A Német Birodalmi Jelvények és Kitüntetések Az Első Világháború Után
Az első világháború lezárását követően Németországban számos emlékjelvény és kitüntetés jelent meg, amelyek a hősiesség, az emlékezés és a nemzeti identitás kifejezésére szolgáltak. Ezek között voltak hivatalos és nem hivatalos darabok is, amelyek mind a korabeli társadalmi és politikai viszonyok lenyomatát hordozták. A világháborús német birodalmi emblémák és az azokhoz kapcsolódó tárgyak, mint a zászlók és a pénznem, mind a korszak komplex történelmi hátterét tükrözik.
A Német Világháborús Emlékérem (DEdW)
1921-ben, az 1914-18-as világháború emlékére, hivatalos, állami, német kitüntetés hiányában, a „Nemzeti Szemléletű Katonák Szövetsége” felvetette a már korábban tervezett háborús emlékérem adományozásának gondolatát. Ezen a „nemzeti gondolkodású katonák egyesületén” belül intézményként „rendi tanács” jött létre, amely a kitüntetést adományozta a császár vagy az állam nevében. A Rendtanács 1921 szeptember 21-én megalakult bejegyzett egyesületként, és a régi hadsereg minden rendű tagja képviseltette magát, nem csak tisztek. A rendi tanács élén a tiszteletbeli marsall, a kancellár és az igazgatóság állt.
Először tiszteletbeli vezérezredesként működött Karl von Einem, mint kancellár és az éremalap hajtóereje Hauptmann a. D. A Német Világháborús Emlékérem, a DEdW egy kitüntetés, amelyet a halottak emlékére, az élők tiszteletére és az eljöttek utánpótlására hoztak létre. Ez az a történelmi díj, amelyet átadtak volna, ha nem hiúsították volna meg alattomosan a dicsőséges német fegyverek győzelmét.
A bonyolult és rugalmas odaítélési feltételek alapos olvasása során kiderül, hogy az érmet gyakorlatilag bárki (férfi vagy nő, katona vagy civil) megvásárolhatja. A kitüntetés átvételéhez sem különleges okiratok igazolására, sem frontharcosként végzett harci tevékenység dokumentálására nem volt szükség a harci jelvény megszerzéséhez. Szinte csak a „hazafias hozzáállás” volt szükséges odaítélési kritériumként. Az érem odaítélése nyilvánvalóan arra irányult, hogy minél több tagot számláló országos szövetség jöjjön létre, amelyet azonos kitüntetés, mint azonosító jel egyesít, és a „Becsület légiójába” szerveződik. Emellett a Rendtanács további kitüntetéseket adományozott „tiszteletre” azoknak, akik nem törekedtek a de "érdemesnek" ítélték őket. Többnyire ismert személyiségek voltak, akiket megtiszteltetésnek kellett volna éreznie.
A sokszor nagyon művészien és igényesen megtervezett nem hivatalos világháborús érmek mindegyikét betiltották a (nagyon szerény és csak egyoldalú bélyegzővel ellátott) állami világháborús Becsületkereszt alapításával 1934-ben, adományozásuk ekkor leállt. A Rendtanács azonnal és hivatalosan reagált a Világháborús Becsületkereszt adományozására, az új jogi helyzetnek megfelelően, ha és de nélkül, megszüntette a kitüntetéseket, és önként feloszlott. A meglévő 15 000 RM nyereségtőkét a birodalmi kormánynak utalták át a háborúban súlyosan megsérültek javára.
A náci Németország technológiai újításai
Az Emlékéremhez Kapcsolódó Dokumentumok és Szalagok
Az emlékérmekhez gyakran tartoztak különböző dokumentumok és viselési módok. A kitüntetések mellé adományoztak oklevelet az éremért a csatajelvénnyel, vagy díjlevelet a harci jelvény nélküli éremért. A világháborús tiszteletbeli emlékérem egy nagy éremrúdon is fel volt szerelve. Egy tipikus szalagkapocs a középső szalagon a világháború tiszteletbeli emlékéremére, felhelyezett miniatűr csatajelvénnyel. Balról jobbra: Vaskereszt II. osztályú, I. világháborús tiszteletbeli emlékérem.
Az első világháború kirobbanása és jellemzői (Középszint)
A Német Birodalmi Zászló Mint Embléma
A Német Birodalmi zászló egy látványos kiegészítő, amely azonnal hangsúlyt ad bármilyen térnek. A színek kontrasztja messziről is jól kivehető, a textil mozgása pedig szélben különösen élő hatást kelt: finom hullámzással „megtölti” a környezetet hangulattal. Akár gyűjteménybe keresel darabot, akár dekorációhoz, rendezvényhez vagy jelmezhez, egy jól elkészített zászló mindig rendezett, igényes összképet ad. A Német Birodalmi zászló különlegessége a határozott, karakteres megjelenés. Egy jól kiválasztott zászló nem csak egy textil: vizuális fókuszpont.
A termék történelmi jellegű szimbólumot ábrázolhat. A használat és megjelenítés országonként eltérő szabályozás alá eshet. Vásárlás előtt érdemes tájékozódni a helyi jogszabályokról és a rendezvény szabályzatáról. Ez a termék elsősorban azoknak ideális, akik történelmi korszakok iránt érdeklődnek, és gyűjtői jellegű dekorációt keresnek, tematikus kiállításhoz, fotózáshoz vagy díszlethez szeretnének zászlót, rendezvényre, klubhelyiségbe, műhelybe vagy garázsba keresnek markáns faldekorációt, jelmezes eseményhez, színházi előadáshoz vagy filmforgatáshoz használnák kellékként, ajándékba adnák olyan ismerősnek, aki zászlókat, relikviákat, történelmi tárgyakat gyűjt.
A Birodalmi Márka (Reichsmark)
A birodalmi márka (németül: Reichsmark; jele: ℛℳ vagy RM) a Német Birodalom pénzneme volt 1924 és 1948 között. Az első világháború előtti márka bankjegyeinek aranyra történő átváltását a háború kitörésekor megszüntették, a márka így papírértékké vált, a vesztes háború utáni gazdasági-pénzügyi válság hiperinflációhoz vezetett. A birodalmi márka bevezetését az 1923-ban kibocsátott járadékmárkához (Rentenmark) köthető stabilizációs program tette lehetővé. Miután az inflációt sikerült visszaszorítani, egy 1924. augusztus 30-án kelt törvény október 11-i hatállyal elrendelte a birodalmi márka forgalomba hozatalát és törvényes fizetőeszközként való elfogadását.
Már a törvény életbe lépése előtt forgalomba kerültek a korábbi réz egy- és kétpfennigesek, illetve megindult az ezüst egy- és hárommárkások (még csak Mark és nem Reichsmark felirattal) verése. Tervezték a császárság idején vert arany tíz- és húszmárkások ismételt bevezetését is, de ez nem történt meg. A birodalmi márka a második világháború után is forgalomban maradt egy ideig, a szövetségesek megszállási papírpénzeket (Allied-Military Currency) is kiadtak, ezeket a címleteket az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban nyomtatták. Forgalma 1948-ban szűnt meg.
Repülőgépek evolúciója és makettjei
| Pénznem | Időszak | Jellemzők |
|---|---|---|
| Márka (papír) | WWI előtt - 1923 | Aranyra válthatóság megszűnt a háború kezdetén, hiperinfláció |
| Járadékmárka (Rentenmark) | 1923 | Stabilizációs program részeként, bevezetés az infláció megfékezésére |
| Birodalmi Márka (Reichsmark) | 1924-1948 | Stabilizált pénznem, bevezetése 1924. október 11-én |
További Első Világháborús Német Jelvények
Az első világháború során és az azt követő időszakban számos más jelvény és azonosító is forgalomban volt. Példaként említhető Philipp Geyer első világháborús "dögcédulája", aki a 87. tartalék gyalogezred pótzászlóaljának 4. századában szolgált. A jelvénykészítők hamar hozzáláttak a német vonatkozású darabok legyártásához a fegyverbarátság okán. Kezdő jelvénygyűjtőként egy ideig zavarban voltam, hogy miért van a 11. hadseregnek két nagyon eltérő stílusú jelvénye. Aztán rájöttem, hogy két 11. hadsereg is szerepelt a Monarchia háborús frontjain. Az osztrák-magyar 11. hadsereg Tirolban működött. A másik, mint kiderült német 11. hadsereg a keleti fronton és a Balkánon. Ez utóbbi alárendeltségében is sok monarchiás egység is bevetésre került, így a németekkel a fegyverbarátság gyakorlása mindennapos volt.
Német export rendszám Magyarországon
tags: #vilaghaborus #nemet #birodalmi #emblema