kifejezés a google-ben. A válasz persze erre a kérdésre egyszerű, 2000 W, az 2 kW, azaz 1 óra alatt 2 kWh energiát fogyaszt el folyamatos működéssel. Tehát ez a válasz pontos, ha olyan elektromos fűtőtestet, villanyradiátort használunk, amin nincs termosztát, azaz nincs ami szabályozza az áramfelvételt a hőmérséklet függvényében. Pontosabb a kérdés így: mennyit fogyaszt egy 2000W teljesítményű elektromos konvektor vagy fűtőpanel? Vagy mennyi a fogyasztása 2 KW teljesítményű elektromos fűtőkészüléknek?
Válaszolni természetesen további kérdések megválaszolásával tudunk korrekten: HOL? HÁNY FOKRA ÁLLÍTVA? MILYEN HIDEGBEN?
Termosztát nélküli fűtőtestek fogyasztása
Ide tartoznak például a különböző teraszfűtő infra hősugárzók vagy alap infra sötétsugárzók is, amelyek kitűnően használhatóak zónafűtésre, bizonyos területek komfortossá tételében. Mivel itt csak folyamatos hőközlés esetén jön létre megfelelő hőérzet, ezek az elektromos fűtések folyamatosan mennek. Viszont csak akkor használjuk őket, amikor szükséges, azaz amikor épp kinn vagyunk a teraszon vagy a műhelyben dolgozunk. Így ezek a vezérlés nélküli fűtőtestek fogyasztását a teljes üzemidővel kell számolni. Például, ha valaki kiül télen az erkélyén vagy a teraszra kávézni vagy cigarettázni fél órára, akkor a 2000 Wattos infra hősugárzó 0,5 óra x 2 kW = 1 KWh energiát fogyaszt. Ez a helyes válasz a mennyit fogyaszt 2000 Watt elektromos teljesítményű hősugárzó kérdésre.
Finanszírozási ajánlatok Corolla Sedanhoz
Termosztátos elektromos panelek fogyasztása
Tudni kell, hogy egy helyiség fűtési teljesítmény igényét a "legrosszabb" állapotra határozzuk meg, azaz külső -15 C fokra és belső 22 C fokra. Tehát a maximális teljesítmény arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is fel tudja melegíteni a szobát megfelelően, azaz maradéktalanul tudja pótolni a hőveszteséget.
Nézzünk két példát egy 2000W teljesítményű fűtőpanelre:
- Alulméretezett fűtés rossz hőszigetelésű garázsban: Extrém példaként egy 2000W teljesítményű fűtőpanel egy 50 m2 rossz hőszigetelésű garázsban 20 fokra állítva kemény télen nyilván nem tudja felfűteni a garázst 20 fokra, hiszen ennek biztosítására minimum 5-6 kW teljesítmény szükséges. Így a fűtőtest folyamatosan fog működni, legfeljebb a túlfűtés védelem avatkozik be néha. Ebben az esetben az elektromos energiafogyasztás itt 24 óra x 2 kW = 48 KWh lesz. De ugye így nyilván nincs értelme használni a fűtésünket.
- Jól méretezett fűtés normál szobában: Értelmesen és jó méretezéssel egy 2000W fűtőpanel egy 18-20 m2-es, 2,7m belmagasságú és normál hőszigetelésű szobában érzi jól magát, ahol egy külső környezettel érintkező fal van. Itt sokéves tapasztalat, hogy ha összeadjuk a működési időszakaszokat, melyet a termosztát szabályoz, kb. napi 8 óra az üzemidő a fűtési idényben átlagosan. Azaz enyhébb időben lehet ez napi 4-5 óra, keményebb külső hőmérsékletnél 8-11 óra is. Tehát a tapasztalatok szerint egy jól méretezett teljesítményű 2 kW elektromos fűtőpanel átlagosan 8 óra x 2 kW = 16 KWh elektromos energiát fogyaszt. Ez mostani (2024) rezsihatár alatti áraknál kerekítve napi 640.-Ft, havi 19.200.-Ft várható költség a fűtési idényben. Éves átlagáron fele ennyi, azaz 9.600.-Ft/hó éves szinten.
A fogyasztás tovább csökkenthető a programozható termosztát használatával, illetve infra + konvekciós rendszerű, infra fűtőpanel használatával. Ha ismerjük a régi olajradiátor működését, nem különbözik tőle nagyon egy modern elektromos változat sem. Kicsit hatékonyabb, kicsit kisebb, kicsit esztétikusabb, és kicsit okosabb.
