Szklerózis multiplex és a jogosítvány feltételei Magyarországon
A gépjárművezetők egészségügyi alkalmasságát életkor, illetve az egyénnél fennálló betegségek ismeretében meghatározott időközönként vizsgálni szükséges.
A közlekedésbiztonság érdekében fontos, hogy bizonyos betegségek esetén korlátozzák vagy megtiltsák a gépjárművezetést. Jelen cikk a szklerózis multiplex (SM) betegségben szenvedők jogosítványának feltételeit vizsgálja Magyarországon.
Magyarországon az epilepsziával élők vezetési engedélyének kiadásáról elsőfokon (alappesetben) a háziorvos dönt, aki konzultál az epilepsziában jártas neurológussal. A fentiek alapján a döntés során két fontos szempontot kell mérlegelni: a közlekedésbiztonságot és a betegek jogait.
A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet szabályozza a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapítását, melynek mellékletében szerepelnek az alkalmasság elbírálásának szempontjai, ideértve a mentális betegségeket is.
Neurológiai szempontok a jogosítvány engedélyezésénél
Vajon milyen neurológiai szempontok játszanak szerepet az engedélyezés során? Jelenlegi közleményemben csak az 1. alkalmassági csoport (101 kód) neurológiai vonatkozásával foglalkozom. E csoport alkalmasságának a megállapítása első fokon a háziorvosnál (és nem az illetékes szakorvosnál) történik.
A jogszabály kimondja, hogy 1. alkalmassági csoport esetében a háziorvosnak bizonyos ideig egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani: ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén, rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris (nyaki) keringészavar fennállása esetén, a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén.
Az alkalmatlanság ideje viszont változó. A háziorvos a következő alkalmassági vizsgálatra előírt idő előtt is felszólíthatja a betegét, hogy soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg.
A háziorvos ezen döntését a tudomására jutott betegség gyanúja alapján hozhatja meg, illetve ha erre őt felszólítja a külön jogszabályban meghatározott esetekben: bármely orvos vagy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet.
Fontos! Ha egy orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél, azaz a háziorvosnál.
Minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot a beteg háziorvosánál, ha az általa vizsgált személynél pszichés problémát vagy annak maradványállapotát, bármely eredetű tudatzavart, epilepsziás tüneteket; forgalomban való részvételt befolyásoló látás- vagy hallászavart; a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát; alkoholelvonó kezelést; kábítószer-függőséget állapított meg.
Jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat
Egészségügyileg alkalmatlan minősítést kap az alkoholfüggő járművezető, illetve aki nem képes tartózkodni az egyidejű járművezetéstől és alkoholfogyasztástól.
Minden esetben meg kell kérdezni a beteget, hogy van-e jogosítványa, és tájékoztatni kell őt arról, hogy a jogszabályban meghatározott ideig nem alkalmas a gépjármű vezetésére, valamint arról is, hogy köteles ezt jelenteni a háziorvosának, és hogy ha ezt eltitkolja, szabálysértésért felelősségre vonható.
Az SM-ben szenvedő betegek esetében a látásromlás és a színtévesztés is befolyásolhatja a jogosítvány megadását. A betegség természetéből adódóan, mivel tünetei hullámzóak, ezért az orvos mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a beteg vezethet-e.
Mikor dönt a neurológus?
Első fokú alkalmassági csoport esetében a járművezetői egészségi alkalmasság neurológus véleményezését követően a következő esetekben állapítható meg:
- Epilepsziás betegséget követően: Az egészségi alkalmasság - évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett - akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető.
- Még nem gyógyult epilepsziás kérelmező esetén: Az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak.
- Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után: 6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint epilepsziás jellegű roham esetében egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett (epilepszia gondozás), szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.
A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar klinikai formájáról az alkalmazott kezelés eredményességéről, és ezt közli a véleményt kérő háziorvossal.
A szakorvos az érvényes jogszabályok ismeretében állást is foglalhat abban, hogy a gondozottja alkalmas-e gépjárművezetésre, valamint a következő alkalmassági vizsgálat időpontjáról.
Ezen vélemény és az érvényes jogszabály pontos betartása alapján jelenleg Magyarországon a háziorvosnak kell eldönteni a beteg egészségügyi alkalmasságát gépjármű vezetéséhez.
Támogatások és kedvezmények mozgáskorlátozottak számára
A Parkinson-kór előrehaladtával egyre nehezebbé válhat a járás. A feszesség, az apró léptek, a lefagyás mind lelassíthatja a járást. Így akár az is előfordulhat, hogy csak rövidebb távok megtételére vállalkozna.
A társadalmi aktivitás megőrzéséhez, a munkába járáshoz, a nyilvános helyek, sportlétesítmények látogatásához szükséges lehet autó használatára. Mind az érintettnek, mind családtagjainak nagyon fontos, hogy ne mondjanak le az addig megszokott társasági életükről, ne zárkózzanak be a lakás falai közé akkor sem, ha a betegség súlyosbodik.
Milyen támogatásokat tud a közlekedésben érvényesíteni:
- Közösségi közlekedésben: Utazási kedvezményre jogosult, ha fogyatékossági támogatásban részesül.
- Saját gépjármű használata esetén:
- Parkolási igazolvány - amely a közlekedésében súlyosan akadályozott személyt szállító autóra vonatkozik, az autóval való parkolást segíti olyan helyeken is, ahol egyébként a parkolás tilos.
- Gépjármű adókedvezmény - a gépjárműadó egy részének/vagy egészének elengedése.
- Gépjármű szerzési és átalakítási támogatás jár akkor, ha súlyos mozgássérült önálló használatra vásárol új vagy használt autót; a gépjárművet átalakíttatja önálló használatra; a hozzátartozó vásárol új vagy használt autót a súlyosan mozgáskorlátozott szállítására.
Az EMMI és az NFSZK közös kezdeményezéseként került kiírásra az AUTÓPLUSZ2020 pályázat. A pályázaton elnyerhető összeg a súlyosan mozgáskorlátozott személyeket (folyamatos kerekesszék használatra szorulókat) segíti olyan autó beszerzéséhez, mely önálló életvitelüket, közlekedési lehetőségeiket javítja.
A támogatásból vásárolható: a jogosult igényeinek megfelelő használt vagy új autó. Nem fordítható a pályázati összeg: segédmotoros kerékpárnak minősülő járműre; gép meghajtású kerekesszékre; vezetést könnyítő átalakításra.
A támogatás mértéke: az autó árának 50 %-a 1 millió Forinttól 4 millió Forintig (500 ezres ugrásokkal). Az autó árának 50 %-át a pályázónak önálló forrásból (hitel, kp.) kell biztosítania.
Ki pályázhat a támogatásra: jogosítvánnyal rendelkező súlyosan mozgáskorlátozottak, jogosítvánnyal nem rendelkező súlyosan mozgáskorlátozott, akinek a szállítását vállalja egy családtag - együttes pályázat. Csak egy pályázat nyújtható be személyenként.
A pályázat elbírálásának főbb szempontjai: életkor, kerekesszék típusa, egy háztartásban élők száma (ezen belül gyermekek száma), gyermekét egyedül nevelő, mire fogja az autót használni a pályázó aktivitása szerinti (sportolás, önkéntes munka, keresőtevékenység, tanulói státusz), a pályázó lakóhelyének közlekedési jellemzői, a megpályázott gépjármű adatai.
Magányszemélyként regisztrálni kell a HAPI felületén. Ez jelenthet automata autót vagy speciálisan kialakított kocsit. Természetesen az autó mellett ezek az iskolák olyan oktatóval is rendelkeznek, akik szaktudása lehetővé teszi mozgáskorlátozottak tanítását.
Feltételek: egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Első fokon (enyhe fokú korlátozottság esetén) a háziorvos adja meg az engedélyt. Másodfokon az igazolást - azoknak, akik kizárólag meghatározott típusú vagy átalakított/segédberendezéssel ellátott autót tudnak majd vezetni - a Rehabilitációs szakigazgatási szerv szakértői bizottsága adja ki.
Az alkalmasság kritériumait a 13/1992. (VI. 26.) NM-rendelet szabályozza. Az elméleti vizsga legkorábban 3 hónappal a 17. születésnapja előtt tehető le, forgalomba csak sikeres elméleti vizsga után mehet, kötelező vezetési óra és előírt levezetett távolság teljesítése, forgalmi vizsga legkorábban a 17. életév betöltése után lehetséges.
Amennyiben speciális berendezés szükséges, és ezzel az autósiskola nem rendelkezik, akkor saját autóval (szakszerűen átalakított) lehetséges a vezetői órákat teljesíteni, de az oktatói oldalra a szükséges berendezéseket is ki kell építtetni.
Néhány autósiskola, ahol mozgáskorlátozottak is tanulhatnak vezetni:
- Dodgem Autóiskola (Budapest)
- ATI-Császárné Autósiskola (Szeged)
- Vida autóiskola (Debrecen)
- Autósiskola Kft. (Budapest)
Az epilepszia egyike a leggyakoribb neurológiai állapotoknak, amely jelentős hatással lehet az érintettek mindennapi életére, beleértve a gépjárművezetést, a jogosítvány megtartását is.
Magyarországon az epilepsziával élő személyek gépjárművezetési egészségi alkalmasságát szigorú jogszabályi keretek szabályozzák (13/1992. (VI. 26.) NM rendelet), amelyek célja a közlekedésbiztonság növelése, miközben lehetőséget biztosítanak az érintettek számára a lehető legnagyobb mértékű önállóságra.
Epilepszia diagnózisa esetén a jogosítvány megtartásának kérdése az epilepsziás rohamok természetétől és gyakoriságától függ.
- Újonnan diagnosztizált epilepszia: Amennyiben valakinél epilepszia diagnosztizálásra kerül, általában automatikusan elveszíti a jogosultságát a gépjárművezetésre.
- Idiopátiás generalizált epilepszia: Ez a fajta epilepszia általában genetikai hátterű és kiterjedt rohamokat okozhat.
- Rohammentesség: A legtöbb esetben az érintettnek bizonyítania kell rohammentességét egy meghatározott időtartam alatt, ami általában 12 hónap. További feltétel lehet, hogy az EEG nem mutat eltérést.
Ha egy alkalmi roham egyértelműen azonosítható kiváltó okra vezethető vissza (pl. extrém stressz, alkoholintoxikáció), és nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az érintett epilepszia betegségben szenved, akkor nem feltétlenül veszíti el a jogosítványát (legfeljebb 1 évre).
Bizonyított epilepszia esetén: A vezetés akkor engedélyezhető, ha a beteg gyógyszeres kezelés mellett rohammentes. Más agyi megbetegedés okozta rohamok esetén: Pl. Gyógyszeres kezelés alatt álló betegek: Nem kaphatnak hivatásos jogosítványt. Speciális esetekben egyedi mérlegelés is lehetséges.
Az epilepsziával élők vezetési jogosultsága tehát alapos orvosi megítélésen alapul, amely figyelembe veszi a beteg egyedi körülményeit és a közlekedésbiztonságot.
Az ellenségednek se kívánod: miért szörnyű a sclerosis multiplex?
Jogosítvány megszerzésének nehézségei más országokban
Aki épp most küzd a jogosítvány megszerzéséért, pontosan tudja, mennyire erőt próbáló a felkészülés. Rengeteg KRESZ-szabályt kell kiválóan ismerni, és persze, ott vannak a gyakorlati órák gyötrelmei, ami sokaknak szintén problémát okoz.
Az írásbeli vizsga az első buktató, amin el lehet hasalni a jogosítvány megszerzése közben. Magyarország azonban a fasorban sincs például Japánhoz képest: a szigetországban csak a jelentkezők 35%-a megy át a vizsgán. Az Egyesült Királyságban a sikeres vizsgák aránya mindössze 48%, Dél-Afrikában pedig 39%.
Valószínűleg mindenki egyetért abban, hogy a jogosítvány megszerzésének alapvető követelménye a megfelelő látás, legalább szemüveg vagy kontaktlencse segítségével.
Horvátországban például több orvosi vizsgálaton is át kell esni a jogosítvány megszerzése előtt. Ellenőriznek olyan dolgokat, mint a látás, a hallás, a cukorbetegség, az epilepszia és a szív- és érrendszeri problémák. Ezen problémák bármelyikének megléte nem feltétlenül zárja ki, hogy valakit jogosítványt szerezzen, de lehetnek korlátozások. Ráadásul a kormány nem ingyenesen biztosítja ezeket a vizsgálatokat. Minimum 50 euróba (körülbelül 18 000 forint) kerül egy olyan vizsgálat, amelyen esetleg nem is megy át a delikvens.
Horvátország mellett több olyan állam is van, amely valamilyen egészségügyi vizsgát ír elő és nem olyat mint nálunk, hanem jóval alaposabbat. Egyes országok még egy szintet hozzátesznek ehhez, és a mentális egészségi állapotról is szeretnének tájékozódni. A leendő sofőröknek nagyon alapos pszichológiai vizsgálatokon kell átesniük, mielőtt megkaphatják a jogosítványukat.
Horvátország ismét ebbe a kategóriába tartozik. Előírják, hogy a potenciális sofőröket neurológiai rendellenességek, például Parkinson-kór és szklerózis multiplex, valamint különféle mentális egészségügyi problémák szempontjából is megvizsgálják. Montenegróban előírás, hogy pszichológusnak is meg kell vizsgálnia a jelentkezőt, gyakran ugyanabban az intézményben, ahol egy szemész szakorvos vizslatja a látását.
Szingapúrban két 50 kérdéses írásbeli tesztet kell teljesíteni, és mindkettőn legalább 90%-ot kell elérni, mielőtt szóba kerülhet a jogosítvány megszerzése. Japánban a vizsga 50 kérdésből áll, a tényleges jogosítványhoz szükséges vizsga azonban kétszer annyi kérdést tartalmaz. Kínában a vizsga 100 kérdésből áll, és legalább 90%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.
Az ausztráliai Új-Dél-Walesben az új sofőröknek 120 órányi felügyelt vezetést kell teljesíteniük a vezetői engedély megszerzése előtt, beleértve 20 óra éjszakai közlekedést is. Franciaországban a tanulóknak egy éven belül 3000 kilométert, vagy három hónapon belül 1000 kilométert kell felügyelt vezetéssel megtenniük, mielőtt igényelhetik a jogosítványukat. A kísérő sem lehet bárki, hiszen legalább 5 éves jogosítvánnyal kell rendelkeznie, természetesen úgy, hogy ez idő alatt nem büntették meg.
Stroke utáni gépjárművezetés
A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen klinikai tényezők jelzik előre, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek sikeresen letegyék a forgalmi vizsgát. A vizsgálatokban a fizikai állapot, a látás és a kognitív funkció összesen 54 különböző jellemzőjét értékelték a forgalmi vizsga sikerességét előrejelző tényezőként, de csak öt jellemző jelezte előre klinikailag számottevő mértékben a sikeres vizsgaeredményt.
A betegek motoros neurológiai hiánytünetei nem jelezték előre a sikeres forgalmi vizsgát, a szerzők szerint azért, mert a gépkocsikat általában fel lehet szerelni az ilyen betegek autóvezetését segítő segédeszközökkel.
A szerzők által értékelt vizsgálatokban a sikeres és a sikertelen vizsgák aránya nagy szórást mutatott, ami arra utal, hogy erősen különböztek az egyes vizsgálatokban í résztvevők beválasztási kritériumai és/vagy a forgalmi vizsgák nehézsége. Míg az összes besorolt beteg 54%-ának sikerült a vizsga, négy tanulmányban több mint kétszer annyian tették le sikerrel a vizsgát, mint amennyien megbuktak, sőt egyik vizsgálatban majdnem 8-szor annyian voltak a sikeres vizsgázók.
„A stroke-ot elszenvedett betegek több mint fele alkalmas a gépjárművezetésre,” állapítják meg a szerzők. A Neurology-ban közölt cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a forgalmi vizsgára annál kevesebb szükség van, minél pontosabb a stroke utáni kivizsgálás.
tags: #szklerozis #multiplex #jogosítvány #feltételei