SEAT Toledo: Történelem, Műszaki Adatok és Valós Fogyasztás

A Seat, hivatalos nevén Sociedad Española de Automóviles de Turismo, sok gyártóhoz hasonlóan nem tudott egyedül talpon maradni, a márkát - jó pár éves együttműködést követően - 1992-ben felvásárolta a Volkswagen. Ezzel teljesen új korszak vette kezdetét a cég életében, melynek első fontosabb történéseként bemutatkozott a Volkswagen Golf második generációjának műszaki alapjaira épített Seat Toledo. Több mint harminc éve lépett színre a spanyol városról elnevezett kompakt.

A Seat a Toledóval a ’92-es Barcelonai Olimpia idején robbantott igazán. Nem véletlen, hogy az akkor prosperáló ország, prosperáló modellel rukkolt ki. Az első, kocka Toledo igazi telitalálat volt. Olyannyira sikeres kezdeményezésnek bizonyult mindez, hogy a korábban feledhető minőséget és menetteljesítményt produkáló korai Seat variációk (Ronda, Marbella, Ibiza első szériája - a teljesség igénye nélkül) feledésbe is merültek hirtelen - jó okkal. A Toledo tehát minden irányból eltalált alternatíva lett az alsó középkategóriában, az akkori kornak megfelelő műszaki fejlettséggel, külső design-nal. Akkoriban nem volt túl sok ötajtós modell az alsó-középkategóriában, így a Giorgetto Giugiaro tervezte típus hamar népszerűvé vált, olyannyira, hogy Kínában és Oroszországban is gyártani, illetve forgalmazni kezdték. Az egyes és kettes változatból közel 9000 ezer darab kelt el a magyar piacon.

A SEAT Toledo Generációi és Fejlődése

A Toledo karrierje finoman szólva nem indult könnyen, az első példányoknál megannyi negatív kritika érkezett az egyenetlenül illesztett karosszériaelemekre, a rosszul behelyezett szélvédőkre, az ajtók szivárgó tömítéseire és a fényezés hibáira. Az első generációs Toledók legnagyobb ellensége a rozsda. Egy 1997-es Seat Toledo 1.9 TDI tulajdonos például arról számolt be, hogy a küszöböknél és a sárvédőíveknél is erősen rozsdásodik az autó, illetve negatívumként említette a kis kesztyűtartót, a gyárilag alulméretezett kerekeket és az egyszerű, dobos hátsó féket.

Rá hét évre látta idejét a gyártó annak, hogy egy teljesen újragondolt struktúra szerint készüljön el az újabb generációs Toledo, s valóban: letisztultabb, egyben gömbölydedebb formavilág jellemezte az 1999-től 2005-ig piacon lévő szériát. Hasonlóképpen nagy sikert aratott a gömbölyű idomokkal hódító második generáció is, amit 1999-től hat éven át értékesítettek Európában. Talán ez az eresztés volt a legsikeresebb és egyben legelterjedtebb a Toledo-ból. A második generáció gyártását Belgiumban kezdte meg a konszern, de a típushibákat itt sem sikerült kiküszöbölni, csupán a számuk csökkent. Megmakacsolhatja magát a központi zár, a csomagtartó zárja, az ablakemelők szerkezete és kapcsolója, a belsőtér világítása, az EGR szelep, a lambdaszonda, valamint a hűtőventillátor, s a karosszéria rezgései miatt a fényszórók izzói is gyakrabban égnek ki az átlagnál. A második szériánál elköszöntek a hatalmas ötödik ajtótól, így a csomagokat nehézkesebb beemelni.

