Személyautó üzemanyag kontírozás és adózási szabályai Magyarországon

A céges autók fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolása számos kérdést és kihívást vet fel a vállalkozások, különösen a cégvezetők és egyéni vállalkozók számára. A különböző jogszabályok, mint például az általános forgalmi adóról (ÁFA), a személyi jövedelemadóról (SZJA) és a társasági adóról (TAO) szóló törvények, eltérő rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyek alapos ismerete elengedhetetlen a szabályszerű és hatékony kontírozáshoz.

A téma az egyéni vállalkozók gépjárművekkel kapcsolatos költségelszámolásával foglalkozik, emellett kitér a cégautóadó, az ÁFA-levonás és az üzemanyag elszámolásának részleteire is.

A személygépkocsi fogalma a jogszabályokban

A személygépkocsi fogalma a különböző jogszabályokban eltérő lehet, de alapvetően olyan gépjárművekre vonatkozik, amelyek elsődlegesen személyszállításra szolgálnak. A jogi meghatározás szerint a személygépkocsi legfeljebb kilenc férőhellyel rendelkezhet, beleértve a vezető ülését is. Az SZJA-törvény (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról) 3. § 45. pontja szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.

Különbségek adódhatnak az adózási szempontból releváns részletekben. Például egyes esetekben egy 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű, vegyes használatú gépjármű már nem számít személygépkocsinak. Az ÁFA szabályozása szerint pedig személygépkocsi az, amely az 8703-as vámtarifaszám alá tartozik, és legfeljebb kilenc személy (a vezetővel együtt) szállítására alkalmas. Ez a meghatározás egyszerűsíti és egyértelműsíti a fogalomértelmezést, ami fontos lehet cégvezetők számára az adózási és költségvetési tervezés során.

Az Szja tv. alapján például az elektromos és nulla kibocsátású járművek kivételt képeznek a cégautóadó alól. A cégautóadó szempontjából a személygépkocsi fogalmát az Szja tv. határozza meg.

Ütközések személyautókkal Budapesten

A cégautóadó szabályai

A cégautóadót az 1991. évi LXXXII: törvény (továbbiakban Gjt.) IV. fejezete szabályozza. Az adó tárgya a Gjt. 17/A. § (1) szerint: Adóköteles az a Szja tv. szerinti személygépkocsi - ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el. Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Az adó alanya és az adókötelezettség

Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja.

Az adó mértéke és megfizetése

Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. Az adó alanya önadózással állapítja meg az adót. Az adózó adó megállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti a 10032000-01076167 számú, NAV Cégautó adó bevételi számla elnevezésű számlára. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. A cégautóadó bevallására a 2011. évben - minden adóalany vonatkozásában - a 1101-es bevallás szolgál.

Hajtómotor hengerűrtartalma vagy kamratérfogata	Havi adó mértéke
1600 cm³ hengerűrtartalmat vagy 1200 cm³ kamratérfogatot meg nem haladó	7000 Ft
A fenti kategóriába nem tartozó	15 000 Ft

Az intézmény tulajdonában lévő gépjárművek üzemeltetésének és üzemanyag elszámolásának rendje

Célszerű szabályzatban rögzíteni a gépjárművek üzemeltetésével és üzemanyag elszámolásának rendjével kapcsolatos feladatokat. Ez történhet külön szabályzatban, vagy a pénzkezelési szabályzat részeként. A céges autók használatával kapcsolatos szabályok rögzítése elengedhetetlen a félreértések és viták elkerülése érdekében.

