Magyarország gazdasági helyzete: a tényleges egyéni fogyasztás és a vásárlóerő-paritás elemzése

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2025. június 18-án frissítette az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatsorát a 2024-es adatokkal. Ez a mutató gyakran kerül előtérbe a közéletben, különösen az ellenzéki politikusok részéről, akik rendre a legszegényebb uniós országnak nevezik Magyarországot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy éve hivatkozik Magyarországra a legszegényebb európai országként, állítását többek között erre a mutatóra alapozva.

Bár más gazdasági mutatók alapján Magyarország nem áll ilyen rosszul, az Eurostat szerint a tényleges egyéni fogyasztásban valóban sereghajtók vagyunk.

Mi a tényleges egyéni fogyasztás (AIC)?

Ez a mutató azt méri, hogy egy főre vetítve milyen értékben fogyasztanak árukat és szolgáltatásokat az emberek. Ez magában foglalja az állam által nyújtott egyénileg igénybe vehető szolgáltatásokat is, mint például az oktatás és az egészségügy. Az AIC a háztartások jóléti szintjének egyik legátfogóbb mérőszáma, mivel figyelembe veszi mind a közvetlenül a háztartások által fizetett fogyasztást, mind az állam vagy nonprofit szervezetek által nyújtott, de a háztartások javát szolgáló szolgáltatásokat.

Magyarország helyzete a tényleges egyéni fogyasztásban

A most közzétett, 2024-re vonatkozó adatok alapján a helyzet azóta sem változott: Magyarország megint a lista utolsó helyén áll az Európai Unió tagállamai között. Magyarországon az egyéni fogyasztás volumene a 2024-es adatok szerint az EU-átlag 72 százaléka volt. Bár ez az átlaghoz képest javulás tavaly óta, mégis alacsonyabb, mint a második leggyengébben teljesítő Bulgária és Észtország (74 százalék) adatai.

A környező országok közül Csehországban, Lengyelországban és Romániában is jelentősen többet fogyasztottak az emberek, mint nálunk. A skála felső végén Luxemburg (141 százalék), Hollandia (120 százalék) és Németország (118 százalék) állnak, ami jól mutatja a tagállamok közötti jelentős különbségeket.

7 személyes Mazda MPV teszt

A 2023-as adatok módosulása és hatása

Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat a tavaly júniusi adatközlés után, feltehetően 2023 decemberében, frissítette a 2023-as adatsort. E módosítások következtében a korábbi adatokban bekövetkezett változások új megvilágításba helyezték Magyarország helyzetét.

Korábban a 2023-as adatok szerint Magyarország az uniós átlag 70 százalékának megfelelő fogyasztással az utolsó helyen állt.
A frissítés után a bolgár adat 73 százalékról szintén 70 százalékra változott.

Így a jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon Bulgáriával holtversenyben volt a legalacsonyabb a tényleges egyéni fogyasztás 2023-ban. 2024-ben viszont már egyedül állunk az utolsó helyen.

Magyar Péter és a szegénységi adatok

Magyar Péter 2024 tavaszán még azt állította, hogy hazánk az Európai Unió második legszegényebb és legkorruptabb országa. Tavaly nyár óta már rendszeresen úgy fogalmaz, hogy „Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb állama”. Ez a forrásmegjelölés nélküli kijelentés visszatérő szlogenje lett a beszédeinek: elhangzott többek között a téli országjárás állomásain (például Szászváron vagy Székesfehérváron) és újévi videóüzenetében is.

Idén sem feledkezett meg a szegénységi adatról: hasonlóan nyilatkozott a Tisza Párt első kongresszusán, a Klubrádiónak adott interjújában, és március 15-i beszédében is az Andrássy úton. Korábbi elemzések szerint Magyar nagy valószínűséggel az Eurostat „tényleges egyéni fogyasztás” nevű mutatójára alapozhatta állítását.

Más gazdasági mutatók tükrében

Bár a tényleges egyéni fogyasztás az egyik leggyakrabban idézett mutató, az Eurostat számos más adatot is közöl, amelyek az országok gazdasági fejlettségét és a lakosság életszínvonalát mérik. Magyarország ezekben sem teljesít kimagaslóan, de nem is az utolsó az uniós rangsorokban.

