Széles vagy keskeny téli gumi: Előnyök és hátrányok
A téli gumi kiválasztása során gyakran felmerülő kérdés, hogy szélesebb vagy keskenyebb abroncsot érdemes-e választani. A megfelelő autógumi kiválasztása azonban relatív marad, mivel amit az egyik autós imád, azt a másik utálni fogja. Nemcsak az autók térnek el egymástól, hanem a vezetők is, amit a széles gumiabroncs piac sem könnyít meg. A széles és vékony téli gumik különböző tulajdonságokkal bírnak, úgyhogy elsőre nehéz eldönteni, hogy melyik illeszkedik a szükségleteinkhez.
Dacára annak, hogy sokan úgy vélik, hogy a szélesebb és egyben drágább gumiabroncsok jobbak is a vékonyabbaknál, a német autóklub (ADAC) szerint ez koránt sincs így. Az egyesület szerint minden az egyéni igényeken múlik, a méretesebb és vékonykább gumiknak is megvannak a privilégiumai, ahogy a buktatói is. A kérdést mi is a legfontosabbak egyikének tartjuk, amire bár rendkívül nehéz, de próbáljuk megtalálni az egyértelmű választ: döntésünket kell-e hogy kompromisszum árnyékolja? El kell fogadjuk a tényt, hogy legfeljebb arról dönthetünk, hogy miben lesz kicsit jobb, és miben kicsit rosszabb a gumink, ha egyiket, vagy másikat választjuk?
A széles téli gumiabroncsok jellemzői
A széles gumi előnye, hogy váratlan helyzetben is irányítható marad, valamint rövidebb fékutat eredményez. A szélesebb gumik jellemzően jobban irányíthatóak száraz és nedves útfelületen is. Rövidebb a fékút, akár méterekkel hamarabb állhat meg járművünk.
Megszokhattuk, hogy a dolgoknak nemcsak előnye van, ami a széles gumikra is igaz. A széles abroncs nagyobb külső átmérőt jelent, tehát az oldalfala alacsonyabb marad, ami megnehezíti az úthibák elkerülését. Ugyanakkor a szélesebb gumi jobban felfut a vízfelületekre (aquaplaning) és megcsúszhatunk. A szélesebb gumik ugyanakkor hangosabbak és jelentősen növelhetik autónk fogyasztását is. A széles gumi olyan helyeken ajánlott igazán, ahol a tapadás és irányíthatóság kiemelkedően fontos, miközben a fogyasztás növekedése nem szempont és az aquaplaning esélye nem hordoz valós biztonsági kockázatot. Ilyen lehet a versenyzés (nem közúton) vagy az off-road is.
A keskeny téli gumiabroncsok jellemzői
Nyilván mindezek a vékonyabb gumiról fordított előjellel írható le: rosszabb a tapadása és úttartása, növekszik vele a fékút, de nehezebben úszik meg a vízfelületen, csendesebb és valamivel alacsonyabb fogyasztást eredményez. Akkor marad a keskeny gumi? Sajnos a válasz sosem ilyen egyszerű, bár a keskeny abroncsnak is megvan a maga előnye. Az egyik ilyen, hogy jobb a vízelvezetése, így csak akkor kell félnünk a csúszástól, ha nagyobb sebességgel haladunk.
Téli gumi teszt: 215/75 R16C méret
Teszt eredmények és szakértői vélemények
ADAC teszt
Az ADAC tesztje során egy Kia Cee’det vett igénybe, melyre öt különböző gumivariációt szereltek fel. Amint az várható volt, kezelhetőségi szempontból a szélesebb abroncsok mutattak jobb eredményt száraz és vizes aszfalton is, 100 km/órás sebességről való vészfékezésnél pedig kivételesen erősek voltak: a fékút 5,2 méterrel volt rövidebb, mint a vékonyabb gumik esetében. Ezzel egyidejűleg az aquaplaning-jelenség már 69 km/órás tempónál jelentkezett (nagyobb felület, jobban felfekszik a vízre), míg a vékonyaknál csak 80-nál tapasztaltak hasonlót a tesztelők. Az öblösebb gumiabroncsok sokkal zajosabbnak és kényelmetlenebbnek bizonyultak, nagyobb gördülési ellenállásuk miatt értelemszerűen a fogyasztásra is negatív hatást gyakoroltak. Összességében elmondhatjuk, hogy igaznak bizonyul a megállapítás, miszerint a kérdés megválaszolása valóban nagyban függ az egyedi igényektől.
