Személygépkocsi Közös Tulajdonának Szabályai Magyarországon

A közös tulajdon általános jelenség a polgári jog világában. Gyakori eset, hogy egy vagyontárgy, például egy gépjármű tulajdonjoga több személy, például örökösök közös tulajdonába kerül.

Közös tulajdon esetén több személynek van tulajdonjoga egyidőben, ugyanazon vagyontárgy vonatkozásában. Jellemzően nem a dolog egyes részei, hanem annak eszmei hányadai oszlanak meg közöttük.

A tulajdonjog egyes részjogosítványai - a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga - nem oszlanak fel a tulajdonosok között, hanem arányosan illetik meg őket. Főszabály szerint mindegyik tulajdonos élhet ezekkel a jogosultságokkal, birtokolhatja és használhatja az adott dolgot, más kérdés, hogy ez gyakorlati oldalról a legtöbbször feltételez egy konszenzust közöttük. Egyetlen korlátot az a törvényi rendelkezés jelenti, amely szerint ezt a jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

A közös tulajdon hasznainak szedése, a költségviselés és a veszélyviselés kapcsán már kézzelfoghatóbb szerepet játszik a tulajdonosok eszmei hányada: ennek arányában illetik meg a dolog hasznai a tulajdonostársakat, valamint ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, kötelezettségek és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Hasonló módon határozhatnak a közös tulajdont érintő kérdésekben: főszabályként szótöbbséggel döntenek, amikor minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg a szavazati jog. Az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, vagy például az egész dolog megterheléséhez ugyanakkor már a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Saját tulajdoni hányadával viszont a tulajdonostárs önállóan jogosult rendelkezni.

Ütközések személyautókkal Budapesten

Valamennyi tulajdonostársat elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada vonatkozásában, amelyet tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatnak.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ebben az esetben az adott dolgot elsősorban természetben kell megosztani, amennyiben ez nem lehetséges, úgy szóba jöhet például az értékesítés és az abból befolyt vételár tulajdonostársak közötti megfelelő felosztása.

A közös tulajdon megszüntetése egyike a Polgári Törvénykönyv által szabályozott olyan területeknek, amelyek gyakran jelentős gyakorlati problémákat vetnek fel. A közös tulajdon fogalma alapvetően azt jelenti, hogy egy adott dolog tulajdonjoga több személy között megoszlik, s ezek a személyek meghatározott tulajdoni hányadok szerint rendelkeznek a tulajdonjoggal.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 5:73. §-5:84. §-ai tartalmazzák a közös tulajdon szabályait, beleértve annak megszüntetését is. A Ptk. értelmében a közös tulajdon megszüntetésére több mód is rendelkezésre áll:

Természetbeni megosztás: A közös tulajdon megszüntetésének egyik legegyszerűbb formája, ha az ingó vagy ingatlan vagyontárgy természetben osztható fel a tulajdonosok között.
Kiváltás: Az egyik tulajdonostárs megvásárolja a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát, és ezzel egyedüli tulajdonossá válik.
Bírósági út: Ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a közös tulajdon megszüntetésének módjában, bírósághoz fordulhatnak.

A közös tulajdon megszüntetése során számos akadály merülhet fel.

Adózási tudnivalók cégautó vásárlásakor

A közös tulajdon megszüntetése a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján széles körben szabályozott, és több lehetőséget biztosít a tulajdonostársak számára.

Üzemben tartó a közös tulajdonú gépjárműnél

Az üzembentartó lehet a jármű tulajdonosa vagy az, akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlő jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. Ezek alapján megállapítható, hogy amennyiben a jármű tulajdonosa és üzembentartója nem ugyanaz a személy, az üzembentartót a járműnyilvántartásba be kell jegyezni.

A bejegyzést követően a közlekedési igazgatási hatóság az üzembentartó adatait is tartalmazó forgalmi engedélyt és törzskönyvet állít ki, amelyek alapján az üzembentartó teljeskörűen gyakorolja a jármű használatával és forgalomban tartásával kapcsolatos jogokat, valamint felelős az üzembentartót terhelő kötelezettségek teljesítéséért. Ez magában foglalja többek között a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kötési kötelezettséget, valamint a jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos kötelezettséget, ideértve a jármű időszakos vizsgálati kötelezettségét is.

Tulajdonos és üzembentartó közötti különbség

A parkolási díj, úthasználati díj viselésével kapcsolatban a közúti közlekedésről szóló törvény akként rendelkezik, hogy ezen díjak megfizetéséért, valamint a megfizetés elmulasztása miatt kiszabott pótdíj viseléséért a jármű üzembentartója felel. A parkolási díj viselésével kapcsolatban a bíróság akként foglal állást, hogy a parkolási díjat a parkolóhelyet ténylegesen igénybe vevő köteles megfizetni, aki nem feltétlenül kell, hogy azonos legyen a gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával.

Abban az esetben, ha a parkolási díjat a tényleges használó nem fizeti meg, erre a gépjármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmányban szereplő üzembentartó köteles, vélelem szól ugyanis amellett, hogy a gépjárművet parkoláskor az üzembentartó használta.

Üzemanyag-fogyasztási adatok

A gépjárművel elkövetett szabályszegések, szabálysértések, bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott pénzbírságot szintén az adott cselekményt elkövető, vagyis a gépjármű tényleges használója köteles megfizetni, amennyiben a gépjármű tényleges használójának személye nem állapítható meg, a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságot tartalmazó csekket az üzembentartó címére kell megküldeni.

Mindezeken kívül az üzembentartó felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármű(vek)re vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.

A Kúria eseti döntései

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges - a Kúria eseti döntése.

A Kúria kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 5:73. § (1) és (2) bekezdéseiből, valamint az 5:78. § (1) és (2) bekezdéseiből vezette le, hogy a közös tulajdonban álló jármű üzemeltetési jogának visszavonásához az egyik tulajdonostárs nyilatkozata nem elegendő.

A R. 46. § (6) bekezdése szerint közös tulajdon esetén a nyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát tartalmazza. A törzskönyvet és a forgalmi engedélyt a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozata alapján a megjelölt tulajdonostárs adataival kell kiállítani és e tulajdonostárs részére kell kiadni. Ebben az esetben a törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”.

Közös tulajdonban álló jármű esetén a nyilvántartás szerinti tulajdonos bejelentése alatt a jármű valamennyi tulajdonosának egybehangzó nyilatkozata szerinti bejelentést kell érteni. Ennek hiányában járműtulajdonosi kezdeményezésről szó sem lehet.

Így a Kúria szerint a konkrét ügyben az alperes sem határozhatott jogszerűen a személygépjármű forgalomból történő kivonásáról.

Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.

Gépjármű tulajdonjogának változása

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás eladó általi bejelentésének szabályait a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeiről szóló 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet tartalmazza.

A Korm. rendelet alapján a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését - a változástól számított 5 munkanapon belül - az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült, alábbiakban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti.

Az eladó a bejelentési kötelezettségét bármely okmányirodában teljesítheti, a közlekedési igazgatási hatóság a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú okiratot elektronikus úton továbbítja az adóhatóság részére.

Az eladás bejelentés ténye a Korm. rendeletben meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtása vagy megküldése esetén sem jegyezhető be, ha a bejelentés tárgyát képező járművön érvényes forgalmazási korlátozás szerepel a nyilvántartásban.

Amennyiben a magánokirat a meghatározottaktól eltérően a kötelező tartalmi elemeket nélkülözi, az a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából 2010. január 1-jétől nem fogadható el.

Releváns jogszabályhelyek: