Vezérlési Idő, Nyomaték és Működési Elvek Részletes Áttekintése
A modern technológia számos területén találkozunk a vezérlés, az idő és a nyomaték fogalmaival. Ezek az alapvető műszaki paraméterek határozzák meg gépeink, eszközeink és járműveink hatékony, biztonságos és hosszú távú működését. Ez a cikk részletesen bemutatja ezen kulcsfontosságú fogalmakat az autók motorjának vezérlésétől kezdve, az akkumulátoros szerszámok és kapunyitó motorok nyomatékán át, egészen a vezérlési diagramokig.
Vezérlés - Az Autó Motorjának Szíve és a Csere Fontossága
Sokan teszik fel a kérdést: vezérlés csere mennyi idő alatt készül el, és mire számíthatsz a szervizben? A vezérléscsere az egyik legfontosabb karbantartási művelet az autó élettartama során, hiszen a motor megfelelő működésének alapja. A vezérlés - legtöbbször vezérműszíj vagy vezérműlánc - gondoskodik arról, hogy a motor szelepei és a dugattyúk tökéletes összhangban működjenek.
A Vezérléscsere Folyamata és Időtartama
A vezérlés csere ideje több tényezőtől függ. Fontos tudni, hogy nemcsak a szíj cseréjéről van szó. A vezérléscsere során általában cseréljük a feszítőgörgőket, vezetőgörgőket, és sok esetben a vízpumpát is. Egy keresztben beépített motor vagy egy zsúfolt motortér jelentősen megnehezíti a szerelést. Amennyiben minden szükséges alkatrész rendelkezésre áll, a munka gördülékeny. A legtöbb esetben a vezérlés csere egy nap alatt elvégezhető. Reggel leadod az autót, és jó eséllyel még aznap vagy másnap át is veheted.
A Vízpumpa és a Görgők Szerepe a Vezérlésben
A vezérműszíj feladata, hogy összhangban tartja a főtengelyt és a vezérműtengelyt. A vezérlés csere alkalmával nem elegendő csak a vezérműszíjat cserélni. Vízpumpa csere hiánya a későbbiekben hűtőfolyadék szivárgást okozhat. Komolyabb esetekben a csapágy szétesik, ami a szíjat félrevezeti és a műanyag vízpumpa lapátok is letörhetnek. Ez a hiba komoly motor károsodást is okozhat. Mindegyik esetben ugyanúgy meg kell bontani ismét a vezérlést, aminek a költségét megspórolhatod, ha vezérlés csere alkalmával egyben megtörténik a vízpumpa cseréje is.
A vezérműszíj feszességét és elvezetését segítik a görgők. Típus függő, hogy egy adott autóban éppen mennyi görgővel tervezték a motor vezérlését. A görgők élettartama is azonos a vezérműszíjéval. Ha kimarad a cseréje, idővel zajos lehet. Egyes vezérléseknél patronos rezgéscsillapítót is alkalmaznak, hogy a rezgés egy adott tűrési értéken belül maradjon. A vezérműszíj, görgők és vízpumpa élettartama szempontjából ennek a cseréje is nagyon fontos. A gyárak kötelezően előírják a cseréjét.
Vezérműlánc és Hosszbordás Szíj
Egyes típusoknál vezérműszíj helyett vezérműláncot alkalmaznak. Ebben az esetben a vízpumpát a hosszbordás szíj hajtja. A vezérműlánc feszítéséért egy olajos feszítő patron a felelős. Az autó beindításakor a patront egy rugó feszíti elő, amíg nincs meg a kellő olajnyomás. A nem megfelelő minőségű motorolaj miatt a lánc és a kapcsolódó műanyag láncvezetők hamarabb elkopnak és idő előtti cserére lesz szükség. Cseréjét a hiba lámpa felvillanása is jelezheti. A vezérműlánc cseréje általában időigényesebb és bonyolultabb feladat, mint a vezérműszíj cseréje.