Megtörve a hagyományt, a 2005-ben bevezetett harmadik széria már egyterűeket idéző karosszériával állt rajthoz, ez azonban ballépésnek bizonyult, a típus iránti kereslet ugyanis jelentősen visszaesett. A hármas sorozat - alapvetően a formatervet figyelembe véve - kifejezetten mellényúlás volt minden korábban bevezetett tradíciót nélkülöző formatervével, egyterűs jellegével. A hármas szériát a piac nem értékelte, és fennállásának öt éve alatt nagyjából ezer darab ment el belőle. Környezetünkből 80 százalékban azt hallottuk, hogy a régi sokkal jobban nézett ki, és a maradék 20 százalék sem állította, hogy jobban tetszene neki a harmadik generáció a másodiknál, egyszerűen nem volt baja a formájával. Sokan nem értik, miért érdemes egy sportos lépcsőshátút egy “kombifelfújttal” leváltani, megfejelve az egészet egy hátsó résszel, amit valószínűleg a kevéssé sikeres Renault Vel Satis ihletett. Magyarországon a lépcsőshátúakra koncentráló autópiac erősen konzervatív, a Toledónál történt merész váltás sikerét inkább a külföldi értékesítéseken lehetett lemérni.

Seat Cordoba felni információk

Megelégelve a minőségi problémákat, a VW vezetősége úgy határozott, hogy a harmadik széria gyártásánál minden eddiginél szigorúbb szabályrendszert vezet be. Az intézkedésnek meg is lett a hatása: a Toledo Typ5 a Golfnál és az Audi A3-nál is megbízhatóbbnak bizonyult. Ha erre a változatra szavazunk, csupán az elkoszolódó EGR-szelep, a kidörzsölődő klímacső, a kontakthibás belsőtér-világítás és a működésképtelen motoros tükör törhet borsot az orrunk alá, valamint megeshet, hogy beadja a kulcsot az üzemanyag-szivattyú. Az alacsony kereslet miatt a Volkswagen vezetősége 2009-ben úgy döntött, hogy átmenetileg szünetelteti a Toledo gyártását.

A Generációk Kronológiája

• 1992: Bemutatkozik a Golf II. műszaki alapjaira épülő Seat Toledo (Typ 1L).
• 1996: Ráncfelvarrás az első generáción.
• 1999: Debütál a Toledo második szériája (Typ 1M), ami a Golf IV.-gyel készül azonos padlólemezre.
• 2005: Érkezik az 5P típuskódú harmadik generáció, amit már nem Giugiaro, hanem Walter de’Silva tervezett.
• 2009: Az alacsony kereslet miatt a Volkswagen vezetősége úgy határoz, hogy átmenetileg szünetelteti a Toledo gyártását.
• 2012: Visszatér a Toledo, de a negyedik generáció már nem a Golf testvére, hanem a Polóé és a Skoda Rapidé.

A Negyedik Generációs SEAT Toledo: Praktikum és Műszaki Jellemzők

Tavaly mutatkozott be, idén lépett piacra a SEAT Toledo negyedik generációja. Az a negyedik generáció, ami - a négyajtós második és a meredekhátú, már-már egyterűs harmadik után - végre ismét ötajtós, de klasszikus limuzinforma. A Toledo negyedik generációja visszatért az eredeti dobozmodellhez, még sokkal inkább is, mint azt egy spanyol autótól várnánk. A VW-konszern összepárosította a Skoda Rapiddal, amellyel lényegében eldőlt, kik fogják venni: az idősebb, de „dinamikusabb” kinézetű autóra vágyók, a két-háromgyerekesek, a taxisok és az autókölcsönzők. A Seat Toledo konkrétan minden paraméterében - hosszúság, csomagtartó-méret, motorválaszték, felszereltség - megegyezik a Skoda Rapiddal, amivel komoly dilemmát okoz itthon is a célcsoportjának. Mert, ami kis túlzással a dél-európaiak Skodája a Seat személyében, az nekünk itthon tényleg a Skoda.

Elődeihez képest (kivéve az első szériát) visszalépésként érzékelhető a szolidabb, minimalista irányvonalat hordozó külső megjelenés. Tüzes, spanyolos temperamentumot ne várjunk, ugyanakkor azt se gondoljuk, hogy semmiféle pezsdítő részlet sincs a repertoárban: az orr viszonylag nagy arányokkal bíró lámpatesteinek rajzolata lendületes, lefelé húzó, a két részre felosztott kiképzés sportos külsőt kölcsönöz a Toledo-nak, míg a hűtőmaszk, illetve az első lökhárító alsó részén kialakított beömlő szimmetrikusak egymással. A csúcsfelszereltségű Style esetén ködfényszórós, alufelnis, jó kiállású.

