A szálló por: A láthatatlan fenyegetés és a dízelmotorok szerepe

A szálló por, avagy az aeroszol részecskék, a maximum 10 mikron (μ) átmérőjű, sokszor láthatatlan, szilárd vagy folyékony halmazállapotú részecskék összességét jelenti. Bár a „szálló por” elnevezés elterjedt, az aeroszol részecskék gyűjtőneve pontosabb. Ezek a levegőben előforduló olyan részecskék, melyeknek mérete a 0,001-100 mikrométer közötti tartományba esik. Mikroszkopikus méretük miatt nem csupán a környezetre, hanem különösen az emberi szervezetre nézve is jelentős veszélyt jelentenek, mivel belélegezve a tüdő mélyébe juthatnak.

A szálló por típusai és egészségügyi hatásai

A szálló por részecskéket méretük alapján különböző frakciókra oszthatjuk, melyek közül a legfontosabbak a PM10, PM2.5 és PM1.

PM10: Ezek a 10 mikrométer átmérőjű és annál kisebb részecskék. Legalább 50-szer kisebbek, mint egy emberi hajszál szélessége. Bár a szabad szemmel látható, nagyobb részecskék az orrüregben fennakadnak, a PM10 méretfrakcióba tartozó részecskék bejutnak a felső légutakba (orr, garat, légcső), irritálva a hörgőket és a légcsövet, hosszútávon megbetegíthetik azokat.
PM2.5: A finom részecskék, amelyek átmérője 2,5 mikrométer és annál kisebb. Ezek mélyebbre hatolhatnak a tüdőbe, sőt a véráramba is bekerülhetnek. A 2,5 μ-nál kisebbek már egyáltalán nem vagy csak nehezen ürülnek ki a tüdőből, innen felszívódva bekerülnek a keringésbe.
PM1: Az 1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék. Ezek rendkívül finom részecskék, amelyek nagyobb valószínűséggel jutnak be az ember - akár létfontosságú - szerveibe, mint a PM2.5.

Az egészségre általánosságban a 10 mikronnál kisebb por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ekkor megítélésük a toxikus anyag szerint történik. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek viszont lejutnak a tüdőhólyagokba.

A PM10 és PM2.5 szennyező részecskék rövid és hosszú távon is károsak az egészségre. Légzőszervi irritációt, szem- és torokirritációt okoznak. Hosszú távú hatásai a következők:

Légzőszervi betegségek (asztma, bronchitis súlyosbodása, COPD)
Szív- és érrendszeri betegségek (növelhetik a vérnyomást, hozzájárulhatnak a magas vérnyomás kialakulásához)
A tüdő ellenálló képességének csökkenése a fertőzésekkel és toxikus anyagokkal szemben
A várható élettartam jelentős csökkenése

A por belégzése súlyosbítja a légzőszervi betegek állapotát. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, a várandós kismamák, a krónikus betegségben szenvedők és az idősek.

Üllő környéki tranzit szállások

A szálló por forrásai: Természetes és emberi eredet

A szálló por a levegőben lebegő apró szilárd vagy folyékony részecskék keveréke, amely természetes és emberi tevékenységből egyaránt származhat.

Természetes források:

Erdőtüzek és porviharok, vulkánkitörések
Növények pollenjei
Tengeri légtömegekkel érkező só
Baktériumok
Talajerózió

A szilárdanyag-kibocsátás természetes forrásai a por, a homok és az erdőtüzekből származó füst.

Emberi tevékenységből származó források:

A PM2.5 légszennyezés legnagyobb részét az ember okozza. A magyar városokban a részecskeszennyezés fő forrásai a lakossági fűtés és a közlekedés. A szálló por döntő többsége a következőkből származik:

