A Skoda Kanyarkövető Fényszóró Működése és Az Adaptív Fényszórórendszerek (AFS)

Az elmúlt évtizedben a járművek fényszórórendszerei mind világítási teljesítmény, mind pedig a fénykéve irányításának tekintetében ugrásszerű fejlődésen estek át. 2003-ig a fényszórórendszerek egy tompított fényű és egy országúti fényszóróból, illetve egy opcionális ködfényszóróból álltak. A fő fényforrás a jó öreg halogénizzó volt.

A világítástechnológia fejlődésével új fényforrások jelentek meg, amelyek jobb láthatóságot és kényelmet tettek lehetővé a fényintenzitásnak a látható spektrum egészére történő kiterjesztése (Xenon, LED) és a fényszórók pontosabb fókuszálása (tükör optikák) révén. A vezető látási viszonyai még tovább javultak a fénykévék fényeloszlása elektronikus vezérlésének köszönhetően, amely segít a különféle vezetési helyzetekhez történő alkalmazkodásban.

Ezek következtében a jármű-fényszórórendszerekre vonatkozó szabályozások is fejlődtek (az új ECE-R123 sz. szabályozás, valamint az ECE-R48 sz. szabályozás kiegészítései), a modern gépjárművek esetében pedig a fénykéve adaptív módon vezérelhető, a vezetési helyzettől függően. Ezt nevezzük adaptív fényszórórendszernek (angolul Adaptive Frontlighting System, AFS).

Szokványos AFS funkciók

Mik a legszokványosabb AFS funkciók?

Statikus kanyarkövető fényszóró (FBL) halogén vagy xenon fényszórókkal;
Dinamikus kanyarkövető fényszóró (DBL) főként xenon fényszórókkal, esetlegesen statikus kanyarkövető fényszóróval (FBL-lel) kombinálva.

A statikus kanyarkövető fényszóró tartalmaz egy további fénykévét, amely a jármű egyik oldalán egy meghatározott kormányelfordulási szögön túl kapcsolódik be. Ez a funkció a jármű egy meghatározott sebességtartományában aktiválódik, és az útkanyarokban a megvilágított terület méretét 35-40°-kal megnövelve jobb látási viszonyokat eredményez. A fénykévét egy olyan további izzó biztosítja, amely a fényszóró egy bizonyos tükröződő felületéhez kapcsolódik.

Fabia alacsony alapjárat okai

Az FBL-t nem szabad összekeverni a kanyarfénnyel, azzal a további 60°-os fénykévével, amely nagy kormányelfordulási szögeknél és alacsony járműsebességnél aktiválódik. A kanyarfény forrása közvetlenül beépíthető a fényszóróba egy további parabola és egy izzó segítségével, illetve a ködfényszóróba egy további tükröződő felülettel és ugyanazzal az izzóval.

A dinamikus kanyarkövető fényszóró használata 2003 óta engedélyezett, kizárólag tompított fényű fényszóróhoz kapcsolva. Ez elektromotorral (léptető motorral) hajtott mechanizmust tartalmaz, amely lehetővé teszi a teljes fényszórómodul vízszintes irányú mozgatását. Az elfordulás szöge elektronikusan vezérelt, és a kormányelfordulás szögétől, valamint a jármű sebességétől függ. Szinte mindig xenon fényforrás tartozik hozzá, és az útkanyarokban jelentősen javítja a látási viszonyokat, függetlenül a jármű sebességétől.

Dinamikus kanyarkövető fényszóró működése

Dinamikus kanyarkövető fényszóró egy bal kanyarban (felül) és egy jobb kanyarban (alul)

Rendszerarchitektúra

A DBL funkció a jármű alábbi elemeit érinti:

Skoda Superb II áttekintés

a kormánykerék elfordulásiszög-érzékelőjét: ennek jelét használja referenciaként a fénykéve kanyarodási szögének megállapításához;
a keréksebesség-érzékelőket: ezek jeleit hasonlítja össze a világítási funkció be- és kikapcsolásához tartozó küszöbértékekkel, és ezeket használja fel a fénykéve optimális kanyarodási szögének kiszámításához;
az elfordulásérzékelőt: ez mutatja a jármű függőleges tengely körüli elfordulásának mértékét (főként ESP-hez), és hozzájárulhat a fénykéve kanyarodási szögének beállításához;
az elülső és hátsó hasmagasság-érzékelőket: ezek szolgáltatnak információkat a jármű aktuális menetemelkedéséről a terheltségtől függően, amelyre a kompenzációhoz van szükség;
a világítórendszer-vezérlőt: egy elektronikus vezérlőegység, amely jeleket vesz a járműelektronikai rendszertől, és azoknak megfelelően működteti a fényszórókat;
a karosszériavezérlőt: jeleket vesz a járműben található kapcsolóktól és érzékelőktől, és az utasításokat a világítórendszer-vezérlőhöz továbbítja.