A hosszbordás szíj feladata a segédberendezések működtetése - köztük a generátor, szervószivattyú vagy a klímakompresszor. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a szakadás előtt álló szíj szétfoszló maradéka bekerülhet a vezérmű burkolat alá.
Mikor Cseréljük a Vezérlést? Gyári Előírások és Kockázatok
A gyártó által előírt csereperiódus betartása nemcsak a motor élettartamát növeli, hanem a biztonságodat is szolgálja. A vezérműszíj szakadás az egyik legsúlyosabb motorkárosodást okozó hiba. A gyártó előírásait mindenképp be kell tartani, nem szabad akár 10.000 km-rel sem túl futni. A VW leírását idézve a vezérlés karbantartásával kapcsolatosan a következő olvasható: "180 000 kilométerenként, függetlenül az eltelt hónapoktól".
Egy konkrét példa: VW Touran 1T, 2005 évjárat 1984 cm3 FSI motorral, 134 ezer km-nél. 2015-ben komplett vezérléscsere megvolt, Continental szíjjal. Alapvetően lecserélném a vezérlést, de az a módszer is működhet, hogy a burkolatok levétele után alaposan, lassan átforgatva a motort, minden fogat megvizsgálva (és hibátlannak, repedés és leválás-mentesnek ítélve) még adhat neki mondjuk egy-két évet. Többet azért nem kockáztatnék. Ha valóban 15 000 km van a vezérlésben 2015 óta, megfelelő vizsgálatok után a görgők/vízpumpa/szimeringek is maradhatnak. A nagy könyv nem ezt írja, de a költségek optimalizálása így valósítható meg.
A vezérműszíj kopására utaló 5 jel | AUTODOC tippek
Gyakorlati Tanácsok és Szerviz Információk
Amikor behozod az autódat, először átvizsgáljuk a vezérlés állapotát és ellenőrizzük az esetleges járulékos hibákat. Fontos számunkra a precizitás, hiszen a vezérlés beállítása milliméter pontosságot igényel. Ha felmerült benned a kérdés, hogy vezérlés csere mennyi idő, a legjobb, ha konkrétan a saját autódra kérsz tájékoztatást. Szervizünkben személygépjárművek, kis haszonjárművek és tehergépjárművek javításával és karbantartásával foglalkozunk. Emellett jármű honosítási eljárásban és eredetiségvizsgálatban is számíthatsz ránk. Ha szeretnéd pontosan tudni, a te autód esetében a vezérlés csere mennyi időt vesz igénybe, foglalj időpontot online, vagy hívj bennünket bizalommal. Megbízható autószervizre van szükséged? Keress minket, kérj árajánlatot!
Nyomaték - Erő és Precizitás Különböző Alkalmazásokban
Mi a Nyomaték?
A "meghúzási nyomaték" kifejezés, amely az akkumulátoros csavarozók műszaki paramétereiben szerepel, az erőforgató képességére utal. A nyomaték a motor „forgatóereje”, amely a kapuszárnyat vagy a fogaskereket mozgatja. A meghúzási nyomaték nagysága az alkalmazott erő nagyságától, az erő karjának hosszától, valamint az alkalmazott erő és a kar közötti szögtől függ. Az erő maximális nyomatéka 90°-os szögnél van. Így ha egy 0,2 m hosszú karra 90°-os szögben 100 N (a szélességi fok figyelmen kívül hagyásával 100 N ≈ 10 kg) erőt fejtünk ki, akkor az eredő erőnyomaték 20 Nm.
Akkumulátoros Csavarozók és Ütvecsavarozók Nyomatéka
Az akkumulátoros fúrócsavarozók maximális meghúzási nyomatéka kb. 150 Nm-ig terjed. A fúrócsavarozók általában kisebb méretű csavarok becsavarására szolgálnak. Az ütvecsavarozóval ellentétben a létrejövő nyomaték mindig egyenletes. A fúrócsavarozó működését a következőképpen mutatja be az elv: a motor és a sebességváltó erejét a rugó az előfeszítés erejétől függően kondicionálja. A rugó egy bizonyos nyomaték elérésekor feloldja a meghajtótengelyre gyakorolt nyomást, és a tokmány leáll a forgásban.
Az akkumulátoros fúrócsavarozókon a meghúzási nyomaték beállítását általában egy forgótárcsával oldják meg. A pozíciókat számjegyek jelzik - a magasabb szám nagyobb meghúzási nyomatékot jelent, és fordítva. Ezek nem jeleznek konkrét nyomatékértéket.
Az ütvecsavarozó működési elve a következő: az ütvecsavarozó kalapács forgási energiáját használva az üllőre üt. Az anyagba való csavarozáskor a szerszám ellenállásba ütközik. Amikor az ellenállás növekedésével a kalapácshoz rögzített rugó visszahúzódik és visszahúzza a kalapácsot az üllőtől. A rugó ekkor kioldja a kalapácsot, amely előre mozog. Mivel a kalapács még mindig forog, karjai az üllő karjaira ütnek. A nagy nyomatéknak köszönhetően az ütvecsavarozó nagyon nehéz feladatok elvégzésére is alkalmas.
Kapunyitó Motorok Nyomatéka - A Helyes Választás Kulcsa
A megfelelő kapunyitó motor kiválasztása három kulcsadaton múlik: nyomatékon, ciklusszámon és zajszinten. Ha ezeket valóban érted, nem lesz alulméretezett a hajtás, nem fog feleslegesen melegedni, és a működés nem zavarja a családot vagy a szomszédokat. A következő útmutató kifejezetten gyakorlati szemlélettel készült, szárnyaskapuhoz, tolókapuhoz és úszókapuhoz külön-külön gondolkodási kapaszkodókat ad, miközben a katalógusadatok mögé néz: mit jelent a nyomaték, mit takar az ED% és a ciklusszám, hogyan olvasd a dB értékeket, és milyen extrákon múlik a csendes, hosszú távon is üzembiztos kaputechnika.
Útmutató az ablaktörlő motor karbantartásához
A Nyomaték Gyakorlati Jelentősége
Nyomaték (Nm) a gyakorlatban: miért ez a legfontosabb szám? Szárnyaskapunál jellemzően newtonméterben adják meg, és a valóságban nem csupán a szárny tömege, hanem a szárny szélessége, felülete, a zsanérok állapota és mindenekelőtt a szélterhelés is befolyásolja, mekkora értékre van szükség. Toló- és úszókapunál a gyártó gyakran maximális kaputömeget és tolóerőt jelöl, de a gördülési ellenállás és a fogasléc-fogaskerék illesztés ugyanúgy döntő. A katalógusban látott számokat ezért mindig a valós környezetre kell „lefordítani”.
Miért nem elég a „kapu tömege” alapján dönteni?
A szélterhelés a leginkább alábecsült tényező. Egy áttört, rácsos kapu és egy teljesen zárt burkolat között ég és föld a különbség, még akkor is, ha a tömeg azonos. Zárt felületen a szél szó szerint vitorlaként hat a szárnyra, a motor pedig nemcsak a tömeget, hanem a szélnyomásból eredő ellenállást is le kell győzze. Ugyanez igaz a tolókapukra is: hosszú, magas, zárt felületű kapunál a sínsúrlódás és a fogasléc illesztés mellett a szél is számottevő terhelést ad, különösen viharos napokon, amikor a nyitás- és zárásidő is megnyúlik, vagy a vezérlés akadályt érzékel. A jó méretezés tehát nem „egy szám” kiguglizása, hanem környezetfüggő döntés.
