A robbanómotoros autók jövője: globális tilalmak, uniós viták és az átállás kihívásai

Világszerte egyre több ország tervezi a belső égésű motorokkal szerelt új járművek forgalmazásának a megszüntetését. Ez a dátum nagyjából egyet jelent az általunk megszokott autók megszűnésével. Az Európai Unióban mindössze tizenegy év múlva következő változás szinte egyet jelent az általunk megszokott hagyományos autók piacának megszűnésével.

Az Európai Unió célkitűzései és a 2035-ös tilalom

Az Európai Unió 2035-ig fokozatosan szeretné kiszorítani a piacról a benzines és dízelmotorral szerelt típusokat. A Bizottság „Fit for 55” elnevezésű éghajlatvédelmi tervében azt tűzte ki, hogy az új járművek éves szén-dioxid-kibocsátását nullára kell csökkenteni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a belső égésű motoros személyautók forgalmazása megszűnik. A jelenlegi uniós CO2-szabványok értelmében 2035-ig 100%-kal csökkenteni kell a kipufogógáz-kibocsátást, ami gyakorlatilag betiltja az új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsik eladását.

Politikai és iparági viták az EU-ban

2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltja az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését. Az utóbbi egy évben azonban az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében. Németország, Olaszország és több más tagállam is lobbizott az EU végrehajtó testületénél a tilalom visszavonása érdekében, arra hivatkozva, hogy gazdaságuk szociális szövete, amelyet az autóipar támogatott, eltűnőben van.

Az Európai Néppárt (EPP) azt tervezi, hogy a július 2-5. között a portugáliai Cascaisban megrendezendő találkozóján megpróbálja megfúrni a belső égésű motorral hajtott személygépkocsik eladásának 2035-től induló uniós de facto tilalmát. A 2024-es uniós választásokkal azonban megváltozott a széljárás. Az Európai Parlament zöld törvényhozói jelentős csapást szenvedtek, és a jobbközép néppárt és a szélsőjobboldal előretört. Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője a 2035-ös ICE-tilalmat ellenző centristák közé tartozott, azt állítva, hogy túl korai lenne az iparágnak alkalmazkodnia az átálláshoz.

„Elemezni fogjuk a Bizottság javaslatát. A Bizottság javaslatáról most az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalni fog.” - mondta. Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. „A jövő az elektromobilitásé, és ebben én is hiszek. Az autógyártók több százmilliárd eurót fektettek be, és több mint 300 villamosított modellt hoztak forgalomba. Tudjuk, hogy a közlekedés jövője az elektromos közlekedés. Ami még nem eldöntött, az az, hogy ki fogja megépíteni.”

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Az átmenet menetrendjével az autógyártók nem különösebben elégedettek, így a Mercedes-Benz vezérigazgatója és egyben az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke, Ola Kallenius éles kritikusa a 2035-ös célnak. Más autógyártók ugyanakkor úgy vélik, hogy a szabályok fellazítása pont azokat az autógyártókat büntetné, melyek készen állnak az átmenetre. A Volvo vezérigazgatója, Hakan Samelsson pedig nemrég arról beszélt, hogy az uniós céloktól függetlenül előbb-utóbb minden autó elektromos lesz, amit nem minden nyugati márka fog túlélni.

A tilalom enyhítésére irányuló javaslatok

Az Európai Bizottság és Volker Wissing német közlekedési miniszter közötti megállapodás azonban új jogi kategóriát hozhat létre a csak e-üzemanyaggal működő autók számára. A módosítás értelmében több környezetszennyező járműtípus - köztük a plug-in hibridek és a dízelautók - 2035 után is forgalomba hozhatók korlátozott számban, ha a gyártók szén-dioxid-kreditekkel kompenzálják ezek kibocsátását. Az Európai Bizottság emellett több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott kedden, amellyel támogatja az autóipart, de ezek még az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jóváhagyására várnak.

Franciaország és Spanyolország ugyanakkor úgy vélik, hogy bár a kitűzött céloknak nem szabad változniuk, de lehet némi tér rugalmasságra is, például a szén-dioxid-kibocsátási szabályok terén a robbanómotorok teljes tiltása előtt.

Különböző országok és régiók megközelítései

A világ más országai és régiói ennél hol szigorúbb, hol lazább ütemterveket dolgoztak ki a belső égésű motorok kivonására.

