Információk Louis Lucien Roggerről, a Lada Varrógépgyárról és William S. Burroughs Fekete Lovasáról

A következő cikk a rendelkezésre álló adatok alapján gyűjti össze az információkat Louis Lucien Rogger titokzatos írói munkásságáról, a Lada varrógépgyár gazdag történetéről és William S. Burroughs ikonikus „A Fekete Lovas” című művéről.

Louis Lucien Rogger: A Titokzatos Magyar Detektívregényíró

Ha az emberek tudták volna, hogy miért potyognak a könnyei annak a szükségtelenül agyonrúzsozott, se nem sovány, se nem kövér, jóformájú és csinosarcú fiatal lánynak, aki az operával szemben egy kis kávéház teraszán egy pirosorrú, ragyás, kopasz és kövér, de a világgal és a poharában sárgálló jeges itallal elégedett emberke mellett ült, roppantul elcsodálkoztak volna. E húsz éven aluli, világoskék ruhás és sötétpiros körmű ifjú hölgy zsebkendője csücskével egyenként szárította fel a könnycseppjeit, melyek magukkal sodorták a koromfestéket a szempillákról és fekete csíkokat rajzoltak fentemlített csinos arcocskájára. Ez a hangulatjáték jellemző Louis Lucien Rogger detektívregényeire.

Louis Lucien Rogger valójában László és Aczél Lajos közös álnevét jelenti. Aczél Lajos eredetileg Adler néven született 1886-ban. Aczél újságírója és egyben párizsi tudósítója volt, ezen felül fényképész, fotóriporter és mellesleg újságíró volt. Fotóriportázsokat készített, többek között a Pesti Naplónak is, és berendezte életműmúzeumát mintegy százezer negatívos archívummal.

Louis Lucien Rogger álnéven nyolc, gátlástalan bűnözők között játszódó detektívregény jelent meg, melyeket "fordítottak" vagy átkereszteltek. Ezek a művek a párizsi "milieu" törvényen kívül álló üldözöttjei közé kalauzolták az olvasókat, és a legtöbb európai nyelven megjelentek. A könyvek összes megrendelhető példánya elfogyott, ami a szerző népszerűségét bizonyítja. Szerzőjüknek, Louis Lucien Roggernek pedig ott a helye Rejtő Jenő (P. Howard), Barsi Ödön (E. A. Rodriguez) vagy Spencer Walls (Havas Zsigmond) társaságában.

Rogger és Hollywood kapcsolata, valamint a kutatások

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet Hollywooddal: készült-e film Rogger művei alapján? Az 1936-os The Princess Comes Across tényleg létezik, tényleg Carole Lombard a főszereplője, s bár a filmet nem látták, a történetleírások alapján tényleg emlékeztet egy kissé A halálkabinra. Az igazsághoz tartozik, hogy egy harmadik és egy negyedik hely is írt Louis Lucien Rogger regényéről, amelyből a film készült, csakhogy címként a The Duchesst említette - ehhez azonban még hasonló könyve sincs az írónak. Hozzá is tették az adathoz, hogy ilyen mű nem létezik. De ha A halálkabint emlegették ezen az angol néven - akkor megint csak előjön az a téma, hogy valakinek el kellett jutnia Amerikába A halálkabin című magyar nyelvű könyvön kívül, és személyesen, angol címen eladni az ötletet.

Könnyűfém felni útmutató fekete autókhoz

Kálai Sándor a fentebb leírtakat izgalmas kutatás során egészítette ki, bizonyos feltételezéseket igazolt, s számos új eredményre jutott. Munkáiban hivatkozott a korábbi szövegekre. Az alábbi publikációk egészítik ki a Roggerről rajzolt képet:

• KÁLAI Sándor: Közös írás, Korunk, III. évf., 27. 273-282.
• Sándor KÁLAI: Louis Lucien Rogger - Qui se cache(nt) derrière ce pseudonyme?, Revue d’Études Françaises, No hors série, 2019, 131-138.

A Grenoble-i gyors - Egy olvasói élmény

Louis Lucien Rogger A grenoble-i gyors című regénye is kiemelkedő. A történet a következőképpen indul: „Az idegen ellenállás nélkül tűrte, hogy rázza. Nem mozdult, nem védekezett. Kínos nyugtalanság fogta el, nagy veszély előérzete. Fedetlen fővel feküdt előtte az idegen, és a felöltő felgyűrt gallérja is lecsúszott róla. Semmi sem takarta többé a fejét. És Gomar mégsem látta az arcát.”

A grenoble-i gyors elindul, s ezzel kezdetét veszi egy fergeteges krimi amerikai gengszterekkel, francia cinkosokkal, kokainista nővel, vitriolos gyilkosságokkal a vonaton, amerikai sztárnyomozóval, féltékeny francia felügyelővel, bugyuta vizsgálóbíróval, emberséges főügyésszel, kisstílű párizsi szélhámosokkal, alaposan összekuszált, kibogozhatatlannak tűnő szálakkal.

Az álfrancia magyar (újság)író élvezetes krimije a vonaton gyilkosságba csöppenő ex-kasszafúróról, néhány ügyefogyott és kevésbé pancser rendőrről, meg egy veszélyes gengszterről. A történet pergős és izgalmas, miközben a humor is jelentős szerepet kap benne. Ráadásul a rejtély is érdekes: a hullák közül senki sem az, akinek látszik, aminek egyenes folyományaként valaki az élők közül is más, mint akinek mutatja magát. Gomar Félix még a veszélyes helyzetekben is épp annyira marad nyugodt, hogy ne kövessen el végzetes hibát. Összességében jó kis krimi, bátran ajánlható bárkinek.

Egyes olvasói vélemények szerint néhol a logikai bakugrások, a képtelen lehetetlenségek erőszakot tettek a könyv koherenciáján, de a hangulata, ami szerintük a két világháború közti Franciaországot idézi, és a főhős, egy jó útra tért mackós, akinek sokkal több esze és fantáziája van mint a rendőröknek, ezek miatt, illetve ezek ellenére megérte elolvasni. Problémás lehet, hogy a kasszafúróba jóval több értelem szorult mint a rendőrökbe, így nehéz volt komolyan venni a francia bűnüldöző szervezetet. A némely karaktereket körüllengő homály, a direkt félrevezetés, az ál-személyiség esetenként zavarossá, átláthatatlanná tette a történetet.

Fekete-fehér Lamborghini embléma: mit szimbolizál?

A LADA Varrógépgyár Története

A LADA varrógépgyár története Tóth György kutatásai alapján tárul fel, aki egy Bobbin decalos varrógéppel kapcsolatban merült el a cég múltjában. A Monarchiában a cseh ipar kiemelt szereppel bírt, így a Rezler és Komárek cég, melyből később a Minerva varrógépgyár lett, fontos és máig ható létesítménynek számított. A korabeli szokásoknak megfelelően az ilyen gyárak magánvállalkozásként kezdtek, majd siker esetén bővítve a termelést, előbb vagy utóbb részvénytársaság lett belőlük, de megtartották a magánérdekeltség rendszerét.

Az első világháborút követően, a marxista nézetek terjedésével azonban sokan inkább a szociálisabb kategóriába tartozónak gondolt szövetkezeti formát vélték korszerűbbnek. A zűrzavaros időkben ezek a gondolatok és azok kiötlői Bécsben védve érezték magukat, ide tömörültek. A bécsi cseheket illetően pedig többen arra vártak, hogy a Monarchia szétesésével létrejöhet az önálló Csehszlovák Köztársaság. Ez 1918-ban megtörtént.

A gyár alapítása és fejlődése

Egy, a varrógépes szakmában Bécsben felkészült csoport (Rezler és Komárek varrógépgyárban dolgoztak, annak Bécsből kiköltözéséig) rögtön lépéseket kezdeményezett egy szövetkezeti tulajdonon alapuló varrógépgyár létrehozására. Miután kiderült, hogy a szövetkezeti tőke ehhez nem elegendő, végül is a részvénytársasági formát választották. A helyszín a Soběslau, mely Tábor megyében található, az osztrák Linz-től 111 km-re, ma 7000 fős település.