Belső Tér és Komfort

A Toledo utasterében nyilvánvalóvá válik, hogy a magasított tetős formánál aligha létezik praktikusabb kiindulási alap. A Toledóban egészen kiváló a térérzet és a tényleges térkínálat is. Oldalról szemlélve leginkább 2602 milliméteres tengelytávolsága tűnik szembe az új Toledónak, s egyben ez a legfőbb erőssége a kategóriának. Tapasztaltuk ezen paraméter előnyeit a Rapid-nál, itt is egyértelműen az utastér szellősségét garantálja, hihetetlenül nagy lábtérrel felvértezve az utazás komfortját. Az 1706 milliméteres szélességnek köszönhetően a hátsó traktusban kettő átlagos testalkatú utas fér el kényelmesen, persze megkockáztatható az utazás három fővel is, de így már kompromisszumokat kell kötnünk mindenképpen. Ez az autó eljutott oda, amit a középkategóriás autók közül is csak kevés tud: hátul ugyanolyan kényelmes és tágas, mint elöl és ülései mindkét sorban nagyon jók. Elöl egy átlagos magasságú vezető feje fölött majdnem egy arasznyi fejtér maradt, hátul 190 centimmel meg sem közelítettem a kulturált tetőkárpitot. Óriási hátsó lábteret és kevéssé formázott üléseket ad a Toledo.

Visszafogott és lényegre koncentráló design jellemzi az enteriőrt, számos, a VW konszern hasonló kategóriájának modelljeiben is megtalálható részelemek fedezhetőek fel (kapcsolók, műszeregységek, azok részletei-részei többek közt). A vékony bőrrel behúzott, magasságában és mélységében állítható kormánykerék fogása kellemes, vastagnak tűnhet, épp határérték. A központi műszerek egységesek, jól kivehető mind, minimális a tükröződés ellenfényben, a két analóg számlap közötti infotainment rész szintén átlátható, a leglényegesebb információkat jeleníti meg. Itt egyszerű a navigálás és váltás az adatok közt, hamar elsajátítható a kezelés, csakúgy, mint a teljesen szimpla, USB támogatásos hangrendszer esetében is. A klíma keringetésszabályozó panelje a váltókarral nagyjából egy vonalban végződik, így könnyű az állítgatás, finomhangolás. Kopogós, kemény műanyagokból építkezik az utastér, úgy, hogy mindez nem megy a minőség, a kvalitásérzet rovására. Épp ellenkezőleg; az elegáns kárpit és műanyagok harmóniája egyöntetűen kellemes teret kínál, az ülések jól formáltak, ergonomikusak és egyben kényelmesek is kategóriájukban. Az ülőlapok megfelelő hosszúságúak és szélességűek, stabilan tartanak, a kárpit anyagának köszönhetően csúszásmentesek, strapabíróak. A hátsó ülések hátlapjai megfelelően döntöttek, az utasoknak nem kell „vigyázzülésben” feszengniük az autózás során. Ilyen gusztusos, kéttónusú műszerfalat és bőrkormányt csak a csúcs Style verzió ad. A Style kéttónusú műszerfala ránézésre egészen barátságos, a világosabb és sötétebb szürke plasztikokat a szellőzők körül még némi króm(ozás) is feldobja, nem is bántó, hogy az ajtók könyöklőjének kivételével az összes felület kemény.

