Új Dacia és Lada modellek összehasonlítása: Terepen és aszfalton
Nem összevetés, inkább párhuzamos teszt volt a célunk, amikor az új Dacia Duster, ráadásul összkerékhajtással, és az ötajtós Lada 4×4 - amelynél alapáras az állandó összkerekes, zárható központi differenciálműves és felező, pontosabban inkább harmadoló áttételes hajtáslánc - egyszerre járt nálunk. A két autóval együtt kimentünk a Hungaroring Off-road centrumba, hogy egy kicsit vallassuk őket, meg persze, hogy egy kicsit szórakozzunk. Persze nyilván nem érdemes, nem is szabad őket összevetni, másra valók, nem is azonos abroncsokkal próbáltuk őket a minap. Ugyanakkor a legolcsóbb új családi autókat is összehasonlítottuk, hiszen sok embernek újsága, kiszámíthatósága, biztosan sérülésmentes és nullkilométeres előélete miatt vonzóbb egy mégoly szerény új autó a használtaknál.
Dacia Duster vs. Lada 4×4: Terepjáró képességek
Most arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tudnak terepen az új Dacia Duster és az ötajtós Lada 4×4 modellek. A Lada ötajtósan is azzal, hogy etalon terepjáró, sajátos vezetési élményt és persze minden porcikájával nosztalgikus varázst ad. Kilincseivel, gyújtáskulcsával, váltójával, stb. Az ötajtós receptje egyszerű és a készítés módja is jól látható: végy egy alap, háromajtós 4×4-et, vágd ketté, toldj bele 50 centit és szerelj rá két ajtót. Lent a küszöbnél és fent a tetőnél is jól látszik a toldás, ami a B-oszlop mögötti. Nem elég, hogy a hátsó ajtó, még a hátsó ülőlap is hosszabb, mint az első, a lábtér pedig hosszított limuzinokat idéző. Nincs mit szépíteni, ez egy 4×4 L, az az autó, amivel a tajgán az urakat vihetik. Elnöki terepjáró a hosszított Lada 4×4, tsz-elnöki. Bármekkora Döbrögi befér hátulra, akár három felnőtt is vígan elvan odabent, s jut célba gyakorlatilag bármilyen úton.
A rövid karosszéria ellenére is nagy kérdés, hogy a tengelytávot is érintő 50 centis toldás, a 2,7 méteres tengelytáv mennyire korlátozza a rövid változatával keskenysége miatt terepen bajnok 4×4-et. Nem túlzottan, főként akkor, ha hozzászokunk a nagyobb (zárt differenciálművel főként nagyobb) fordulókörhöz. A 4×4 hajtásláncában hiába csak a központi differenciálmű zárható, a futómű kimozogja a tengelyenkénti diffizárak hiányát, elég hosszúak a rugóutak. Pedig itt aztán nincsen ESP, kerekenkénti fékezéssel, sofőrsegédek közül egyedül ABS szerepel, de a munkát azért könnyíti a hagyományos, hidraulikus szervókormány. Terepen egyébként messze nem olyan melós a Lada 4×4 vezetése, mint azt sokan hinnék, a rendkívül rövid felezőáttétellel van idő az apró korrekciókra, illetve nincs is sokra szükség, ugyanis az 1,68 méteres szélesség igen csekély, így a kis ösvényeken is jól el lehet férni. Szűk fordulókban persze előfordul, hogy a hosszú verzióval már tolatni kell egyet.
A Lada 4×4-nél nincs motoropció, mindenképp az 1,7 literes, hengerenkénti 2 szelepes, 82 lóerős és 129 Nm nyomatékú benzines dolgozik benne. Hiába a hatalmasnak tűnő, 2,7 méteres tengelytáv, a Lada 4×4 ötajtósan is nagyon otthonosan mozog a terepen. Az első terepszög 40, a hátsó 32 fokos, a hasmagasság 213 mm, a gázlómélység pedig tisztességes 50 centiméter. Terepen bajnok a Lada 4×4, még ötajtósan is, az pedig nem kérdés, hogy az 50 centis nyújtás megéri az érte kért 300 ezer forintot, amivel legolcsóbban 3,3, a gazdagabb Urban felszereltséggel 3,7 millió forinttól kaphatjuk meg.