Nyomatékválasztás Szárnyaskapunál
Szárnyaskapunál a mechanika karjai miatt a nyomatékigény nem állandó a teljes nyitási úton. Induláskor és megállás előtt általában nagyobb erő kell, mint középen. Éppen ezért nagyon fontos a tartalék: ha papíron éppen elegendő a motor, de a kapu huzatos helyen áll vagy télen kicsit megszorul, a hajtás feleslegesen terhelődik, melegszik és rövidül az élettartama. Lakossági környezetben általános, hogy a kiszámolt vagy becsült igény fölé legalább húsz-harminc százalék tartalékot tervezünk, huzatos, dombtetős vagy zárt lemezelésű kapunál pedig ennél többet is.
Szárnyaskapunál a szárny szélessége, a bekötési pontok A-B-C méretei és a nyitási szög együtt határozzák meg, mennyire tudja a motor hatékonyan átadni az erejét. Az azonos nyomatékú hajtás teljesen más eredményt ad rosszul megválasztott karhosszal vagy bekötési ponttal, ezért a telepítés előtti helyszíni felmérés kulcskérdés. Ha a szárny zárt lemezelésű, vagy a hely szeles, nem elegendő a „papíron jó lesz” kategória. Ilyenkor érdemes olyan motort választani, amely nagyobb induló nyomatékkal és szabályozott, lassított megállással dolgozik, így nem a végállásnál „üt” nagyot, hanem finoman zár. Egy kétszárnyú, összesen 200-250 kilogrammos kapu, 2-2,5 méter szárnyszélességgel, részben áttört felülettel, védett helyen, rendszerint jól működik egy középkategóriás, 250-350 newtonméteres motorral. Ugyanez a kapu, ha teljesen zárt panelből készült vagy dombtetőn áll, ahol gyakoriak a széllökések, már észrevehetően több nyomatékot igényel. Ha a katalógus határára méretezünk, a motor minden viharban a tűrései szélén dolgozik, ami feleslegesen terheli a fogaskoszorút és a csapágyakat.
Toló- és Úszókapuk Motorereje
Tolókapunál és úszókapunál a súrlódás és a gördülési ellenállás a kulcsszó. Egy precízen beállított úszókapu, minőségi görgőházakkal és pontos alapozással, meglepően kis motorerőt igényel normál időben. Ám ha a sín eljegesedik, a görgőben szennyeződés ül meg, vagy a fogasléc-fogaskerék hézag túl kicsi, a terhelés azonnal megugrik. Az a motor, amely száraz nyáron könnyedén mozgat, télen áramhatárolásba futhat. Ezért itt is aranyszabály a tartalék és a jó mechanika: előbb a gördülést hozzuk rendbe, csak utána választunk motort. Ha a kapu kézzel tolva is nehézkesen mozdul, a motor sem csodatevő.
Lejtős terepen a visszagurulás elleni védelem és a motor önzáró karakterisztikája is számít. Fogaskerekes hajtóműveknél az önzárás mértéke, csigahajtásnál a visszaforgás elleni képesség befolyásolja, mekkora erőt vesz fel a motor álló helyzetben és mennyire stabil a zárás. Ha a kapu gyakran áll részben nyitott helyzetben, érdemes olyan megoldást keresni, amely motorfék vagy mechanikus retesz segítségével biztonságosan tartja a pozíciót.
Ciklusszám és Munkaciklus (ED%)
A ciklusszám azt jelzi, hány teljes nyitás-zárás végezhető adott idő alatt. Lakossági felhasználásnál tipikus a napi 10-40 ciklus; társasháznál és céges parkolónál ez nagyságrendekkel több lehet. A munkaciklus, azaz az ED% pedig azt mutatja, mennyit dolgozhat a motor az adott időablakban pihenő nélkül. Egy 50%-os ED azt jelenti, hogy ugyanannyi időt kell hűlnie, mint amennyit dolgozott; ipari hajtásoknál 80-100% is előfordul. A hőterhelés nem látszik, amíg nem késő: a hővédelem egyszer csak lekapcsol, a kapu pedig megáll. Ha a forgalom rendszeresen a lakossági tartomány tetejére ér, jobb egy nagyobb hűtőfelületű, magasabb ED%-ú motort választani, amely tartósan is bírja a sűrű indítást.