Yokohama teszt
Az ADAC-on kívül a Yokohamát is foglalkoztatta a szóban forgó kérdés. Féktesztjükkel azt kívánták bebizonyítani, hogy a széles felnik és gumiabroncsok alkalmazása mellett a legfőbb biztonsági érv, hogy a fékút a nagyobb tapadó felület okán jelentősen lerövidül. Ebben két azonos kivitelű BMW 325i vett részt, az egyetlen különbség köztük, hogy az egyik széria keskeny gumi/felni kombinációval futott neki a távnak, a másik szélesebb gumikkal és nagyobb felnikkel. Mint láthatjuk a nagyobb abroncsok mindössze 1 cm-rel szélesebbek! Három méter pedig bőven elegendő lehet egy baleset elkerülésére. Gondoljunk csak bele, hogy nagyobb sebességről is arányosan rövidebb a fékút!
A szélesebb gumiabroncsokat leginkább a kanyarstabilitás növelésének az igényével szerelik fel. A Yokohama tesztjén szlalom pályán is megfuttatták a két autót. A szélesebb gumival felszerelt gépjármű 72 km/h sebességgel tudta teljesíteni a pályát hiba nélkül, a gyári gumimérettel szerelt kocsi 68 km/h maximális sebességet ért el. Ebben persze nagy a szerepe, hogy a szélesebb gumit nagyobb átmérőjű felnire szerelték, így a gumi oldalfala jóval alacsonyabb, tehát jelentősen csökkent kanyarban a sodródása. Ráadásul a peresebb abronccsal az autó gyorsabban reagált a kormánymozdulatokra, így csökkent a reakcióidő, ami egy kikerülőmanővernél nagy jelentősséggel bír. A szlalom teszt arra is rávilágít, hogy a túl magas tempóval indított kanyart nagyobb eséllyel veszi be gond nélkül az autós, a nagyobb kanyarsebességet megengedő szélesebb és alacsonyabb oldalfalú gumival. Ámbár a történet teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a szélesebb gumik vizes úton előbb felúsznak, a pereseket pedig a nyomvályúk könnyebben megtévesztik.
Fizikai törvényszerűségek és a felületi nyomás
A Totalcar magazin szerint könnyebben alakul ki a kellemetlen vízisíelős állapot a szélesebb gumiabroncsoknál. Érvelésük a Fn=μ*Fny képletre hivatkozik, miszerint a tapadás nem függ az érintkező felület méretétől. A gumira nehezedő terhelés növekedésével csökken a tapadási együttható. Vagyis ha egy abroncsot száz kiló nyom, és ekkor száz kiló fékerőig nem csúszik meg, akkor kétszáz kiló terhelésnél mondjuk csak 198 kiló fékerőt tud átvinni.
Ez a jelenség a felületi nyomással van összefüggésben: minél kisebb az egységnyi felületre eső nyomás, annál jobban teljesít a gumi, legalábbis száraz aszfalton, illetve amikor nincsenek szélsőséges körülmények. Adott súlyú autónál pedig úgy tudjuk csökkenteni a felületi nyomást, ha minél nagyobb gumit szerelünk rá. Ez az egyik legfontosabb fizikai magyarázat arra, hogy miért jó a széles gumi. Viszont ha már ismerjük ezt a bölcsességet, ne becsüljük túl a jelentőségét. A felületi nyomás csökkentésének köszönhetően néhány százalékot tudunk nyerni a tapadáson, ha mondjuk 185-ös helyett 225-ös szélességű gumit szerelünk ugyanarra az autóra, és a többi paramétert változatlanul hagyjuk. Ez a pár százalék sokat jelenthet, de nem annyit, mint a 185-ös és a 225-ös abroncs közötti árban jelentkező különbség.
