A szalagos magnó reneszánsza: Múlt, jelen és a kompromisszummentes hangzás

A high-end audió világában ma már nem a bakelit jelenti a végállomást. Az igazi, kompromisszummentes analóg hangzás szerelmesei egyetlen forrásra esküsznek: ez a szalagos magnó. Ez a technológia, amely a digitális korszak hajnalán szinte feledésbe merült, ma ismét a reflektorfénybe kerül, elképesztő árakon és exkluzív formában tér vissza.

A szalagos magnózás története: A kezdetektől a digitális forradalomig

Az első lépések: AEG és BASF

A mágneses hangrögzítés története mélyen a múltba nyúlik. A legemlékezetesebb hangtechnikai kiállítás (Berliner Funkausstellung - mai nevén: IFA) 1935-ben, azaz több mint 80 éve volt. Ekkor az AEG bemutatta a meglepett világ nyilvánossága számára az első szalagos magnót, BASF mágnesszalaggal. A gyors fejlesztéshez hozzájárult egy szerencsés találkozás, 1932-ben Fritz Pfleumer, a BASF mérnöke feltalálta a papír alapú mágneses szalagot. Tehát együttműködve dolgozott a BASF és az AEG. A frissen kifejlesztett magnó még jobb szalagot kívánt, ez ösztönözte a BASF haladását, hogy készítsen egy jobb, műanyag hordozójú szalagot.

1935 augusztusában a Consumer Electronics Fair első napján az AEG bemutatta a mágnes szalaggal működő AEG K1 típusú Magnetophon készülékét. Bár a nagy és nehéz volt, de már hordozó-bőrönd is járt az eladó készülékhez. A mágneses réteggel bevont papírszalag 6.5mm széles és nagyon „alázatos” hangon produkálta a hangzás minőségét. A K1-ben egyenáramú előmágnesezés (DC-bias) volt. A frekvencia sávszélesség 6000 Hz-ig volt rögzíthető. A jel-zaj arány csak mintegy 30-35dB, ami az emberi beszéd érthetőségét tolerálta. Ez a magnó 3 meghajtó motorral rendelkezett (Dr. Theo, az AEG csapatvezető mérnökének ötlete alapján) már használta a gyors visszacsévélést és a nyomógombos vezérlést. A 30cm átmérőjű szalag-tekercsre a teljes 6,5 mm-es széles sávban lehetett akár 20 perc műsort rögzíteni, 100 cm/s sebességgel. A szalagtekercs súlya körülbelül 1 kg volt. Az így már rendelkezésre álló 20 percnyi játékidő hatalmas előrelépést jelentett a viaszlemezek korlátozott játékidejéhez képest.

A hallható hangminőség 1940-ben nagy lendületet vett, a véletlenszerűen létrejövő találmány, a magas frekvenciájú előmágnesezés révén, amely egyértelműen csökkentette a zaj viszonyát a hasznos jelhez képest. A világ első otthoni használatra szánt szalagos magnója 1947-ben került forgalomba az USA-ban. A rendszert magát a német AEG cég fejlesztette ki 1934-ben, a nagyvilág csak a háború után tudta meg a szerkezetek létezését. Valójában a magnók először acélhuzalra rögzítettek hangot.

A mágnesszalag fejlődése és a digitális kihívás

A szalagos technológia rohamosan fejlődött. Gyors egymásutánban megszülettek a videomagnók, majd a DAT-magnó. A Philips 1963-ra zsugorított egyet a tárcsás, szalagos megoldáson, megszületett a kompakt kazetta, és 1979-ben a Sony elkészült formátum-zsonglőr hordozható készülékével, a Walkman nevű zsenialitással. A mágnes-szalag viszont a videózás területén óriási sikereket könyvelhetett el az 1980-as, 90-es években. A digitális korszak beköszöntével a szalagos magnók nehézkes, karbantartást igénylő világa látszólag örökre eltűnt a süllyesztőben. Az elmúlt évtizedben azonban valami eltört a high-end társadalomban. A zene túlságosan is elérhetővé és sterillé vált, ami megnyitotta az utat az analóg technológia, így a szalagos magnó reneszánsza előtt.

Veterán Fiat autók története

A high-end analóg hangzás királya: A Revox B77

Az igazi, kompromisszummentes analóg hangzás szerelmesei egyetlen forrásra esküsznek: ez a szalagos magnó. Ennek a kategóriának pedig van egy megkerülhetetlen uralkodója. A Revox B77 szalagos magnó - pontosabban annak kőkemény, professzionális stúdióváltozata - évtizedekkel ezelőtt uralta a stúdiókat, a rádióállomásokat és a tehetős zenehallgatók nappaliját. Most pedig, a streaming korszak csúcsán, elképesztő árakon és exkluzív formában tér vissza a reflektorfénybe.

A Studer örökség és a Revox minőség

A történet a 70-es évek végén kezdődik. A svájci Willi Studer cége ekkor már a világ legjobb professzionális stúdiómagnóit gyártotta - a Beatles, a Pink Floyd és a korszak szinte minden meghatározó zenekara Studer gépeken rögzítette a lemezeit. A Revox márka ennek a cégnek volt az „otthoni”, polgári ága.

Technikai fölény és innovációk

Fontos azonban tisztázni, hogy nem minden Revox B77 modell volt egyforma. Amíg az átlagos otthonokba a normál sebességű, negyedsávos (pénztárcabarátabb és szalagtakarékosabb) verziók kerültek, addig a stúdiókat és a legkomolyabb audiofilek szobáit a gép csúcsváltozata uralta. Ez az orsós magnó nem egy átlagos lejátszó volt, hanem egy ipari műszer. A váza egyetlen, masszív alumínium öntvényből készült, ami garantálta, hogy a mechanika évek múltán, folyamatos hőingadozás mellett sem deformálódik. A legnagyobb újítást a vezérlés jelentette: a gombjait nem mechanikus rudak, hanem modern, logikai áramkörök irányították. Ha gyorstekerésből hirtelen rányomtál a lejátszásra, a szalagos magnó nem tépte el a szalagot, hanem elegánsan, elektronikusan lefékezett, és csak utána indította el a zenét.

A Revox B77 újjászületése

A Revox B77 a 80-as évekre az abszolút státuszszimbólummá vált. Ahogy a „Reel-to-Reel” (orsós) magnózás egyre keresettebb lett a legfelső körökben, úgy lőttek ki a klasszikus gépek árai. A szakik elkezdték előásni a régi Revox B77-eseket, hogy borsos áron újítsák fel őket a stúdióverziók specifikációi alapján. A klasszikus kinézet és a robusztus mechanika megmaradt, de a belső elektronikát teljesen a mai elvárásokhoz igazították. A jelútból száműzték az elavult alkatrészeket, és a gépet stúdiószintű, szimmetrikus (XLR) csatlakozókkal látták el.

Miért más az orsós magnó hangzása?

Az analóg hangzás iránti vágy a digitális sterilitás elleni válaszként erősödött meg. A bakelitnél a tűnek a barázdában kell maradnia, ami bizonyos korlátokat jelent a hangminőségben. Ezzel szemben egy nagysebességű, 15 ips (inch per second) sebességgel forgó negyedcolos mágnesszalagnál nincsenek ilyen korlátok. Amikor egy Revox B77 szalagos magnón felteszel egy mesterszalag-másolatot (Master Tape), te nem egy formátumot hallgatsz, hanem az „eredeti” felvételt. Nincs tű, nincs súrlódásból eredő sercegés, nincs fázishiba.

Veterán és utánpótlás asztalitenisz

A szalagos magnók különböző sávszélességgel és sebességgel dolgoznak. Egy kétsávos, kétsebességes (19,5 és 9,25 cm/s) magnetofon komoly minőséget biztosít. A szalagok felvételi sávjai is eltérőek lehetnek: az összes stúdiómagnón a bal az 1-es számmal illetett csatorna, tudtommal. Mikor össze kell kábelezni két ilyen magnót, mindig ez a támpont (pl. Otarit ML magnóval, vagy ML magnót Telefánkkal, vagy Telefánkot Otarival, stb.). A Nagrácskákon pedig nem minden úgy van, ahogy azt megszoktuk máshol, sőt. Negyedsávos felvételek is léteznek, és az eredeti szövegben említésre került egy 14 ezer forintos szalag irányára is. Különleges funkciók is előfordultak, például a magnó magától kihúzza a szalagot, lejátsza, majd visszatekeri és utána cseréli a kazettát egy komplexebb rendszer esetén.

