Új KRESZ szabályok és előírások: A nehéz tehergépkocsik előzési és követési szabályai, valamint a közúti jelzések részletes áttekintése
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (a továbbiakban: KRESZ) állapítja meg. A rendelet a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani; a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni; úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
A nehéz tehergépkocsik előzési és követési szabályai
A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint a KRESZ módosításáról szóló 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1-jei hatállyal módosította - többek között - a KRESZ 37. §-át, melyet a következő (6) és (7) bekezdéssel egészített ki.
Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.
Ellenállás színkódok alkalmazása
A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó - járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.
A követési távolság számítása nehéz tehergépjárművek esetén
A tilalom hatálya alá tartozó, útvonalengedély nélkül a közúti forgalomban résztvevő járműszerelvény legnagyobb hosszúsága 24 méter, autópályán és autóúton a megengedett legnagyobb sebességük pedig 80 km/óra lehet. Az ezen járművek között megtartandó legkisebb követési távolság kiszámításánál alaptényezőként kell figyelembe venni a sebességüket és a fékezés megkezdéséhez szükséges reakcióidőt, mely utóbbit általánosságban 1 másodpercnek tekinthetünk. A 80 km/óra sebességgel haladó jármű egy másodperc alatt kb. 22 métert tesz meg, amíg a tényleges fékhatás jelentkezik rajta.
Ennek megfelelően, a tilalom hatálya alá tartozó járművek között 80 km/óra sebesség mellett tartandó legkisebb követési távolság a következő három érték összegeként határozható meg:
- a hátul haladó jármű és azon jármű között tartandó követési távolság, amelynek besorolását lehetővé kell tenni, azaz a reakció idő alatt megtett út hossza (22 méter),
- a besoroló járműszerelvény legnagyobb hossza (24 méter) és
- a besoroló jármű és az előtte haladó jármű között tartandó legkisebb követési távolság, azaz a reakció idő alatt megtett út hossza (22 méter).
Ennek megfelelően 80 km/órás sebességénél a tilalom hatálya alá tartozó két jármű között legalább 68 méteres követési távolságot kell tartani. Természetesen, amennyiben ilyen jármű ténylegesen besorol a két jármű közé, úgy közöttük ugyanekkora követési távolságot kell kialakítaniuk a járművezetőknek.
A követési távolság hiányára való figyelmeztetés: ÍGY NE!!!! De akkor hogyan???
A követési távolság értéke tehát függ a jármű haladási sebességétől, így alacsonyabb sebességnél a fenti két 22 méteres értéket a jármű tényleges sebességének m/másodperc mértékegységben kifejezett értékének megfelelő távolsággal kell helyettesíteni. A sebességnek m/másodperc mértékegységbeli értéke a sebesség km/óra értékének 3,6-del való osztásával határozható meg.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A szabályozás célja és előnyei
A rendelkezés a közúti közlekedés könnyítését, biztonságosabbá tételét szolgálja. Ha egy kamion alacsony sebességkülönbség ellenére egy másik előzésébe kezd, hosszú kilométereken át eltarthat amíg elé tud kerülni. Eközben a két tehergépjármű mögött számos jármű torlódik fel amelyek kénytelenek végigvárni a sokszor indokolatlan és veszélyes manővert.
Az új jogszabály bevezetésével csökkennek a menetidők, nő a haladási sebesség a belső forgalmi sávban, mérséklődnek a baleseti kockázatok valamint a tranzitforgalomban áthaladó külföldi kamionok forgalmat lassító előzéseit is visszafoghatja.
Általános követési távolság szabályok
Amennyiben a tilalom hatálya alá tartozó jármű egy, az új szabályozás hatálya alá nem tartozó jármű mögött halad, a követési távolságra a KRESZ 27. § (2) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint:
„Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.”
Tekintettel arra, hogy egy személygépkocsi átlagos hossza mintegy 5 méter, a fenti számítás alapján a 80 km/órás sebességgel haladó járművel legalább 50 méteres követési távolságot kell tartani annak érdekében, hogy közéjük egy, a tilalom hatálya alá tartozó jármű szabályosan és biztonságosan be tudjon sorolni.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Követési távolságok összefoglaló táblázata (80 km/óra sebesség esetén)
| Járműtípus / Helyzet | Szükséges követési távolság (méter) |
|---|---|
| 7500 kg-ot meghaladó tehergépkocsi/vontató két hasonló jármű között autópályán/autóúton | 68 |
| 3500 kg-ot vagy 7 métert meghaladó jármű/járműszerelvény lakott területen kívül személygépkocsi mögött | 50 |
A járművezetés személyi és tárgyi feltételei
A járművezetés személyi feltételei
Járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs; a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fent meghatározott feltételeknek nem felel meg. Az engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
A járművek közlekedésben való részvételének feltételei
A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van; amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve; amely a jogszabályban meghatározott műszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel; amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi.
