A könnyű járművek meghatározása és kategóriái a magyarországi szabályozásban

Sokszor érkezik hozzánk a kérdés, hogy milyen jogosítvány szükséges az adott elektromos jármű vezetéséhez, különösen az egyre sokasodó „ultrakönnyű” járművek esetében. Erre a válasz igen egyszerű: arra a járműkategóriához szükséges jogosítványra van szükségünk, amelyikbe a kérdéses elektromos robogó, vagy bármilyen más elektromos motorkerékpár beletartozik.

Itthon alapvetően kétfelé oszthatók az elektromos robogók, motorok, mégpedig a segédmotorok és a nagymotorok kategóriájára. A segédmotorok vezethetők B-s, személyautókra szóló jogsival, vagy bármilyen típusú motoros jogsival. A nagy motorok pedig teljesítménytől függően a különböző nagy motor jogsikkal használhatóak.

Azonban főként az elektromos hajtás rohamos térhódításával olyan új járműformák jönnek létre, amiket adott esetben nem könnyű besorolni. Nehéz eldönteni, hogy elektromos robogóról beszélünk-e még, ha például nem kettő, hanem három kereke van, vagy ha az elektromos kerékpárok a normál 250W-os motoroknál jóval erősebb, több kilowattos motorokkal rendelkeznek. Itt vannak az elektromos rollerek a legkülönbözőbb méretekkel, teljesítményekkel, amik rendkívül hasznos közlekedési eszközök, de rengeteg gondot is okoznak. Ezek értelmes, átgondolt szabályozása nálunk még várat magára. Az egyre újabb és különlegesebb elektromos járművek besorolásával viszont vannak még gondok. Milyen jármű kategóriába tartoznak? Milyen jogosítvány birtokában lehet használni őket?

Az L-kategóriás járművek - A segédmotorkerékpártól a négykerekűekig

A járművek kategóriába sorolása alapvető lépés a rájuk vonatkozó követelmények meghatározásában. A felhasználási cél, kialakítás, tömeg, teljesítmény, sebesség és egyéb jellemzőik alapján a járművek az Európai Unió keretirányelveiben megadott L-kategóriákba sorolhatók, amelyek közül több is az „ultrakönnyű” jelzővel illethető.

L1e jármű kategória: a kétkerekű segédmotorkerékpár

Ez az egyik legkönnyebb járműkategória, melynek vezethetősége egyszerű. Meghatározása szerint kétkerekű járművek legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel, amelyben a motor folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos robogó, motorkerékpár esetében. Az L1e járművek AM, A, A1, A2, A1/B, B jogosítvánnyal vezethetők.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

L2e jármű kategória: a háromkerekű segédmotorkerékpár

Ez is olyan, mint a segédmotorkerékpár, de három kerékkel, és AM, A, A1, A2, A1/B, B jogsival vezethető. Ide tartoznak a háromkerekű járművek, legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel, amelyben a motor legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos robogó és motorkerékpár esetében is.

L6e jármű kategória: a könnyű négykerekű motorkerékpárok

Ez egy négykerekű „segédmotoros” kategória, amely már sokféle elektromos járművet magában foglal. Elektromos robogónak leginkább 2, maximum 3 kereke van, de egyéb elektromos járművek lehetnek ilyenek. Nemcsak a quadok, de kis autószerű járművek, furgonok is ide tartoznak. Ezek a könnyű négykerekű járművek, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 350 kg - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/h. Legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos robogó és motor esetében. Az L6e kategória járművei AM és B jogosítvánnyal vezethetők.

L7e jármű kategória: a négykerekű motorkerékpárok

Ez ugyanaz, mint az L6e kategória, de már erősebb motorral rendelkezik. Négykerekű járművek, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 400 kg (550 kg teherszállításra kialakított járműveknél) - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét - és amelyek legnagyobb hasznos motorteljesítménye legfeljebb 15 kW. A szöveg szerint viszont gyorsabban ez sem mehet, mint az L6e kategória, azaz legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel. Az L7e kategória járművei AM és B jogosítvánnyal (bizonyos feltételekkel) vagy C1/C kategóriával is vezethetők, ha az össztömeg megkívánja.

További L-kategóriás járművek

  • L3e jármű kategória: Ez a nagy motor kategória. Kétkerekű oldalkocsi nélküli járművek, a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/h. Teljesítményhatárok nincsenek meghatározva, az elektromos robogók, motorkerékpárok esetében pedig a köbcentiknek nincs sok jelentősége. Ennek a kategóriának a vezethetőségét a jogosítványtípusok és az azokban meghatározott teljesítményhatárok tagolják több részre, AM és B jogsi már nem elegendő, A-s jogosítvány típus szükséges.
  • L4e jármű kategória: Ez is nagy motor, de oldalkocsival. Kétkerekű oldalkocsis járművek, a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/h. Elektromos robogók esetében az oldalkocsi ritkán fordul elő, de nem lehetetlen. A jogosítványigénye azonos az L3e típussal.
  • L5e jármű kategória: A háromkerekű nagymotor. Ilyenek például a trike-ok. Háromkerekű tricikli, azaz három szimmetrikus elrendezésű kerékkel rendelkező jármű, 45 km/h-nál nagyobb tervezési sebességgel. Sokféle elektromos robogó van ebben a kategóriában, van, amelyiknek elöl van két kereke, van amelyiknek hátul (pl. Silence S03). Mivel ez is nagymotor kategória, A-s típusú jogosítvány szükséges, bár bizonyos trike-ok vezethetők B kategóriás jogosítvánnyal is, az esetektől függően.