A modern rendszerekben ezek az elemek egy CAN-buszon vagy más jeladó buszon keresztül kommunikálnak egymással.

Az ilyen rendszerek meghibásodásainak keresése magában foglalja a hibakódok keresését, az érzékelők aktuális adatainak leolvasását, valamint a fényszóró kanyarkövetési funkciójának aktív tesztelését. A professzionális elektronikus diagnosztikai eszközök rendelkeznek az ezekhez szükséges funkciókkal, és segítenek a diagnosztikai folyamat során.

A fényszóró irányítottságának szerelőműhelyben való beállítása előtt a DBL funkciót ki kell kapcsolni. Ezen kívül a hidraulikus felfüggesztéssel ellátott járművek esetében a függőleges kikapcsolási szög beállítása során a motornak járnia kell.

Full AFS funkció

Az európai törvények 2006 óta bekövetkezett fejlődése még különlegesebb fényszórófunkciók megvalósítását tette lehetővé. A tompított fényű és az országúti fényszóró mellett a Full AFS-rendszernégy új fénykéve-vezérlési üzemmódot is tartalmaz, amelyek még speciálisabb vezetési feltételek esetén aktiválódnak:

autópálya-üzemmód: dedikált fénykévemintázatot hoz létre, amely jobb látási viszonyokat biztosít akár 120 méteres távolságra anélkül, hogy a szembejövőket elvakítaná. 115 km/h feletti sebességeknél automatikusan aktiválódik.
városi üzemmód: szélesebb fénykévemintázatot hoz létre 30 km/h sebesség alatt, ezáltal javítja a járdaszegélyek láthatóságát és csökkenti a fénykéve legfényesebb pontjának (az ún. „hot spotnak”) a vakító hatását.
kedvezőtlen időjárási üzemmód: javított „hot spotokat” és csökkentett előtérfényt biztosít, elkerülendő a vizes utakon előforduló „tükörhatást”.
országúti üzemmód: fényesebb és szélesebb megvilágítást biztosít az út peremein.

Skoda Felicia hibaelhárítás

A Valeo teljesen adaptív fényszórórendszere (Full Adaptive Frontlighting System) egy háromfunkciós modulon alapul, amely háromféle eltérő fénykéve (tompított fényű, országúti és autópálya-fénykéve) létrehozására képes. Ennek a világítómodulnak a vízszintes irányítómechanizmussal és a szintbeállító eszközzel együtt történő használata révén a fényszórók további világítási funkciók biztosítására is képesek: városi világítás, kedvezőtlen időjárási üzemmód és országúti világítás.

A Full AFS funkció a jármű alábbi elemeit érinti:

a keréksebesség-érzékelőket: a járműsebességjeleket használja a különböző fénykéve-üzemmódok (városi, vidéki, autópálya-fénykéve) közötti váltáshoz;
az ablaktörlő motor(oka)t és az esőérzékelőket: ezek jeleit használja a kedvezőtlen időjárási üzemmód aktiválásához;
az elülső és hátsó szabadmagasság-érzékelőket: ezek szolgáltatnak információkat a jármű menetemelkedés-változásainak kompenzálásához;
a világítórendszer-vezérlőt: ez működteti a fényszórók üzemmódjait az érzékelőktől vett jeleknek megfelelően;
a karosszériavezérlőt: ez továbbítja az utasításokat a világítórendszer-vezérlőhöz.

A jelenlegi világítástesztelő eszközök a szabványos tompított fényű fényszóró ellenőrzését teszik lehetővé. A világítórendszer minden, egyéb fénykéve-üzemmódokat érintő meghibásodásait általában egy, a műszerfalon látható jelzés és/vagy egy elektronikus hibakód jelzi.