Seat Inca javítás

A rakodóhely-kínálat nem rossz. Elegendő rakodóhelyet találunk magunk körül. A két első ülés alatt a fedél lehajtását követően elrejthetünk ezt-azt. Ami zavaró, az az első ülések közötti, filccel zörgésmentesített rekeszes első könyöklő műbőr borítása - nem kellemes rajta kart tartani. Ezen kívül egyetlen további - megbocsáthatatlan - bűne van a Toledónak: hátsó, a Style esetében alapáras elektromos ablaka elölről nem vezérelhető. Sem a Seatban, sem a Skodában nem tudja a vezető a hátsó ablakokat vezérelni. Maximum tiltani tudja azok leeresztését vagy felhúzását. (A hibát/spórolási koncepciót állítólag mindkét modellben javítják majd.) Hátul több fokozatban állítható az ülések háttámlája, de nem sokat mahináltunk vele, hanem rögzítettük a leghátsó és legkényelmesebb pozícióban. A közeljövőben a Toledóhoz felárért rendelhető lesz sínen csúsztatható hátsó üléspad, ami a kisebb csomagterű Alteához alapáron jár majd. A tesztautó nem figyelmeztetett sikító-villogó ábrával az öv bekötésére.

Csomagtér és Pakolhatóság

Már oldalról is szembetűnő a csomagtér terjedelmes mérete - itt még csak következtetni lehet arra, hogy minden bizonnyal kiválóan pakolható a negyedik generációs Toledo: 550 liter áll rendelkezése, se több, se kevesebb, de úgy gondoljuk, egy átlagos család hétköznapjaihoz bőven elegendő a kategóriáján is túlmutató rakodótér. Az alapból is 550 literes csomagtér, amely kategória-bajnok, és akár 1490 literesre is bővíthető. 500 literes méretével eleve óriási a csomagtartó, padlója sík, a csomagtér szabályos formájú. A padló alatt váratlanul tágas mélyedést találni, amiben simán elfér néhány hátizsák. Előrehajtva az osztott üléstámlát, az ülőlap magától lesüllyed, egyenletes felület jön létre. A csomagtér ebben a felállásban 1440 literes. Nos, jelen esetben nincsenek annyira kirívó elgondolások, megoldások, de az egyértelmű, hogy kiemelt szerepet kap a hátsó rész a Toledo esetében is. Hosszúsága 4,48 méter, ebből 2,6 méter a belső tér.

Motorválaszték, Menetdinamika és Fogyasztási Adatok

Motorikusan végképp nem lehet panasz a Toledóra. Két kimagaslóan jó pontja azonban mégis van a Toledónak. Ez a kettő pedig nem más, mint az eleje és a vége. Utóbbi az alaphelyzetben is 550 literes, csupán támladöntéssel is csekély lépcsőjű padlós, 1490 literes kaptárrá bővíthető, az ötödik, 1 méter széles, 1 méter magas nyílást adó ajtó miatt jól is pakolható csomagtér miatt, előbbi pedig motorja okán. Kormánya alapáron elektromos szervós. Parkoláskor - főként kívülről - kissé hangos, a vezetési élményt viszont izoláló. Sok jó az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóműről sem mondható. A rugózás hangolása feszes, de amennyivel többet átenged az úthibákból, annyival jobb kanyarban, ahol a jelentéktelen oldaldőlés nemcsak biztonsági, hanem kényelmi faktor is. Hatékony extra a tolatóradar, nagy szükség van rá, mert az autó hátrafelé rosszul áttekinthető.