Dízel motorú öreg járművek: Legfőképpen a városokban jellemző, a robbanómotoros járművek kipufogógázaiból származik. A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a dízelüzemű járművek. A gumiabroncs és a fékek kopása ugyancsak növelik a szilárdanyag-kibocsátást.
Lakossági fűtés: Vidéken leginkább a szénnel, fával vagy más biomasszával történő fűtés során keletkezik szálló por. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése mellett az emberek biomasszát, például fát és növényi hulladékot is égetnek a háztartási fűtéshez és főzéshez, ez pedig kormot és szerves részecskéket bocsát a légkörbe. A dízelmotorok, a széntüzelésű erőművek és a szén háztartási tüzelőanyagként történő égetése során nem teljes mértékben tökéletes az égés.
Kerti hulladék és avar égetése: Jelentős forrás lehet, a PM10 forrásai közé tartozik.
Ipar és energiaellátás: Erőművek és számos ipari folyamat.
Mezőgazdasági tevékenység és hulladékégetés.

Környezeti hatások és szmogképződés

A szálló por részecskék nem csupán az emberi egészségre károsak, hanem jelentős környezeti és vizuális hatásokkal is járnak:

Hatás az ökoszisztémára: A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak.
Hatás a látási viszonyokra: A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri illetve elnyeli a fényt.
Szmogképződés: A szilárd anyagok a kén-dioxid magas koncentrációja mellett lassú légmozgás és alacsony hőmérséklet esetén az úgynevezett téli füstköd (téli szmog) előidézői. Hazánk domborzati szempontból egy medencében, a Kárpát-medencében fekszik, ami a téli anticiklonáris helyzetben kialakuló szélcsendes, párás, ködös időjárás során kifejezetten kedvez a szennyezőanyagok felhalmozódásának. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked.

Szabályozási határértékek és az Air Quality Life Index (AQLI)

A szálló por koncentrációjára vonatkozóan nemzetközi és nemzeti szabályozások is léteznek:

Tudjon meg többet a Szabadság-hegyi Golf Szálló múltjáról

Európai Uniós határértékek:

PM10: A napi határérték a környezeti levegőben 50 µg/m³, amelyet naptári évenként legfeljebb 35 alkalommal szabad túllépni. Az éves határérték 40 µg/m³.
PM2.5: Nincs hivatalos óránkénti vagy napi határérték; az éves határérték 25 µg/m³.

Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása:

Bár Európa nagy része megfelel az EU szálló por (PM2.5) koncentrációra vonatkozó egészségügyi előírásainak (az éves átlag nem haladhatja meg a 25 μg/m³-t), az európai népesség csaknem háromnegyede olyan területeken él, ahol a levegőminőség nem felel meg a WHO szigorúbb irányelveinek (10 μg/m³).

Air Quality Life Index (AQLI):

Az AQLI a légszennyezettségnek való kitettség és a rövidülő élettartam közötti ok-okozati összefüggést számszerűsíti. Ezen az interaktív világtérképen az AQLI alapján országokra lebontva figyelhető meg a szálló por mennyisége, valamint az, hogy a túl magas koncentráció mennyivel járul hozzá a korai elhalálozáshoz. Az AQLI a PM2.5 részecskék koncentrációját veszi számításba, mivel ezek parányi méretüknél fogva kiemelten veszélyesek az emberi egészségre.

Globálisan az AQLI azt mutatja, hogy a szálló por (PM2.5) közel két évvel csökkenti a globális várható élettartamot ahhoz képest, ha a szálló por koncentráció mindenhol a WHO által biztonságosnak ítélt szint alá lenne korlátozva.
Például egy átlagos indiai lakos 4,3 évvel, egy átlagos kínai lakos pedig 2,9 évvel rövidebb ideig él a szálló por miatt.
Egy átlagos európai 2018-ban átlagosan 12 μg/m³ szálló pornak volt kitéve. Ha a WHO irányelveit követve ezt 10 μg/m³ alá korlátoznánk, akkor 3 hónappal hosszabbíthatnánk az életét.

Dr. Alex Simidchiev, tüdőspecialista és a COVID-19 tanács orvosszakértője Bulgáriában, ahol Európában az egyik legmagasabb a légszennyezés miatti korai elhalálozás aránya, kiemelte:

„Nagyon hasznos ez a mutató, mert érzékletessé teszi a méréseket és lehetővé teszi, hogy amikor a levegőminőség javításán gondolkodunk, egyben azt is lássuk, hogy mennyivel hosszabbítanánk meg a várható élettartamot.”

