Személygépkocsi tartós bérlete közösségi adóalanytól: Áfa és adózási tudnivalók

A cégautó használat optimális módjához elengedhetetlen tudni, hogy történik a tartós bérlet könyvelése és adózása. Az elmúlt években a bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos adólevonási szabályozások, különösen a Közösségen belüli ügyletek tekintetében, jelentős változásokon mentek keresztül, amelyek számos vállalatot érintenek. A személygépkocsi bérlet kapcsán az eddigi előírások módosítása az Európai Tanács derogációs határozatán alapul, melynek célja az adminisztráció egyszerűsítése és a vállalkozások terheinek csökkentése. A következőkben részletesen áttekintjük a tartós bérlet lényegét, ÁFA-visszaigénylési lehetőségeit, a cégautóadó vonatkozásait, valamint a közösségi adóalanytól történő bérlet speciális szabályait.

A tartós bérlet lényege és jelentése

A tartós bérlet, másnéven operatív lízing, az elnevezéséhez mérten egy bérleti konstrukció. Cégautó használati jogának díjfizetés ellenében történő bérbeadását jelenti. A lízingszerződésben rögzített futamidő lejáratakor sem kötelező, sem érvényesíthető vételi opció nincs. Az operatív lízing szerződés lejártával a lízingelt cégautó visszakerül a bérbeadóhoz, vagyis a lízingszolgáltatóhoz.

A tartós bérlet keretei között lízingelt gépjármű számvitelileg nem kerül a vállalat könyveibe. A lízing díj igénybevett szolgáltatásként, azaz költségként elszámolható. A kedvező adózásnak köszönhetően ez a legnépszerűbb cégautó finanszírozási konstrukció manapság. A tartós bérlet minimális beruházás mellett kínál céges autó finanszírozást, a flotta nagyságrendjétől függetlenül. Ráadásul a tartós bérlet könyvelése és adózása csökkenti az adminisztratív feladatokat.

ÁFA levonás személygépkocsi tartós bérlete esetén

Az Áfa törvény 124.§ 4. bekezdés b) pontja, illetve a 125/A. szakasz tartalmazza az új szabályokat. A módosítás eredményeként a személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok 2019-től választhatnak, hogy:

• az előzetesen felszámított áfa 50%-át levonják, vagy
• az Áfa tv. 125/A. §-ban biztosított választási jogukkal élve, az útnyilvántartásnak megfelelően az üzleti használat arányában alkalmazzák az adólevonást.

A személygépkocsi fogalma és a bérleti szolgáltatás

Az Áfa tv. nem tartalmaz a személygépkocsira külön fogalmat, egyedül a személygépkocsi beszerzésre jutó áfalevonási korlátozásnál rögzíti a személygépkocsi vámtarifa számát (8703). Az adóhatóság a témában 2018 végén megjelentetett egy tájékoztatót, mely szerint az Áfa tv. alkalmazásában személygépkocsi alatt: „2019. július 1-jéig a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos, 2019. július 1-jétől pedig a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerint hatályos besorolás alapján a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművet kell érteni."

Zárt végű lízing előnyei

A személygépkocsi bérleti szolgáltatás fogalmát az Áfa tv. 259. § 4. pontja tartalmazza. A definíció nem tesz különbséget a rövid vagy hosszú távú bérbevétel között, így a rövidebb bérlések mellett a levonási jog hatálya alá tartoznak az operatív lízingek és a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatások is.

A levonási módszer kiválasztása

Több autó bérlése esetén felmerülhet a kérdés, hogy az áfa levonás számítása során a módszerek közül egységesen vagy autónként választhatunk. Az adóhatóság tájékoztatójából egyértelműen kiderül, hogy személygépkocsinként lehet eltérő (50 százalékos átalány vagy tételes nyilvántartás) a döntés. Abban az esetben azonban, amikor az adóalany egy bérleti szerződés keretében több személygépkocsit bérel, akkor választhat csak személygépkocsinként eltérő módszert, ha a bérleti szerződés személygépkocsira lebontva tartalmazza a bérleti díjakat. Számlánkénti választási jog csak rövid távú bérlet egyes eseteinél értelmezhető. Rövid távú bérbeadásról az Áfa tv. 44.§ (4) bekezdés b) pontja alapján a 30 napot meg nem haladó használat esetén beszélhetünk. Hosszú távú bérleti szerződés esetén az adóalany személygépkocsinként dönthet.

