Járműkategóriák és Vezetői Engedélyek Magyarországon: Részletes Útmutató

A közúti közlekedésben részt vevő járművek típusainak és a hozzájuk szükséges vezetői engedélyeknek a megértése kulcsfontosságú a biztonságos és szabályos közlekedéshez. A jogszabályok folyamatosan fejlődnek, különösen az elektromos hajtás rohamos térhódításával, ami új kihívások elé állítja a járművek besorolását és a vonatkozó előírásokat.

A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az itt foglalt eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó.

Jogi Keretek és Szabályozás

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. I. 1. § (1)1 A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek megléte közbiztonsági feladatnak minősül.

A járművek forgalomba helyezésére vonatkozó szabályokat is a Belügyminisztérium szabja meg. A járművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

Az EU-típusjóváhagyás rendszere

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkére tekintettel, a belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) e járművek tekintetében átfogó EK-típusjóváhagyási rendszert vezetett be. Az EU-típusjóváhagyási rendszer célja annak lehetővé tétele, hogy valamennyi tagállam meggyőződhessen arról, hogy minden járműtípuson elvégezték az ebben a rendeletben, továbbá a kapcsolódó, e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban előírt ellenőrzéseket, és a jármű gyártója megszerezte a típusbizonyítványt. A rendszer ezenkívül arra is kötelezi a gyártót, hogy minden egyes, a típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott járműről megfelelőségi nyilatkozatot állítson ki.

Üzemképtelen autók szabályai

Az L kategóriájú járművek olyan két-, három vagy négykerekű járművek, mint a kétkerekű gépjárművek, valamint a háromkerekű és a négykerekű motorkerékpárok. E rendelet célja, hogy - a belső piac működését biztosítandó - harmonizált szabályokat határozzon meg az L kategóriájú járművek típusjóváhagyására.

L-kategóriás Járművek és Besorolásuk

Az elektromos robogók, motorok, valamint a különböző egyéb elektromos járművek besorolásánál kulcsfontosságúak az L-kategóriák. Az L kategóriájú járművek az I. mellékletben említett (al)osztályozási feltételek ellenére további alkategóriák érvényesek az V. melléklet szerint.

Íme a leggyakoribb L-kategóriák és jellemzőik:

L1e jármű kategória: A segédmotorkerékpár. Meghatározása: kétkerekű járművek legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel, amelyben a motor folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos robogó, motorkerékpár esetében. Ez a kategória AM, A, A1, A2, A1/B, B jogsival vezethető.
L2e jármű kategória: Ez is olyan, mint a segédmotorkerékpár, de három kerékkel, és AM, A, A1, A2, A1/B, B jogsival vezethető. Ide tartoznak a háromkerekű járművek, legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel, amelyben a motor legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos robogó és motorkerékpár esetében is.
L3e jármű kategória: Ez a nagy motor kategória, melyhez AM és B jogsi már nem elegendő, és a motor teljesítményétől függ, hogy melyik A-s jogosítvány típussal lehet vezetni. Kétkerekű oldalkocsi nélküli járművek, a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/h.
L4e jármű kategória: Ez is nagy motor, de oldalkocsival. A jogosítványigénye azonos az L3e típussal. Kétkerekű oldalkocsis járművek, a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/h.
L5e jármű kategória: A háromkerekű nagymotor. Háromkerekű tricikli, azaz három szimmetrikus elrendezésű kerékkel rendelkező jármű, 45 km/h-nál nagyobb tervezési sebességgel.
L6e jármű kategória: Négykerekű „segédmotoros” kategória. Ezek a könnyű négykerekű járművek, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 350 kg - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/h. Legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos robogó és motor esetében.
L7e jármű kategória: Ugyanaz, mint az L6e kategória, de már erősebb motorral rendelkezik. Négykerekű járművek, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 400 kg (550 kg teherszállításra kialakított járműveknél) - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét - és amelyek legnagyobb hasznos motorteljesítménye legfeljebb 15 kW.

Az L-kategóriájú járművek, mint a két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. Függelék 1. cikke határozza meg.