1.6 TDI CR Motor

Már a nemrégiben megtartott Seat Toledo bemutatón sejtettük: minden bizonnyal - a menetpróbára vitt 1.4 literes TSI benzines erőforrással szerelt verzió mellett - a legnépszerűbb választási lehetőséget foglalja magában az 1.6-os turbódízel. Kiváltképp, hogy korábban a Skoda Rapid-ban már nagyszerűen bizonyított, konkrétan a fogyasztási értékeket figyelembe véve. 1598 köbcentiméter összlökettérfogatú, közös nyomócsöves (Common Rail) turbótöltött dízelmotor dolgozik a Toledo orrában, mely egy az egyben Skoda adaptáció. Komoly, 1500 1/perctől élvezhető 250 Newtonméter nyomatékkal, melynek köszönhetően a viszonylag könnyű, dízelmotorral is mindössze 1190 kilogrammos ötajtós 10,1 másodperc alatt „százon” van, s akár 190 km/órás tempóra is képes. Ez az érték nagyban tükrözi az 1265 kilogramm önsúlyú kocsiszekrény mozgatásához szükséges erőtartalékok mikéntjét, és az is látszik, hogy rendkívül tág tartományban adagolható a teljesítmény. Mindez persze nagyban köszönhető az ötfokozatú manuális sebességváltó fokozatainak hangolásában, melyek viszonylag hosszúak, jól és egyben optimálisan kiautózhatók. Jó tehát a menetdinamika, az autóval éppúgy felvehetjük a városi közlekedés ritmusát, mint országúton, vagy akár autópályán. Persze a lényeges nem ez, hanem az, hogy a kissé ércesen kapcsolható, ötfokozatú váltó jól áttételezett, a 130 km/órás utazótempó 2400 1/perccel futható, s ilyenkor sík úton 5 liter alatt fogyaszt a gázolajos Toledo. Tesztátlagunk viszonylag sok 130 km/óra körüli tempóval megtett autópályázással, amúgy meg városi rohangálással lett 5,1 l/100 km. Egészen jó zajszigeteléssel, inkább csak hidegen hangos járással.

1.2 TSI Motor

A teszten lévő 1.2 literes TSI motor, a kis turbós, bár merészség ilyet kijelenteni tényleg nem nagyon tér el az 1.4 literes TSI-től, amit az Octaviában sikerült kipróbálni. A könnyebb kasztnihoz a 105 lóerős, 175 Nm nyomatékú motor már 1500-as fordulattól életre kél és 2400-felett kifejezetten jól harap. Autópályán messze nem érezni üldözöttnek magunkat, hatodikban ugyanis 2700-körül forogva, még 140-es tempónál is van tartalék, ami kifejezetten elégedetté teheti a tulajdonost. Ugyancsak elégedett lesz a fogyasztásra pillantva a tulaj, amikor nagyjából 70 százalék városi autózás mellett 5,7 literes átlaggal kell számolnia. A hajtásláncból csak a sebességváltó mutat sportos jegyeket, a szerkezet finoman kapcsolható, a kar pontosan, rövid utakon és kis erővel jár. A Stylance felszereltségű tesztautó nagyon jó fogású és sportos formájú bőr kormánykerékkel kedveskedett a vezetőnek. A kormányon hiába kerestük a rádió gombjait, ez a szinte magától értetődő szolgáltatás sajnos nem jár. Többször is meglepődtünk a kanyarokból kifelé, a Toledo hogyan képes ennyire gyorsan, de egyben ilyen távolságtartással és izgalommentesen fordulni. Izgága allűrök nélkül, pontosan kormányozható az autó a nagyon szépen dolgozó elektromechanikus kormányszervóval. A Toledo 1.6 nem ösztönöz gyors autózásra, észrevétlenül, veleszületett visszafogottsággal biztosít magas kanyarsebességet.

Kinyomócsapágy csere útmutató

1.6 MPI Benzines Motor

1.2 literes, 75 lóerős MPI benzines motorral és 5 sebességes manuális kéziváltóval szerelt Toledo jelenti a belépőszintet (Entry - a név is erre utal). Amit egy üresen 1,4 tonnás autóból és egy ezerhatos szívó benzinesből ki lehet hozni, azt az 1.6-os Toledóból kihozta a gyár. Az ezerhatos motornak amennyire lehet, a hóna alá nyúl a rövid áttételezésű váltó. Ebből fakadóan sík autópályán még 160 és 180 között is érezhetően gyorsul, 5000 és 6000-es fordulat között. Autópályán kevés kompromisszummal megfelel az ezerhatos motor. Városban a rövid áttételezés révén kettesben még némi harciasság is belefér besorolásnál. Dimbes-dombos úton négy személlyel és félig teli csomagtartóval csak a kormányban és a fékekben bízhattunk, a motorban nincsenek tartalékok. Lakott területen kívül, egyenletes 110-120-as sebességgel és négy személlyel 9,3 litert fogyasztott a motor. Ez legalább két literrel több az elvártnál.