Ha igazolható, hogy a bérlés során nem történt magánhasználat, akkor az áfa teljes mértékben levonható. Ha felmerült magánhasználat, akkor:

• élnek az egyszerűsített adminisztrációval és a bérleti díj 50%-át vonják le, vagy
• útnyilvántartást vezetnek és az alapján vonják le a bérléssel kapcsolatos áfát.

Költségek továbbterhelése és kizárólagos használat

Abban az esetben, ha az adóalany továbbterheli a személygépkocsi bérleti díját, akár megtérítteti munkavállalójával a gépjármű magáncélú használatát, a bérleti díj áfájának teljes összegét csak akkor helyezheti levonásba, ha legalább a bérleti díj 50%-át a továbbszámlázott szolgáltatásnyújtás adóalapjába beépíti.

Ha az adóalany a személygépkocsit kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja, akkor teljes egészében megilleti az adólevonás joga. Itt azonban figyelni kell ennek a ténynek a részletes dokumentálására (útnyilvántartás). Ha az adóalany a személygépjárművet nem használja gazdasági célra, úgy adólevonási joga nem keletkezik.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Adómentes tevékenységet is végző adóköteles adóalanyok levonási joga esetén az áfatörvény 124. § (4) bekezdésének levonási tilalmát kell figyelembe venni. Az ennek alapján meghatározott, 50 százalékos mértékű tételes levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összeget lehet azután az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni.

Hatályba lépés

A Tanács derogációs határozata alapján 2019. január 1-jétől 2021. december 31-éig van lehetőség az egyszerűsített levonási módszer választására. Ez az időszak meghosszabbítható. Két feltételnek kell megfelelni, hogy alkalmazható legyen 2019-től az 50%-os áfalevonási lehetőség: a számla olyan elszámolási időszakról került kibocsátásra, amely 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog keletkezése (azaz a számla teljesítési időpontja) is 2018. december 31-e utáni.

Az útnyilvántartás fontossága

Ha az adóalany a személygépjárművet gazdasági tevékenysége mellett magáncélra is használja és nem az 50%-os levonással szeretne élni, akkor útnyilvántartást kell, hogy vezessen az üzleti célú útjairól. A nyilvántartás formájáról nem rendelkezik a jogszabály, így bármilyen módszer megfelel (GPS alapú, műholdas, vagy egyéb nyilvántartás). Az adóhatóság számára az egyetlen út, amin igazolni tudod a céges gépjárműhasználat arányát, az a precíz útnyilvántartás.

A kulcs a céges és magáncélú használat arányának pontos igazolása, amihez egy automatizált útnyilvántartó, mint a RoadRecord, a legjobb barátod lesz. Ez a megoldás segít minimalizálni az adminisztrációs terheket, miközben maximalizálja a visszaigényelhető összeget. A digitális megoldások, mint például a RoadRecord, forradalmasították az útnyilvántartást. A RoadRecord mobilapplikációja automatikusan rögzíti az üzleti és magánutakat, akár visszamenőleg is, így sosem maradsz le semmiről. Sőt, van benne egy „házi NAV-ellenőr” szűrő is, ami nyomtatás előtt jelzi, ha valami nincs rendben a dokumentummal.

A RoadRecord a világon az egyetlen rendszer, amely képes a Google Idővonalból visszamenőlegesen, néhány kattintással NAV-álló útnyilvántartást készíteni. Az AI-alapú Útajánlás funkció a RoadRecordban a megmentő! A mesterséges intelligencia a korábbi szokásaid, partnereid és céges címeid alapján képes automatikusan elkészíteni a teljes, NAV-álló útnyilvántartás tervezetet.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Egyéb költségelemek ÁFA levonása

A tartós bérleti díjban foglalt, finanszírozáson kívüli költségelemekre is vonatkozik az Áfa visszaigénylés lehetősége. Olyan a gépjármű üzemeltetésre vonatkozó költségelemekről van egyébként szó, mint például a szerviz, vagy a gumicsere. Más cégautó finanszírozási módoknál ez nem megoldható. A tartós bérleti szolgáltatásnál ezek a szolgáltatások nemcsak leírhatók költségként, hanem az Áfa tartalmuk visszaigénylése is kivitelezhető.