Kleber téli gumi teszt eredmények
A széles abroncsok télen számos előnyt biztosítanak a normál szélességű gumiabroncsokkal szemben - olvashatjuk a Continental Tires hivatalos oldalán. Mindazonáltal a speciális versenyabroncsra is kizárólag egy nagyon pontosan meghatározott felülettípuson, például 25 fokos, enyhén vizes durva aszfalton lehet rámondani, hogy ott nincs vetélytársa, de még akkor is beleszól az élettartam kérdése, ami miatt máris kompromisszumot kell kötni a keverékkel. Nemhogy egy utcai guminál, aminek ötven fokos forró, száraz betonon, tíz centis pocsolyákon át és földúton is működnie kell. A táblázatunk a Continental értékeléseit mutatja, de akadnak olyan gumis szakértők, akik az egyszerű fizikai törvényekre hivatkozva azt vallják, hogy nem csak a mély, letaposatlan hóban, de a vízben is előnyösebb a vékonyabb abroncs.
Döntést befolyásoló tényezők
Körülmények és járműtípus
Mindig vegyük figyelembe, hogy a téli guminak nemcsak a hóban kell jól teljesítenie, hanem az ónos esőben és a jégben is. Nagyon lényeges szempont az autónk teljesítménye is. Azt szokták mondani, hogy prémium autó mellett ne elégedjünk meg a gazdaságos kategóriával, ahogy középkategóriás autóhoz sem muszáj a legdrágább gumit megvennünk.
A fokozottabb biztonságra törekvőknek pedig azt érdemes megjegyeznie, hogy téli gumiból a keskenyebbet válasszák, ha a letakarítatlan, „mélyhavas” körülmények a megszokottak, a szélesebbet pedig, ha a porhavas, tömör havas és jeges útviszonyok jellemzőek náluk. Nyáriból általánosan elmondható, hogy a szélesebbet érdemes választani. Vagy ha a legveszélyesebbnek a vizes utat érzik, akkor nyáriból is a keskenyebbet.
Eredetileg minden járműre 2-3 méretet engedélyeztetnek, úgyhogy az új garnitúra megvásárlása előtt ellenőriznünk kell ezeket. A legtöbb autóra gyárilag legalább két-három méretű gumiabroncs engedélyezett, aki ezekből választ, az nem vét nagy hibát.
Az elektromos autók kihívásai
Érdemes említést tegyünk továbbá az autógyártók folyamatos innovációiról, miszerint fejlesztik a hibrid- és elektromos hajtásrendszereiket, melyek a korábbiaktól eltérő gumiabroncsokat is igényelnek. Így merült fel a pletyka, hogy a szélesebb abroncsok helyett, a keskenyebbek fognak előjogot élvezni a jövőben. A hagyományos autók egyre könnyebbé válnak, de a villanyautók egyre nehezebbé. Ide teljesen más abroncs kell. Egy kis- vagy középkategóriájú autónál legyen 195-ös szélesség. Van egy 15 colos felni az egyik esetben, és legyen 19 colos felni a másik. A villanyautó jóval nagyobb tömeget képvisel, teát jóval nagyobb féket kell rátenni, de a gumiabroncs szélessége ugyanúgy 195 mm az egytonnás autónál, mint a majdnem kéttonnásnál. Ezért van az, hogy kihívás ezen a néhány négyzetcentiméteren megvalósítani a megfelelő tapadást. Nem az a kihívás, hogy a könnyebb autót ugyanolyan széles abronccsal hamarabb meg tudjuk állítani, hanem a nehezebb autót meg tudjuk állítani ugyanolyan széles abronccsal. Mivel a villany- vagy hibridautózást szeretnénk elterjeszteni, a plusz elektromotorok miatt viszonylag nehéz gyorsan súlyt csökkenteni, ezért inkább az a kihívás, hogy keskeny abronccsal hogyan tudjuk megállítani a jóval nehezebb autót úgy, hogy mindemellett a futásteljesítmény ne csökkenjen radikálisan, hanem növekedjen.