Tudta, hogy…

A járműipari szektor egyik leginnovatívabb vállalataként a Valeo már új, lézerfényt alkalmazó technológiák fejlesztésén dolgozik. 2014-ben az Audi és a BMW is bemutatták lézerfényes fényszóró-koncepcióikat. Az új BMW i8 az első sorozatban gyártott autó, amely lézerfényes fényszórókkal van felszerelve. A lézerfényt kizárólag az országúti fényszóró esetében használják, a tompított fényű fényszóró fénykévéjét továbbra is LED-es technológiával állítják elő.

A lézerfény számos előnnyel rendelkezik:

A LED-ekénél világosabb fényt (a nappali fénnyel közel azonos) bocsátanak ki.
A fénykéve jóval nagyobb távolságra képes világítani.
Emellett a LED-ek energiaszükségletének mintegy felét-kétharmadát fogyasztják.
A lézerfényes egységek kompaktabbak a LED-es moduloknál.
Az általa keltett fénykéve teljes mértékben konfigurálható.

Hogyan működik? A lézernyalábokat először egy sárga foszforral töltött lencsébe fókuszálják, amely a monokróm (általában kék) fényt világos fehér fénnyé alakítja. A fényt ezután az út felé tükrözik.

LED és halogén fényszórók összehasonlítása

LED vs. Halogén

Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódított magának a LED technológia. Ez főként a számos előnyös tulajdonságának köszönhető, úgy mint: jobb fényerő, energiahatékonyság, hosszabb élettartam. Az autógyártók többsége már LED-es fényszórókat kínál az autóikhoz, és a halogénizzós fényszórók ideje kezd leáldozni. Ezen felül mostanság érkezett a legfrissebb újdonság: a lézerfényszórók, amik a prémium kategóriában is csak elvétve kaphatók.

Várhatóan ezek a lézerfényszórók a jövőben is csak a távfényt adják majd, mivel a tompított és kanyarkövető fényszóró LED-egységekkel sokkal olcsóbban megvalósítható és jól is működik, mivel ezekben az esetekben a széles fénykévére inkább szükségünk van, mint egy hosszú keskeny sáv megvilágítására.

A LED-es lámpákat egyre több autógyártó kínálatában megtalálhatjuk, és nem csak a nappali menetfény erejéig. A LED villámgyors, takarékos és hosszú élettartamú fényforrás. Spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet. Ezzel szemben a halogén lámpa egyszerű, olcsó, de aránylag helyigényes és legfőképp nem örökéletű.

A halogén izzó abban különbözik, hogy a burát halogénvegyületekkel töltik fel, ezek késleltetik a volfrámszál öregedését. Ez úgy történik, hogy az elpárolgott volfrám az izzószál legmelegebb és így a legvékonyabb helyére visszarakódik, ezáltal befoltozza a kialakulóban lévő szakadást, aminek köszönhetően az izzószál élettartama a duplájára növekedhet. Viszont ez még mindig nem annyira tartós, mint a LED fényszóró örök élet + 1 napnak kikiáltott élettartama.

A népnyelv szerint a LED-ek „örök élet plusz egy nap” élettartamúak. Habár ez csak fél igazság, (ideális körülmények között rendkívül hosszú élettartamúak tudnak lenni) mivel az autóban elég mostohák a körülmények a számára a magas hőmérséklet, a hőingadozás, a pára, a nedvesség és az elektromos zavarok miatt.

A LED-es fényforrások azonos teljesítmény mellett sokkal nagyobb fényerőt produkálnak. A LED-ek nem gömbszerű, hanem 100-140 fokos sugárzási szöggel rendelkeznek. Az izzószálas izzóktól megszokott beizzási időd a LED esetén elfelejthetjük. Például egy 21W-os izzó 0,1-0,2 másodperc alatt izzik fel teljesen, ezzel szemben a LED azonnal felvillan.

A LED sokkal kevésbé érzékeny a rezgésekre, míg az izzószál a fizikai kialakítása miatt is érzékenyebben reagál erre. Sajnos akad hátránya is a LED technológiának: érzékenyek a hőre.

LED-mátrix fényszórókat több márka is kínál, köztük az Opel is. Ez egyfajta kitakarásos módszert jelent. Ugyanis a fényszóróban elhelyezett LED elemek közül az autó automatikusan lekapcsolja azokat, amik a szembejövő autóst elvakíthatnák, azaz „kimaszkolja” azokat. Így mi ugyanúgy időben észlelhetjük a váratlan dolgokat is anélkül, hogy autós társainkat zavarnánk.