A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni. Ha a jármű a fenti rendelkezéseknek nem felel meg, az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni; a vezető a járművel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.
A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos. Mivel szinte gyakorlattá vált autók esetén az első rendszám leszerelése, motorkerékpároknál pedig a hátsó megtörése vagy felhajtása, hogy a fotót vagy videót készítő ellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám, és így azonosíthatatlan a jármű, a jogalkotó szigorította a rendszámhasználatot. A rendszámtábla egyébiránt a büntető törvénykönyv alapján egyedi azonosító jelnek minősül. A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet - a „H” betűt feltüntető - államjelzéssel kell ellátni.
További fontos KRESZ szabályok és módosítások
Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.
A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
A „leállósávok” forgalmi rendjének pontosításával lehetőség nyílik a szabálytalan használat jelenleginél szigorúbb szankcionálására, ezzel a cél a balesetveszély elkerülése. Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. A leállósávon - ha a közúti jelzésekből más nem következik - csak a b)-e) pontban meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.
Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni.
További változtatás, hogy a gépkocsik elszállítására jogosultságot kapnak a közterület-felügyeletek is valamint lehetőség nyílik a magánutak külön jelzőtáblával történő jelölésére is. A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat.
Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet.
„Gyermekszállítás”, a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett - legalább 40×40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő - tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.
Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti forgalom ellenőrzésének vége” (37. ábra) jelzőtábla jelzi.
Az új KRESZ tervezete alapján bevezethetik a „Telekocsi” kiegészítő táblát Magyarországon. A tábla nemzetközi megfelelője az úgynevezett HOV (High-Occupancy Vehicle) sáv vagy közismertebb nevén „carpool lane”(telekocsisáv). A rendszer lényege egyszerű: minél több ember van egy autóban, annál kevesebb autó lesz az utakon. Európában jóval kevésbé elterjedt a telekocsisávok használata, mint például az USA-ban. Ezek a sávok és útszakaszok a tapasztalatok szerint akkor hatékonyak, ha masszív a forgalom (például nagyvárosi bevezetőkön), jól ellenőrizhető a szabály betartása (kamerákkal, rendőrökkel), és valóban megéri telekocsizni, tehát időt nyerhetünk vele.
Közúti jelzések és a JETSZ előírásai
„A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményei” műszaki szabályzata (JETSZ) szerint a jelzőtáblák csoportosítása a következő: B) Áthaladási elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák, D) Utasítást adó jelzőtáblák, E) Különleges szabályokat jelző táblák, F) Tájékoztató jelzőtáblák, G) Útbaigazító és utaló jelzőtáblák, H) Kiegészítő jelzőtáblák.
A jelzőtáblákat úgy kell megtervezni, azokat úgy kell alkalmazni és elhelyezni, hogy a közlekedők szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton fennálló veszélyekről, tilalmakról, kötelezettségekről, valamint a lehetséges mértékig tájékozódhassanak követhető útirányukról és az úton elérhető úti célokról.
Tilos közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen olyan jelet, feliratot vagy tárgyat elhelyezni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához. Gondoskodni kell arról, hogy a kihelyezett közúti jelzőtáblák épek, tiszták, állandóan jól láthatóak és előírt fényvisszavető képességűek legyenek, azokat semmi el ne takarja.
A jelzőtáblákat - ideértve a fényjelző készülékkel, illetőleg a fénysorompóval (vagy a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezéssel) együtt elhelyezett jelzőtáblákat is - úgy kell elhelyezni, hogy a külön jogszabályban foglalt észlelhetőségi és felismerhetőségi feltételeknek megfeleljenek, és a közúti űrszelvényben megengedett határon belül ne kerüljenek, továbbá járdán való elhelyezés esetén a járdát jogszerűen használók közlekedését ne veszélyeztessék, és lehetőség szerint ne akadályozzák. Alapvető követelmény, hogy a jelzőtáblák teljes felülete fényvisszavető, átvilágított vagy megvilágított legyen.