Járműkategóriák áttekintése

Az alábbi táblázat összefoglalja az L-kategóriás járművek főbb jellemzőit:

Kategória Leírás Kerekek száma Max. tervezési sebesség Max. folyamatos névleges teljesítmény (elektromos) Max. terheletlen tömeg (akkumulátor nélkül) Jogosítvány típus
L1e Kétkerekű segédmotorkerékpár 2 45 km/h 4 kW N/A AM, A, A1, A2, A1/B, B
L2e Háromkerekű segédmotorkerékpár 3 45 km/h 4 kW N/A AM, A, A1, A2, A1/B, B
L3e Kétkerekű nagymotor (oldalkocsi nélkül) 2 > 45 km/h Nincs teljesítményhatár megadva (fontosabb a jogsihoz) N/A Teljesítménytől függő A-s típus
L4e Kétkerekű nagymotor oldalkocsival 2 (+ oldalkocsi) > 45 km/h Nincs teljesítményhatár megadva (fontosabb a jogsihoz) N/A Teljesítménytől függő A-s típus
L5e Háromkerekű nagymotor (tricikli) 3 > 45 km/h Nincs teljesítményhatár megadva (fontosabb a jogsihoz) N/A A-s típusú (esetektől függően B kategóriás)
L6e Könnyű négykerekű motorkerékpár 4 45 km/h 4 kW 350 kg AM, B
L7e Négykerekű motorkerékpár 4 45 km/h (a szöveg szerint nem mehet gyorsabban, mint L6e) 15 kW 400 kg (550 kg teherszállító) AM, B (vagy C1/C, ha nagy az össztömeg)

A könnyű haszongépjárművek (LCV) és szerepük

A „könnyű jármű” fogalma tágabb értelmezésben kiterjedhet a könnyű haszongépjárművekre (LCV) is. Az LCV olyan gépjármű, amelynek a bruttó tömege (GVW) nem haladja meg a 3,5 tonnát. Ezeket néha könnyű tehergépjárműveknek (LGV) nevezik.

Jármű ABS kocka hibái

Az LCV meghatározása és jellemzői

Az LCV könnyű haszongépjárművet jelent (light commercial vehicle). Európában és az Egyesült Királyságban ez a kifejezés váltotta fel a könnyű haszongépjárművek esetében korábban használt rövidítést (LGV), mivel könnyű volt összetéveszteni a nagy áruszállító járművek (large goods vehicles) esetén használt rövidítéssel. Az LCV-ket, például a furgonokat, a pick-upokat és a kisteherautókat áruk és felszerelések szállítására használják. Ha városban lakik, valószínűleg napi rendszerességgel lát LCV-ket.

LCV és HGV közötti különbségek

Az árucikkek szállítására tervezett járművek a tömegük alapján két kategóriába sorolhatók:

  • Könnyű haszongépjárművek (LCV-k): a bruttó tömegük legfeljebb 3500 kg lehet, és jellemzően városi szállítmányozási, kereskedelmi és könnyűépítési vállalkozások üzemeltetik őket. Az LCV-k általában B kategóriás (normál gépkocsira érvényes) jogosítvánnyal is vezethetők, ami azt jelenti, hogy nincs szükség további vezetői képzésre.
  • Nehéz tehergépjárművek (HGV): bruttó tömegük meghaladja a 3500 kg-ot, és elsősorban hosszú utakra, régiók és országok közötti áruszállításra használják őket. A nehéz tehergépjárművek viszont nem vezethetők speciális vezetői engedély (C1 vagy C) nélkül, valamint az üzemanyag és a biztosítás szempontjából is költségesebbek.

Az LCV-k üzemeltetésének előnyei közé tartozik a rugalmasság, az alacsonyabb üzemeltetési költségek és az egyszerűbben megszerezhető vezetői engedély (a nehéz tehergépjárművekhez képest). Ezek a rakománnyal együtt legfeljebb 3,5 tonna tömegű járművek agilisabbak, így ideálisak a városi logisztikához, a szolgáltatási tevékenységekhez és a konkrét címre történő kiszállításokhoz.

Szabályozási keretek és kihívások

A járművek besorolását és üzemeltetését számos jogszabály és rendelet szabályozza. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.