Az autó fényszóró beállítás nem egy ördögtől való dolog és már kevés felszereléssel is bárki el tudja végezni. Leggyakrabban akkor lesz rá szükségünk, ha kiégett az egyik izzó és sürgősen ki kell cserélnünk. Ha egy egyszerű szerelési feladat miatt nem akarjuk elvinni szerelőhöz az autót, az izzó csere és a fényszóró beállítás otthonról is elvégezhető. Egy félórás művelettel bárki képes a fényszóró beállítására.

Az izzók kiégése mellett van még pár olyan jel, amit érdemes figyelnünk vezetés közben. Ilyen lehet a túl alacsony vagy épp magas szögben beállított fényirány. A másik egyértelmű jel, ha éjszakai vezetés közben sokan villognak ránk, miközben csak rendes világítással haladunk és az izzóink teljesítménye is átlagos. Ilyenkor a lámpa fényszórásának az iránya túl magasra van állítva és elvakítja a fényszóró bekapcsolása nélkül is a szembejövőket.

Fényszóró beállításának lépései:

Izzókészlet: figyeljünk rá, hogy hasonló teljesítményű izzót helyezzünk be, ne adjunk le aszimmetrikus fényt.
Egy lelkes jelentkezőre, aki beül az autób.
Ne legyen tele pakolva az autó felesleges dolgokkal.
Álljunk az autónkkal 3-5 méteres távolságra egy sötét faltól.
Az autó mindenképp sima felületen álljon.
Végül mérjük meg, hogy a fényszóró lámpák ugyanakkora távolságra vannak-e a talajszinttől.
Ellenőrizzük, hogy mindkét jelölés ugyanakkora távolságra van-e a talajtól.
A használati utasításban nézzük, meg hogy mik a gyári javaslatok a fényszóró beállítására.
Takarjuk le az egyik lámpát, és állítsuk be a megjelölt felülethez mindkét fényszórót egyenként.

Ha nem sikerül otthon megoldani a fényszóró beállítást, mindenképp vigyük autószervizbe a járművet. Ha túl gyakran kiégnek az izzók vagy nem megfelelő a fényszórók iránya, szakemberhez kell fordulni.

Az autóban több vezérlőegység található, amik konfigurációs beállításokkal vannak ellátva, mivel az autókat több különbözõ piacra szánják és a felszereltségek is különbözõek lehetnek. A vezérlõegység kódolás segítségével olyan plusz funkciókat lehet aktiválni, amiért a szalonban feláras extrát számolnak fel. Vannak olyan funkciók is, amik ugyan már benne vannak az autóban, de jobb volna ha máshogyan mûködne. Végezetül pedig vannak olyan funkciók is, ami jobb lenne, ha nem is mûködne.

Példák aktiválható funkciókra:

XDS Sport mode: A kanyarban a belsõ íven lévõ kerék tapadást veszít és könnyebben elpörög. A nyomatékát a fékrendszer korlátozza és átkerül a külsõ íven futó, nagyobb tapadású kerékre. Ennek köszönhetõen az autó nem lesz olyan nagy mértékben alul kormányozott és gyorsabban be lehet vele a fordulni a kanyarokban.
Visszagurulás gátló (HHC): Egy bizonyos emelkedõ százalék felett elindulásnál befékezve tartja a kerekeket, így nem fogunk hátra gurulni és nem kell a kézifékkel bajlódni.
ESC Sport mode: Az ESC rendszert sport módba tudjuk kapcsolni.
Ülésfûtés fokozat megjegyzése: Az ülésfûtés (és szellõztetés) fokozat utolsó állapota marad meg gyújtás levétel és ráadása után.
Klíma fokozat kijelzés AUTO módban: Láthatjuk a klíma LED-eken, hogy automata módban milyen fokozatban pörögnek a ventilátorok.
Klíma tuning: A klíma hamarabb lehûti az autót, mint gyári beállítás mellett. A klíma kompresszort jobban igénybe is veszi.
Mindkét hátsó ködlámpa: Könnyen aktiválni lehet egyszerre mindkét oldalt.
Komfort index: Komfort index villanásának a számát lehet változtatni.
Maradékvíz törlés: A szélvédõ mosása után a menetszél tud még vizet hordani az ablakra.
Hátsó DRL: Hátulról is jól láthatóak maradunk rosszabb idõjárási körülmények között, miközben az elsõ DRL lámpák aktívak.
Kanyarfény: Bizonyos sebesség alatt azt az oldali ködlámpát kapcsolja be a vezérlõ, amerre éppen kanyarodunk. Ezzel is jobban megvilágítva az utat.