Lízing Feltételei Kisbuszra

A háztartások rendelkezésre álló jövedelme

A háztartások rendelkezésre álló jövedelmét mérő mutatóból még nem érhető el 2024-es adat. A 2023-as statisztika alapján hét országot előztünk meg: Lettországot, Görögországot, Romániát, Észtországot, Szlovákiát, Horvátországot és Lengyelországot. Az egyéni fogyasztás adatsorban azért állhatunk hátrébb, mint a rendelkezésre álló jövedelmet mérő statisztikában, mert - többek között az alacsony fogyasztói bizalom miatt - a magyar háztartások a jövedelmüknek az európai átlagnál nagyobb részét teszik félre, ahelyett, hogy fogyasztásra költenék.

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson

Az egy főre jutó GDP-ről már elérhetők a 2024-es számok is. Magyarországon az uniós átlag 64 százalékára tehető a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó hazai össztermék (GDP), ezzel a tagországok között az alsó harmadban foglal helyet. Négy magyar nagy régió van, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag felét sem. Érdekes jelenség a térbeli paradoxon, mely szerint miközben az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebbnek tűnhet, mint Magyarország, addig vásárlóerő-paritáson (PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál.

Nettó éves jövedelem

Az egy főre jutó, vásárlóerővel kiigazított nettó éves átlagjövedelem alapján Magyarország a lista utolsó előtti helyén áll. A 2024-es Eurostat-adatok szerint a magyar nettó jövedelem átlagértéke 12 744 PPS volt, míg az uniós átlag 24 070 PPS. Vagyis a magyar jövedelem szintje az EU-átlag mindössze 53 százalékát éri el. Ez alapján Magyarország a 27 tagállam közül a 26. helyen végzett, csak Szlovákia áll mögöttünk (11 686 PPS).

A társadalmi kirekesztődés vagy szegénység kockázatának kitettek aránya

A társadalmi kirekesztődés vagy szegénység kockázatának kitettek aránya Magyarországon 20,2 százalék volt 2024-ben. Ez enyhe romlás a 2023-as 19,7 százalékhoz képest. Bár a mutató hosszú távon (2015 óta) jelentős javulást mutat, 2019 óta stagnálás, majd a szegénységnek kitettek arányának enyhe emelkedése figyelhető meg. Az idei arány nem a legrosszabb a régióban: Romániában (27,9 százalék) és Bulgáriában (30,3 százalék) például jóval magasabb a szegénységi kockázat, más környező országokban viszont lényegesen alacsonyabb. A hosszú távú trend alapján Magyarországon 2015 óta számottevően csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya: míg 2015-ben még a lakosság közel egyharmada tartozott ebbe a körbe, addig 2024-re ez az arány nagyjából egyötödösre mérséklődött. Ugyanakkor a javulás 2019 óta gyakorlatilag megállt: a 2020-2022 közötti stagnálást az elmúlt két év enyhe romlása követte, ezzel Magyarország jelenleg az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedik el.

Összehasonlító táblázat: Magyarország helyzete az EU-ban (2024-es adatok alapján)

Mutató	Magyarország (2024)	EU átlag (2024)	Megjegyzés
Tényleges Egyéni Fogyasztás (AIC)	72%	100%	Utolsó hely az EU-ban
Nettó Éves Jövedelem (PPP)	12 744 PPS	24 070 PPS	53% az EU átlagának, 26. hely
GDP/fő (PPP)	64%	100%	Az alsó harmadban
Szegénységi kockázat	20,2%	N/A	Enyhe romlás 2023 óta, középmezőny

Módszertani kérdések: Mire jó és mire nem a vásárlóerő-paritás?

A nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások, valamint a vásárlóerő-paritás (PPP) fogalma kulcsfontosságúak a gazdasági teljesítmény hiteles értékeléséhez. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről - így nemzetközi felzárkózásáról - hiteles képet alkossunk.

Vélemények a Peugeot Rifter 7 személyes modellről

A módszertani cikkek kitérnek arra, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Az Eurostat részletes módszertani cikke megjegyzi, hogy az országok közötti kis különbségeket nem érdemes túlinterpretálni. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni.