A Magyar Címer: Története, Jelképei és Fejlődése
A címer egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerező, összetett jelkép, ami a nyugati keresztény civilizáció, a lovagi kultúra szülötte. Vizsgálatával a heraldika foglalkozik. A címerek nemcsak elvont jelképek, hanem az élet minden területén felbukkannak: ábrázolják őket kódexek lapján, kőfaragványokon, kályhacsempén, pecséten, ékszeren, zászlón, plakáton, kitüntetésen, étkészleten, huszárcsákón vagy leggyakrabban pénzen. A pajzsra és zászlóra festett jelek, ábrák a XII. század elején állandósulnak. Még a címerek előképei sem jelennek meg a XI. század utolsó harmada előtt.
Magyarországon királyi (állami) címerről csak 1202 után beszélhetünk.
A Kettőskereszt Története és Jelentősége
A kettőskereszt, mint a királyi hatalom szimbóluma, III. Béla korában (1190 körül) jelenik meg, bizánci hatásra (III. Béla a császári udvarban nevelkedett).
A magyar királyi hatalom jelvénye a XI. századtól a nyélre tűzött kereszt volt, ekkor még az egyszerű keresztet használták. A kettős kereszt királyi jelvényként való alkalmazása először III. Béla király pénzein fordul elő, kezdetben még pajzs nélkül, 1190 táján vert pénzein pajzsba foglalva látható, lebegő helyzetben. A kettős keresztben a magyar királyság keresztény voltának jelképét látták.
Mit szimbolizált III. Béla a kettős kereszt jelvényeként való felvételével? Sajnos egyértelmű magyarázatot adó forrásunk nincs. A szlovák nemzeti öntudat szerint a IX. század két apostolának, Cirilnek és Metódnak jelvénye volt, és az ő morvaországi tevékenységük nyomaként került be a magyar királyok címerébe. A magyar államcímerek feldolgozója, Kumorovicz Lajos Béla szerint a Bizáncban nevelkedett III. Béla nem egyházi szimbólumként vette fel, hanem a bizánci császárok szokását utánozta. Használhatta már a bizánci udvarban is, s mint magyar király is ragaszkodott hozzá, és a kettős keresztes címerrel a magyar királyi hatalmat a bizánci császári hatalom mellé állította.
Luxus és teljesítmény a vintage Mercedesekben
A kettőskereszt eleinte talapzat nélkül áll, majd a XIII. század végétől egyre gyakrabban hármas lóhereívre helyezik. Ez alakul át a kései gótika korában zöld hármashalommá. A kettős kereszt legkorábbi ábrázolásainkon talapzat nélkül, lebegve figyelhető meg. Első talapzata a félköríves vonal hármas megtörése révén kialakult gótikus stílusú lóhereív, amelyet először XIII. század vége felé V. István király pénzein jelent meg. Némi ingadozás után a hármas halom a XIV. század közepe óta szerepel a kettős kereszt alatt. Szép példája látható I. A XVI. század elejére a vörös-ezüst vágásokhoz, majd mintegy másfél évszázaddal ezt követően a hármas hegyhez is érdekes magyarázat kezd kapcsolódni, miszerint az államcímer az országot, mint területet szimbolizálja.
Az Árpád-sávos Címer és Eredete
A vágásos címer (Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg, majd II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. Első előfordulása 1202-ben kelt királyi oklevél arany függőpecsétjén (bulla) található. Hasonló vágásos címert találunk II. András aranypecsétjén és viaszpecsétjén. A sávozott pajzsmező spanyol mintákat követhet. Imre királyunk a távoli Aragóniából hozott magának feleséget. Az aragóniai uralkodó címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatóak.
A magyarok eredete
A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. Sok kérdés övezi még a lépegető oroszlánokat. Valószínűleg azért tűntek el II. András halála után, mert feleslegessé váltak. A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos.
A köztudatban szimbolikus jelentés is kapcsolódik a címeren megjelenő formákhoz. E szerint a vágásos címer négy ezüst sávja az ország négy legfontosabb folyója: a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva. Az elképzelés a XV. század végi oklevelekben is feltűnik, és Werbőczy István Hármaskönyve terjeszti el. Az országcímer négy ezüst sávját a négy legnevezetesebb folyóval, a Dunával, a Tiszával, a Drávával és a Szávával azonosították. Werbőczy István ezt a Hármaskönyvébe is beleírta, így széles körben elterjedt.