185/65 R15 Barum gumiabroncsok: Teszt eredmények
A vizuális szempont és a jogi korlátok
Két dologról nem volt még szó. A látvány ugyan szubjektív, de azért még nem nagyon találkoztunk olyan emberrel, akinek a vékony gumi lett volna kifejezetten esztétikus, míg a széles abroncsról nem a sportosság jutott volna eszébe. A vizuális előnyökön túl azonban érdemes tisztában lennünk az egyéb előnyökkel és hátrányokkal is! Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az optikai tuningnak sokszor negatív hatása van. Ezen felül az autó kasznijából kiálló gumi nem felel meg a hazai szabályozásnak, így közúton nem használható a KRESZ szerint.
Gumiabroncs technológia és fejlesztés
A Continentalnál arra törekszünk, hogy folyamatosan egyre kevesebb energiát használjunk fel a gyártás során, akár a hőről beszélek, akár az elektromosságról. Minden téren igyekszünk környezettudatos szemléletmódot alkalmazni. Van több olyan robot, amelyik a nap 24 órájában az új alapanyagokat vizsgálja. Elkészítenek egy kis korongot, és annak a vizsgálatát elvégzi a robot. A végén eldönti, hogy a beadott paraméterek alapján elfogadható vagy nem az új alapanyag, továbbmehet a teszt többi lépcsőjére vagy sem. Mivel ez napi 24 órában működik, rengeteg anyagot tudnak megvizsgálni, ebből következően folyamatosan tudunk új alapanyagokat tesztelés alá vonni. Ez az egyik nagy előnyünk.
Másrészt a Continentalnál nemcsak úgy tudjuk vizsgálni a gumiabroncsot, hogy le van szerelve, hanem amikor fel van szerelve, és ún. CT-vel - hasonlóan ahhoz, amit az egészségügyben használnak - meg tudjuk nézni, hogy a gumiabroncs működés közben hogyan viselkedik. Ez viszonylag ritka technológia, nem is annyira elterjedt még ez a mérési módszer, hogy forog a kerék, összenyomódik az abroncs, és ezt látjuk élőben, háromdimenziós képen. Esetleg a gumiabroncs alkotóelemeit is ki tudjuk venni, hogy melyik elemnek milyen feszültsége volt, hogyan alakult, hogyan deformálódott, hogyan igazodott. Ez a technológia is segít abban, hogy minél jobb tapadást tudjunk elérni. Hiszen ha van egy 195-ös abroncsunk, nekünk optimalizálni kell, hogy milyen széles legyen a mintázat, milyenek legyenek a mintázati árkok és a blokkok közti arány, hiszen nem mindegy, hogy milyen a zajkomfortjuk az utazási komfortjuk, az elindulás, a fékezés stb. Ha szélesre hagyjuk a mintázati árkot, az jó lesz a vízelvezetés szempontjából, tehát vizes úton nagyon jól fogunk tudni közlekedni, de száraz úton az irányíthatóság drasztikusan fog romlani, mert még kisebbre vesszük az érintkező felület nagyságát. Ezen a területen is mindig kompromisszumot kell kötni. A CT segítségével ezeket nagyon jól tudjuk elemezni.
Gyakorlati tanácsok téli gumi választáshoz
Felnivel vagy anélkül?