A szabályzat főbb tartalmi részei

A gépjárművek főbb műszaki adatai:
- gépjármű rendszáma;
- gépjármű fajtája;
- gépjármű gyártmánya;
- gépjármű típusa;
- gépjármű alvázszáma;
- gépjármű motorszáma;
- gépjármű hengerűrtartalma;
- szállítható személyek száma;
- gépjármű gyártási éve;
- gépjármű forgalmi engedély száma;
- alapnorma l/100 km.
A gépjárművek kezelésével megbízott személyek: Az intézmény által egyedileg megszabható feltételek mellett elő kell írni, hogy a gépjármű kategóriájának megfelelő, érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személy vezetheti a gépjárművet. A gépjármű lehet úgynevezett kulcsos használatú, amikor többen is használhatják az adott járművet, vagy hozzá lehet rendelni egy személyhez (pl. gépjárművezető) a használatot. Ebben a pontban szabályozhatjuk a gépjárművek vezetésével megbízott személyek kötelezettségeit, a menetlevelek vezetésének rendjét, a gépjármű fuvarteljesítményének és igénybevételének szakmai igazolását, a gépjármű tárolásának helyét.
Gépjárművek karbantartása és ellenőrzése: A gépjárműveket megfelelő műszaki állapotban kell tartani az üzem- és forgalombiztonsági követelményeinek biztosításáért. Ezek keretében a telephelyről való indulás és érkezés alkalmával ellenőrizni kell:
- a kormányszerkezetet,
- az olajszintet,
- a fékszerkezetet,
- a villamos berendezések működését,
- a gumiabroncsok állapotát,
- a rugók, a futóművek állapotát,
- a kocsiszekrények esetleges sérülését.

Üzemanyag vásárlás és elszámolás

Szabályoznunk kell, hogy ki végezheti az üzemanyag vásárlást. Az üzemanyag és kenőanyag vásárlásokról minden esetben hivatalos számlát kell kérni az intézmény nevére, feltüntetve a gépjármű forgalmi rendszámát. Az üzemanyag számlák képezik a könyvelésben a könyvelendő üzemanyagköltség adatait.

Adózási tudnivalók cégautó vásárlásakor

Az üzemanyag forgalmazásával foglalkozó cégekkel szerződést lehet kötni üzemanyag kártya igénybevételére. Ilyenkor egy adott rendszámú gépjárműhöz rendelnek hozzá egy kártyát, amivel vásárolni lehet üzemanyagot. A számlát az üzemanyagot forgalmazó cégek meghatározott időszakonként küldik az intézménynek. Ilyenkor átutalással lehet rendezni a fizetést. Készpénzben történő üzemanyag vásárlás esetén üzemanyag előleg felvételével intézik a beszerzéseket. Ilyenkor figyelni kell arra is, hogy az előleg elszámolásának határideje nem lehet több 30 napnál. A gépjárművezetők részére kiadott üzemanyag előleg elszámolására szolgál a Készpénzigénylés üzemanyag-előlegre szabványosított, szigorú számadású nyomtatvány. Az üzemanyag előleggel való elszámoláskor a menetleveleket is csatolni kell.

Az üzemanyag elszámolás alapbizonylata az igazolt és elfogadott teljesítményeken alapuló, eseményszerűen vezetett menetlevél. A közúti gépjárművek üzemanyag és kenőanyag elszámolását szabályozó 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben szerepel, hogy az egyes gépjárműveknek mennyi az üzemanyagnormája. A kilométerek száma és az alapnorma szorzata adja meg a norma szerint elszámolható üzemanyag mennyiségét literben. Az alapnorma helyett alapnorma-átalány is alkalmazható. Az elszámolásra használt nyomtatvány tartalma:

a gépkocsivezető és a gépkocsi adatai,
a menetlevél szerinti teljesítmény alapján számított km,
az üzemanyag norma alapján elszámolható üzemanyag adatok,
a felvett előleg elszámolása,
az előírt aláírások és pénztárbizonylati hivatkozások.

Az ellenőrzés biztosítása érdekében a gépjármű elszámoltatását végző a menetokmányok, illetve az üzemanyag elszámolási lap alapbizonylatai felhasználásával gépjárművenként a havi üzemanyag és kilométer-teljesítmény összesítő nyomtatványt köteles vezetni és értékelni.