A magyar szalagos magnógyártás története

Magyarországon a semmiből indult a magnógyártás. Technikai és ideológiai akadályok fékező ereje ellenére is sikerült eljutni a világszínvonalig. Az egész úgy kezdődött, hogy a Magyar Rádiónak 1951-ben szüksége volt néhány lejátszó magnóra. Maradék külföldi alkatrészekből össze is raktak 6 darabot, de az első közhasználatú célra szánt mágneses hangrögzítő az Audio Hang- és Kinotechnikai Vállalat által 1954. januárjában bemutatott magnetofon adapter volt. Ezt lemezjátszóra lehetett ráhelyezni, és akkoriban ez volt a szalag lejátszásának legolcsóbb módja.

Ugyanebben az évben két komplett magnó is megjelent, a Vörös Szikra gyár ugyanezen nevű készülékének első változata az "M1", valamint az "M2", amibe egy Kossuth Rádióra hangolt detektoros vevő is beépítésre került. Anno 3600Ft-os áron kapható masinából kb 4000 db készülhetett 3 év alatt és sok még ma is működik! 1954-ben született még meg a Mechanikai Labor által gyártott "ML" típusjelzésű EHR magnó, ami először a BM számára készült egy GRUNDIG minta alapján. 1957-ben került kereskedelmi forgalomba a Finommechanikai Vállalat (FMV) saját fejlesztésű magnója, az Erkel. A készülék annyira stabilra sikeredett, hogy még ma is minden gond nélkül üzemeltethető.

A Telefongyár is belép a gyártók sorába még 1957-ben a Terta 811-el, ami teljes egészében magyar tervezés, nem vett át senkitől semmit. Ez a kétsávos, kétsebégességű (19,5 és 9,25 cm/s) magnetofon nyomógombos mechanika működtetéssel és varázsszemes kivezérlésjelzővel rendelkezett. Hordozható műbőr bevonatú bőrönd dobozban készült beépített hangszóróval, de néhány egyedi gyártású zeneszekrénybe is beépítették. Súlya 19 kg, kimenő teljesítménye 2,5 W. Ezután jött a Bartók 1959-ben, ami nem került sorozatgyártásra, de furcsa módon az NDK-ban Smaragd néven mégis készült belőle jó pár darab. Ezután átszervezések miatt a magnógyártás átkerül az FMV-től a Budapesti Rádiótechnikai Gyárhoz (BRG). A hatvanas évek elejének népszerű készüléke volt a Mambó M5, amit a BRG osztrák licenc alapján gyártott. Még az akkori slágerekben is megénekelték. A Terta 811 és a Mambó 1962-ig volt gyártás alatt.

Őket követte a Terta 922, amely az egyik legesztétikusabb magyar magnetofon volt. Bemutatásakor még díjat is kapott. Volt még egy különlegessége, hogy az első nyomtatott áramköri panellal szerelt készülék volt. A BRG a Koncert M4/a géppel rukkolt ki, amely híres nagy gyártmány lehetett volna, de kicsit túlbonyolították, ezért amatőr egységcsomagok formájában végezte az akkori Ezermester boltokban. A Telefongyárban fejlesztett AT632 hordozható hálózatról és telepről is működtethető készüléket már a BRG-ben, M 632 típusjelzéssel gyártották. Az átszervezést gyorsan kiheverte a hazai magnógyártás, mert a BRG kirukkolt 1964-ben az M8 Calypso magnetofonnal, amely esztétikailag szép volt és mindent tudott, amit abban az időben el lehetett várni egy ilyen rögzítőtől. Ez bár még csak félsávos és csöves volt, de rá épültek a következő generációk. Ízig-vérig magyar fejlesztés volt, több tízezer darabot adtak el belőle és nyereséget hozott a vállalatnak. Ezután jöttek a család következő tagjai az M9, M10, M14, majd a tranzisztoros változatok az M20 és M40. A nagy sikerű BRG orsós magnó sorozat utolsó két tagja az M11 és M12 volt.