Tapasztalataink szerint egyre több autós szerelteti a téli gumit külön felnire. Jellemzően a választás az acélfelnire esik, ami erős, tartós, mondhatni elnyűhetetlen. Persze akadnak olyan prémium autók, melyekre kizárólag alufelnit vásárolhatunk. Hosszú távon akár olcsóbb is lehet: Már a szerelésen is spórolunk, hiszen nem kell a gumikat a felniről le- és feltenni, majd újra centríroztatni évente kétszer. Ha kisebb méretű téli gumira váltunk, csökken az autó rugózatlan tömege is, ami alacsonyabb fogyasztás és komfortosabb utazási élményt eredményez. Nagyobb beruházási költség: Ha felnit is kell venni, akkor az bizony többe kerül, egy jó minőségű acélfelnit alapul véve ez guminként 10-15 ezer forint egyszeri pluszt jelent. Tároláskor nagyobb a súly: A felninek köszönhetően a kerék súlya nagyobb lesz, így aztán amikor szezon előtt cserélünk, valamivel többet kell majd cipelnünk. Persze kérhetünk tárolást a gumiszervizben, ami még kényelmesebbé teszi ezt a megoldást.
Költség összehasonlítás (16 colos felni esetében)
| Költségtényező | Gumiabroncs külön felnin | Gumiabroncs cseréje meglévő felnin |
|---|---|---|
| Kezdeti beruházás (felnivel) | Magasabb (10-15 ezer Ft/gumi extra) | Alacsonyabb |
| Éves szerelési költség | Alacsonyabb (csak kerékcsere) | Magasabb (le-fel szerelés, centrírozás) |
| Gumi élettartam alatti összköltség | Hosszú távon akár kedvezőbb lehet | Függ a szerelési díjaktól |
| Tárolás | Nagyobb súlyú kerekek (szerviz tárolás lehetősége) | Kisebb súlyú gumik (gumiszervizbe szállítás) |
A gumiabroncsok karbantartása és élettartama
Sok téli gumi idő előtt elhasználódik, ami azt jelenti, hogy gyakran kell majd újat venni. Mivel nem pár ezer forintos költségről van szó, így nagyon fontos, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a helyes használat érdekében. Az egyik szempont az abroncsok belső nyomásának az ellenőrzése, amihez először ki kell pakolnunk a csomagtartóból. Ha nem akarunk gyakran cserélni, akkor figyeljünk a futómű megfelelő beállítására is, főleg, ha érezzük, hogy az autó erősen rázkódik. A felfüggesztés és a lengéscsillapítók szintén hatással vannak az abroncsok élettartamára, valamint a biztonságos vezetés miatt is fontos ellenőrizni. Emellett jó, ha megpróbáljuk kikerülni a nagyobb kátyúkat, valamint kerüljük el a patkázásokat is. Az abroncsok használat nélkül is fokozatosan öregednek, ne rontsunk tovább a helyzeten.
A sebességmérő óra nem mutathat kevesebbet, mint a gépkocsival ténylegesen elért sebesség. A szélesebb gumi általában nagyobb átmérőjű felnire is kerül, ráadásul általában könnyűfémre, ami bonyolítja a helyzetet. Amikor például 15-ösről 17-es felnire váltunk, és józan megfontolásból megtartjuk a gumiabroncs külső átmérőjét, jelentősen lecsökken az oldalfalmagasságunk. Erre a szakzsargon azt mondja, hogy peresebb gumit teszünk fel. Ezen döntésünkért pedig kényelmetlenséggel fizetünk. Mivel a magasabb oldalfalú, ballonosabb gumi magában is jelentősen tompít az úthibákon, segít a rugózásban, míg a peres gumi jóval merevebb - és másféle Kellemetlenséggel is, mert egy szélsőségesen peres gumival kerülgetni kell a kátyúkat, illetve óvatosan kell járdára parkolni, mert könnyen kicsípődik az oldalfala.
Akiket pedig egyéb szempontok mozgatnak, azoknak a körültekintő mérlegelést javasoljuk! A tapadási optimumot keresők pedig gyakorlati jártasság során szerezhetnek releváns tapasztalatokat, illetőleg a széleskörű teszteredmények böngészésével.