Személygépkocsi Fogalma és Áfa Szabályozás Magyarországon

Az áfa törvény idei változásaiból a bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos új adólevonási szabályozás az, ami a legtöbb vállalatot érintheti. A személygépkocsi bérlet kapcsán az eddigi előírások módosítása az Európai Tanács derogációs határozatán alapul. Az új szabályokat a 124.§ 4. bekezdés b) pontja, illetve a 125/A. szakasz tartalmazza.

A módosítás eredményeként a személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok 2019-től választhatnak, hogy:

• az előzetesen felszámított áfa 50%-t levonják
• vagy az Áfa tv. 125/A. §-ban biztosított választási jogukkal élve, az útnyilvántartásnak megfelelően az üzleti használat arányában alkalmazzák az adólevonást

A Személygépkocsi Fogalma

Az Áfa tv. nem tartalmaz a személygépkocsira külön fogalmat, egyedül a személygépkocsi beszerzésre jutó áfalevonási korlátozásnál rögzíti a személygépkocsi vámtarifa számát (8703). Az EU-s határozat viszont kimondja, hogy melyik gépjárművek esetén alkalmazhatóak a szabályok.

Az adóhatóság a témában 2018 végén megjelentetett egy tájékoztatót, mely szerint az Áfa tv. alkalmazásában személygépkocsi alatt:

„2019. július 1-jéig a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos, 2019. július 1-jétől pedig a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerint hatályos besorolás alapján a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművet kell érteni."

Zárt végű lízing előnyei

A mindennapi gyakorlatban az adóalany számára nem szükséges foglalkozni a vámtarifa szerinti besorolással, mivel a járművek típusengedélyének kiadásakor a hatóság minden esetben alaposan megvizsgálja a jármű jellemzőit. Ennek eredményeként a forgalmi engedélybe a gépjármű személygépkocsi jellegét a kiadott típusengedély alapján jegyzik be. A forgalmi engedély olyan hivatalos iratnak minősül, amely egyértelműen meghatározza a gépjármű kategóriáját.

Előfordulnak olyan gépjárművek is, amelyek nem vesznek részt a közúti forgalomban, tehát nem rendelkeznek forgalmi engedéllyel, mégis személygépkocsinak kell őket tekinteni a vámtarifaszám szerinti besorolásuk alapján. Ilyen gépjármű például a golfkocsi, a motoros szán, illetve a versenyautó.

Kiemelten fontos, hogy a könyvelő ne hagyja magát megtéveszteni olyan elnevezések által, mint a lakóautó vagy a kisbusz, ugyanis az adókötelezettség megállapítása szempontjából kizárólag a forgalmi engedélyben szereplő hivatalos bejegyzés bír relevanciával.

Amennyiben a gépjármű vásárlásánál a forgalmi engedély J pontja alatt az M1 illetve az M1G bejegyzést találjuk, akkor személygépjárművet vásároltunk.

Kivételek a beszerzés áfa-jának levonási tilalma alól

Személygépkocsi beszerzése esetén az általános szabály szerint az általános forgalmi adó nem vonható le. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a járművet kifejezetten továbbértékesítési céllal, vagyis kereskedelmi forgalomba szánt árunak szerzik be, ekkor az adólevonás lehetősége fennáll. További kivételt jelent az is, ha a gépjárművet túlnyomó részben, ésszerű időn belül, legalább 90%-os arányban adóköteles taxiszolgáltatáshoz vagy adóköteles bérbeadási tevékenységhez használják fel.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Az ésszerű időtartam hosszát a jogszabály nem konkretizálja, ezért célszerű azt egyéves időintervallumban meghatározni. A 90%-os felhasználási arány megállapítására a futásteljesítmény, azaz a kilométeróra állása alapján célszerű támaszkodni. A szabály alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az Áfa törvény 135. §-ában foglalt előírásokra is.

Például, amennyiben a vásárlás évében nem történt meg a jármű bérbeadása, a beszerzéskor felszámított áfa nem volt levonható. Ha azonban az elkövetkező öt év - vagyis a figyelési időszak - bármelyikében a járművet legalább 90%-ban bérbeadásra használják, úgy az adott évre vonatkozóan a beszerzéskor felszámított általános forgalmi adó egyötöd része levonhatóvá válik az adott év utolsó adóelszámolási időszakában.

A jogszabály külön nevesíti a halottszállító járműveket, amelyek esetében megengedi az adó levonását.

A vállalkozások döntő többsége személygépkocsit nyíltvégű lízing keretében szerez be. A nyíltvégű lízing útján történő beszerzés nem minősül termékbeszerzésnek, következésképpen nem tekinthető személygépkocsi-vásárlásnak sem, így a lízingdíjakban szereplő általános forgalmi adó levonását a jogszabály nem tiltja.

Használt személygépkocsi vásárlása esetén kizárólag abban az esetben számítanak fel az eladók áfát a vevő részére, ha a szóban forgó járművet az eladó korábban olyan célra hasznosította, amely során az adólevonásra jogosult volt. Amennyiben olyan használt jármű képezi az adásvétel tárgyát, amelyre a korábbi beszerzés során nem történt adólevonás, az eladó vagy adómentesen értékesíti, vagy különbözeti adó alkalmazásával számlázza azt.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Az értékesítés adómentes, ha a vállalkozás tárgyi eszközként tartott járművét adja el. Harmadik ország területéről történő személygépkocsi beszerzése esetén - függetlenül attól, hogy a jármű új vagy használt - a vámhatóság mindig kivet vámáfát. Amennyiben a járművet az Európai Unió más tagállamából vásárolják, és a magyar vevő adómentes számlát kap, úgy belföldön közösségi beszerzés címén áfát kell fizetni, amelyet szintén csak akkor lehet levonni, ha a gépjárművet taxizáshoz vagy bérbeadáshoz hasznosítják.

A Személygépkocsi Bérleti Szolgáltatás Fogalma

Az Áfa tv. 259. § 4. A definíció nem tesz különbséget a rövid vagy hosszú távú bérbevétel között, így a rövidebb bérlések mellett a levonási jog hatálya alá tartoznak az operatív lízingek és a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatások is.

Több autó bérlése esetén felmerülhet a kérdés, hogy az áfa levonás számítása során a módszerek közül egységesen vagy autónként választhatunk. Az adóhatóság tájékoztatójából egyértelműen kiderül, hogy személygépkocsinként lehet eltérő (50 százalékos átalány vagy tételes nyilvántartás) a döntés.

Abban az esetben azonban, amikor az adóalany egy bérleti szerződés keretében több személygépkocsit bérel, akkor választhat csak személygépkocsinként eltérő módszert, ha a bérleti szerződés személygépkocsira lebontva tartalmazza a bérleti díjakat. Számlánkénti választási jog csak rövid távú bérlet egyes eseteinél értelmezhető.

Rövid távú bérbeadásról az Áfa tv. 44.§ (4) bekezdés b) pontja alapján a 30 napot meg nem haladó használat esetén beszélhetünk.

Ha igazolható, hogy a bérlés során nem történt magánhasználat, akkor az áfa teljes mértékben levonható. Ha felmerült magánhasználat, akkor:

• vagy élnek az egyszerűsített adminisztrációval és a bérleti díj 50%-át vonják le
• vagy útnyilvántartást vezetnek és az alapján vonják le a bérléssel kapcsolatos áfát.

Hosszú távú bérleti szerződés esetén az adóalany személygépkocsinként dönthet.

Útnyilvántartás

Ha az adóalany a személygépjárművet gazdasági tevékenysége mellett magáncélra is használja és nem az 50%-os levonással szeretne élni, akkor útnyilvántartást kell, hogy vezessen az üzleti célú útjairól. A nyilvántartás formájáról nem rendelkezik a jogszabály, így bármilyen módszer megfelel (GPS alapú, műholdas, vagy egyéb nyilvántartás).

Abban az esetben, ha az adóalany továbbterheli a személygépkocsi bérleti díját, akár megtérítteti munkavállalójával a gépjármű magáncélú használatát, a bérleti díj áfájának teljes összegét csak akkor helyezheti levonásba, ha legalább a bérleti díj 50%-át a továbbszámlázott szolgáltatásnyújtás adóalapjába beépíti.

Ha az adóalany a személygépkocsit kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja, akkor teljes egészében megilleti az adólevonás joga. Itt azonban figyelni kell ennek a ténynek a részletes dokumentálására (útnyilvántartás).

Ha az adóalany a személygépjárművet nem használja gazdasági célra, úgy adólevonási joga nem keletkezik. Ebben az esetben viszont kérdéses lehet a bérleti díj, vagy pénzügyi lízingügylet esetén az értékcsökkenési leírás költségként történő érvényesíthetősége.

Az áfa törvény felépítéséből következően ilyen esetben első lépésben az áfatörvény 124. § (4) bekezdésének levonási tilalmát kell figyelembe venni. Az ennek alapján meghatározott, 50 százalékos mértékű tételes levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összeget lehet azután az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni.

Hatályba Lépés

A Tanács derogációs határozata alapján 2019. január 1-jétől 2021. december 31-éig van lehetőség az egyszerűsített levonási módszer választására. Ez az időszak meghosszabbítható.

Két feltételnek kell megfelelni, hogy alkalmazható legyen 2019-től az 50%-os áfalevonási lehetőség:

• a számla olyan elszámolási időszakról került kibocsátásra, amely 2018. december 31-ét követően kezdődik
• és a levonási jog keletkezése (azaz a számla teljesítési időpontja) is 2018. december 31-e utáni.

Áfa levonási lehetőségek táblázata

tags: #személygépkocsi #fogalma #áfa #szabályozás

• Átlagfogyasztás beállítása Mazda 3-ban
• Lépésről lépésre útmutató a motorolajszint ellenőrzéséhez
• Színkód kereső Daewoo Matiz 1999-hez
• Vonószem leszerelési útmutató SLK-hoz
• Hyundai tapasztalatok