1919. augusztus 14-én B. Hubert, a Spořitelna města Soběslavi igazgatója és F. Tomáš (Živnostenská Bank) engedélyt kaptak a részvénytársaság létesítésére. A fő részvényes a Živnostenská Bank volt, de a város Soběslav is birtokolt részvényeket, a maradékot pedig a munkavállalói csoport birtokolta. A munkavállalók az igazgatótanácsban munkavállalói részvétellel rendelkeztek. Ez bátor tett volt, mert a tengerentúli és az európai konkurencia hatalmas kihívást jelentett.

A gyárépítés érdekes módon zajlott. A Bécsből áttelepült szakemberek a szerszámokat, anyagokat, gépeket előzetes ismereteik alapján hozatták Bécsből. A helyiek a szocialista érzelmű betelepülőkkel szemben meglehetősen bizalmatlanok voltak. A gyár beindítása viszont csak ezekkel, a korábban Bécsben, a Rezler és Komareknél dolgozó szakikkal volt lehetséges. Az első gépek 1920-ban készültek el. A gyártmánynak csak ekkor adtak nevet, mely titkos szavazással lett „Lada”.

911 (993) első lámpa útmutató

A gyár induló létszáma 128 főről 1927-re már 311 főre növekedett. Az első gépek a CB rendszerű (vezérpályás fonalhúzóval) „Lada 7”, majd 1936-ban a csuklós fonalhúzóval rendelkező „Lada 77” voltak. 1927-ben „Lada 7”-ből 16.471 készült és a kézműves „Lada 35”-ből 1111. 1928-ban készült el a százezredik gép.

1922-ben már exportáltak, körülbelül 1700 gépet évente. Célországok között volt Hollandia, Belgium, Franciaország és a Közel-Kelet. Az export modellek más, nemzetközibb neveket is kaptak, melyek a felsőkaron jelentek meg. Ilyen volt a „Heros” és a „Bobbin” név is. Az 1933-ban bevezetett „Lada 77” a maga korában nagyon korszerű volt. Érdemes megemlíteni a kézműves varrógépek gyártását is („L11”, „L35”, „L105”, „L135”), amelyek sikeresen teljesítettek, de 1943-ban fegyvergyártási kötelezettség miatt átmenetileg a varrógépgyártással teljesen leálltak.

A Lada a háború után

A háború után a bevált „L77”-es típust gyártották. 1945-46-ban a cseh varrógépgyárakat is államosították, így a Minerva, a Lada és a „České závody Kliment Müller, akc. spol.” Bynovban lévő gyára is a Mila társaságba került, mely mint állami szerv fogta őket össze. A termelés legnagyobb felfutása azonban csak 1948 után történt. Abban az időben az alkalmazottak száma jelentősen nőtt. Az 1938-as 460 főről a munkásállomány 1400-1600 főre növekedett. Az 1960-as években a gyártott gépek száma elérte a 100.000 darabot évente. 1965-ben az ELITEX vállalatcsoporthoz kerülve, önállóságát végképp elveszítette.

William S. Burroughs és A Fekete Lovas (The Black Rider)

William S. Burroughsot tekinthetjük sok minden alapító atyjának irodalomban, nyelvben és zenében. Ő volt a beat-nemzedék apukája, amennyiben ő írta azokat a hírhedt műveket - például: Naked Lunch, Queer, Junkie, Soft Machine, Nova Express -, amelyek a többiekre olyan felszabadító hatással bírtak, hogy egy egész nemzedéknyi irodalom és életfelfogás sarjadt ki belőle. A témáin túlmenően ő alkalmazta először azt a képzőművészetből tanult kollázs-technikát (cut-up) és vendégszöveg adoptálást, ami nem sokkal később a posztmodern irodalom alapjegyeit képezte. Ő talált ki olyan kifejezéseket, szavakat és gondolatokat, amelyek nem csak az irodalmi, hanem a (rock)zenei életre is nagy hatással voltak; egyre-másra alakultak a regényei címét vagy kifejezéseit nevükben viselő zenekarok. Számos zenész munkásságára volt maradandó hatással, akikkel gyakran szoros barátságban is volt (például: Patti Smith, Lou Reed, Laurie Anderson, Kurt Cobain, Nick Cave, stb.); ő találta ki a heavy metal-kifejezést. Tőle származik, többek közt, „a nyelv egy vírus” gondolat, amelyet Laurie Anderson is felhasznált, és ő népszerűsítette a spoken word lemez műfaját, azaz a zenével kombinált beszélő/felolvasó lemezt. Nincs az a kortárs science fiction, de még inkább cyberpunk szerző, aki ne tekintené Burroughst jelentős hatásnak az írásaiban.

Burroughs, aki gyorsan lelépett Mexikóból, mielőtt emberölésért elítélhették volna, később úgy nyilatkozott, hogy lényegében ez a szerencsétlen esemény csinált belőle írót. Ez tudatosan vagy tudat alatt minden művére rányomta a bélyegét, és nyilván (a már ez előtt is meglévő) drogfüggősége feladását sem könnyítette meg.

A Fekete Lovas című mű és színpadi adaptációja

Néhány évvel a halála előtt megírta a The Black Rider (A Fekete Lovas) szövegkönyvét, amely nyilvánvaló önéletrajzi elemekre, s önmarcangoló lelkiismeret-furdalására épül. A mű forrása egy német népmese, amelyből Weber A bűvös vadász című operáját írta. Burroughs abszurd, fekete humorral és komikus horror-elemekkel átszőtt variációjának lényege egy fausti paktum, amely az erdész lányába, Kaetchenbe szerelmes írnok (azaz: író), Wilhelm és a sötét hatalmú Faláb között köttetik. Ahhoz, hogy elvehesse Kaetchent, Wilhelmnek bizonyítania kell vadásztehetségét az erdész papa előtt, ám mivel ez nem tartozik erényei közé, elfogadja az ördögi Faláb (Pegleg) segítségét, aki bűvös golyókat ajándékoz neki, amikkel bármit képes eltalálni.

1988-ban a markáns látvány- és mozgásvilágáról ismert, világhírű színház- és operarendező, Robert Wilson felkereste a zenei életben szintén unikumnak számító Tom Waitset azzal, hogy készítsenek ebből közösen egy előadást. A közös produkciót először német nyelven (de Waits kikötésének megfelelően a dalait angolul énekelve), Hamburgban mutatták be 1990-ben. Ezután az előadás Európa számos országában színre került, majd angol nyelvű világpremierjére 1998-ban került sor Kanadában, amerikai bemutatója pedig egy évvel később, 1999-ben volt New Yorkban. Ezt követően Tom Waits egy tízéves tilalmat szabott ki az újabb bemutatókra, amely nemrég járt le, és ennek köszönhetően mutathatták be Magyarországon is, szcenírozott koncert (azaz felolvasószínház) formájában.

A magyarországi előadás kritikája

A Nemzeti Színház Gobbi Hilda stúdiójában előadott változat alapján talán szerencsés lett volna még tíz évet várni, vagy annyit, hogy legyen pénz egy teljes fegyverzetben futó színházi előadásra. Mert az Ascher Tamás rendezte változat láttán kicsit olyan érzésünk van, mintha elmennénk cirkuszba, és ott kiállna a konferanszié, és elmesélné, hogy itt most artisták ugrálnak a trapézról, emitt a tűznyelő dolgozik, ott az oroszlán ugrál égő tűzkarikába, most pedig nevetni tessék, mert a bohóc valami igazán vicceset csinált. Ez a felolvasószínházi forma nem tudta visszaadni a darab grandiózusságát. Pedig Aschernek igazán van affinitása a groteszkhez és abszurdhoz, elég, ha megnézzük a Jógyerekek képeskönyvéből készült pompás rendezését az Örkény Színházban - a The Black Riderben némely szereplő hajviselete mintha egyenesen onnan sétált volna át a Nemzetibe.

Például, itt is elkelt volna egy olyan fordító, mint az Örkény-előadásban alkalmazott Parti Nagy Lajos, aki otthonosan mozog prozódiában és rímelésben, s aki a Burroughs-, illetve Waits-szövegeket próza helyett rímben ültette át magyarra. Végül a színházban kitett szórólapon lelték meg az amúgy kitűnő fordító, Kúnos László nevét. Ráadásul az előadás angol felirattal megy, tehát amikor a magyar átkötő szövegeket mondják, közben olvasható az eredeti angolul (az angolul előadott számoknál pedig magyarul), és mindig szomorúan kell megállapítani, hogy az eredeti nyelvi humora, leleménye menet közben - főképp a rímelés hiánya miatt - gyakran elvész. Az, hogy a megrendelők úgy döntöttek, hogy prózában is jó lesz, tévedés volt, és ez az előadás egészére éppúgy vonatkozik, mint a szövegre.

A Kovács Márton által vezetett, s a színpadon ülő zenekar a maga részéről igazán mindent megtett, ám az egyébként kiváló prózai színészek nemigen bírtak a feladattal megbirkózni. Gyakran nem csak azért, mert nem tudtak zöldágra vergődni az angol prozódiával és kiejtéssel, ami, ahelyett, hogy fokozná a komikus hatást, folyamatosan feszélyezte a közönséget és a színészeket is. Noha némelyik színész már mondhat magáénak nem is akármilyen zenei múltat (így például Básti Juli és Kulka János), itt az övékénél sokkal erősebb karakterű és erejű hangokra lett volna szükség ahhoz, hogy átütő legyen. A produkció 2004-ben induló világkörüli turnéján Marianne Faithfull énekelte Faláb szerepét. Nem rossz Szabó Kimmel Tamás (Wilhelm) és Misurák Tünde e.h. (Kaetchen) szerelmes duettje és Rába Roland mint kissé ütődött konkurens (Robert); de sem Kulka, sem a többi szereplő nem képes olyan átütő, markáns zenei élményt kínálni, amilyent ez a darab megkívánna. Felolvasószínházban ugyanis (prózai darab esetén) lehet markírozni a színházat, de zenés darabnál nem lehet markírozni az éneklést és a zenét, annak egy az egyben kell jönnie.

Végül a látványvilág. Robert Wilson előadásai elsősorban gyakran minimalista, mégis grandiózus, erős vizuális hatást kiváltó szcenírozásairól híresek, valamint a nagyon aprólékosan kidolgozott mozgásformáiról. A Nemzetiben előadott változatban ebből szinte semmi sincs, a jelzésszerű jelmezeken, valamint az eredeti hamburgi előadásból átvett, fehérre meszelt, bábuszerű arcokon kívül semmi, ami a darab groteszk hatását látványban kiegészíteni, fokozni tudná. A szereplők egy fekete dobozban játszanak, amelyből olykor-olykor kitűnik egy-egy látványelem - ezekből legjobb a világító, piros képkeret, amely jól mutat a fekete környezetben, s amelyben Hollósi Frigyes feje jelenik meg, aki mulatságosan alakítja Kúnó, a misztikusan abszurd tanácsokat osztogató vadásznagypapa portréját. Így, ebben a formájában, talán, ahogy az angol mondja, hagyni kellett volna az alvó kutyákat aludni.

tags: #rogger #a #fekete #lada #információ

• útmutató a Mercedes Actros GM modul hibakódjaihoz
• Csomagtértálcák Mitsubishi Carisma modellekhez
• Toyota Avensis hűtőfolyadék karbantartási útmutató
• Napellenző áttekintés Captiva tulajdonosoknak
• Akkumulátor csere Canon 350D-hez