Az EU tagállamai

• Nem minden uniós ország támogatta, hogy a személyautókból eltűnjenek a belső égésű motorok. Németország és más, erős autóipari lobbival bíró államok sokáig haboztak, sőt, Lengyelország nemrég bejelentette, hogy pert indít a döntéssel szemben.
• Akadnak azonban olyan országok is, amelyek üdvözölték az uniós terveket. Ilyen például a környezeti károkra különösen érzékeny Hollandia, amely már 2021 márciusában levélben kérte a Bizottságot, hogy nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére.
• Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Litvánia és Luxemburg is támogatta ezt a javaslatot, és ezek az államok a helyikibocsátás-mentes járművek jobb töltési infrastruktúrájának kiépítése, illetve a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó európai normák jelentős szigorítása mellett foglaltak állást.
• Dánia példája korábban megmutatta, hogy milyen nehéz egy uniós országnak érvényre juttatnia a belső égésű motoros új autók tilalmát. A koppenhágai kormány még 2018-ban jelentette be, hogy 2030-tól kívánja betiltani a dízel- és benzinüzemű új autókat, ez azonban nem sikerült, mivel ellentétes volt az uniós joggal. Azóta a Dánia több új kísérletet is tett a szabályok életbe léptetésére, az ottani álláspont szerint ugyanis az EU-nak meg kellene változtatnia a szabályait.
• Több más uniós tagállam (Írország, Hollandia, Szlovénia és Svédország) eddig ugyanazt a céldátumot tűzte ki, mint Dánia.
• Franciaország a korábbi tervek szerint 2040-ig akart időt hagyni magának.
• A spanyol parlament nemrég fogadta el az energiaátállásról szóló törvényt, amely szerint az országban 2040-től nem lehet többé belső égésű motorral hajtott járművet értékesíteni, 2050-től pedig egyáltalán nem közlekedhetnek ilyen járművek a közutakon.
• Görögország 2030-tól akarja betiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítését. Ez egy új környezetvédelmi törvény része, amely kibocsátási határértékeket és konkrét szén-dioxid-mentesítési kötelezettségeket határoz meg különböző ágazatokra.

Nem uniós európai országok

• Az EU-n kívüli Norvégia még szigorúbb. Már 2025-től tiltanák a belső égésű motoros új autók árusítását, és már most is túlnyomó többségben vannak a villanyautók az ottani piacon.
• Az Európai Unióból kilépett Egyesült Királyság szintén komoly célokat tűzött ki maga elé a Boris Johnson vezette kormány idején. A britek közvetlenül a brexit után, 2020. február elején kezdeményezték, hogy az új autókban a belső égésű motorok tiltását 2040-ről 2035-re hozzák előre a szigetországban. A tilalom ott a benzines, a dízeles és a benzinmotorral szerelt hibrid modellekre egyaránt vonatkozik majd. A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak azonban most újabb irányváltást jelentett be. A hagyományos hajtású új haszongépjárművek és személyautók forgalmazását több lépcsőben, de 2035-ig teljesen beszüntetik.
• Skóciában a tisztán belső égésű motoros új autók 2032-től történő betiltása már most biztosra vehető. Az értékesítési tilalom kiterjedne a külső töltőcsatlakozás nélküli, hagyományos hibrid típusokra is. Nyolc év múlva csak tisztán elektromos járműveket és plug-in hibrideket vesznek majd nyilvántartásba Skóciában.

Észak-Amerika

• Kanadában 2035-től szintén csak a kibocsátásmentes járművek forgalmazását engedélyeznék. A zéró kibocsátású járművek piaci részesedése 2026-ra elérheti a 20 százalékot, 2030-ra pedig ennek legalább a háromszorosát.
• Az Egyesült Államokban nincs megállapodás a hagyományos új autók kereskedelmének egységes beszüntetéséről, ám az új szabályozásban Kalifornia jár az élen. A nyugati parti államban nemrég döntöttek arról, hogy 2035-től betiltják a belső égésű motoros járművek értékesítését. Ettől az időponttól kezdve az új autók már nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat.
• Az illetékes kaliforniai szervezet által kiadott rendeletnek valószínűleg az egész országra nézve jelzésértékű hatása lesz. Az állam az Egyesült Államok legnagyobb autópiaca, és más államok is szívesen követik a példáját.
• Az Egyesült Államok északnyugati részén található Washington állam kormánya a belső égésű motorok értékesítésének 2030-tól kezdődő általános betiltásáról döntött, vagyis alig több mint hat év múlva ott már nem kerülhet forgalomba egyetlen új, benzines vagy dízelmotoros autó sem. Ez egyúttal azt jelenti, hogy Washington öt évvel megelőzte a környezetpolitika terén haladónak számító Kaliforniát.
• New York állam, amely egyike annak a tizennégy körzetnek, amely már elvi döntést hozott a belső égésű motorok fokozatos kivonásáról, saját terveit követi. Kathy Hochul kormányzó 2021 szeptemberében törvényt írt alá, amely szerint 2035-től csak károsanyagkibocsátás-mentes új autókat és könnyű pick-upokat lehet majd értékesíteni.