A valós forgalom felmérésénél érdemes a csúcsidőket is figyelni. Sok kapunál reggel és este rövid időre extrém terhelés jelentkezik. Ha a motor paraméterezése és a hűtése nincs ehhez igazítva, a rendszer akkor áll le, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A megoldás lehet egy kategóriával nagyobb hajtás, vagy hatékonyabb vezérlési stratégia gyorsabb nyitással és soft stop beállítással, amely csökkenti a felesleges melegedést.
Zajszint (dB)
A zajszintet decibelben, általában egy méterről mérik. Az ötven decibel körüli érték csendesnek számít, hatvan környékén még elfogadható, de az élményt a szerkezet és az épület is befolyásolja. A motor hangja felerősödhet, ha az oszlop rezonál, ha a fogasléc túl feszes, vagy ha a végállásoknál a vezérlés nem lassít elég finoman. A kefe nélküli, alacsony feszültségű hajtások sokszor halkabbak, és jobban szabályozhatók; a lágyindítás és lágymegállás a mindennapokban többet ér, mint a katalógusban látott egyetlen dB érték. Ha a csend prioritás, a mechanikai beállítás legalább olyan fontos, mint maga a motor.
Vezérlési Funkciók, Tápellátás és Karbantartás Kapunyitó Rendszereknél
A jó vezérlés fél siker. A finom indítás és lassított megállás kíméli a mechanikát és csendesíti a működést. Az enkóderes pozíciókövetés pontosabb akadályérzékelést ad, így a motor hamarabb „érzi”, ha valami az útban van, és visszanyit. A résznyitás, más néven gyalogos mód, kíméli a hajtást, mert nem minden áthaladáshoz kell teljes ciklust futni. Az automatikus zárás fotocella-felügyelettel növeli a kényelmet biztonság mellett. Ha távoli elérés is kell, érdemes olyan vezérlést választani, amely megbízhatóan működik okostelefonos alkalmazással, és támogatja a naplózást, vendégkódokat vagy időzített hozzáférést.
Beléptetésnél egyre gyakoribb az ugrókódos távvezérlés, amely biztonságosabb a fix kódnál. Ha hosszú távú kompatibilitást szeretnél, válassz elterjedt protokollt és cserélhető rádiómodult. A rendszer akkor lesz igazán kényelmes, ha többféle megnyitási módot kínál: távirányító, PIN billentyű, Bluetooth vagy NFC, sőt bizonyos esetekben rendszámtábla felismerés is. Minél több a lehetőség, annál könnyebb a család, a futár vagy a vendégek számára szabályozott hozzáférést adni kompromisszumok nélkül.
A vezérműszíj kopására utaló 5 jel | AUTODOC tippek
Kültéri rendszereknél az áramszünet nem elméleti kérdés. Ha a környéken gyakori a kimaradás, keress akkumulátoros tartalék táppal szerelhető vagy integrált megoldást. A modern, alacsony feszültségű hajtások kevesebbet fogyasztanak és hatékonyabban üzemelnek akkumulátorról, ráadásul gyakran gyorsabban is reagálnak. Napelemes működtetés lakossági kapunál működhet, de csak akkor, ha a mechanika könnyű futású és a napi ciklusszám alacsony-közepes. Árnyékos, északi fekvésű udvarban vagy téli, borús időszakban a töltés elégtelen lehet, ezért itt a jó akkukapacitás és a fogyasztás optimalizálása döntő.
Az IP-védettség és a tömítések minősége erősen meghatározza, mennyire állja a motor a port, a szelet és az esőt. Kültérre minimum fröccsenő víz és por elleni védelem kívánatos, a kábeltömítések és a megfelelő kifolyónyílások pedig megakadályozzák, hogy a burkolatban pangó nedvesség kárt tegyen az elektronikában. A rögzítési pontoknál a korrózióvédelem és a rezgéscsillapított alátétezés hosszú távon csendesebbé és tartósabbá teszi a szerkezetet. Téli üzemben a sűrűsödő kenőanyag és a jég miatt nő a terhelés; a jó beállítás és a rendszeres karbantartás ilyenkor térül meg a leginkább.
