Gépjármű lefoglalás alóli feloldásának jogi lehetőségei és gyakorlati tudnivalók
Amikor a nyakunkon az adótartozás, az egyik legégetőbb kérdés, hogy vajon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lefoglalhatja-e a gépjárművünket. A jó hír, hogy nem kell azonnal a legrosszabbra gondolnia! A végrehajtási eljárások során számos jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, amelyekkel az adósok érdekeit érvényesíteni lehet, akár egy lefoglalt gépjármű esetében is.
A gépjármű-végrehajtás folyamata és jogi háttere
A gépjárművekre vonatkozó végrehajtás az úgynevezett ingóvégrehajtás speciális esete. Az adóhatóság az esedékességkor meg nem fizetett adótartozást, valamint a más közigazgatási szervek megkeresésére nyilvántartott köztartozást külön felhívás nélkül, végrehajtási eljárás keretében, kényszercselekmények útján szedi be. Az adóhatóság (vagy a végrehajtó) nem csak a bankszámláról vonhatja le a pénzt (az ún. inkasszóval), hanem a tartozás rendezésére szolgáló vagyontárgyakat is lefoglalhatja.
A végrehajtási jog bejegyzése és a foglalás hatálya
A folyamat a Végrehajtási törvény (1994. évi LIII.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) rendelkezései alapján zajlik. A NAV megkeresi a hatóságot (jelenleg a Kormányhivatalt) és kéri, hogy a gépjármű forgalmi engedélyébe, valamint a nyilvántartásba jegyezzék be a végrehajtási jogot. A foglalás hatálya a foglalási jegyzőkönyvben történő összeírással áll be, amely nemcsak nap, hanem óra, perc pontossággal rögzíti a foglalás időpontját. Fontos tudni, hogy a foglalás pillanatában a gépjárművet még használhatja az adós. Viszont nem adhatja el és nem ajándékozhatja el! Ha a gépjármű ezután kerül értékesítésre az adós zártörést követ el, ami a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 287. § (2) bekezdése szerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A járműnyilvántartásból történő foglalás és annak következményei
Az adóhatóság a járművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a jármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve, illetve ennek hiányában is, ha a jármű a házastársi közös vagyonba tartozik. Az elmúlt két év átlagában csaknem 11 ezer járműfoglalást foganatosított évente a NAV. Ebből mintegy 500 esetben történt helyszíni eljárás keretében a foglalás, vagyis kijelenthetjük, hogy a járműfoglalások majdnem teljes egészében nyilvántartás alapján történnek.
Nyilvántartásból történő foglalás esetén az adóst 30 napos határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy tartozását rendezze, illetve 15 napon belül bocsássa rendelkezésre a gépjármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét. Egyidejűleg figyelmeztetni kell, hogy ha a tartozást nem rendezi, az adóhatóság intézkedik a jármű forgalomból való kivonása, majd értékesítése iránt. A lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet a végrehajtó megküldi az illetékes közlekedési hatóságnak. Amennyiben a gépjárművet az adós a foglalkozásának folytatásához használja, akkor aránytalan hátrányt jelenthet a jármű forgalmi engedélyének lefoglalása.
Mikor használható a P rendszám?
A közlekedési igazgatási hatósághoz (Okmányirodához) a forgalomból való kivonás iránti felhívás elküldését követően megvalósul az elidegenítési és terhelési tilalom. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. Amennyiben a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalása meghiúsult vagy a foglalásra a nyilvántartási adatok alapján került sor, és így a gépjármű forgalomból történő kivonása csak az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után történik meg, az adós a lefoglalt gépjárművet ezen időtartamban - a forgalomból történő kivonásig - még használhatja. A gépjármű értékesítése a foglalást követő 30 nap eltelte után lehetséges.
Így NE hirdesd az autód: az autóeladás pokla!
Fizikai lefoglalás és árverezés
A végrehajtó kezdeményezheti, hogy a gépjárművet ideiglenesen vonják ki a forgalomból. Ez azt jelenti, hogy az autóval a továbbiakban nem vehet részt a közúti forgalomban. A végrehajtó a lefoglalt gépjárművet bárhol megtalálhatja és elszállíttathatja. Ha az autót elszállították, a NAV azt árverésen fogja értékesíteni. Az értékesítési folyamat első lépéseként az adóhatóság ellenőrzi, hogy a jármű szerepel-e a hitelbiztosítéki és a zálogjogi nyilvántartásban. Amennyiben a járműre zálogjogot alapítottak, az adóhatóság értesíti a zálogjog jogosultját, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti.