Túlfogyasztás kezelése

A szabályzatban rendelkezni kell arról, hogy túlfogyasztás esetén milyen eljárást követ az adott intézmény. A túlfogyasztás oka lehet műszaki jellegű is, ilyenkor a gépjárművet meg kell javíttatni. Amennyiben a gépjárművezető tehető felelőssé a túlfogyasztásért kötelezni lehet a megtérítésére.

Céges autóhoz kapcsolódó ÁFA szabályok

A személygépkocsiba betöltött üzemanyag kapcsán főszabályként megállapítható, hogy az üzemanyag beszerzésekor a kapcsolódó általános forgalmi adó levonására nincs lehetőség. Elviekben valamennyi elképzelhető üzemanyag esetében fennáll az adólevonási tilalom, ideértve a benzint, a gázolajat, a különféle gáz halmazállapotú üzemanyagokat, valamint az elektromos áramot is, amennyiben ezek személygépkocsi üzemeltetéséhez kerülnek felhasználásra. Az Áfa törvény a személygépkocsi üzemeltetéséhez használt bármely üzemanyaghoz köthető áfa levonását tiltja, függetlenül attól, hogy az adott jármű motorbenzinnel, gázolajjal, vagy más típusú üzemanyaggal működik.

Üzemanyag-fogyasztási adatok

Levonási tilalom és kivételek

Az Áfa törvény a következő esetekben tiltja a személygépkocsihoz kapcsolható beszerzések során felmerülő áfa levonását:

személygépkocsi beszerzés, kivéve a halottszállító járművek esetében,
motorbenzin, illetve személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag beszerzése,
egyéb, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termékbeszerzések (pl. alkatrészeket, az évszakhoz köthető gumiabroncsokat, tisztítószereket és az állagmegóvást szolgáló gumiszőnyegeket),
a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatások (itt az áfa 50%-a nem vonható le),
a személygépkocsi bérleti díj (50% nem vonható le).

Az ÁFA levonásának tilalma azonban nem minden esetben teljes körű. A törvény szerint, ha az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges üzemanyagot vagy terméket továbbértékesítik, vagy ha ezek közvetlenül a bérbeadás költségeihez tartoznak, az Áfájuk levonható. Így a cégautó üzemanyagának áfája is levonható, ha azt továbbszámlázzák üzemanyagkártyával. Például, ha a cég lízingel egy járművet, amihez üzemanyagkártyát is igényel, és a lízingcég továbbszámlázza az üzemanyagszámlát a lízingbevevő cég számára. Személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek és tartozékok vásárlása esetén a kapcsolódó általános forgalmi adó levonása főszabály szerint nem megengedett, kivéve abban az esetben, ha az alkatrész vagy tartozék beszerzése kifejezetten továbbértékesítési céllal történik, vagy például autószerelő által végzett javítási szolgáltatás nyújtása érdekében valósul meg. Az alkatrészek és tartozékok áfa-tartalma abban az esetben is levonható, ha a gépjárművet legalább 90%-os arányban adóköteles bérbeadás céljából hasznosítják.

Személygépkocsik javítása, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén főszabályként megállapítható, hogy a fenntartással és javítással összefüggő szolgáltatások általános forgalmi adójának 50%-a vonható le. Ugyanakkor, amennyiben az adóalany az adott szolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtja tovább, abban az esetben az áfa teljes összege, vagyis 100%-a levonható. Továbbá, teljes egészében levonhatja az ilyen szolgáltatások áfa-tartalmát az a személy is, aki a gépjárművet túlnyomórészt, vagyis legalább 90%-ban adóköteles bérbeadás céljára használja. Nincs jelentősége annak, hogy az igénybe vett szolgáltatás milyen arányban tartalmaz anyagköltséget, az anyag hányadától függetlenül az adó 50%-a levonható, feltéve, hogy a megállapodás vállalkozási jellegű. Balesetből eredő javítási munkák esetében gyakori, hogy a biztosító a javítási költségek egy részét téríti meg. Az Áfa törvény az adminisztratív terhek csökkentése érdekében igazolás nélkül 50%-os diktált levonási hányadot állapít meg a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják.