A jól megválasztott motor is lehet gyenge, ha a kapu nincs rendben. A zsanérok holtjátéka, az oszlopok merevsége, a fogasléc-fogaskerék hézag, a sín egyenessége és a bekötési geometriák mind befolyásolják, mekkora erőt „lát” a motor. Szárnyaskapunál különösen kritikus a karhossz és az A-B-C méretek beállítása; rossz geometriánál a motor útjának egy részén alig hatékony, másik részén pedig szükségtelenül erőlködik. A beüzemelés utáni első hetekben érdemes figyelni a ház hőmérsékletét és a motor hővédelmét; ha szokatlanul gyakran melegszik, az mechanikai szorulást jelezhet, nem pedig elektromos hibát.
Automata kapunál a biztonsági elemek nem opcionális díszek. A fotocella a legalapvetőbb védelem, amely meggátolja, hogy a kapu mozgás közben személyre vagy járműre zárjon. A vészkioldó akkor nélkülözhetetlen, ha áramszünet vagy meghibásodás esetén kézzel kell nyitni, különösen zárt udvaroknál. A jelzőfény és a hangjelzés a környezet számára ad egyértelmű visszajelzést a mozgásról. Mindezek együtt, helyesen bekötve és karbantartva jelentik a különbséget a biztonságos és a kockázatos rendszer között.
Ha a kaput okostelefonról, hangasszisztenssel vagy automatizált jelenetekből is vezérelnéd, érdemes olyan vezérlést választani, amely nyílt csatlakozási lehetőségeket kínál, és nem zár be egyetlen gyártó ökoszisztémájába. A legjobb megoldások naplózzák a nyitásokat, időzíthető vendégkódot adnak a futároknak, és geofencing alapon automatikus nyitást kínálnak. Fontos, hogy a távoli elérés erős titkosítással és naprakész frissítésekkel működjön, és legyen könnyen korlátozható vagy visszavonható hozzáférés a biztonság érdekében.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az éves átvizsgálás és a szezonális tisztítás sok évet ad a rendszerhez. A sín és a futófelület portalanítása, a görgők ellenőrzése, a csatlakozások meghúzása és a tömítések vizsgálata nem látványos, de rengeteget számít. Zajosodás esetén nem érdemes rögtön motorcserére gondolni: gyakran egy beállítás, kenés vagy egy megkopott alkatrész cseréje visszahozza a csendet. A fotocellák rendszeres törlése pedig nemcsak esztétikai kérdés; a porszemcsék vagy a pókháló téves riasztást okozhatnak, ami feleslegesen megakasztja a működést.
Ha a kapu egyszer csak megáll vagy visszanyit, a vezérlés általában okkal teszi. Akadályérzékelés, túláram, végállás-eltérés vagy hővédelem mind lehetnek a háttérben. Hasznos megfigyelni, pontosan mikor lép fel a jelenség: induláskor, a pálya közepén vagy a végén. Induláskor fellépő akadozás gyakran túl nagy induló terhelés vagy rossz geometriát jelez, végállásnál bekövetkező „rántás” pedig finomhangolást kíván a lassítási szakaszokon. A célzott beállítás nemcsak a kényelmet növeli, hanem a motor élettartamát is.
Gyakori hibák, amelyeket könnyű megelőzni: Sokan a katalógus szerinti maximális kaputömeghez választanak motort tartalék nélkül. A valóságban a tartalék nem luxus, hanem biztosíték a szélre, a télre és az öregedő mechanikára. Ugyanilyen tévedés a zajt kizárólag a motorra fogni, miközben a rezonáló oszlop, a feszes fogasléc vagy a gyenge rögzítés okozza a hang nagy részét.