A Dacia Duster változatlanul 3 millió forint alá tolt belépőárral startol 1,6-os, a 4×4-énél jóval izmosabb, 114 lóerős benzinesével - épp ennyi a Lada 4×4 alapára is, ám csak háromajtósan, de alapból összkerékhajtással. Dustert összkerékkel legolcsóbban 4,2 millió forinttól kaphatunk (szinte csúcsfelszereltséggel), dízelként eggyel szerényebb ellátmánnyal és 4,549 millió forintról indul négykerékhajtással. A tesztautónkat jelentő csúcs, Prestige felszereltséggel 5,199 millió forint az összkerekes és dízel (109 LE, 260 Nm) Duster.
Dokker távirányító programozása
Hatalmas meglepetés, hogy a Duster hasmagassága csupán 3 milliméterrel szerényebb a Lada 4×4-énél, első - 30 fokos - terepszöge szerényebb ugyan 10 fokkal, a hátsó 33 fokos viszont komolyabb eggyel, a szűk keresztmetszet viszont a csupán 21 fokos középső (bucka) szög lesz. Ugyanakkor a Duster így is megdöbbentően sokat tud terepen. Személyautós belteret, kényelmes üléseket és jó helykínálatot kapunk az új Dusterben.
Az összkerékhajtás némi magyarázatot követel, ugyanis színházat bőven kapunk: forgókapcsolóval választhatunk 2WD (csupán első), automatikus és „fix összkerékhajtás között. A rendszer viszont olyannyira bolondbiztos, hogy szükség esetén a 2WD állásnál is megy hátra nyomaték (hihetetlen, de megnéztük, így van), ahogyan persze Autoban is, amennyiben pedig a Lock állást választjuk (ami nem egyenlő a Lada 4×4 valódi fix kapcsolatot adó, így közúton nem ajánlott káros zárásával), akkor egy kicsikét gyorsabban kapnak hajtást a hátsó kerekek. Mindez azonban szinte mindegy, a lényeges, inkább az, hogy ne verjük le az autó alját, ha pedig terepre megyünk, válasszunk ahhoz megfelelő abroncsot. A felezőváltót nagyon rövid egyes fokozat helyettesíti, az 1.5 dCi van elég nyomatékos ahhoz, hogy minimális gázzal már elvigye az autót, a differenciálzárakat pedig ügyesen helyettesíti az ESP. Persze meg kell jegyezni, tartós nehéz terepen használatra továbbra sem ajánlott a Duster. Nyilván van olyan hely, ahol terepen a Duster már nem tudja követni a Lada 4×4-et, ezt azonban nem kerestük, hiszen az abroncsok sem azonosak voltak. Az viszont biztos, hogy a legtöbb helyen a Duster is elmegy, sokkal több helyen, mint azt tulajdonosaik hinnék. A Duster azonban - a SUV modellek közül - elsőként és egyelőre egyedüliként végigment az Off-road Centrum valódi terepjáróknak szánt pályáján, s ezzel bizony állakat ejtett. Ott pedig nagyon sokat, felveszi a versenyt az ott etalon Lada 4×4-gyel is, ami hosszú kivételével is hozza a rövidtől megszokott jellemzőket.
Dacia Logan vs. Lada Granta: Belépő szintű családi autók
Mivel sok embernek újsága, kiszámíthatósága, biztosan sérülésmentes és nullkilométeres előélete miatt vonzóbb egy mégoly szerény új autó a használtaknál, a két legolcsóbb új családi autót hasonlítottuk össze. „Új autót mindenkinek” - szól a Granta limuzin szlogenje. A Logan brosúrája kérdésbe foglalja az autó üzenetét: Ilyen autót ezért az árért? Ez most vicc? Nem a motorok teljesítménye, hanem az autók ára volt az összevetés alapja. Ismét van új autó 2 millió forint alatt, hiszen múlt héten visszatért a hazai piacra a Lada, a legolcsóbb modelljének számító Granta Sedan pedig 1 999 000 forinttól már megkapható. Ennyiért vehetünk négyajtós, "limuzin" Ladát, ami persze már nem rendelkezik akkora presztízzsel, mint valaha egy "duplakereklámpás" vagy egy "parasztmerci".
