A gépjárművek törvényi szabályozása Magyarországon: adózás, üzemképtelenség és külföldi rendszámok
A magyar jogrendszer számos előírást tartalmaz a gépjárművek üzemeltetésével, adózásával és forgalomban tartásával kapcsolatban. Ez a cikk részletesen bemutatja a gépjárműadó, az üzemképtelen járművekre vonatkozó szabályozás, valamint a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésének legfontosabb aspektusait a hatályos jogszabályok alapján.
Gépjárműadó és adókötelezettség
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót kell fizetni.
Az adó alanya
Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.
Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak.
Adókötelezettség kezdete és szünetelése
Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik.
tájékoztató a magyarországi vezetői engedélyek típusairól
Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.
Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt.
Adómentességek
Mentes az adó alól:
- a költségvetési szerv,
- az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
- az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
- a környezetkímélő gépkocsi,
- az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja.
Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja.
Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben említett szervezetek. Az állami adó- és vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Adó alapja és mértéke
Az adó alapja személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az állami adó- és vámhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett.
Az adó mértéke a gépjármű gyártási évének függvényében az alábbiak szerint alakul:
| Időszak (gyártási évet követően) | Adó mértéke (Ft/kilowatt) |
|---|---|
| gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben | 345 |
| gyártási évet követő 4-7. naptári évben | 300 |
| gyártási évet követő 8-11. naptári évben | 230 |
| gyártási évet követő 12-15. naptári évben | 185 |
| gyártási évet követő 16. naptári évtől | (nincs adat, feltételezhetően a legalacsonyabb kategória) |
Az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű után személyszállító gépjármű esetében 10 000 forint, tehergépjármű esetében pedig 46 000 forint adót kell fizetni. A rendszámtábla próbajárműre való kiadása esetén 23 000 forint adót kell fizetni.
A 2024. évet követően a gépjárműadó mértéke a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. Az adómértékeket 5 vagy 10 forintra, illetve 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Adókedvezmények
20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30 %-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. része szerinti feltételeknek megfelel. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50 %-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. része szerinti feltételeknek megfelel.
Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjáig nyújthatja be.
Cégautóadó (Nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi adója)
Nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - adót kell fizetni.
Adóköteles járművek
Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit -, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint jövedelmet számoltak el.
Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jövedelmet szerzi.
Az adó alanya és az adókötelezettség
Az adó alanya - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik.
A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő költséget számolt el.
Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik.
Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.
Mentességek a cégautóadó alól
Mentes az adó alól az a személygépkocsi,
- amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
- amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,
- amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
- amely kizárólag halottszállításra szolgál,
- amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti - súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
- amelyet kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,
- amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet,
- amely törvényes öröklés eredményeként vagy végintézkedés alapján a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, amelyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át,
- amelyet a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény szerinti polgárőr szervezet kizárólag a polgárőri szolgálatellátás érdekében üzemeltet.
A 2025. évet követően a cégautóadó tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi cégautóadó havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.
Üzemképtelen járművek szabályozása
Az üzemképtelen jármű fogalmát és tárolási szabályait külön rendelet rögzíti, például Budapest főváros közigazgatási területén a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet.
Az üzemképtelen jármű definíciója
Üzemképtelen jármű: a KRESZ 56. § h) pontja szerinti jármű. A jármű a fenti szabály alapján üzemképtelennek minősül, ha például lejárt a műszaki engedélye. Az a tény, hogy van rajta hatósági jelzés, azaz rendszám (igaz, az is csak 1 darab, hátul), önmagában nem teszi üzemképessé, mivel a jogalkotó a VAGY szót használta a két feltétel teljesüléséhez, tehát az üzemképtelenséghez elég, ha az egyik feltétel teljesül.
Tárolás és eljárásrend
Az üzemképtelen járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen nem tárolhatók. A tulajdonosnak adott 10 napos felhívás után, ha a járművet nem szállítják el, további intézkedések történhetnek. Például, a járműre öntapadós matricával felszólítást helyeznek, hogy 10 napon belül szállítsa el járművét.
Külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetése
A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 25/B. §-a és kapcsolódó jogszabályok rögzítik.
Belföldi üzemben tartó
Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni. A külföldön végzett rendszeres tevékenység igazolására az üzembentartó által cégszerűen kiállított magánokirat alkalmas. A rendszeres tevékenység alatt nem egy vagy két alkalmat kell érteni, hanem valamilyen gyakoriságot, gyakori tevékenység végzését feltételezi.
Mentesülési feltételek és igazolásuk
A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl. lakcímkártya) alkalmas.
A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni. A közigazgatási hatósági eljárás során az iratról hiteles fordítást szereznek be.
A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra. A jogszabály megfogalmazása alapján ilyen okiratot csak a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett külföldi üzembentartó állíthat ki, azt a jármű belföldi használója nem.
Ellenőrzés és szankciók
Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a releváns adatokat. Amennyiben az ellenőrzés során a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.
Az „ellenőrzés során” kifejezés azt jelenti, hogy az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy legalább egy mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya az intézkedések foganatosításának. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken.
A járművezető és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti a jogsértést. Ha az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb, a 2. § szerinti tulajdonos nem szerepel, az állami adó- és vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén állapítja meg. Az adóhiányt és az adóbírságot az adózó átutalással vagy készpénzzel fizeti meg. Az adóhiány és adóbírság megfizetéséig az állami adó- és vámhatóság a gépjármű továbbhaladását megakadályozhatja. Nem tartható vissza az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű.
Regisztrációs kötelezettség
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (5) bekezdése szerint kell figyelembe venni.
Külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adója
A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 10 000-10 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30 000-30 000 Ft adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 20 000-20 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 60 000-60 000 Ft adót kell fizetni.
Az adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára Magyarország területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót megfizetni. Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg. Az átutalás közleményrovatában rögzíteni kell az adózó adószámát, a fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint loco fuvarozás esetében az „L”, míg tranzit vagy 3. országos fuvarozás esetében a „T” jelzést.
A 2024. évet követően a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójának mértéke a tárgyévet megelőző évi adómértéknek a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. Az említett adómértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.
Gépjármű kategória besorolása
A Belügyminisztérium rendelete azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet-, illetve vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül.
tags: #uzemkeptelennek #minosulo #gepjarmu #torvenyi #szabalyozas