Vezérlési Idő és Működési Diagramok
Elmozdulás-idő Diagram
Az elmozdulás-idő diagram a pneumatikus rendszer valamely elemének elmozdulását grafikusan ábrázolja az idő függvényében. Ezt az ábrázolási módszert használják a működési diagram alternatívájaként vagy azt kiegészítve. Például egy munkahenger elmozdulás-idő diagramjának felrajzolása az alábbi módon képzelhető el. A munkahenger dugattyúrúdjának mozgási irányára merőlegesen egy papírszalag mozog egyenletes sebességgel. A dugattyúrúd végére egy íróeszközt rögzítve ez az íróeszköz a papírszalagon a munkahenger dugattyúrúdjának aktuális helyzetét jelöli. Amennyiben a dugattyúrúd valamely véghelyzetében, nyugalmi állapotban van, akkor a papírszalagon a szalag haladási irányával párhuzamos vonal rajzolódik a papírra. Amennyiben az egyik véghelyzetéből a másik véghelyzetébe mozog a dugattyúrúd, akkor a haladási iránnyal 0° és 90° közötti szöget bezáró ferde vonal rajzolódik fel. A ferde vonal meredekségét a dugattyúrúd és a papír haladási sebességének az aránya határozza meg.
Időterv Működési Diagram
A működési diagram egy vezérlés munkaciklusának meghatározott szabályok szerinti grafikus ábrázolása. A lépéseket nullától indulva egyesével számozzák. A 0. lépés a kezdő lépés, ez a normál indítási helyzetet mutatja. Kettős, négyzet alakú keretbe foglalva ábrázolják, megkülönböztetve a többi lépéstől, amelyeket ugyanilyen, de egyszeres keretbe foglalnak. A lépéseket egymás alatt sorban ábrázolják, az egymás utáni lépések kereteit a négyzetek oldalközepénél vonal köti össze. A tevékenységet a lépés mellett az abban a lépésben megvalósuló tevékenységet végző elem jelével és mozgási irányával szintén keretbe foglalva ábrázolják. Egy lépéshez természetesen több tevékenység is kapcsolódhat. Közbenső feltételek azok, amelyeknek teljesülniük kell a következő lépés elkezdéséhez. Ezeket az egymás utáni lépéseket összekötő vonalra merőlegesen behúzott rövid vonallal és a feltétel melléírásával jelölik. Mivel az időtervvezérlésnél az egyes lépések az indításhoz képest mindig ugyanabban az időpontban történnek, ezért itt a lépés mellett a lépés időpontja jelölhető, de ez a jelölés nem kötelező.
Időterv Vezérlési Diagram
Az időtervvezérlés vezérlési diagramjában a vezérlő, beavatkozó és munkavégző elemek a lépésenként elfoglalt helyzetének és e helyzeteknek az egyes lépések közben történő változását ábrázolják grafikus formában. A vezérlő diagramban felülről a munkavégző elemekkel kezdve minden elemhez tartozóan az aktuális elem elfoglalható helyeinek számával megegyező számú vékony vonallal húzott vízszintes egyenes helyezkedik el. Alul a koordináta-rendszer legalsó vízszintes vonalán a lépéseket sorszámozzák vízszintes irányban. Mivel az időtervvezérlésnél a programadó által kiadott jelek időpontja csak az időtől függ, ezért itt a lépésekhez tartozó időpontok (amennyiben ismertek) beírhatók a lépés sorszáma alá. Minden lépés jelnél a legfelső működési helyzet vonaláig szintén egy-egy vékony vonalat húznak. A működés folyamán minden elem elfoglalt helyzetét vastag folyamatos vonallal ábrázolják (például, ha egy elem helyzete valamely lépés folyamán 0-ról 1-re változik, akkor az előző lépési vonalnál lévő 0 pontját egy ferde egyenes köti össze a következő lépési vonalnál lévő 1 pontjával).
tags: #vezerlesi #ido #nyomatek #információk