Összefoglaló Műszaki Adatok (4. Generáció)

Megjegyzés: Az adatok a cikkben szereplő információk alapján kerültek összesítésre, eltérő motorvariánsok esetén eltérések lehetnek.

Árak és Piaci Pozíció

A tesztben bemutatott Seat Toledo 1.6 TDI CR Style felszereltséggel bruttó 5 368 200 forintos alap listaáron vásárolható meg, mely ár tartalmazza a regisztrációs adót is. Az 1.2 literes, 75 lóerős MPI benzines motorral és 5 sebességes manuális kéziváltóval szerelt Toledo jelenti a belépőszintet (Entry - a név is erre utal), itt 3 193 010 forintot kell kifizetni a pénztárnál. A tesztautónk Style felszereltséggel, hatfokozatú váltóval a cégautós közönség számára 4,8 milliós listaárával nem is tűnik túlárazottnak. Alapáron 4,7 millió forintba kerül a Toledo Stylance 1,6 literes motorral. Az autó nem olcsó, de tisztességes ajánlatnak tartjuk ennyiért. A Stylance a jobban felszerelt változatot jelöli, az Euro NCAP-nél öt csillagot elért autóban a SEAT nem spórolt az extrákkal. A Style csúcsfelszerelésű TDI (egyebek mellett 6 légzsákkal, ESP-vel, elektromos ablakokkal és tükrökkel, távirányítós központi zárral, alufelnivel és automata klímával, MP3-olvasós CD-rádióval) 5 368 200 forintba kerül. A tesztautó pedig néhány extrájával, fűthető első üléseivel, sötétített hátsó ablakaival, Style akciós csomagjával és hátsó ablaktörlőjével, valamint fehérként is felárért adott fényezésével több mint 5,8 millió forint lenne - listaáron.

A Toledo nem lett a „válságautó” kategória. A szintén az idén beáramló francia új hullámmal szemben - Peugeot 301, Citroen C-Elysée, Renault Fluence - lényegesen drágább, de célzottan nem is közvetlenül ez a kategória. Megjegyezzük persze, hogy túlzottan erős a verseny, hiszen a Skoda például olcsóbban adja a Toledóval közös gyártósoron készülő Rapidot, de személyes ajánlatkéréssel még az új, sokkalta komolyabb Octavia felára is elenyésző lehet, úgy pedig hiába csinos a Toledo, csábereje már nem lesz elegendő. A Toledo mostantól az „Autoemocion” helyett a praktikus, sallangoktól mentes nyomom halad, ami elfogadható utasteret, méretes csomagteret és kis fogyasztású motorokat jelent. A kiválasztott három célcsoport szívéhez más-más út vezethet. A családosokat, az ár-érték arány mellett meglévő, a kategória átlagánál attraktívabb megjelenéssel, az idősebb házaspár vásárlókat a márkahűséggel lehet csábítani.

Használt Toledo Vásárlása

A használt piacon kifejezetten jó vételének számítanak a Seatok. A tíz-tizenöt éves modellek a VW-motorjaikkal elnyűhetetlenek, a megjelenésük még mindig fiatalos és általánosságban jól is árazottak. Használt Toledóból nem nagy a kínálat, lapzártánkkor nagyjából száz példány várta, hogy új tulajdonoshoz kerülhessen. Az első széria képviselőihez - külföldi papírokkal vagy lepusztult állapotban - már 70-100 ezer forintért hozzájutni, de a megkímélt állapotú darabokért akár 300-500 ezer forintot is elkérnek a tulajdonosok, főleg, ha a madárétkű dízel morog az autó orrában.

tags: #Seat #Toledo #valós #fogyasztási #adatok #és

• Kuplung ragadás megoldása AM6 motoroknál
• Ablaktörlő csere Logan modellen
• Részletek a KGFB-ről
• Toyota Prius új generációja
• W204 C-osztály típushibái és javítási költségei