Ár és felszereltség
A Lada Granta 1,6 16V Norma listaára a lépcsőshátú karosszériával 2 449 000 Ft, a Logan 1,2 16V Arctic 2 450 000 forintba kerül. 1 999 000 forintért az alapkivitelű Granta komplett autó, ha a légkondicionálóról le tudunk mondani. 2,5 millió forintért a középső felszereltséggel a Lada Granta sokkal kevésbé meggyőző, mint az alapváltozat volt. A Lada hívei azzal vigasztalódhatnak, hogy a belépőmodellek szintjén az 1 999 000 forintos Granta Standard biztosan jobban szerepelne a sokkal szerényebb felszereltségű Access Logan ellenében. Az alap (1 999 000 forintos, Standard felszereltségű) Granta is ad ugyan elektromos első ablakot és központi zárat, állítható magasságú és szervóval könnyített kormányt, kerekei könnyűfémek, lökhárítói pedig fényezettek. A Lada már eggyel lejjebb, a belépőmodell szintjén is könnyűfém felnis, a Lux csúcsmodellben van ülésfűtés, hátsó elektromos ablak és tolatóradar is.
A legolcsóbb, 2 020 000 forintos Access verzióhoz mondjuk itt sem kérhetünk légkondit, legalább a 2 250 000 forintos Ambiance szintet kell hozzá választani, meg ahhoz még 160 ezer forintos Cool Music csomagot, ami a manuális klíma mellé Bluetooth kapcsolatos, MP3-as, kormányoszlopról vezérelhető rádiót is ad - összességében 2 410 000 forintért. Legjobban viszont akkor járunk, ha a Logan Arctic verzióját kérjük 2 450 000 forintért, ami a klímás Grantához mérten mindössze ezer forintos, de még a legolcsóbb légkondis Loganhoz képest is csak 40 ezer forint felárat jelent. Utóbbi ár láttán már erőteljesen pozícióba kerül a Dacia. Itt már alap a vezetőülés és a kormányoszlop magasságszabályzása, a lökhárítók, a kilincsek és az itt már elektromosan állítható, fűthető külső tükrök fényezése is. A Granta központi zárához nincs távirányítás, amit utólagos riasztóval ki lehet küszöbölni. A Logan slusszkulcsában ott az integrált nyitó-zárógomb. Minden van az Arctic kivitelű Loganban, ami szükséges egy családi autóhoz. Az Arcticba rendelhető a nagyon jó érintőképernyős, navigációs fejegység hazánk és Kelet-Közép-Európa térképével. A tesztautók szintjén a Dacia két légzsákkal és ködlámpával nyújt többet. Rendelhető tempomat, ami a Ladához nem, utóbbihoz viszont ülésfűtés és fűthető szélvédő, valamint automataváltó is elérhető, a Daciához pedig még csak várjuk a 0,9 literes turbóhoz ígért robotizáltat.
Hogyan ismerjük fel a replika felniket?
Méretek és belső tér
A pofássági versenyt egyértelműen a Logan nyeri. Kerekeik egyformán 15 colosak, kiállásra a Logan a markánsabb autó. Színre fújt tükreivel és kilincseivel, de főleg karosszériája kivitelével a Logan ellentételezni tudja minőségérzetben azt a pluszt, amit a Ladának a könnyűfém felnik jelentenek. Ránézésre jóval szélesebbnek tűnik a Logan, ami nem optikai csalódás. Hátulról is látni, hogy a Logan szélesebb autó, mint a kiskocsis alapú Granta. Akárhogy is nézzük, a Logan tágasabbnak ígérkezik, csaknem 9 centivel hosszabb, 3,3-mal szélesebb, 1,7-tel magasabb, tengelytávja pedig egészen tekintélyes 15,8 centivel nagyobb. Hosszában így is elég a hely az utastérben, magas emberek is elférnek egymás mögött a Grantában. Azonos vezetővel a Ladában egy-, a Daciában közel négyujjnyi hely maradt a térd előtt egy nyurga utasnak. Fejtérben is kedvezőbb a Logan, de az utastér praktikusságában és a minőségi benyomásban domborodnak ki igazán a különbségek.