Mentességi szabályok és kivételek
A Végrehajtási törvény a méltányosság elve alapján meghatároz bizonyos vagyontárgyakat, amelyek mentesülhetnek a végrehajtás alól. Bizonyos ingóságok mentesek a végrehajtás alól, azokat a végrehajtó nem foglalhatja le. Az egyik legfontosabb ilyen kategória a természetes személy adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű.
Foglalkozáshoz nélkülözhetetlen gépjármű
Ha az autója valóban elengedhetetlen a munkájához (pl. futár, taxizás, mozgó orvos, területi képviselő), akkor Önnek hitelt érdemlően bizonyítania kell ezt a tényt a végrehajtó felé. Erre akkor van mód, ha a gépjárműre az adósnak a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége. További feltétel, hogy az adóst az eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.
Ez a mentesség abban az esetben érvényesül, ha a gépjármű becsértéke nem haladja meg a 13/2001. (X. 10.) IM rendeletben meghatározott értékhatárokat:
Regisztrációs adó törvény Magyarországon
- Motorkerékpár esetén: 150 ezer forint
- Személygépkocsi esetén: 1,2 millió forint
- Autóbusz esetén: 3,5 millió forint
- Tehergépkocsi esetén: 3,5 millió forint
- Nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt): 5 millió forint
Ha azonban a gépjármű értéke meghaladja a fenti összeghatárokat, akkor is lefoglalható és értékesíthető, de a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a fenti összeg az adóst illeti meg, csupán a fennmaradó összeg fordítható a követelések kielégítésére. Kiemelendő, hogy a foglalásnak nem akadálya, ha az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér. Ha a jármű tulajdonosa végrehajtható adótartozással rendelkezik, az adóhatóság intézkedhet a jármű lefoglalása iránt.
Lízingelt gépjármű és házastársi közös vagyon
Lízingelt gépjármű a lízingbevevő tartozásának fedezeteként nem vonható végrehajtás alá, mivel az a lízingbeadó tulajdonát képezi. Ebben az esetben az adóhatóságnak lehetősége van követelésfoglalás foganatosítására a lízingcég felé, amennyiben az adósnak követelése van/lesz a lízingcéggel szemben. Fontos tudni, hogy csak az a gépjármű foglalható le, ahol a forgalmi engedélyben az adós van megjelölve tulajdonosként. Kivételt képez az adós házastársa tulajdonában lévő gépjármű, ha az házastársi közös vagyonnak minősül, vagyis ha házasságot követően vásárolták.
Becsérték megállapítása és vitatása
A végrehajtónak a foglalással egyidejűleg minden esetben kötelezettsége becsléssel megállapítani a lefoglalt gépjármű értékét, vagyis a becsértéket, amennyiben a foglalásra a helyszínen kerül sor. Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmazhat.
A gépjármű-nyilvántartás adatai alapján történő „közvetlen” foglalása esetén a becsérték megállapítására a foglalással egyidejűleg szükségszerűen nem kerülhet sor, mivel az adós nincs jelen e cselekménynél. Ebben az esetben az adóhatóság a becsértéket külön végrehajtói intézkedés keretében állapítja meg. Az adósoknak a becsérték megállapításával szemben az Avt. 24. §-a szerint önálló végrehajtási kifogás benyújtására van lehetőségük, illetve ebben az esetben kérhetik igazságügyi szakértő kirendelését a becsérték módosítása érdekében.
A gépjármű foglalás alóli feloldása iránti kérelmek és jogorvoslati lehetőségek
A legjobb védekezés a gyors cselekvés és a tartozás rendezése! Azonnal vegye fel a kapcsolatot az illetékes végrehajtóval vagy a navarveres.hu oldalon található tanácsadóval! Ha nem tud azonnal fizetni, kérjen méltányossági alapon részletfizetést vagy fizetési halasztást. Tartozás rendezése: Ha lehetséges, rendezze a tartozást! Ne feledje: az adótartozás nem szűnik meg magától. Minél előbb cselekszik, annál nagyobb eséllyel őrizheti meg a gépjárművét, ami elengedhetetlen lehet a mindennapi élethez és a munkához!