A helyzet Magyarországon és Európában

Hazánk nagyobb városaiban igen kedvezőtlen a levegő szállópor-koncentrációja, különösen a téli hónapokban, gyakran elérve az egészségre ártalmas értéket. A szálló por által leginkább érintett településeink: Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Budapest és Miskolc.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Az adatok szerint Kelet-Európát egy markáns szmogfüggöny választja el Nyugattól. Kelet-Európában, így Lengyelország, Fehéroroszország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Litvánia, Lettország és Magyarország teljes lakossága a WHO által javasolt határértéken felüli szálló por (PM2.5) koncentrációnak van kitéve.

Egy átlagos magyar 2018-ban átlagosan 14 μg/m³ szálló pornak volt kitéve, de lokálisan ez jóval nagyobb is lehet, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az átlagnál magasabb, 15 μg/m³ ez az érték.
Szálló por szempontjából Lengyelország a legszennyezettebb ország Európában, különösen Varsó és Łódź városai, valamint a környező ipari területek. Ha a levegőminőséget a WHO irányelveinek megfelelően javítanák, a varsói lakosok várható élettartama átlagosan 1 év és 3 hónappal meghosszabbodna.
Olaszországban a Pó völgye - benne Milánóval - szintén erősen szennyezett térség; az ott lakók átlagosan 1 évet és 2 hónapot nyernének, ha a WHO határértéke teljesülne. Ez a tény sajátosan kapcsolódik a COVID-19 pandémia által egyik leginkább sújtott régió magas halálozási rátájához.

Az E3G nemzetközi think tank tanulmánya szerint a kelet-közép-európai régió (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) dekarbonizációs kihívásai jelentősek. A régió 4 országában (Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia) magasabb a kőszén részesedése az energiamixben, mint az EU-s átlag. Az elavult módszer nemcsak rendkívül környezetszennyező, többek között a szálló por és üvegházhatású gázok fő forrása, de már gazdaságilag sem éri meg.

A PM10-kibocsátás Magyarországon 2000 és 2019 között jelentős ingadozás mellett 17%-kal mérséklődött, 74 ezer tonnáról 62 ezer tonnára csökkent. A magyarországi PM10-kitettség (24 µg/m³) meghaladta az EU27-átlagot (21 µg/m³).

PM10 kitettség az Európai Unióban és V4 országokban (2019):

Ország	PM10-kitettség (µg/m³)
Horvátország	31
Lengyelország	27
Románia	26
Magyarország	24
EU27 átlag	21
Szlovákia	21
Szlovénia	20
Csehország	20
Ausztria	17

A szálló por felhalmozódását az intenzív nyári hőhullámok, a forró, száraz időjárás (pl. 2003-ban és 2006-ban) és az erdőtüzek (2003-ban) is okozzák. Romániában 2000-ről 2019-re 10%-kal nőtt a PM10-kibocsátás, amely az EU28 második legrosszabb mutatója. A V4-országok közül Magyarország adatának változása a legrosszabb (17%-os csökkenés), míg Lengyelországban és Csehországban a 24, illetve 30%-os csökkenés az EU28-átlagnál (32%) rosszabb.

Levegőminőség-ellenőrzés és tájékoztatás

A szmogriadónak két fokozata van. A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson, napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot.

Az aktuális légszennyezettségi adatokat a lakosság nyomon követheti az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján. A HungaroMet Nonprofit Zrt. honlapján Magyarországra, Budapestre, Pécsre és Miskolcra vonatkozóan érhető el előrejelzés. A levegőminőség előrejelzés bonyolult matematikai módszereken alapul és számos tényező (pl.: meteorológiai előrejelzés) határozza meg a légszennyezők koncentrációjának alakulását. A beltéri levegő minőségét meghatározza a kültéri levegő minősége.

Levegőminőség-előrejelzési prezentáció

Ritkán előfordul, hogy olyan légtömeg érkezik Magyarországra, mely jellemzően sivatagos területeken (pl.: Szahara) kialakult porvihar és a globális légköri folyamatok következménye. Ekkor egyes területeken vagy akár a teljes országban is egészségtelen lehet a levegőminőség, így javasolt, hogy csak a legszükségesebb esetben menjenek ki a szabadba.