A Logan első ajtajában elfér az 1,5 literes flaska, a hátsó ajtókban is van rakodóhely. Limuzinként mindkét autónak óriási, bár nagyobb tárgyakkal meg nem tölthető csomagtartója van. Csomagtérből a Logan és a Granta is 520 litereset ad. Tetszett mindkét autóban, hogy az ülőlap is előrebuktatható. A Ladában az is, hogy nincs akkora küszöb a csomagtartó szintje és a háttámla között, mint a Daciában. Mindkét autóban fel-le állítható a kormány. Valamivel jobbnak tűnt a Lada üléshelyzete, jóllehet itt még az ülés magassága sem szabályozható, szemben a Logannal. Aki praktikusabb rakodónyílásra vágyik, a Grantából plusz 200 000 forintért ötajtós ferdehátút választhat, míg a Logan MCV-t kínál. Pótkerekük teljes méretű, ami itthon fontos.
Motorok és menetteljesítmények
Motorból szintén kisebbet ad a Dacia, esetében ma már az egyetlen szívó benzines az 1,2 literes, Euro 6 normával a korábbi 75 helyett már csak 73 lóerős teljesítménnyel. Van továbbá 0,9 literes, háromhengeres turbós, akár LPG üzemmel, meg a jól ismert 1.5 dCi. Mi most az árérzékeny piac számára leginkább érdekes 1.2-est nézzük. A 96 lóerős Granta igazán jól megy. Tényleg nagyon jó erőben van az 1,6-os motor, a zajszint miatt a sebességérzet is intenzív. Érzésre még jobban hasít, mert sokkal hangosabb a Daciánál. Amikor azt érezni, hogy mekkorát előztünk és ez aztán a száguldás, az órára lenézve 70-90-et látunk. Ha bárkit is érdekel, végsebességben hajszálnyit elmarad a Lada 1,6 literes motorjaitól. Bár gyorsulási értékeket egyelőre nem ismerünk az oroszoktól, vélhetően abban is jobbak, hiszen a nagyobb motorok nyomatékosabbak. Ahol a nyomatékosabb 1,6-os benzines ötödikben felhúzta a Grantát, ott kellett néha négyest szúrni.
A Logannak kedvezett, hogy a teszten kis terheléssel futottak az autók. Így azonban kellően élénk volt, finomabb járású és csendesebb motorjával többnyire követni tudta a Ladát. Valamivel rövidebb a Logan áttételezése, 130-nál 4000 a fordulatszám ötödikben, míg a Granta főtengelye 3500 körül forog. A Lada váltókarjánál könnyebben és pontosabban mozog a Daciáé, de nem ez a fő különbség. Az orosz autóban jól kivehetően sír a váltó gázelvételre és gázadásra is, fokozatonként eltérő hangszínen. Mindkét autóban észszerűen működött a váltásesedékesség-jelzés, azok a nyilak, amelyek a fel- vagy visszakapcsolásra figyelmeztetik a benzint pazarló vezetőt.
BeamNG Drive Crashes - Dacia Logan 2008 vs Lada Granta 2021
Vannak azonban további különbségek is. Miért kell megnézni a Lada esetén a 16 szelepes motort is? Mert ha szeretnénk az autóba légkondicionálót, ami azért ma már eléggé alapkövetelmény, akkor csakis azzal választhatjuk a Grantát. Rugózási kényelemben hasonló a két modell, mindkettő ügyesen tompítja az úthibákat. Elfogadható a Grantában a minőségérzet, az ergonómia jó.