Hogyan fejlődnek a járművek elektronikus rendszerei? | #KirakósEngineering | F11

Vezetői Engedély Kategóriák

A motoros jogosítvány kategóriák között többféle lehetőség közül választhatsz, attól függően, hogy milyen teljesítményű vagy típusú motorkerékpárt szeretnél vezetni. Az egyes kategóriák (például AM, A1, A2, A) különböző korhatárokat, járműtípusokat és vezetési tapasztalatokat írnak elő.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Motoros jogosítvány kategóriák

AM kategóriás jogosítvány: A legkisebb teljesítményű gépjárművek, főként segédmotoros kerékpárok és mopedautók vezetésére jogosít. Ide tartoznak a legfeljebb 45 km/h végsebességű két- vagy háromkerekű járművek, amelyek motorjának hengerűrtartalma nem haladja meg az 50 cm³-t. 16 éves kor alatt az AM kategóriával csak belföldön vezethetsz. A forgalmi vizsgához be kell tölteni a 14. életévet, és elvárás az alapfokú írás-olvasási készség.
A1 kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi, hogy legfeljebb 125 cm³ hengerűrtartalmú és maximum 11 kW teljesítményű motorkerékpárt vagy quadot vezess. Fontos feltétel, hogy a jármű teljesítmény/tömeg aránya nem haladhatja meg a 0,1 kW/kg értéket. A forgalmi és járműkezelési vizsgához legalább 16 évesnek kell lenni, elvárás a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és orvosi alkalmassági vélemény szükséges.
A2 kategóriás jogosítvány: Már a komolyabb motorkerékpárok vezetésére jogosít fel. Nincs korlátozva a motor hengerűrtartalma, azonban a jármű teljesítménye nem haladhatja meg a 35 kW-ot, és a teljesítmény/tömeg arány nem lehet több 0,2 kW/kg-nál. A forgalmi és járműkezelési vizsgához legalább 18 évesnek kell lenni, elvárás a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és orvosi alkalmassági vélemény szükséges.
A kategóriás jogosítvány: A legmagasabb szintű motoros jogosítvány, amellyel bármilyen teljesítményű és hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezethetsz korlátozás nélkül. A forgalmi és járműkezelési vizsgához be kell tölteni a 24. életévet. Ha már legalább 2 éve rendelkezel A2 kategóriás jogosítvánnyal, az A kategória megszerzése 20 éves kortól lehetséges. Elvárás a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és orvosi alkalmassági vélemény szükséges.

Autós jogosítvány kategóriák

Az autós jogosítvány kategóriák meghatározzák, hogy milyen típusú személygépkocsit, kisbuszt vagy utánfutót vezethetsz. A leggyakoribb kategória a B, de léteznek speciális kategóriák is, amelyek nagyobb járművekhez vagy vontatáshoz szükségesek.

B1 kategóriás jogosítvány: Olyan négykerekű járművek vezetésére jogosít, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 400 kg (árufuvarozásra szánt járművek esetében legfeljebb 550 kg) és a legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.
B kategóriás jogosítvány: A legelterjedtebb vezetői engedély, amely elsősorban személyautók, valamint más kisebb járművek vezetésére jogosít. Ezzel minden olyan járművet vezethetsz, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna, és legfeljebb 9 személy (vezetővel együtt) szállítására alkalmas. Emellett engedélyezett az ilyen járműből és egy legfeljebb 750 kg megengedett össztömegű pótkocsiból álló szerelvény vezetése is. Vezethető vele: személygépkocsit, legfeljebb 3,5 tonnás tehergépkocsit, személyautót utánfutóval (meghatározott feltételek mellett), mezőgazdasági vontatót könnyű pótkocsival, kerti traktort, lassú járművet és azok pótkocsijait, állati erővel vont járművet, segédmotoros kerékpárt (maximum 50 cm³ hengerűrtartalommal). A forgalmi vizsgára legkorábban 17 évesen kerülhet sor, elvárás a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és orvosi alkalmassági vélemény szükséges.
C1 kategóriás jogosítvány: Olyan gépkocsik vezetésére jogosít, amelyek nem tartoznak a D1 vagy D kategóriába, de a B kategóriánál nagyobb méretűek. Ezzel a jogosítvánnyal 3 500 kg-nál nehezebb, de legfeljebb 7 500 kg megengedett össztömegű járművet vezethetsz, amely legfeljebb 8 utast szállíthat a sofőrön kívül. A C1 kategória lehetővé teszi könnyű pótkocsi (legfeljebb 750 kg össztömegű) vontatását is.
C kategóriás jogosítvány: Birtokában 3 500 kg-nál nehezebb tehergépkocsikat és haszongépjárműveket is vezethetsz. A járműben a vezetőn kívül legfeljebb 8 utas utazhat. A forgalmi és járműkezelési vizsgához be kell tölteni a 18. életévet, érvényes B kategóriás jogosítvánnyal kell rendelkezni, elvárt a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és egy 2. fokú orvosi alkalmassági vélemény is szükséges.
D1 kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi olyan járművek vezetését, amelyekkel a sofőrön kívül legfeljebb 16 utas szállítható, és a jármű teljes hossza nem haladja meg a 8 métert.
D kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi autóbuszok, illetve autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvények vezetését. Olyan járművekre vonatkozik, amelyek a vezetőülésen kívül több mint 8 utas szállítására alkalmasak. A forgalmi és járműkezelési vizsgához legalább 21 évesnek kell lenni vagy annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabbnak, és rendelkezni kell B illetve C kategóriás jogosítvánnyal. Elvárt a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és egy 2. fokú orvosi alkalmassági vélemény is szükséges.