Nagy Attila sikerei

Az M11 Európában teljesen egyedülálló módon kazettás és szalagos magnó is volt egyben másolási funkcióval ellátva. Ehhez hasonlót csak az USA-ban és Japánban gyártottak. Nyugaton még azon agyaltak, hogy melyik kazetta szabványt fogadják el, mi pedig már gyártottuk a Philips kompakt kazetta rendszerét rögtön kombó verzióban. Ekkor már 1970-et írtunk, úgy tűnt, semmi nem állíthatja meg a hazai orsós magnó gyártás töretlen lendületét, de a KGST-nek sikerült. Ugyanaz a történet, mint a fényképezőgépeknél. Felsőbb utasításra a baráti országokat Csehszlovákiának és Lengyelországnak kell ellátni készülékekkel. Innentől kezdve elözönlötték az országot a TESLA és UNITRA modellek, amik nem érték el a magyar magnók műszaki színvonalát, ráadásul a lengyeleknek csak licenc alapján gyártott gépeik voltak akkor. Mi volt az újabb értelmetlen döntés oka, azt azóta sem tudjuk. A magnógyártás nem szűnt meg, mert a kazettás készülékek, a stúdiómagnók és jelrögzítők továbbra is készültek, de ezek már újabb cikkek témái lesznek.

Veterán magnók karbantartása és felújítása

Annak ellenére, hogy sok régi magnó, mint például a Vörös Szikra M1/M2-esei, még ma is működnek, a veterán készülékek fenntartása különös figyelmet igényel. A Revox B77-eseket például szakik újítják fel, borsos áron, a stúdióverziók specifikációi alapján. A klasszikus kinézet és a robusztus mechanika megmarad, de a belső elektronikát teljesen a mai elvárásokhoz igazítják. A jelútból száműzik az elavult alkatrészeket, és a gépet stúdiószintű, szimmetrikus (XLR) csatlakozókkal látják el.

Gyakori hibák és javítások

A magnók élettartama meghosszabbítható megfelelő karbantartással és javításokkal. A fejek kopása például nem feltétlenül jelent végzetes problémát: simán újra lehet csiszolni őket, és rendesen beállítva még sokáig jók lehetnek. Nem kell mindent rögtön kidobni. A palást kopása ne tévesszen meg senkit, attól még jól szólhat, ha mély a fejrés. Csak a mérés az igazi. Demagnetizálni sem árt.

Gyakori probléma lehet a mechanika kenőanyagának beszáradása. Ha egy magnó sokat állt, a kenőanyag beleköt, ami akadályozza a mozgó alkatrészeket. Ilyenkor a gép kelletlenül működik, a visszatekerés bizonytalan, vagy a kapcsolók nehezen járnak. Az idler karjának csapágyazását is ki kell tisztítani, újrakenni, ha nehezen mozog, és nem mindig nyomódik neki a lendkeréknek. Hasonlóképpen, ha a számláló nem tökéletes, a leengedő orsó hajtotta szíj nyúlhatott meg, vagy ott is bekötött a kenőanyag. A szíjak cseréje viszonylag egyszerű feladat, de a nyomógörgők cseréje bonyolultabb lehet, mivel sok esetben préselve vannak a karba, és speciális szerszám szükséges hozzá. Egy alapos tisztítás elengedhetetlen, mert ahogy mondani szokás: "Jó hír. A rossz hír meg az, ha rendesen kipucolod, akkor a magnót fogod szidni (egy darabíg), ha meg nem, akkor magadat (sokáig)."

Az elektronikai hibák is előfordulhatnak, például kiégett izzók (mivel az optocsatolóval oldották meg a motorok nyomatékállítását, a himbák végállás kapcsolását, a gyorstekercselés irány és sebességállítását, meg persze a főtengely jeladója is így működik). A Revox B77 MKI tulajoknál például előfordul, hogy lejátszás közben, orsóméret váltásakor kikapcsol a lejátszásból. Emellett a kondenzátorok cseréje is gyakori feladat egy régi készüléknél.

A szalagos magnózás mint hobbi és befektetés

A szalagos magnózás és a Revox B77 története tökéletes bizonyítéka annak, hogy az audió világában mindig is létezni fognak a kompromisszumot nem tűrő végletek. A józan ész tehát aligha indokolná a szalagos, orsós magnók reneszánszát. De mint tudjuk, a hobbi, a szerelem többnyire nem a józan észről és racionalitásról szól. Meglátni és megszeretni. A nosztalgiára épülő pillanat, amikor szembejön az emberrel a régi szerelme.

Mesterszalagok és exkluzív tartalmak

Egy Revox B77 megvásárlása csak a belépőjegy ebbe a zárt elitklubba. Kifejezetten erre a piacra szakosodott stúdiók (mint például a Horch House) egyedülálló módon, licencszerződések alapján 1:1 arányú másolatokat készítenek a világ legnagyobb albumainak eredeti analóg mesterszalagjairól. Egyetlen ilyen, két orsóból álló stúdió-szalag ára 400 és 500 dollár (150-190 ezer forint) között mozog, ami jelzi az exkluzív zenei élmény iránti keresletet.