Fogyasztás és biztonság
Viszont a Dacia 1.2-ese egyértelműen takarékosabb. Még úgy is, hogy az 1.2-es a Logan-kínálat legtorkosabbja a maga 5,8 literes kombinált értékével. Városban persze a gyár szerint is kér 7,4 litert 100 kilométerre. Viszont még mindig jobb, mint a Lada, ami az alapnak számító 8 szelepes motorral 6,6 l/100 km vegyes és 9 literes városi fogyasztást ígér. Gyári átlagfogyasztásban 10 százalék az eltérés a Logan javára, amelynek katalógusában 5,8 l/100 km szerepel 6,4 helyett. Érdekes módon épp 10 százalékra adódott a különbség. A Granta 5,8, a Logan 5,2 litert fogyasztott száz kilométerre. Méret kapcsán egyértelműen látható, hogy a Logan esetén kapunk többet a pénzünkért, ha viszont a tömegadatokat nézzük, a Granta csaknem 100 kilóval többet nyom a mérlegen. Ez persze nem egyértelmű előny, bár "több az anyag" a Ladában, esélyes, hogy kevesebb benne a nagy szilárdságú acél, így hiába könnyebb a Dacia, vélhetően biztonságosabb. Mindkét autóban van ABS, guminyomás-érzékelő és ESP, ami EU-országként nálunk is kötelező.
Garancia és piaci trendek
Az importőr mindent megtesz annak érdekében, hogy a Lada ismét vonzó legyen. Például 5 év vagy 100 ezer kilométer gyári garanciát hirdet, ami vonzó is, nem úgy a csupán 6 éves átrozsdásodás elleni jótállás. (A Lada Hungary szép csendben kifarolt az 5 év/100 000 kilométeres korábbi vállalásból.) Egy magánvásárlónak nem sokkal ér többet a Lada kilométer-korlátozás nélküli hároméves garanciája, mint a Daciáé, ahol a három év mellett 100 000 kilométer a futásteljesítmény felső határa. A Loganhoz 38 900 forintért a jótállás kiterjeszthető hat évre/100 000 kilométerre. Nem számítottunk rá, hogy közvetlen összehasonlításban a Dacia Logan ennyivel komolyabb autónak bizonyul. Aggasztó hangok nélkül működik, tágasabb, stabilabb és a mai autóipari színvonalon áll. Akinek nem sürgős az autóvétel, várja meg a még idén érkező Vestát.
Kollégáim Wachtler Tamástól, a Renault-importőr új ügyvezető igazgatójától hallották egy rendezvényen, hogy a váratlanul magas darabszámok ellenére a Lada rajtja nem vetette vissza a Logan iránti keresletet, sőt. A Lada visszatérése nagy szenzáció és az új konkurens mintha ráirányította volna az emberek figyelmét, hogy hahó, 2-2,5 millióért is akadnak új autók, garanciával. A Dacia eladásai nemhogy nem estek a konkurens megjelenésével, hanem meredeken emelkednek idén. A Datahouse adatai szerint 2016 első négy hónapjában 302 Logan és 276 Sandero kapott magyar rendszámot, míg a tavalyi év azonos időszakára 223, illetve 194 darabot hoz a statisztika. A Ladákból januártól április végéig 44 Kalinát, 177 Grantát és 60 4×4-et (korábban Nivát) helyeztek forgalomba.