A Címerek Egyesülése és a Korona Megjelenése
Az Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is. Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettőskeresztet vésik. Az Anjouk címereikben hangsúlyozni kívánták, hogy az Árpád-ház örökösei. Az Anjou-korban a királyi címer felé helyezve többször figyelhetünk meg patkót harapó sturccfejet, sőt e sisakdísz néha önállóan címerpajzs nélkül is szerepel. Egy középkori hiedelem szerint a stucc legyőzi a lovat.
Útmutató a Stellaris civicekhez
A pajzs fölötti korona I. Ulászló (1440-1444) korában jelenik meg. Címerünk pajzsa fölé a XIV. század óta helyeztek nyílt leveles koronát. Macedo (portugál származású jezsuita) szerint a hármashalom három hegyet jelképez: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát. A hármas halom azonosítása Tátra, Fátra, Mátra nevű legmagasabb hegységekkel a XVIII. században vált általánossá.
Kiscímer, Közép- és Nagycímer Kialakulása
A kiscímer kialakulása a XV. századig nagyjából megtörtént. Fontos jelenség a közép- és a nagycímer kialakulása: az uralkodó az ország címerébe személyes szimbólumait, és az időlegesen vagy teljesen elfoglalt tartományok jelképeit is felveszi. Magyarország királyai hosszabb-rövidebb időn át számos szomszéd tartományra is kiterjesztették hatalmukat, címerüket pedig felvették a pecsétjükre. Így alakult ki az ország nagycímere. Az Árpád-kor végére teljessé válik a magyar királyi cím: "Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, Galicie, Lodomerie, Cumanie, Bulgarique", vagyis "Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma (Bosznia), Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya".
A hűbéres tartományok és a magyar vágásos címer mellett személyes szimbólumként Zsigmondnál (1387-1437) a brandenburgi sas és a cseh oroszlán is megjelenik.
Az 1526 után Magyarország koronáját viselő Habsburg királyok hazánkon kívül még jó néhány más ország, tartomány uralkodói címét és címerét is a magukénak mondhatták.
A Habsburg-uralom és a Címer Változásai
A Habsburg uralom idején, I. Ferdinánd (1526-1564) óta a királyi pecséteken kapcsolódik össze a magyar kettőskeresztes-vágásos forma a német-római sas alakjával, és az egymásra helyezett pajzsok száma is nő. A pecsétek címerképei Mária Terézia korában még bonyolultabbá válnak. A sok elem újrarendezésére II. Lipót (1790-1792) uralkodása alatt kerül sor. II. József (1780-1790) uralkodása idején jelennek meg olyan pénzérmék, amelyeken nincs Magyarországra utaló elem. I. Ferenc (1792-1835) alatt pedig néhány esetben a nemzeti címer kiszorul a főhelyről, és Ausztria szimbólumai között szerepel: "Ausztria egyszerű tartománya lettünk a címerben is".
Best Tomi Auto Kft. piaci helyzete
Az 1848-as Forradalom és a Kiegyezés Időszaka
1848 tavaszán a magyar forradalom az áprilisi törvényekben megfogalmazza, hogy a nemzeti jelvények legyenek az állami szimbólumok. Az újonnan születő intézmények a koronás kiscímert használják. Az Erdéllyel való unió hatására a közép- és nagycímer elemei közé visszakerül Erdély szimbóluma. A márciusi eseményeket követően megalkotják az új nagycímert is: a koronás kiscímert gyűrű alakban veszik körül a különböző területek jelképei. A középcímeren csak a ténylegesen az országhoz tartozó területek jelképei szerepelnek.
Válaszul a december 2-i olmützi nyilatkozatra, december 9-én eltüntetik a koronát a címerből. A detronizáció (1849) után a forradalom hívei a Kossuth Lajosról elnevezett korona nélküli kiscímert használták. Ez az elnevezés azonban történetileg hibás: a korona nélküli kiscímer jóval Kossuth születése előtt megjelenik a magyar heraldikában. Ezelőtt olyan esetekben fordul elő, amikor a Habsburgok hazánk önállósága ellen támadást intéztek, pl. a Wesselényi -féle szervezkedés felszámolást követő megtorlás. Az 1840-es években a korona levételével mégis azt kívánták hangsúlyozni, hogy Ferenc Józsefet nem ismerik el uralkodónak, és hogy szakítottak a királysággal.
A magyarok eredete
A világosi fegyverletételt követően újra a sasos címer használatát állítják vissza. A kiegyezés (1867) visszahelyezi jogaiba az 1848-as kiscímert, az 1868-as horvát kiegyezés után pedig létrejön Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország egyesített címere. Ez az 1848-as középcímernek felel meg. Az 1918. A közös intézmények részére a közös kis- és középcímer használatát írták elő 1915-ben. Ezek a két fél, Ausztria és Magyarország egy magasságban, azonos nagyságban egymás mellé helyezett koronás kis-, ill. középcímerből álltak.
A XX. Század Címerváltozásai és a Jelenlegi Államcímer
Az I. világháború után a király nélküli királyság jelképéül a koronás kiscímert választotta, de nem tiltotta meg a középcímer használatát sem. A két világháború között a Horthy-korszak címere ismét a koronás kiscímer. A trianoni békekötés után az irredenta mozgalmak az 1915-ös középcímert népszerűsítik, majd 1938-tól a hadilobogókon is ez szerepel. Szálasi Ferenc hungarista mozgalma a koronás kiscímert választotta jelvényéül, de alá helyzete a H betűt és egy nyilaskeresztet.
A II. világháború után rövid ideig a koronás kiscímer, majd 1946. február 1-jén kikiáltott köztársaság a koronátlan címert vette használatba. Az 1949 augusztusi alkotmány, szakítva több évszázados történelmi, nemzeti hagyományainkkal, magyar előzmények nélkül álló címert emel nemzeti szimbólumaink közé. Az 1949-es kommunista berendezkedést kodifikáló alkotmány új államcímert állapított meg. E címer szimbolikája egyszerű: a kor ideológiájának megfelelően a pajzstartóként alkalmazott búzakalászok a parasztságot, a sisakdíszként szereplő ötágú vörös csillag az ország kommunista jellegét és a munkásságot jelenítette meg. A Rákosi korszak címerének központi motívumai a kalapács és a búzakalász. Fölöttük ábrázolják a kék mezőre sugarakat bocsátó vörös csillagot.
Az 1956-os forradalom hatására újra a Kossuth-címert használják egészen az 1957-es új törvényi szabályozásig. Az ekkor elfogadott alkotmányban megkísérlik az 1949-es címer legsúlyosabb hibáit elkerülni. Az aranykeretes, vörössel, fehérrel és zölddel vágott pajzs már hangsúlyozza nemzeti színeinket, a vörös csillag csak sisakdíszként szerepel, és a búzakalászt összefogó nemzetiszínű és vörös szalag fejezi ki a címer politikai tartalmát. Legfőbb hibája, hogy nincs több száz éves magyar címerhagyományokra épülő, önálló heraldikai tartalma.
Hosszas viták után az Országgyűlés 1990 júliusában a magyar múltat és az önálló államiságot jobban hangsúlyozó koronás kiscímer mellett döntött, s így több száz éves heraldikai hagyományt folytatva Magyarország államcímere a koronás kiscímer. A mai koronás magyar címer a XVI. századtól, I. Ferdinánd király korától van használatban. A Habsburgok igyekeztek kifejezni, hogy ők az Árpádok öröksége jogán uralkodnak.
A Jelenlegi Magyar Címer Részletes Jelentése
A jelenlegi magyar címer a következő elemekből áll:
- A címerpajzs jobb oldala, az árpádsávos címer, az árpádok örökségére utal.
- A Kettőskereszt a hármashalmon a magyar államhatalom címere.
A XIV. században a címerpecsétet (prelates, barones et magnates regni sigullum) Székely-magyar rovásírással (és sumer írással) olvasva ennek a címerpecsétnek a jelentése: Isten Országa!
Magyarország a Szent Koronáé, a Szent Korona a magyar nemességé, és az ország prelátusainak, báróinak és mágnásainak, valamint az ország nemességének akaratából viseli a koronát. Ha nincs király akkor a Kormányzó helyettesíti a királyt!