A közúti jelzőtáblákról nyilvántartást kell vezetni. Kihelyezésüket, érvénytelenítésüket (annak időszakaival és időtartamaival), valamint megszüntetésüket dokumentálni kell.
A rendőr és a jelzőőr jelzései
A forgalmat az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzései: a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása - a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez; a kinyújtott karra merőleges irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelzi. A rendőr függőlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi.
Ha a rendőr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja, a jobbról érkező járművek - a rendőr mögött - balra bekanyarodhatnak. Ha a rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkező járművek - a rendőr előtt - balra bekanyarodhatnak. Karjelzés hiányában a rendőr vállával párhuzamos, illetőleg vállára merőleges irányból érkezők részére - értelemszerűen - az a) pont rendelkezései az irányadók.
Ha a rendőr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást. A járművek megállítására a rendőr karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést.
A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendőr jelzésével nem ellentétesek. A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy - feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
Fényjelző készülékek
A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A folyamatos zöld fény szabad utat jelez, a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi, a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi.
A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényű) lámpából állnak, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést adnak. A kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék is hasonló elven működik.
Egyes jelzőtáblák és jelentésük
- „Környezetvédelmi övezet (zóna)”: a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” tábla feloldja a korlátozást.
- „Magánút”: jelzi, hogy az adott út magántulajdonban van.
- „Várakozóhely”: a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik, csak kerékpárok, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű) részére van fenntartva.
- „Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá eső nehéz tehergépkocsik részére”.
- „Várakozási övezet (zóna)”: a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - kiegészítő táblán feltüntetett módon - a „Várakozási övezet (zóna) vége” tábla feloldja azt.
- „Kapaszkodósáv”: a tábla emelkedő úton a lassabban haladó járművek közlekedésére szolgáló kiegészítő sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármű a kapaszkodósávot köteles igénybe venni.
- A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre utaló tábla alapszíne barna.
- A „Sebességkorlátozás” jeltábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes.
Veszélyt jelző táblák (A csoport)
A veszélyt jelző táblát az általa jelzett veszély helye előtt autópályán 250-500 méter, lakott területen kívüli egyéb úton 150-250 méter, lakott területi úton 50-100 méter távolságban kell elhelyezni. Ha a megadott elhelyezési távolságok valamely kizáró ok miatt nem tarthatók be, a táblák más távolságban is elhelyezhetők. Ebben az esetben a jelzőtábla és a veszély helye közötti távolságot a tábla alatt kiegészítő táblán fel kell tüntetni.
A veszélyes lejtő és veszélyes emelkedő jelzőtáblákat olyan helyek jelzésére kell alkalmazni, ahol szilárd burkolatú úton a lejtő (emelkedő) 10%-os, vagy annál nagyobb, illetve ahol 6%-os vagy ennél nagyobb, de egyéb körülmények veszélyessé teszik.
A „Gyalogosok” veszélyt jelző táblát kell alkalmazni, ha a főútvonalnak kijelölt út lakott területi szakaszán egyik oldalon sincs járda, vagy kijelölt gyalogos-átkelőhely megszüntetése esetében legalább 3 hónap időtartamig. Továbbá, ha az úttest melletti járda vagy gyalogút elkorlátozása kapcsán az úttesten gyalogosok megjelenésével kell számolni.
Egyenrangú útkereszteződés előtt azon az úton, amelynek a megelőző útkereszteződésében jelzőtáblával jelzett elsőbbsége volt, az „Egyenrangú útkereszteződés” jelzőtáblát el kell helyezni.
A „Szembejövő forgalom” jelzőtáblát mindig el kell helyezni, ha az út osztottpályás útban folytatódik, vagy az egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban folytatódik.
A „Kerékpárosok” veszélyt jelző táblát mindig alkalmazni kell, ahol az úton kerékpársáv kijelölése lenne szükséges, de arra nincs lehetőség, vagy ahol az úton a kerékpáros forgalom tilalma véget ér, és attól kezdve jelentős kerékpáros forgalomra kell számítani, valamint ahol a kerékpársáv vagy kerékpárút véget ér, és a kerékpáros forgalom az úttesten halad tovább.
tags: #savos #terelotabla #kresz #információ