| Tulajdonság | Dacia Logan 1.2 Arctic | Lada Granta 1.6 16V Norma |
|---|---|---|
| Ár (Ft) | 2 450 000 | 2 449 000 |
| Teljesítmény (LE) | 73 | 96 |
| Motor | 1.2 szívó benzines | 1.6 16V benzines |
| Hossz (cm) | Hosszabb (+9 cm) | Rövidebb |
| Szélesség (cm) | Szélesebb (+3,3 cm) | Keskenyebb |
| Tengelytáv (cm) | Nagyobb (+15,8 cm) | Kisebb |
| Csomagtartó (liter) | 520 | 520 |
| Kombinált fogyasztás (gyári, l/100km) | 5,8 | 6,4 (8 szelepes: 6,6) |
| Valós fogyasztás (l/100km) | 5,2 | 5,8 |
| Alapfelszereltség (kiemelve) | ABS, ESP, 2 légzsák, ködlámpa, Arctic felszereltség (klíma, vezetőülés/kormány magasságáll., fényezett elemek, elektromos tükrök) | ABS, ESP, alufelni (alap), elektromos első ablak, központi zár, szervókormány (Norma felszereltség: klíma csak 16 szelepeshez) |
| Garancia | 3 év / 100 000 km (bővíthető 6 évre) | 3 év / km korlátozás nélkül |
A márkák háttere és jövője
Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Dacia autói. Azzal biztosan senkinek nem mondunk újat, hogy a Dacia központja Romániában található, és vélhetően azzal sem, hogy a Renault leányvállalataként működik a román cég. A Daciát közel hatvan éve, 1966 szeptemberében alapították Colibași városában, Pitesti szomszédságában, Románia déli részén. A település 1996 óta a Mioveni nevet viseli, ma is ott működik a Dacia egyetlen saját autógyára, mintegy 350 ezer autó éves kapacitással. Az 1966-ban alapított céget a kezdetektől fogva szoros kapcsolatok fűzték a francia Renault-hoz: 1968 és 1972 között Renault-licenc alapján gyártották a Dacia 1100-at (Renault 8), ebből a modellből kevesebb, mint 38 ezer készült. Ez utóbbi és az ebből kialakított járműcsalád 35 évig - jóval a Renault-val között eredeti szerződés felbontása után is - gyártásban maradt. A Dacia 1300-asból és 1310-esből 2,3 millió darab készült, a modell a romániai utak meghatározó látványelemévé vált a 20. században. Ezt követte a vállalat máig egyik legsikeresebb autója, a több ráncfelvarrást is megélő Dacia 1300-as sorozat, ami a Renault 12 licence alapján született meg. A Dacia 1310 ennek a továbbfejlesztése, amit erősen befolyásolta a Renault 12 eredeti faceliftje. Az 1990-es években teljes mértékben román fejlesztésnek tekinthető a Dacia Nova és az 1410 (vagy CN4) megszületése, de ezeket is az 1300-as szériához sorolják. A rendszerváltás után, 1995-ben a mioveni-i autógyár először egy saját fejlesztésű járműcsaláddal, a Dacia Novával próbálkozott.
A Renault Csoport 1999-ben vásárolta meg a Daciát, az első Renault által fejlesztett Dacia-modell a Logan. A Logan talán éppen idén éri majd el a kétmilliós példányszámot, és előzi meg az 1300-as szériát a sikerlistán. Ezt az autót forgalmazták Renault brand alatt is, és Mioveni mellett számos Renault-gyárban készült Marokkótól kezdve Oroszországon át Dél-Afrikáig, ahol még ma is gyártják. A Dacia igazi sikereit a közelmúlt, vagyis a Renault leányvállalataként való működés hozta el. A Logan sikerein is túltett a Sandero, amiből már közel hárommillió példányt adtak el. Ez a modell 2022-ben a második, 2021-ben a harmadik legnépszerűbb autó volt Európában. A második legsikeresebb Dacia a Duster SUV. Ebből mintegy 2,5 millió készült, a Sanderóhoz hasonlóan Európa számára Romániában, a világ többi részén a helyi piacokra pedig az ottani Renault-gyárakban. Ahogy a Sanderót és a Logant, úgy a Dustert is forgalmazzák Renault-logóval egyes piacokon. A Duster legújabb, tavaly bemutatott verzióját Mioveni mellett a törökországi Bursában is gyártják Európa számára. A modellek felsorolásának végére hagytuk a Springet, ami Európa (és Magyarország) egyik legnépszerűbb, és egyértelműen a legolcsóbb elektromos autója. A távol-keleti piacokon Renault Kwid néven ismert elektromos autó Dacia-logó alatt 2021 óta létezik. Hiába olyan népszerű Európában az autó, ez bizony semmilyen szinten sem román vagy európai: a Renault által fejlesztett modellt Kínában, Dongfengben gyártják, míg a Renault Kwidet Indiában. Spring néven 2021 óta exportálják az autót az európai piacra, de a modellfrissítés után is csak Kínában gyártják azt - igaz, felmerült az európai gyártás is, mert Kínában gyártani az autókat, és onnan Európába szállítani egyre kevésbé kifizetődő. A Daciát akkor is románnak hisszük, ha technikája ma már teljesen francia, s ha Románia mellett nyolc másik helyen is gyártják a Logant. A Renault immár marokkói és kínai üzemeiben is gyárt Daciát.