Útmutató a magyarországi járműfelszerelési követelményekhez
Végrehajtási kifogás
A végrehajtási eljárás során a végrehajtási kifogás mint jogorvoslat teremti meg a lehetőségét az adózók érdekeinek érvényesítésére. Ha az adós, a behajtást kérő, valamint akinek az adóhatóság törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása, a jármű lefoglalása jogát vagy jogos érdekét sérti, a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A kifogás benyújtására a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomásra jutásától számított 15 napon belül van lehetőség.
Azonban, ha a biztosított határidő megtartásában akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, akkor a kifogás a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónapig nyújtható be. A határidő számításánál lényeges kérdés a tudomásra jutás meghatározása, ami az adós esetében jellemzően a jegyzőkönyv átvételének napja. A végrehajtási kifogás illetékköteles, amelynek mértéke 5 ezer forint.
Kérelem a foglalás feloldására
A jármű foglalás alóli feloldása iránti kérelem előterjesztésére az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) 44. §-a ad jogszabályi lehetőséget. Ez alapján a kérelem az adózó olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Fontos kiemelni, hogy az adóhatóság eljárása során csak a foglalás szabályszerűségét vizsgálhatja, a tulajdonjog megállapítására nem rendelkezik hatáskörrel. Tehát a tulajdonjog vitatására az adóhatóság előtti eljárásban nincs lehetőség, a tulajdoni viszonyok megállapítására kizárólag az illetékes bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ennek megfelelően a Pp. 538. § (1) bekezdése értelmében keresettel kérheti a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldását az, aki a lefoglalt vagyontárgyra a tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely akadálya a bírósági, közigazgatási vagy adóvégrehajtás során történő értékesítésnek.
A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt nem korlátozza a jogalkotó, azonban az eljárás meghatározott szakaszát követően, így például a sikeres árverezést követően a feloldás iránti kérelem érdemben már nem bírálható el, hiszen az árveréssel megszűnik a gépjárműfoglalás hatálya, annak feloldása iránt az adóhatóságnak már nem áll módjában intézkedni.
Gyakorlati esetek és bírósági gyakorlat
Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be. A bírósági gyakorlat rávilágít a végrehajtási eljárások összetettségére, különösen a gépjárművek lefoglalása és a mentességi szabályok alkalmazása terén.
Őstermelői tevékenységhez szükséges gépjármű esete
Egy konkrét ügyben az adóhatóság lefoglalta egy felperes tulajdonában álló személygépjárművet, melyet az őstermelői tevékenységéhez (szőlőtermesztés) használt. A felperes kifogásolta a foglalást, hivatkozva arra, hogy a gépjármű nélkülözhetetlen a munkájához. Az adóhatóság kezdetben azt állította, hogy a felperes főtevékenysége (falatozó üzemeltetése) nem igényli a gépjárművet, és a mentesség feltételei nem teljesültek, mivel a becsérték megállapítása sem történt meg a nyilvántartásból történő foglalás miatt.
Az elsőfokú bíróság megsemmisítette az adóhatóság végzését. Megállapította, hogy az adóhatóságnak nem csupán azt kellett volna vizsgálnia, hogy a felperes természetes személy adósnak vagy vállalkozónak minősült-e, hanem azt is, hogy a gépjármű a felperesnek a jövedelemszerző tevékenysége tárgyát képező árunak és szolgáltatásnak az előállításához vagy értékesítéséhez szükséges-e. A bíróság szerint a felperes őstermelői minősége és a szőlő- és bortermeléshez való gépjárműhasználata megfelelt ennek a feltételnek, és tevékenysége nagymértékben elnehezülne a jármű nélkül. A bíróság azt is kifogásolta, hogy az adóhatóság nem tájékoztatta a felperest a becsértékkel kapcsolatos jogairól, például a szakértő-becsüs kirendelésének lehetőségéről.
A Kúria felülvizsgálati kérelme részben megalapozottnak találta az alperes (adóhatóság) érvelését a becsérték megállapításának időpontjára vonatkozóan, tisztázva, hogy nyilvántartásból történő foglalás esetén a becsérték megállapítása külön eljárási cselekmény. Ugyanakkor a mentességre vonatkozóan az elsőfokú bíróság helytállóan járt el a foglalkozáshoz nélkülözhetetlen jelleg vizsgálatában. Ez az eset is jól mutatja, hogy a jogszabályok értelmezése és alkalmazása a gyakorlatban számos vitás kérdést vet fel, amelyek rendezése sokszor bírósági útra terelődik.
tags: #torveny #adtalehetoseg #gepjarmu #foglalas #aloli #feloldasara