A következő táblázat összefoglalja a 2000W-os villanyradiátor várható fogyasztását és költségeit különböző körülmények között (2024-es rezsihatár alatti árakkal számolva):
| Körülmény | Napi üzemidő | Napi fogyasztás (kWh) | Havi fogyasztás (kWh) | Havi költség (Ft) |
|---|---|---|---|---|
| Termosztát nélküli (folyamatos működés) | 24 óra | 48 kWh | 1440 kWh | 57 600 Ft |
| Rosszul méretezett (pl. 50m2 rosszul szigetelt garázs) | 24 óra | 48 kWh | 1440 kWh | 57 600 Ft |
| Jól méretezett (pl. 18-20m2 szigetelt szoba) | 8 óra | 16 kWh | 480 kWh | 19 200 Ft |
| Jól méretezett (enyhébb időben) | 4-5 óra | 8-10 kWh | 240-300 kWh | 9 600-12 000 Ft |
Modern elektromos radiátorok és az energiahatékonyság
Az új típusú változatok falra szerelhetők a gyári konzollal, vagy épp hordozható is tud lenni a görgős lábaknak köszönhetően. A megjelenése a legtöbb lakásban, házban fel sem tűnik. A méreteit tekintve is kompakt, általában 4-6kg között mozognak, a teljesítmény függvényében. A beüzemelés rendkívül egyszerű, és ez az egyik legnagyobb előnye, ugyanis csak bedugjuk a konnektorba és már használható is.
Feltételek és tudnivalók a tartós bérletről
A digitális termosztáton beállítjuk a kívánt hőfokot és ezt elérve lekapcsol a radiátor, és lecsökkenve ismét bekapcsol. Ez azt jelenti, hogy minden szobában, helységben szeparáltan tudjuk vezérelni a fűtésünket. Ez a lehető legtakarékosabb működés. Például, gondoljunk a hálószobára, nappal valószínűleg nem tartózkodunk benne, így felesleges azon a hőmérsékleten tartani, mint mondjuk a dolgozószobában (főleg home office esetén) vagy a nappaliban.
De azért, hogy este meleg legyen, amikor belépünk a hálóba, tudjuk használni a modern elektromos radiátoroknál a beépített programozható, digitális termosztátot, vagy a még egyszerűbb WIFI-s okos beállításokat. Így egyszeri beállítások után, automatikusan képes a felfűtésre megadott időpontokban. A hatékonyságot növeli az a funkció is, hogy ha épp szellőztetünk, és nem állítottuk le a radiátort, akkor a beépített ablaknyitás-érzékelő lekapcsolja a fűtést, így nem fogjuk az utcát fűteni.
Az energia hatékony elektromos fűtőpanelen beállítható, hogy a beprogramozott fűtési időszakban és a készenléti időszakban hány fok legyen. A beállított hőfokot az elektromos radiátor nagy pontossággal tartja, amivel szintén csökkenthető az energiafelhasználás. A jelenlét érzékelővel a fűtőpanel képes felismerni, ha valaki a helyiségben van és aszerint megválasztani a fűtési módot. További jelentős energiamegtakarítás érhető el a WiFi kapcsolattal rendelkező elektromos radiátorokkal, mert a távolból állíthatja be a bekapcsolás időpontját és a kívánt hőmérsékletet, méghozzá villanyradiátoronként, azaz helyiségenként külön-külön.
Tévhitek az elektromos fűtéssel kapcsolatban
Az elektromos fűtéssel kapcsolatban számtalan tévhittel találkozhat, de vajon mely állítások tévhitek és mik a tények?
1. Tévhit: Az elektromos fűtés hatásfoka alacsony.
Tény: Minden olyan elektromos fűtés, legyen az fűtőpanel, padlófűtés, vagy infrapanel, amely ellenállás segítségével nyeri a hőenergiát, közel 100 % hatásfokkal működik, azaz az elektromos energia csaknem 100 %-át alakítja hővé. Sajnos azonban ez az állítás még a legolcsóbb, azonos elven működő elektromos radiátorra is igaz.
A hatásfok mindig 100%, a komfortos életvitelhez szükséges energiafelhasználás igen eltérő lehet. A takarékos üzemelés kulcsa az elektromos radiátor működésében rejlik. Az energiafelhasználás csökkentését a fűtőpanel nagyon pontos, elektronikus szabályozásával érik el, ami mellé számos olyan funkció társul amivel a villamos áram fogyasztás csökkenthető.
2. Tévhit: Az infrafűtés sokkal takarékosabb.
Tény: Sok infrapanellel kapcsolatos tévhit kering, rengetegen keresnek fel minket, hogy egy 500 W-os infrapanellel szeretnének kifűteni akár még egy 20-25 m2-es helyiséget is. Ez természetesen nem lehetséges. Rossz hír, hogy sajnos az infrapanel is fogyaszt áramot, méghozzá nagyságrendileg ugyanannyit mint a többi elektromos fűtőkészülék. Az infrafűtés úgy működik, hogy a sugárzó hő nem a levegőt melegíti fel, hanem a tárgyak felszínét, melyek végül a levegőnek is átadják a hőenergiát. Az energiamegtakarítás itt onnan származhat, hogy 1-2 °C-al alacsonyabb szoba-hőmérsékleten nyújtja ugyanazt a hőérzetet, mint a meleg levegővel történő fűtés.
Ennek a megoldásnak azonban hátránya is van, méghozzá az, hogy az infrapanel szabályozása sokkal nehezebb és pontatlanabb, pedig a pontos szabályozás az energia-hatékony fűtés alapfeltétele. Éppen ezért egyes duális rendszerek egyesítik az infrafűtés és a meleg levegővel történő fűtés előnyeit, mert sugárzó hővel és meleg levegővel egyszerre fűtenek. Ezek a fűtőkészülékek a kiváló hőérzet mellett nagyon pontosan szabályozhatók. Természetesen sokszor az infrapanel a legjobb elektromos fűtés.
3. Tévhit: A hőtárolós kályha a leghatékonyabb elektromos fűtés.
Tény: Sokak számára az elektromos fűtés leghatékonyabb módja még mindig a hőtárolós kályha. Tudni kell, hogy a hőtárolós kályha több áramot fogyaszt mint egy korszerű elektromos radiátor. Ennek oka, hogy az áramfelvétel és a hőleadás sokkal nehezebben szabályozható, ami veszteséget jelent, ráadásul általában ventilátort is használ, ami áramot fogyaszt. A ventilátor miatt a hőtárolós kályha általában zúg is.
Előnye is van, méghozzá az hogy főképp "éjszakai" (vagy vezérelt) áramot használ, ami valamennyivel olcsóbb a "nappali" áramnál. Sok hátránya is van: nagyon drága, nagyon nagy áramerősséget is elbíró, vezetékrendszert kell kiépíteni, nehéz, nagy, hangja van, nehezen szabályozható. A hőtárolós kályha működtetéséhez a drágább nappali áram is szükséges. Ez gondoskodik az elektromos fűtés vezérléséről, valamint a ventilátor működtetéséről. Ezen kívül sokszor szükség van nappali árammal működő kiegészítő fűtőbetét beépítésére is, arra az esetre, ha a hőtárolós kályha nem lenne képes kellő mennyiségű hőenergiát tárolni az olcsóbb "éjszakai" áramból.
4. Tévhit: Az elektromos fűtés drágább, mint a gáz.
Tény: Egészen a legutóbbi időkig valóban igaz volt, hogy egységnyi energiamennyiségért az elektromos fűtés esetében kellett a legtöbbet fizetni. Mára a helyzet megváltozott, a földgáz, a fa és a szén ára meredek emelkedésbe kezdett, ráadásul fával és szénnel tüzelni nem csak nagyon kényelmetlen, hanem igen környezetszennyező is. 2022-ben jelentős gondot jelent sokaknak az energialimitek használata. A gáz jelenleg 7x-es, az áram 2x-es áron elérhető a limit felett. A limitet átlépve ezek brutális költségek a háztartásoknak és a cégeknek is. Korábban az volt a „mondás”, hogy villannyal fűteni 3x többe kerül, mint gázzal. De, az, aki átlépi a limitet gáz esetén, több, mint megfontolandó, az elektromos fűtés használata, még akkor is, ha ezzel átlépi az áram limitét. Hiszen, így is alacsonyabb lenne az emelt áramszámla, mint az emelt gázszámla. Érdemes ezt átszámolni.
Az elektromos fűtés esetében fontos tényező, hogy valamennyi ellenállással működő elektromos fűtés (fűtőpanel, padlófűtés, hőtárolós kályha, hősugárzó) közel 100 %-os hatásfokkal alakítja hőenergiává a villamos áramot, szinte teljesen veszteség nélkül. Az elektromos fűtések közül a korszerű elektromos radiátor szabályzórendszere a legpontosabb, ami azt jelenti, hogy ezekkel a fűtőkészülékekkel nagyon-nagyon kevés a feleslegesen elhasznált energia, ráadásul számos olyan energiafelhasználást csökkentő funkcióval is rendelkeznek mint amilyen a heti programozás vagy a jelenlét érzékelés.