Kombinált jogosítvány kategóriák

A kombinált jogosítvány kategóriák olyan járműszerelvényekre vonatkoznak, amelyekhez egy vontatmány is kapcsolódik, például utánfutó vagy pótkocsi. Ezek a kategóriák külön vezetési jogosultságot adnak nagyobb és összetettebb járműszerelvények vezetéséhez.

B+E kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi olyan járműszerelvények vezetését, ahol az össztömeg meghaladja a 3 500 kg-ot. A forgalmi és járműkezelési vizsgához legalább 18 évesnek kell lenni, rendelkezni kell legalább két éves B kategóriás jogosítvánnyal, elvárt a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és orvosi alkalmassági igazolás szükséges.
C1+E kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi olyan járműszerelvények vezetését, amelyek egy C1 kategóriába tartozó gépkocsiból és egy nehéz pótkocsiból állnak. Az ilyen járműszerelvények megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 12 000 kg lehet.
C+E kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi olyan járműszerelvények vezetését, amelyek egy C kategóriás vontatóból (tehergépkocsi) és egy 750 kg-nál nehezebb pótkocsiból állnak. A forgalmi és járműkezelési vizsgához legalább 18 évesnek kell lenni, rendelkezni kell legalább két éves C kategóriás jogosítvánnyal, elvárt a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és egy 2. fokú orvosi alkalmassági vélemény is szükséges.
D1+E kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi a D1 kategóriába tartozó járműből és egy nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény vezetését.
D+E kategóriás jogosítvány: Lehetővé teszi olyan járműszerelvények vezetését, amelyek egy D kategóriába tartozó autóbuszból és egy nehéz pótkocsiból állnak. A forgalmi és járműkezelési vizsgához legalább 21 évesnek kell lenni, rendelkezni kell legalább két éves D kategóriás jogosítvánnyal, elvárt a legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános), és egy 2. fokú orvosi alkalmassági vélemény is szükséges.

Nemzeti jogosítvány kategóriák

Az alábbi kategóriák csak Magyarország területén érvényes nemzeti kategóriák, külföldön történő vezetésre nem jogosítanak!

K kategóriás jogosítvány: Kerti traktorok és állati erővel vont járművek vezetésére jogosít.
T kategóriás jogosítvány: Mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, kerti traktorok, állati vontatású járművek, valamint segédmotoros kerékpárok és mopedautók vezetésére ad lehetőséget.
M kategóriás jogosítvány: Segédmotoros kerékpárok és könnyű négykerekű járművek (pl. mopedautók) vezetését engedélyezi, legfeljebb 45 km/h végsebességgel. Emellett kerti traktor és állati vontatású jármű is vezethető vele.
TR kategóriás jogosítvány: Trolibusz, mezőgazdasági vontató két pótkocsival, lassú járművek, segédmotoros kerékpárok, mopedautók, kerti traktorok és állati vontatású járművek vezetésére jogosít.
V kategóriás jogosítvány: Kerti traktor és állati erővel vont járművek vezetésére jogosít, kizárólag belföldön.