Szalagok és orsók beszerzése

A szalagos magnózás hobbijához elengedhetetlen a jó minőségű szalagok és orsók beszerzése. Vásárolhatók még jó állapotú régi vagy új, minőségi márkás szalagok, ill. üres orsók, valamint mester másolatok. Példaként említhető egy Boney M dupla lemez szalagon, régi, de még kiváló minőségű AKAI szalagra rögzítve, Audótechnika LP5X lemezjátszóról. Egyik oldal az egyik lemez, a másik oldal a másik. Csak nagyon vájt fül tudja megkülönböztetni a felvételt az eredeti lemez hangzásától. Egy ilyen szalag irányára 14 ezer Ft.

A piacon fellelhetők utángyártott orsók is, bár a legtöbb nem reprodukálja az eredeti, apró betűs feliratokat. A bolhapiacok igazi kincsesbányák lehetnek a veterán magnósok számára: "Mákod van, ide aztán mászkálhatnál ilyet találni. Azt tudom, hogy működik a bolházás. Mindig az nincs, ami kell. Meglátni, megszeretni elv a jó." Nem ritka, hogy valaki bontatlan BASF LH Professional alu nagy NAB orsós szalagokat talál, vagy éppen régi felvételeket 1948-as Rigolettóról félsávos monóban. Eladó szalagok között megtalálhatóak Hitachi UD 10,5"-os, Memorex Quantum 3600 lábas, illetve Capitol (azaz EMITape) 1100m szalagok is fémorsón. Fontos megjegyezni, hogy például egy AKAI GX630D magnón a két csatorna felvételi szintje egymáshoz képest egyforma, tehát a szalag fodrossága nem üti meg a problémás szintet.

A FeCr szalagok (vas-króm) különösen keresettek a minőségük miatt. Egy hozzá kapott FeCr-5-275-BL dobozán az áll, hogy a játékidő ezen a 275 méteres szalagon 19cm/s-en 22.5 perc, ami kb. egy lemezoldal. Tehát két szalagra fér fel egy LP. A Sony csak ezen készülék miatt árulta az SLH-t meg az FECr szalagot 13-as orsón is, és nem csinált ezekből csak 35 mikronosat, noha korábban gyártott vékonyabb szalagokat is. A Sonykon kívül a Technics 1500-ösök és a DENON-ok is kezelik az FeCr-t gyárilag.

Személyes tapasztalatok és a nosztalgia faktor

Sokan visszatalálnak a szalagos magnókhoz a nosztalgia és a kiváló hangminőség miatt. "Nagyjából negyven éve fordítottam hátat az első és addig egyetlen szalagos magnómnak, a cseh-szlovák legendás Tesla B90-esnek. Ez időtájt persze sóvárogtam olyan elérhetetlen márkák iránt, mint a Revox A77, vagy éppen az Akai GX 4000D." A digitális forradalom ellenére sokan, mint a szerző is, a karantén hónapjai alatt tértek vissza a minőségi zenehallgatáshoz, ahol a bakelit (vinyl) lemezek, CD-k, kazetták mellett az orsós magnók látványa ismét megdobogtatta a szívet. "A józan ész tehát aligha indokolná a szalagos, orsós magnók reneszánszát. De mint tudjuk, a hobbi, a szerelem többnyire nem a józan észről és racionalitásról szól. Meglátni és megszeretni. A nosztalgiára épülő pillanat, amikor szembejön az emberrel a régi szerelme. Vesztettem. Másnap már az enyém lett, ill. lehet hogy fordítva pontosabb lenne: én lettem az övé. Előtte este persze hangoltam magam. Tucatnyi cikket olvastam a témában és tátva maradt a szám, hogy a szalagos magnó milyen sebességgel kelt ismét életre szerte a világban."

tags: #veteran #szalagos #magno #tudnivalók

• Jelentkezzen C kategóriás tanfolyamra Makón
• Corvette Grand Sport: Részletes áttekintés
• LPG-s Ranger vásárlás megéri?
• Mindent a gépjármű eladás bejelentéséről
• Vízpumpa csere E39 520d