A személygépkocsik fenntartásával kapcsolatos költségek áfatartalma főszabály szerint nem vonható le, különösen az üzemanyag esetében, függetlenül annak típusától. Néhány kivétel azonban van: az autóbérbeadással foglalkozó vállalkozások az alkatrész- és szolgáltatásbeszerzések áfáját teljes mértékben levonhatják. Minden más adóalany esetében a jármű fenntartásához kapcsolódó szolgáltatások áfájának 50%-a vonható le, az anyaghányadtól függetlenül. Ha a jármű a vállalkozásnál készletként szerepel, vagyis nem használják, hanem értékesítésre vár, az ilyen járművekhez kapcsolódó javítási költségek áfája teljes egészében levonható.

Az elektromos autók esetében ugyanezek a szabályok érvényesek. A telephelyi töltőállomás kiépítésének költségei az általános levonási szabályok szerint bírálhatók el, ahogy például egy garázsépítés költségei is. Ha ugyanazon töltőről különböző típusú járműveket töltenek - például teherautót, céges személyautót és dolgozói magánautót -, akkor az áramfogyasztás mennyiség szerinti elkülönítése szükséges ahhoz, hogy az adólevonás jogszerű legyen. Ez csak műszaki megoldással biztosítható, adminisztratív úton nem váltható ki.

Cégautóadó és gépjárműadó tartós bérlet esetén

A cégautóadó vállalkozások használatában lévő személyautók után, negyedévente fizetendő adónem. Nagy előnye a tartós bérletnek, hogy ezt a konstrukciót választva a cégautóadó fizetésének a kötelezettsége nem lízingbe vevőt terheli. A gépjármű tulajdonosaként a lízingbe adó, vagyis a lízing szolgáltató kötelezettsége az adónem rendezése.

Kulcsfontosságú tudnivaló a tartós bérlet és a cégautó adó viszonylatában: tartós bérletről szóló megállapodást kötve kiemelten fontos figyelni rá, hogy a megkötött lízingszerződés tartalmában a bérbeadó és az üzembentartó elválik-e egymástól. Amennyiben ugyanis a megállapodásban a bérbeadó és az üzembentartó elválik, úgy bérbeadóként a flottakezelő lízingcég fizeti a cégautóadót, Önök pedig bérbe vevőként a gépjárműadót. Ebben az esetben gépjárműadó a cégautóadóból nem vonható le. Ezt hívják kettős adózásnak, amit lehetőség szerint célszerű elkerülni. Ennek érdekében javasolt odafigyelni rá, hogy a megállapodás szerint lízingszolgáltató a gépjárművek tulajdonosa és a bejegyzett üzembentartója legyen egyszemélyben.

A gépjárműadó levonásának lehetősége tartós bérletnél: A tartós bérlet formátumának további előnye, hogy a teljesítményalapú gépjárműadó az összegével csökkenthető a cégautóadó. Tehát a cégautó adóból levonható a gépjárműadó. A gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései alapján abban az esetben, ha személygépjármű tulajdonosa és a hatósági nyilvántartásba bejegyzett üzembentartója ugyanaz a cég.

A Gjt. 17/B. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. A gépjárműadóról szóló törvény 2016. december 31-éig hatályos rendelkezése alapján, ha a személygépkocsit egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre bérbe adták, és a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték, akkor az adó alanya nem a tulajdonos, hanem a tartós bérbe vevő (üzembentartó) volt. A 2017. január 1-jétől hatályos módosított szabály szerint a gépjárműadó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Fontos, hogy a módosított szabály nem csak a 2017. január 1-jét követően megkötött szerződésekre vonatkozik, hanem az ezen időpontban fennálló tartós bérleti szerződésekre is.

Tartós bérlet és nyílt végű pénzügyi lízing

A tartós bérlet és a nyíltvégű pénzügyi lízing nem minősül termékértékesítésnek, így ezekre nem vonatkozik a személygépkocsi-beszerzésekre előírt levonási tilalom. E konstrukciók lényege éppen az, hogy lehetőséget adjanak az áfa részleges levonására, ezért a lízingcégek ezeket magánszemélyek számára nem is kínálják.