Megoldások és intézkedések

Az Európai Unió határozott célja, hogy olyan szintre csökkenjen a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás, ami az emberi egészségre és a környezetre csak minimális hatással bír. Világos, hogy az európai levegőminőség javítása érdekében szigorúbb előírások és határértékek bevezetésére (és azok betartására) van szükség a WHO iránymutatásával összhangban. Bár még mindig jelentős erőfeszítésekre van szükség, sikerként könyvelhető el, hogy az elmúlt két évtizedben hozott szabályozásoknak köszönhetően a szálló por (PM2.5) szennyezés 41 százalékkal csökkent a kontinensen.

A levegőminőségi szabályok szigorítása számos járulékos eredményt is hozna. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználását csökkentő politikáknak köszönhetően nemcsak hosszabban élhetünk egészségesebben, hanem az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását is visszafognánk. Sőt, a légszennyezés miatti megbetegedések megelőzésével az egészségügyi kiadások is csökkenthetők. Ahogy Dr. Simidchiev is hangsúlyozta, a fenntarthatóbb gazdaság kiépítése a népegészségnek is kedvez, a tiszta levegő és környezet 2-3 évvel meghosszabbítaná a várható élettartamot Bulgáriában.

Mit tehetünk egyéni és közösségi szinten?

A levegőben lévő szálló por csökkentéséért egyéni és közösségi szinten is tehetünk:

Közlekedés:
- Tömegközlekedés, kerékpározás, gyaloglás előnyben részesítése.
- Elektromos vagy alacsony kibocsátású járművek használata.
- Gépjármű vásárlása esetén válasszunk olyanokat, amelyek kedvezőbb környezetvédelmi tulajdonságúak (lásd a forgalmi engedély szerinti környezetvédelmi osztály kódját), mely kisebb mennyiségű légszennyezőt juttat a környezetbe.
- Gondoskodjunk a gépjármű szakszerű és rendszeres karbantartásáról, különös tekintettel a dízel járművek emissziójára.
Fűtés:
- Hatékony tüzeléstechnika alkalmazása (pl.: szilárd tüzelőanyagok helyett gázfűtés vagy hőszivattyú, hatékonyabb kályhák, kazánok beszerzése).
- A távhő, a földgázzal történő fűtési módok és a megújuló energiaforrások tartoznak a legkedvezőbb fűtési módok közé.
- A tiltott, illetve helytelen lakossági fűtési módok (azaz lakokkal, festékekkel kezelt, ragasztott vagy nedves fa, lignit, műanyagok, ruhanemű, gumiabroncs, háztartási hulladékok) égetésének mellőzésével jelentősen javítható lenne a levegőminőség a fűtési időszakban.
- Épületeink megfelelő hőszigetelésével csökkenthetjük a hőveszteséget, így több energiát takarítunk meg.
Egyéb tevékenységek:
- Kerti hulladék és avar égetése helyett szállíttassuk el vagy komposztáljuk a zöldhulladékot.
- Zöldfelületek növelése fák és növények ültetésével.
- Ipari kibocsátóknál modern, korszerű technológiák használata (pl: szűrőrendszerek alkalmazása).
- Légszennyezettségi előrejelzések figyelése, különösen veszélyeztetett csoportok számára (gyermekek, idősek, krónikus betegek).

Több mint 350 szervezet, amelyek legalább 40 millió egészségügyi dolgozót képviselnek, nyílt levelet írtak a G20 vezetőinek, sürgetve az egészséges és zöld gazdasági kilábalást támogató intézkedéseket. A WHO egy 6 pontból álló „receptet” dolgozott ki az egészséges és zöld gazdasági kilábalásra, melyek között szerepel az egészséges, tiszta levegőjű városok kialakítása, a tiszta energiára való áttérés és a szennyező fosszilis cégek állami támogatásának megszüntetése.

tags: #szálló #por #dízel #információk