Autópálya matricák és parkolási díjak ÁFA-ja

Az Áfa törvény értelmében ezek az úthasználati szolgáltatások. Az autópálya matricák, illetve a parkolási szolgáltatások kapcsán áthárított áfa nem vonható le. A jogszabály ezekre vonatkozóan tételes tiltást tartalmaz, tehát nincs kivétel ezzel kapcsolatban.

Személygépkocsi értékesítése

Személygépkocsi értékesítése esetén az új járművek eladása általánosságban 27%-os általános forgalmi adókulccsal történik. Kivételt képeznek azok az új járművek, amelyek bemutató autóként szolgáltak az értékesítési szalonban. Az olyan személygépkocsik, amelyeket tárgyi eszközként használt a vállalkozás, értékesítésük során szintén adómentességet élveznek, kivéve abban az esetben, ha a járművet bérbeadás céljából vagy taxiszolgáltatás nyújtására használták.

Társasági Adó (TAO) vonatkozásai

A Tao.-tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) 3. A B/6 pontja a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősíti a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költségeket. A cég a számviteli törvény előírásainak megfelelően, kizárólag szabályszerűen kiállított számlák alapján érvényesítheti a költségeket. Abban az esetben, ha például a cégautót egyáltalán nem használja a vállalkozás a vállalkozási tevékenység érdekében, kérdésként merülhet fel a költségek elszámolásának tartalma és célja.

Személyi Jövedelemadó (SZJA) és egyéni vállalkozók szabályai

Az SZJA-törvényben a gépjárművek adózásával kapcsolatban megtalálhatók a közúti gépjárművek, a személygépkocsik, a saját és nem saját tulajdonú gépjárművek elszámolására vonatkozó szabályok, továbbá az egyes eseményekhez kapcsolódó adókötelezettség vagy épp adómentesség. Az egyéni vállalkozók esetén a gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatos tudnivalókat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú mellékletének III. fejezete, illetve a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

Gépjárművek csoportosítása és tulajdonjog

Az Szja tv. a gépjárműveket illetően két kategóriát használ: személygépkocsi, és minden egyéb gépjármű. A gépjárművek költségelszámolás és tulajdonjog szerint, személyi jövedelemadózás szempontjából alapvetően két csoportba oszthatók: saját tulajdonú (ideértve a zártvégű pénzügyi lízingbe vett), illetve nem saját tulajdonú járművekre. Saját tulajdonúnak minősül, azzal egy megítélés alá esik a zártvégű pénzügyi lízingbe vett, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű is. A közeli hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) értelmező rendelkezéseiben találjuk: közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Kizárólag üzleti célú járművek

A személygépkocsi csak akkor minősül kizárólag üzleti célúnak, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadási-, vagy személyszállító tevékenységet folytat, és üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kitűnik, hogy a járművet a fenti tevékenységeken kívül más célra nem használja. A kizárólag üzleti célú járművek esetén a futásteljesítmény teljes egészében figyelembe vehető a költségelszámolás során. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mivel tudja igazolni a vállalkozó a kizárólagos üzemi célú használatot.

Költségelszámolás saját személygépkocsi használata esetén

Hivatali, üzleti utazásnak minősül a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt utazás. Idetartozik különösen a kiküldetés. Üzleti utakhoz használt saját személygépjármű-használat térítése történhet kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás alapján. Kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés összegét nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál, amennyiben a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 forint/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül, az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség növelhető a jármű beszerzési árának a 10 százalékával (de legfeljebb az éves bevétel 1 százalékával). Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el.

Az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költség elszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el a vállalkozó. Mindkét pont esetén egy negyedéven belül csak egyféle módszer alkalmazható, és személygépjármű esetén mindkét esetben cégautó adó fizetési kötelezettség áll fenn.

Az útnyilvántartás jelentősége

Az útnyilvántartás, csakúgy, mint valamennyi adózással összefüggő nyilvántartás kizárólag a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhatja. Az útnyilvántartás célja a jövedelemszerzés érdekében történő költség elszámolásának alátámasztása, ha annak alapja a felmerülés igazolásával alátámasztható. Az Szja. törvény nem kizárólag üzemi célt szolgáló járművek esetén kötelezővé teszi az útnyilvántartás vezetését. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni.

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Útnyilvántartásként a menetlevél vezetése is megfelel, amennyiben tartalmazza a fentiekben részletezett adatokat. Hónap végén igen munkás feladat elkészíteni visszamenőleg az útnyilvántartást.

Útnyilvántartás helyett választható átalány

Útnyilvántartás vezetése helyett a jogszabály lehetőséget biztosít saját tulajdonú járművek esetén havi 500 kilométer átalány elszámolására személygépkocsi használata címén. Ezen módszer szerint üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár vehető figyelembe. A fenntartási költségek illetve az értékcsökkenési leírás kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el, számlával történő költségelszámolásra nincs lehetőség. Ez a költség elszámolási mód mentesít a cégautó fizetési kötelezettség alól.

Tehergépkocsik elszámolása

Adózási szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy egy céges jármű, a törvények értelmében személygépkocsinak vagy tehergépkocsinak minősül. Az Áfa vonatkozásában az a jármű minősül tehergépkocsinak, amely 8704-as vámtarifaszámmal rendelkezik. Az Áfa törvény szerint a teherautókra több kedvezmény vonatkozik, mint a személygépkocsikra. Az üzleti célú teherautók esetén az üzemanyag áfatartalma 100%-ban visszaigényelhető, ami jelentős előnyt jelenthet a vállalkozások számára. Az ilyen járművek, ha a 8704-es vámtarifaszám alá tartoznak, nem esnek áfa levonási tilalom alá, és a cégautóadó sem vonatkozik rájuk. A gázolaj felhasználással összefüggésben, nem kizárólag üzemi célú használat esetén - amennyiben a gázolajat nem személygépkocsi üzemeltetéséhez használják fel -, az egyéni vállalkozónak lehetősége van az üzemi célú futásteljesítménnyel arányos általános forgalmi adó levonásba helyezésére (feltétel az útnyilvántartás vezetése).

A Car Policy (Cégautó szabályzat) szerepe

Ahogy a fentiekben is láthattuk egy cég életében számos kérdés, tisztázandó helyzet alakulhat ki, ha a cégvezető úgy dönt, hogy céges járműveket szerez be vállalkozása számára. A céges személyautó üzemanyag áfa visszaigénylés kérdéskörében egyáltalán nem mindegy, hogy a cégvezető hogyan és milyen feltételekkel állapodik meg a járművet használó munkatárssal.

Egy jól átgondolt, alaposan megtervezett cégautó szabályzat:

segít felkészülni a céges autóval kapcsolatos helyzetekre,
előre tájékoztatja a munkatársakat,
segít elkerülni a céges járművek körüli félreértéseket és vitás helyzeteket.

Ha a cégautó szabályzat szerint az üzemanyagot az autót használó munkatársnak kell fizetnie, akkor a cég kiszámlázza neki az üzemanyag költségét. Így az áfát a cég visszaigényelheti, mert az munkatárs állja a költséget. Ha ezt a megoldást választja a vállalat, akkor ezt minden esetben a cégautó szabályzatban, vagy másnéven car policy-ban rögzíteni kell még a cégautó átadása előtt. Ezen felül tájékoztatnia is kell az érintett munkatársat, akinek írásos beleegyezéssel vállalnia kell ezt a kötelezettséget. Ha a cégvezető nem él ezzel a lehetőséggel, akkor ő mint lízingbe vevő fogja befizetni az áfát.

tags: #személyautó #üzemanyag #kontírozás #szabályai