Tartós bérlet vagy nyíltvégű lízing esetén az áfa olyan arányban vonható le, amilyen mértékben a járművet adóköteles tevékenységhez használjuk. Ezt a használati arányt útnyilvántartással kell igazolni. Amennyiben nem vezetünk útnyilvántartást, a törvény 50%-os levonási hányadot enged meg, feltéve, hogy a járművet legalább havi egy alkalommal igazolhatóan üzleti célra használjuk. Az arány hónapról hónapra változtatható: ha egy adott hónapban szinte csak üzleti célra használjuk a járművet, levonható akár a teljes áfatartalom 95%-a is, míg más hónapban választható az 50%-os általány. Az első lízingdíj általában a vételár 20-40%-át teszi ki, és áfa szempontból ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a későbbi díjak. Célszerű azonban következetesnek maradni, vagyis az első számlánál alkalmazott levonási arányt a továbbiakban is legalább ugyanilyen mértékben érvényesíteni.

Egy európai bírósági ítélet alapján a hatóság akár zártvégű lízingnek is minősítheti az olyan nyíltvégű szerződéseket, ahol a maradványérték annyira alacsony, hogy a vételi opció gyakorlása az egyetlen ésszerű választás a futamidő végén. Ilyen esetben az áfa levonás nem engedélyezett - még részben sem. Bár a magyar gyakorlat eddig nem alkalmazta szigorúan ezt az elvet, óvatosság ajánlott.

Közösségi Ügyletek és a Személygépkocsi Tartós Bérlete

Közösségen belüli személygépkocsi bérleti szolgáltatás

Amennyiben egy magyarországi általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérel egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron, akkor az Áfa-tv. vonatkozó 37. §-a szerint az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül. B2B (vállalkozások közötti) szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés helye főszabály szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének (a magyar kft.-nek) a székhelye. Ez azt jelenti, hogy a német bérbeadó nettó (áfa nélküli) számlát állít ki, és a magyar kft. fordított adózással önadózással számolja el a magyar ÁFÁ-t, amelyet azután a fent részletezett szabályok (50% vagy útnyilvántartás alapú) szerint levonhat.

Hasonló a helyzet, ha egy Magyarországon bejegyzett kft. tartós bérletre vásárol (azaz bérel) Dániában használt személygépkocsit, és az autó nem kerül Magyarországra, hanem dán rendszámmal rendelkezik és Dániában használják. Ebben az esetben a szolgáltatás teljesítési helye Dánia, és az ottani adószabályok szerint kell eljárni, amennyiben a kft. ott végez vállalkozási tevékenységet. Arról, hogy ezen ügyletre tekintettel máshol adóalanyként be kell-e jelentkezni, az adott ország szabályai adnak eligazítást.

Személygépkocsi beszerzése közösségi adóalanytól bérbeadás céljából

Manapság egyre népszerűbb üzletággá fejlődött a közösség területéről történő használt személygépkocsi behozatala. Sok esetben a vállalkozások saját használatra is külföldről vásárolnak használt személygépkocsit, mivel a választék a hazai kínálatnál sokkal nagyobb.

Vállalkozások esetében a közösségen belüli beszerzések során két fő esetben merül fel áfafizetési kötelezettség: ha a jármű új vagy újszerű, illetve ha a számlán nem szerepel, hogy az eladó a használttermék-árrés adózást alkalmazta. A cégek ilyen esetben önadózással állapítják meg az áfát bevallásukban. Ha az eladó nem adóalany, vagy ha a számlán feltüntetik az árrés-adózás alkalmazását, akkor nem kell belföldön áfát fizetni.

Minden más esetben viszont a beszerzést 27%-os áfa terheli, amelyet főszabály szerint nem lehet levonni. Kivételt képez azonban, ha a vállalkozás a beszerzett személygépkocsit bérbeadás céljából vásárolta, akkor a beszerzés áfája levonásba helyezhető. Másrészt a vállalkozás abban az esetben is levonhatja a felszámított áfát, ha a személygépkocsi beszerzése továbbértékesítés céljából történt. A vállalkozásnak nem keletkezik közösségen belüli termékbeszerzés címén forgalmi adó fizetési kötelezettsége, ha a személygépkocsit a közösség területéről nem adóalanytól (például magánszemélytől) vásárolja meg.

Közösségi adószám hiánya és annak következményei

Mi a megítélése annak az esetnek, amikor az eladó nem rendelkezik közösségi adószámmal, de adóalany? Ez jogszerűen nem fordulhat elő, mivel közösségi kereskedelem megkezdése előtt közösségi adószámot kell váltani az uniós szabályozás szerint. Ha azonban ezt a kötelezettségét nem teljesíti az eladó, attól még ő adóalany, tehát a tőle beszerző belföldi adóalanynak közösségi termékbeszerzés címén el kell számolnia az ügylet áfa terhét. Ilyen esetben azonban a magyar adóhatóság szigorú hozzáállása miatt általában problémás a közösségi termékbeszerzés címén felmerülő adó levonása.

Viszont mivel nincs a belföldi vevőnek közösségi adószáma, a más tagállambeli eladó nem tud közösségi adómentes számlát kiállítani felé, merthogy az adómentesség feltétele a vevő érvényes közösségi adószáma. Ez utólag sem javítható, mert az ügylet teljesítésének időpontjában szükséges, hogy a vevő közösségi adószámmal rendelkezzen. Ezért az eladónak nincs más lehetősége, mint az ottani hozzáadottérték-adóval terhelten kiállítani a számlát. A közösségi termékbeszerzés címén megfizetett adó levonása ilyen esetben is problémákba ütközhet a magyar adóhatóság formalista szemlélete miatt, hiszen kellékhiányos a számla: arról hiányzik a vevő közösségi adószáma.

Az ilyen esetek kezelésére szerepel a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben az a szabály, mely szerint nem befolyásolja a más tagállami adóalanytól behozott termék utáni közösségi termékbeszerzés címén felmerülő adókötelezettséget az a tény, hogy az indító tagállamban hogyan kezelték a hozzáadottérték-adó rendszerében. Ez annyit jelent, hogy ha a fogadó tagállam joga szerint közösségi termékbeszerzés valósul meg, akkor az arra vonatkozó adót meg kell ott fizetni, függetlenül attól, hogy az értékesítő esetleg nem tudta (vagy nem akarta) mentesen számlázni az értékesítést.

Gyakorlati tanácsok tartós bérlethez és EU-s beszerzéshez

Az autóvásárlás és a tartós bérlet áfa vonatkozásai korántsem egyszerűek, és az, hogy mikor vonható le az adó, nagymértékben függ attól, kitől, milyen célra és milyen formában szerezzük be a járművet. Egyetlen rossz döntés is jelentős pluszköltséget eredményezhet, ezért mindig célszerű előzetesen ellenőrizni a számla adatait, az eladó adózási státuszát és a jármű használati célját. Egy apró részlet is akár 27%-os különbséget okozhat a végső árban.

Három gyakorlati tanács a céges autózás előtt:

1. Ne fizessünk, amíg nem látjuk a számlát. Az áfa-fizetési kötelezettség csak a számla alapján ítélhető meg pontosan - különösen külföldi beszerzéseknél.
2. Mindig tisztázzuk az eladó adózási státuszát. Az, hogy magánszemélyről, vállalkozásról vagy kereskedőről van szó, alapvetően meghatározza az áfa-kezelést.
3. Vállalkozások esetében vezessünk útnyilvántartást. Az áfa-levonási arány jogszerű alkalmazásához nélkülözhetetlen az üzleti használat dokumentálása.

Vásárlás előtt egyeztessünk a könyvelőnkkel, de érdemes adótanácsadó véleményét is kikérni. Könyvelő segít felmérni, hogy az autó beszerzésének költségvonzatai mikor és milyen mértékben fog látszódni a vállalkozás könyveiben. Adótanácsadó viszont biztosan választ tud adni arra, hogy az autóval kapcsolatos ÁFA-t hogyan kell kezelni, illetve később az autónak a vállalkozásból való kikerülésekor kell-e korábban levont adót visszafizetni.

tags: #szemelygepkocsi #tartos #berlet #kozossegi #adoalanytol #információ

• a spirál alkatrészei
• Gyújtáskapcsoló hibák a Ducato modellekben
• Üléshuzat Ford Mondeóhoz
• Járművek ömlesztett áruk szállítására
• A Civic patentok cseréje