A sas szimbolikája: A repülés, a hatalom és a történelem találkozása
A sas (latinul: Aquila) ősidők óta a legerősebb, legmagasabbra repülő és legjobban látó madárként ismert. Nagytestű, barnás tollú, kampós csőrű és ívelt karmú ragadozó, amely lebegve keresi a zsákmányt, majd lecsapva öli meg és ragadja magával azt. A sas szimbolikája több ezer éves múltra tekint vissza, öt kontinensen átívelő dokumentált történettel, amely az isteni tekintélyt, a katonai dominanciát és a spirituális látást testesíti meg.
Szakrális és mitológiai jelentések
Az ókori népeknél a sas a Nap, az isteni és királyi hatalom megszemélyesítője, az ég küldötte volt. A görög mitológiában Zeusz madaraként hordozta az istenek királyának villámait, míg a skandináv hagyományokban az Yggdrasil, a Világfa tetején ülő őrként vigyáz a kilenc birodalomra. A hinduizmusban Garuda - az isteni sas - Visnu hátasaként képes átszelni az univerzumot.
A Bibliában a sas a gyorsaságot, az ifjúkor erejét és a kicsinyekről való gondoskodást jelképezi. A Physiologus szerint a sas megfiatalodása a keresztények számára Krisztus keresztségének és mennybemenetelének jelképe. Mivel János evangélista attribútuma is a sas, a magyar hagyományban az Aba nemzetség totemállata, majd az egyházi szimbolika része lett, például Eger címerében is megjelenik.
Szertan - Ősi magyar szimbólumok
Hadi jelvények és heraldikai történelem
Rómában a sas nem csupán díszítés volt: az aquila - egy póznára szerelt arany sas - a légió legszentebb tárgya. Csatában elveszíteni katasztrofális szégyennek számított, visszaszerzése pedig a legnagyobb öröm volt. Később a kétfejű sas a Bizánci Birodalomban jelent meg, jelképezve a birodalom uralmát keleten és nyugaton egyaránt.
A heraldikában a sas a császárság címerállata lett. A kiterjesztett szárnyak (displayed) a szuverenitást jelentik, míg a karmokban tartott nyilak vagy olajágak a háborús készenlétet vagy a békét szimbolizálják. A mai napig számos ország, például Németország, Ausztria, Mexikó és Egyiptom viseli a sast a címerén.
Repülő jogosítvány megszerzése
| Kultúra / Korszak | Szimbolikus jelentés |
|---|---|
| Ókori Róma | Légió, hadi dicsőség, Jupiter hatalma |
| Kereszténység | Krisztus mennybemenetele, János evangélista |
| Szabadkőművesség | 32. fok, szellem és anyag egyesülése |
| Észak-amerikai indiánok | Hírnök az ég és föld között, bátorság |
A sas a modern korban: Szabadkőművesség és értékek
A szabadkőművességben a kétfejű sas a Skót Rítus 32. fokát képviseli, amely az ellentétek egyesülését - a szellem és az anyag, a cselekvés és a gondolat egységét - szimbolizálja. Azok, akik sas-jelképet viselnek, jellemzően az önállóságot, a tisztánlátást és a függetlenséget értékelik. Mint azt az apostoli hagyomány is tanítja: „A sas ugyan minden madárnál magasabban szárnyal, de neki is le kell szállnia a földre”, hogy az emberi lélek kipihenve magát új lángolással emelkedhessen az ég felé.
Útmutató robbanómotoros távirányítós repülőgépek tankolásához és karbantartásához