A „sportszernek minősülő jármű” Kérdésköre: Az Elektromos Rollerek Helyzete

Sokan izgulnak a forgalmi vizsga előtt, és sajnos sokan el is buknak elsőre. Pedig a megfelelő felkészülés kulcs lehet a sikerhez!

Az egyre újabb és különlegesebb elektromos járművek besorolásával viszont vannak még gondok. Milyen jármű kategóriába tartoznak? Milyen jogosítvány birtokában lehet használni őket?

Jármű ABS kocka hibái

Az elektromos kerékpárok is léteznek a normál 250W-os motoroknál jóval erősebb, több kilowattos motorokkal. Itt vannak az elektromos rollerek a legkülönbözőbb méretekkel, teljesítményekkel, amik rendkívül hasznos közlekedési eszközök, de rengeteg gondot is okoznak. Ezek értelmes, átgondolt szabályozása nálunk még várat magára. Kár lenne ellehetetleníteni őket, de a szabályozás valóban szükségesnek látszik, mindenki testi épségének megóvása érdekében.

Deli Kálmán Sándor igazságügyi szakértő véleménye szerint a roller nem közúti jármű, nem kerékpár és nem segédmotoros kerékpár, s mivel egyik járművel szemben támasztott követelményeknek sem felel meg, közúti járműként használni veszélyes. Különösen azért, mert az elérhető sebességhez (20-25 km/h) mérten fékezhetősége kifejezetten kedvezőtlen - a hátsó kerék fékezése esetén a roller akár ki is farolhat használója alól.

Magyarországon több mint 100 ezer e-roller fut az utakon, java részük magántulajdonban van. A rollerek döntő többségét nem közúti közlekedésre gyártották, nem rendelkeznek úgynevezett típusjóváhagyással, mint a közúti járművek, és nem teljesítik a 6/1990 (IV.12.) KÖHÉM rendelet vonatkozó előírásait. Ezért a rolleres véleményem szerint gyalogosnak tekintendő. Veszélyes magatartás, ha a rolleres a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre nem a gyalogosokra jellemző sebességgel hajt rá, mert így sokkal rövidebb idő alatt bemegy az átkelőhelyet megközelítő jármű elé, és ezzel (mivel nem ad elég időt a lassításra) csökkenti a járművezető balesetelhárítási lehetőségét. Tapasztalat azt mutatja, hogy a rolleres észlelhetősége - különösen visszapillantó tükörből - rosszabb, mint a kerékpárosé. Bukósisak, illetve megfelelő kéz- és lábvédő nélkül balesetveszélyes rollerezni.

Az a tény, hogy a roller kerékátmérője kb. 20-30 cm, már jelzi, hogy nem ideális közúti jármű, mert közutakon lehetségesen előforduló akadályokon - például kátyús vagy nem sík felületű járdán - veszélyes vele áthaladni. A roller lassítóképessége és kerekeinek fékezhetősége össze sem hasonlítható a járművekével, ezért az a meglátás, hogy már a 15-25 km/órával közlekedő rolleres is folyamatosan veszélyben van a közúton, egyúttal veszélyhelyzetet teremt útkereszteződésben, kijelölt gyalogos-átkelőhelyen stb. Éppen a rolleresek gyakorlatban alkalmazott magas (15-25 km/órás) haladási sebessége az oka annak, hogy sík felületű járdán is rendkívül kockázatos a gyalogosok között haladni.

Ha a felsorolt veszélyforrásokat figyelembe veszi a gondos, szabálykövető rolleres, akkor levonhatja azt a következtetést, hogy sebességét az átlagos gyalogos sebességhez mérten nem növelheti meg jelentősen. A rendőrség többször is a járműbesorolás mellett tette le a garast, s a jogalkotó is megadta a választ e felvetésre azáltal, hogy előírta a kötelező biztosítást egyes rollerfajtáknál.

További Járaspecifikus Fogalmak

A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat adnak arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak.

Jármű összeépítés és egyedi gyártás

A rendelet alkalmazásában „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db. „Egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése.

Fejlesztési célú járművek

A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű a 16/B. §-ban meghatározott jármű. Fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett. Fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett.

Muzeális jellegű járművek

„Muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű. A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a muzeális minősítő vizsgálat keretében a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg. A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.

A jármű muzeális jellegűnek minősülhet, amennyiben gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható, műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek, és műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.

tags: #sportszernek #minősülő #jármű #magyarázat