Az ENSZ jármű műszaki előírásait a WP29-es munkacsoport alá tartozó szakértői csoportjai hozzák létre és terjesztik a WP29 elé elfogadásra. A jármű jóváhagyások kölcsönös elfogadása az 1958-as Genfi egyezménnyel kezdődött. Az Európai Unió tagállamai saját előírás-rendszert használnak, ahol az egyes járműtulajdonságokra vonatkozó követelményeket a különböző direktívák tartalmazzák, amelyek tartalmukban hasonlóak az ENSZ előírásokhoz. A törvényi követelményeket az Európai Unió típus-jóváhagyásra vonatkozó előírásrendszerén keresztül mutatják be.

Mi a különbség?

Az LCV-kre vonatkozó előírások és kibocsátási szabványok

Az LCV-kel rendelkező járműparkoknak be kell tartaniuk a helyi és országos előírásokat, amelyek célja a közúti biztonság és a környezetvédelmi megfelelőség biztosítása. A főbb előírások a következők:

  • MOT- és biztonsági ellenőrzések: rendszeres ellenőrzések annak biztosításához, hogy a könnyű haszongépjárművek üzemképesek maradjanak.
  • A járművezetési időről és a munkaidőről szóló irányelv: a jármű nemzetközi fuvarozásra vagy kabotázsra való használata esetén speciális vezetési és munkaidőre vonatkozó korlátozások lehetnek érvényben.
  • Euro 6: az új dízel könnyű haszongépjárművek NOx-kibocsátása nem haladhatja meg a 80 mg/km, PM-kibocsátása pedig nem haladhatja meg a 4,5 mg/km értéket.
  • Tiszta levegőjű zónák: a könnyű haszongépjárműveknek meg kell felelniük az Euro 6 (dízel) vagy az Euro 4 (benzin) kibocsátási szabványoknak ahhoz, hogy ingyenesen beléphessenek a kijelölt városi zónákba.

Ahogy a kormányok egyre fenntarthatóbb szállítmányozási műveletekre törekszenek, számos járműpark átáll a hibrid vagy teljesen elektromos könnyű haszongépjárművek használatára a megfelelés és a költségek csökkentése érdekében.

Adóosztályok és magántulajdonban lévő könnyű tehergépjárművek

Az Egyesült Királyságban az LCV-k után fizetendő útadó mértéke attól függően változik, hogy hogyan használják őket - függetlenül attól, hogy magántulajdonban vannak-e, vagy üzleti/árufuvarozási célra használják őket -, és hogy mikor regisztrálták őket. Íme az adózási besorolások:

  • Magánhasználatú vagy könnyű áruszállító (PLG) osztály: Ide tartoznak a 3500 kg-ot meg nem haladó, 2001. március 1. előtt nyilvántartásba vett magánhasználatú személygépjárművek és áruszállító járművek.
  • Könnyű tehergépjármű osztály: Ide tartoznak a 2001. március 1-jén vagy azt követően nyilvántartásba vett járművek. Amellett, hogy nem haladják meg a 3500 kg-ot, a gyártók által elvégzett típusjóváhagyás alapján N1 kategóriájú járműveknek minősülnek.

Az LCV-k a károsanyag-kibocsátási szabványok szerint is kategorizálhatók, például Euro 4 vagy Euro 5 LGV-k. A CO2-kibocsátás szintén nagy mértékben befolyásolja a közúti adóztatást. Ezen adózási szabályok miatt sok járműpark lecseréli belsőégésű motoros járműveit elektromos járművekre a hosszú távú üzemeltetési költségek csökkentése és a környezeti hatások minimalizálása érdekében.

Miért játszanak fontos szerepet az LCV-k a járműpark-kezelésben?

Kompakt méretüknek, egyszerű használatuknak és alacsonyabb üzemeltetési költségeiknek köszönhetően az LCV-k a helyi vagy regionális szállítást végző vállalkozások kedvelt eszközei. A szállítmányozó, karbantartó és szolgáltató vállalatok számára az LCV-járműparkok képezik a napi működés gerincét.

Az LCV-járműparkok előnyei:

  • A nehéz tehergépjárművekhez képest alacsonyabb üzemanyag- és karbantartási költségek.
  • Biztosítják a városi közlekedéshez és a házhoz szállításhoz szükséges rugalmasságot.
  • Nincs szükség speciális jogosítványra, és egyszerűbb a betanítási folyamat.
  • A villamosítás és a fenntartható járműpark-stratégiákba való integráció lehetősége.

Az LCV-k felügyelete és a teljesítményük pontos nyomon követése érdekében javasolt a telematikai megoldások telepítése. A járműparkkezelő szoftver az LCV-k használatának nyomon követésének, az üzemanyag-hatékonyság monitorozásának és az útvonaltervezés optimalizálásának köszönhetően növeli a produktivitást.

tags: #ultrakönnyű #jármű #meghatározása