5. Tévhit: A napelem megoldja a fűtési problémákat egy szigeteletlen házban.
Tény: Itt egy nagyon összetett dologról van szó. Még a legoptimálisabb esetben is, egy intenzív fűtési időszakban a napelemek várhatóan nem termelnek annyi energiát, mint amennyi a fűtéshez szükséges. Amikor Ön a napelemek felszerelése mellett dönt, akkor a szolgáltató egy úgynevezett ad-vesz órát szerel fel, ami azt jelenti, hogy az óra nem csak azt számolja, hogy Ön mennyi energiát fogyaszt, hanem azt is, hogy mennyi villamos áramot juttat vissza a hálózatba. Önnek tehát a kettő közti különbözetet kell kifizetnie.
Az elektromos fűtés szempontjából a lényeg az, hogy a napelemek működése során vannak időszakok amikor többlet áram keletkezik és vannak olyan időszakok, amikor a fogyasztása nagyobb. Egy igazán jól méretezett napelemes fűtési rendszer esetén a kettő kiegyenlítődik. Ha a napelemek segítségével "ingyen" azaz 0 rezsivel szeretne fűteni, akkor nagyon pontos energetikai tervezésre lesz szüksége.
6. Tévhit: Az inverteres klíma mindig hatékonyabb, mint az elektromos radiátor.
Tény: Az inverteres klímával bizonyos esetekben valóban nagyon gazdaságosan lehet fűteni, hiszen az nem más mint a egy levegő-levegő hőszivattyú, melynek köztudottan nagyon jó a hatásfoka. Tévhit az is, hogy nagyon hideg időben nem lehet velük fűteni. Akkor mi az, ami miatt mégsem biztos, hogy jobb mint valamely elektromos fűtés?
A válasz a működésében rejlik. A hőszivattyú csak úgy tud hőt elvonni a külső környezetből a kültéri egység segítségével, ha oda a környezeti levegőnél kisebb hőmérsékletű hűtőközeg kerül. Ez rendjén is van, csakhogy a levegő tele van vízpárával, ami 5 és 0 °C között jégréteget képez a kültéri hőcserélőn. 5 °C alatt, az egység már fagypont alá hűl és a pára kicsapódik és megfagy. A jegesedés jelentősen rontja az inverteres klíma hatásfokát, ráadásul a klíma ciklikusan, jelentős energiafelhasználás mellett jégtelenítést kell, hogy végezzen.
Érdekes módon, mivel 0 °C alatt már nem csapódik ki pára, az ilyen fűtőkészülék negatív külső hőmérséklet mellett ismét jó hatásfokkal működhet. Ha csak 5 és 0°C között jelentkezik a probléma, akkor miért olyan nagy gond ez az energiafogyasztás szempontjából? Egyszerűen azért mert a fűtési szezonban az 5 és 0 °C közötti hőmérséklet nagyon gyakori, ezért sok az olyan időszak amikor az inverteres klíma kedvezőtlen körülmények között üzemel. Míg egy modern klíma vagy hőszivattyú 1KWh áramból 3KW fűtőenergiát állít elő (Persze ez is függ a külső hőmérséklettől), addig egy elektromos radiátor 1KWh-ból 1KW fűtőenergiát állít elő.
Összegzés és optimalizálás
Minden lakás, ház esetén van egy optimális fűtési megoldás amit az egyedi adottságok szerint kell megválasztani - az elektromos fűtés jellemzően kis és közepes alapterületű ingatlanok vagy időszakosan használt lakások (pl. nyaralók) esetén lehet kiváló választás. Ha arról kell döntenünk, hogy ez a fűtési mód olcsó-e vagy drága, azt is szem előtt kell tartsuk, hogy egy korszerű központi fűtéshez képest az elektromos fűtőpanelekkel a fűtés sokkal olcsóbban kiépíthető.
Összefoglalva a BVF CP1 és Noirot elektromos fűtőpanelek segítenek az energiafelhasználásunk optimalizálásában, okos funkciókkal, egyszerű kezeléssel a digitális termosztáton, vagy távvezérléssel WIFI-n keresztül. Akár lakásba, akár irodába, falra vagy hordozható formában kiváló választás lehet fehér, esztétikus megjelenésével.
tags: #villanyradiator #havi #fogyasztas