Ahogyan a cikk elején is említettük, a Mioveniben található gyár kapacitása évi 350 ezer autó. A Renault Csoport saját oldalán közzétett adatok szerint 2023-ban 626 ezer Dacia készült. Ez a 626 ezer darab csak a Dacia-logót kapó autókat jelenti, tehát a Renault emblémájával forgalmazott dél-amerikai vagy afrikai Duster vagy Sandero nem számít bele. Ezek szerint, ha maximálisan kihasználták a román gyártósorokat, akkor a 2023-ban legyártott Daciák 55,9 százaléka volt román. A Sandero és a Duster minden évben bekerülnek a magánvásárlók legkedveltebb modelljei közé, az európai piacon. Ez szintén alátámasztja a cég filozófiáját: követni a vevők igényeit és a legkorszerűbb technológiákat alkalmazni. Ennek köszönhetően már a világ 44 országban vannak jelen a Dacia modellek, eddig 7 millió darabos eladással.
Néhány hete Oroszországban újraindult a Dacia Logan MCV gyártása Lada Largus néven. A Renault csoport az év elején az oroszországi AvtoVAZ gyáraiba szállította át a korábbi romániai Logan gyártósor megmaradt részét. 2022 májusában, Ukrajna orosz inváziója után a Renault eladta a togliatti autógyárban meglévő 68%-os részesedését partnerének, az AvtoVAZ-nak. Az AvtoVAZ most megtalálta a kiskapukat, hogy a Logan alvázának és karosszéria elemeinek felhasználásával újraindítsák a Largus gyártását. Az alkatrészeket helyben vagy Kínából szerzik be, és 2024. június 20-tól a Lada Largus kombi és haszongépjármű (furgon) formájában is készül, helyben gyártott vagy Kínából importált alkatrészekkel összeszerelve. Az eredeti Dacia Logan MCV a Renault-Dacia 2004-ben piacra dobott B0 platformján futott, és olyan modellek épültek ugyanerre a platformra, mint az első generációs Dacia Duster, a Nissan Kicks, a Mahindra Verito Vibe és a Lada Xray. 2024 tavaszán született döntés arról, hogy a LADA a Largus modellek gyártását a fő Togliatti-i telephelyről az Izhevsk-i üzembe helyezi át. Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta a Ladát birtokló AvtoVAZ óriási nehézségekkel küzd. Nemrég a cég újraindította a Granta gyártását is, bár ABS, légzsák és egyéb funkciók nélkül.
A közeljövő luxus terepjáróját sejteti a Dacia koncepciójárműve, amely teljesen új alapokra helyezi a Duster utódját a C-szegmensben, ugyanakkor ötvözni kívánják a Lada Niva kiváló terepjáró-képességeivel. Bigster - Mint tudjuk, a Renault-Lada közös modellfejlesztése, gyártása már hosszú évek óta létezik, most a Dacia bevonásával kívánják ezt kiterjeszteni. A koncepciójármű egy közös CMF-B típusú, moduláris alapokra épülne, a költséghatékony gyártás, a termék versenyképessége, a minőség és megjelenés javára. Továbbá, fontos része a márkapresztízs továbbépítésnek. Piacstratégiailag lényeges, hogy a Dacia-Lada szövetség egy globális gépkocsigyártóvá alakuljon, tapasztalataikat egyesítve. Természetesen már figyelembe vették az alternatív- és hibrid meghajtások lehetőségét és 3 teljesen új modell piaci bevezetését 2025-ben. A C-szegmensbe való belépést a Bigster Concepct jelzi, egy 4,6 méteres SUV-ként, amely aszfalton és terepen egyaránt megállja helyét. A külső mérethez képest, pedig a lehető legnagyobb belső teret kialakítani, utasainak és a csomagoknak. Az ár pozicionálásával a kategória alsó hányadát célozták meg. A Bigster Concept-be igyekeztek minden eddigi márkaerősséget megjeleníteni és egy újragondolt márkafilozófiát is adni a majdani vevőkörnek.
tags: #uj #dacsia #vagy #lada #összehasonlítás