Ázsia és Afrika

• Japán 2030-ra szeretne készen állni, és 2050-re nullára akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A folyamat fontos köztes lépése lesz, hogy 2030-tól ott sem lehet majd belső égésű motorral szerelt új autókat forgalmazni.
• Thaiföldön 2035-től nem kerülhetnek új, belső égésű motorral szerelt autók a piacra. Az ország emellett a villanyautók gyártásának délkelet-ázsiai központjává akar válni, aminek elérése nem is lehetetlen. 2030-ra az új autók felének tisztán elektromos meghajtásúnak kell lennie.
• Kína a közelmúltig csak Hainan tartományban döntött a belső égésű új autók értékesítésének 2030-tól kezdődő tiltásáról. Meglepő módon a belső égésű új autók árusítását végül csak 2060-ban tiltják be Kínában. Szakértők szerint Kína az új ötéves tervvel átállítja gazdaságát, és továbbra is lehetőséget ad a belső égésű motornak és a szintetikus üzemanyagoknak, valamint az üzemanyagcelláknak.
• Izrael 2030-ra szeretne készen állni.
• Szingapúr és Srí Lanka 2040-ig ad időt az átállásra.
• Afrikában jelenleg csak Egyiptom szorgalmazza az új belső égésű motoros járművek 2040-től kezdődő betiltását.

Városok szerepe a tilalmakban

A hagyományos autókra vonatkozó új szabályokat azonban nemcsak országok, hanem nagyvárosok is terveznek.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

• Például idén Párizs belső körzetéből teljesen kitiltják a dízeleket, majd 2030-tól a benzinüzemű járművekre is kiterjed a korlátozás.
• Amszterdam Tiszta levegőt cselekvési terve szerint a holland főváros 2030-tól lehetőség szerint minden benzin- és dízelüzemű járművet ki akar tiltani. Ez a motorkerékpárokra és robogókra is vonatkozik.
• Még Mallorca kedvelt nyaralószigetén is megálljt parancsolnak a belső égésű motorral hajtott autóknak. Ott 2025-től nem lehet majd új dízelautókat forgalomba helyezni, míg a benzineseket 2035-től tiltják ki. Ez természetesen az autókölcsönzőkre is vonatkozik.
• San Francisco 2040-re teljesen emissziómentessé tenné a közlekedést, 2030-tól pedig csak elektromos hajtású járműveket lehet majd újonnan forgalomba helyezni.
• Los Angeles a Green New Deal keretében azt tűzte ki célul, hogy 2050-re csak elektromos járművek közlekedjenek a milliós város utcáin.

Az átállás kihívásai és következményei

Mindez rávilágít a közösség előtt álló kihívásokra a zöldátmenet területén, mely szemben áll olyan jelentős érdekérvényesítő képességű iparágakkal, mint az autógyártás, mely egyre keményebb versennyel is szembesül Kínából, részben pont az elektromos fejlesztések európai lassúsága miatt. A tétovázás vagy a vegyes jelzések aláássák az akkumulátorgyártók, a gyártók és a hálózatok beruházási biztonságát, amelyre a méretnöveléshez szükség van.

Egészen pontosan a Toyota vezérigazgatójáról, Akio Toyoda-ról van szó, aki úgy fogalmazott a miniszterelnök megnyilvánulására, hogy szerinte azt se tudják a politikusok, hogy mit beszélnek. Elmondta ugyanis, hogy Japánban például az áram előállítása nagyrészt szén és gáz égetésével történik meg, tehát az átállással nem lesz tisztább a környezet, csupán a hálózat válik annyira leterhelté, hogy az további súlyos problémákat szülhet a jövőben.

A Berylls vezetési tanácsadó cég felmérése szerint Európában 16 millió járművet fenyeget a betiltás veszélye és 35,9 millió polgárt érintenek közvetlenül a tilalmak.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

tags: #tokio #dizel #auto #betiltasa

• Legális LED Fényforrások
• Minden, amit a Vespa főtengelyről tudni kell
• Ajtórezgés Golf 5 - Megoldások
• Váltóméretek és kalkulátorok használata
• Utólagos hűtőfolyadék-szint jelző Astra H modellekhez