Távol álljon tőlem, hogy kioktassak bárkit az autója használatától, csupán a véleményemet és néhány jó tanácsot fogok most átadni nektek. Egy olyan problémáról, ami évek óta fennáll, pontosabban azóta, hogy a nappali menetfény beszerelését szabványba vették az újonnan készülő autóknál valamikor hét évvel ezelőtt.

Mondhatjuk persze, hogy a DRL (daytime running light), vagy magyarul nappali menetfény megoldott egy problémát, miszerint aki elfelejti felkapcsolni a fényszóróját, annak autóján is világít legalább valami. Mióta viszont létezik, azóta van egy újabb felfogás, miszerint; Minek is kapcsoljak fényszórót, ha világít a menetfény? Az azér’ van, nem!? Nem egészen!

Jó látási viszonyok között nem kötelező a fényszóró használata lakott területen belül, viszont a tompított használatával senkinek nem teszünk rosszat akkor sem. Fényes nappal is hasznos, ezzel ugyanis már messziről látszik, hogy közlekedő autót, vagy parkoló autót közelítünk meg. Nem fogunk tőle jobban látni, minket viszont jobban látnak, ami elég fontos ahhoz, hogy harmonikus és biztonságos lehessen a közlekedés. A nappali menetfény erre a célra tökéletes, és valójában éppen erre találták ki, az autók nagy részénél kikapcsolhatatlan, motorindításra azonnal világít.

Valójában ismét egy Renault-t tudok csak felhozni példaként, a legújabb Megane-nak (és azóta az összes többinek, így a Talismannak, a Kadjarnak stb.) hátul is van nappali menetfénye, vagyis most nem azokhoz szólok, akik negyedik generációs Megane-t vagy egyéb friss Renault modellt használnak. Egészen addig, amíg jók a látási viszonyok, nincs szürkület, köd, vagy eső, nincs azzal gond, ha nem kapcsolunk fényszórót, minden további esetben nagyon is baj, mert a hátulról érkezőknek láthatatlanok vagyunk.

Számtalanszor találkoztam már olyan autóssal, akár az éjszaka közepén is, de jellemzően inkább hajnali és esti forgalomban, akinél nem volt felkapcsolva a lámpa. Nem feltétlenül tulajdonítom ezt a feledékenységnek, sokkal inkább annak a hozzáállásnak, hogy minek, ha úgyis világít elöl.

A nappali menetfény további problémája, hogy nem világításra, hanem jelzésre szolgál, ezért egyenesen világít és szórja a fényt, ahogy a ködlámpa is. Itt jegyezném meg, hogy a ködlámpa jól néz ki, de a felkapcsolt helyzetjelző és a ködlámpa használata borzalmasan zavaró, de erről külön cikket is írhatnék.

Kapcsoljunk fényszórót, akár nappal is, hagyjuk meg az esélyt a többi közlekedőnek, hogy észrevegyenek. Tudom, a fényszóró használata többlet energiafogyasztás, de ennyire ne legyünk öko őrültek, ha kiég az izzó, kicseréljük azt a pár száz forintos alkatrészt, cserébe nem fogjuk a frászt hozni a másikra, ha mondjuk esőben közlekedünk.

Továbbá illik megfontolni azt is, ha valaki hátulról ránk villant és elgondolkozni először azon, hogy mit hibáztunk és kiszúrni az ilyen hiányosságainkat. Véletlenül se higgyék azt, hogy kipécéztem magamnak a vitarásokat, ez leginkább mindenkinek szól, akinek nappali menetfényes az autója. Szánjunk arra néhány percet, hogy megismerjük a saját autónk működését. Ne higgyük, hogy ha elöl világít, akkor már jók is vagyunk.

A járműipari szektor folyamatosan fejlődik, és a fényszórótechnológia terén is egyre innovatívabb megoldások jelennek meg. A kanyarkövető fényszórók és az adaptív fényszórórendszerek nemcsak a vezetési élményt javítják, hanem a közlekedésbiztonságot is növelik. Érdemes tehát odafigyelni a fényszórók beállítására és karbantartására, valamint kihasználni a modern technológiák által nyújtott lehetőségeket.